Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-09-19 / 38. szám

Független Budapest 1928. szeptember 19. Azonban az én szememben ez nem Programm. A prograntm az volna, ha a fővárosnak volná­nak olyan tervei, amelyek életre vinnék az egész társadalmat és rentábilis befektetéssel nfegmozdulna a közgazdasági élet. Tudom, hogy rámkiáltanak a magángazdaságok érdek- képviselői és protestálnak a főváros minden olyan akciója ellen, amelyik konkurrenciát te­remt a magánvállalkozás számára. Pedig vala­mit csinálni kell. A magyar közönség nem vál­lalkozó természetű. Nálunk le kell számolni azzal, hogy minden előremenés a hatóságoktól függ, miután olyan magánvállalkozó, aki a va­gyonát reszkírozná, alig van. És így ismét odajutottam, amiből kiindultam, hogy mindaddig, amíg a magyar közvélemény mentalitása meg nem változik és amíg szégyen lesz a termelés egyes ágaival foglalkozni, addig programmtalan lesz itt az ország és a főváros minden új szezonja. m. Kétszáz lakásra 15.000 igénylő. Az ú.i városi házakban szobánkint 800 pengő lesz a házbér. — Arányosítani fogják a lakbére­ket: a régi városi házakban felemelik a házbért, az újakban megfelelően leszállítják. — A fő­város befejezte a lakásépítő akciót. — Schuler Dezső főjegyző szerint is „sok lakásra van még szükség“. A fővárosnak folyamatban lévő bérházépítkezé­sei rövidesen befejeződnek s teljesen bizonytalan, hogy folytatni fogja-e a főváros ezt az akciót. A jelek nem erre mutatnak és sokkal valószínűbb­nek látszik, hogy a most folyamatban levő 3 kis- lakásos házépítéssel jóidőre befejeződik a főváros lakásépítési akciója. Különben is a közönség nincs elragadtatva a főváros új építkezésétől, mert a lakások, — a mellett, hogy kicsinyek, szűkek és kényelmetlenek. — nagyon drágák is. A főváros nem tud árletörő hatást gyakorolni a lakbérek te­rén, amit az a tény is igazol, hogy a most épiifö városi házakban szobánkint 800 pengő lesz a lakbér, ami igazán nem nevezhető hatósági olcsósági ak­ciónak. Mindezekről a kérdésekről beszélgetést folytat­tunk Schuler Dezső főjegyzővel, a szociálpolitikai ügyosztály jelenlegi vezetőjével, aki a következőket mondotta munkatársunknak:- E pillanatban nem lehet konkrét választ adni arra a kérdésre, folytatódni fog-e a főváros lakás- építési tevékenysége. Annyi tény, hogy sok lakásra van még szükség s ha a magánépítkezés a mai tempóban halad, úgy a közszükséglet kielégítése még nagyon sokáig ha­lasztást szenved. Az is tény, hogy a főváros most nincs abban az anyagi helyzetben, hogy a maga ere­jéből folytassa az építkezéseket. Épp ezért kértük feliratban a kormány támogatását és közbelépését, hogy különféle előnyökkel és könnyítésekkel moz­díthassuk elő a magánépítkezés fellendülését. Fel­iratunkra még nem. érkezett válasz.- Egyelőre tehát a főváros lakásépítkezési akció­ját a most folyamatban levő 3 _ bérházépítkezéssel befejezettnek lehet tekinteni. Üjabb építkezéshez csak akkor foghat hozzá a főváros, ha az ehhez szükséges anyagi előfeltételek — melyekre ezidő- szerint semmi kilátás nincs — biztosítva vannak. Legfeljebb néhány szükséglakás építéséről lehet szó.- Ami a városi lakásokkal szemben való elége­detlenséget illeti, arról tudomásunk van, de a pana­szok nem mindenben helytállóak. Az. új városi há­zakban létesült lakások semmivel sem kisebbek, mint a most épülő magánházak lakásai. Igyekezni kell természetesen minden helyet kihasználni s a mai drága építő anyagárak mellett nem lehet hivatása a városnak luxuslakások építése. Az új városi lakások egy szerény polgári család minden igényét kielégíthetik. Ami a lakbérek iránti panaszokat illeti, azok is csak részben helytállóak. Tény, hogy az új városi lakások bérei 50—70%-kai magasabbak a régi városi házak lakbéreinél. Ezen azonban nem lehet csodálkozni, hiszen az építkezés aránytalanul drágább a békebelinél. A főváros amúgy sem keres a bérházakon s a lakbéreket is úgy állapították meg. hogy legalább az amortizációt lehessen belőlük fedezni. Legdrágább lesz a most épülő három bérház lakásainak bére, itt körülbelül 7—800 pengő lesz szobánkint a bér. — Mindenesetre, amint a lakások felszabadulnak, a főváros arányosítani fogja a városi házak lak­béreit. Azt ugyanis mi is lehetetlennek tartjuk, hogy egy városi bérlő Ugyanolyan lakásért új házban kétszerannyit fizessen, mint az, aki még régi házban lakik. Az arányosítást úgy gondoljuk, hogy az új házak lakbéreit méltányosan leszállítanánk, még a régi házakban emelnénk s egyforma lakbéreket álla­pítanánk meg az összes városi házakban. — Az építés alatt álló Róna-utcai, németvölgyi­úti és Kisfaludy-utcai házak lakásait novemberben fogjuk szétosztani, bár a beköltözés csak májusban lesz aktuális. A 20tS egynéhány lakásra több mint 15,000 igénylő van, nem lesz tehát kis feladat a sok kérvényező közül a legrászorultabbakat kiválogatni. KI ÜNZ JÖZSEF és TÁRSA királyi kiváltságos nagykereskedők Budapest, V., Deák Ferenc-utca és Bácsi-utca sarok. Telefon: 216-63. Vászon és asztalnemű. Szállodai és kórházi fehérnemű. Spolarich BUDAPEST, IV. KÉR., FERENCIEK-TERE 7. t ♦ Margitszigeti palotája a főváros legelőkelőbb helyén étterem, kávéház, bar, zene, tánc. ♦ ♦ JÓZSEF-KÖRÚT 37-39. SZ. Esfénfeinf cigányzene ! KÁVÉHÁZ Nyirbogdányi Petroleumgyár Rt. Központi iroda: BUDAPEST, VI., Andrássy-út 2. Gyár: NVIRBOGDÁNY. BERTOLIN autó- és traktorolajok, HELIOS autóbenzin, mindenfajta motorbenzin, ALFA világító- és traktorpetroleum, gázolaj, henger- és gépolajok, gép- és kocsikenőcsök. POR MENTESÍTŐ OLAJOK. AUER IGNÁC papirosáruk, üzleti könyvek gyára, vonalozd intézet, könyvnyomda BUDAPEST, VIII., MÁRIA TERÉZIA-TÉR 15. SZ. Telefon: József 386—02. BUDAPEST­svAbhegyi SZANATÓRIUM AZ IDEÁLIS ŐSZI GYÓGYHELY. Európa egyik legszebb, leimodernebb szana­tóriuma belbetegek, idegbetegek és üdülők részére. Központi fűtés, meleg-hideg víz minden szobában, 34 lakosztály, külön elő- és fürdőszobával. Minden szobában külön loggia. Városi telefon, rádió, optikai jelzőberendezés, stb. A Svábhegy Buda­pest centrumától 20 percnyire, 430—480 m magasan fekszik, elragadó szépségű kilátással, kb. xoo km gondozott séta- és kocsiutak. PORTALAN LEVEGŐJE, CSENDJE ÉS NYU­GALMA IDEÁLIS GYÓGYÍTÓJA A BETEG TESTNEK ÉS FÁRADT LÉLEKNEK. NAPIDÍJ: (az új főépületbeli) beleértve ötszöri diétás étkezést, fűtést, vízkúrákat 22 PENGŐTŐL. A Károlyi grófok pesti palotájának története. Mint ismeretes, a főváros nemrégen megvásárolta a Egyetem-utcai gróf Károlyi-palotát, melynek kert­jéből nyilvános parkot létesítenek s egyúttal szóba- került a gróf Károlyi-utca és a Magyar-utca kiszéle­sítése is. A szükséges területet a palota kertjéből akarják lenyesni. Ez alkalomból néhány szóval vázolni igyekszünk a telek és a rajta álló épület érdekes történetét. Ez a ház szorosan összefügg a magyar történet egy fényes korszakával, a reformmozgalommal. Itt találkozott sok derék hazafi s innen indultak meg­valósításra a nemzet jövőjét szolgáló terveik. De a mozgalom befejezéséinek is nem egy gyászos ese­ményét látták a — falak. Innen hurcolták fogságba gróf Batthyány Lajost, itt fogták el gróf Szápáry Lajost, majd gróf Károlyi Istvánt. Jellasich 1849 ele­jén ezt a palotát választotta szállásául. A szabadság- harc leverése után Haynau lakott a palotában és sok halálos ítéletet írt alá falai között. A telek tulajdonosai csak Pest visszafoglalása óta ismeretesek. Először Werlein István János volt a tulajdonosa, akiről 1694-ben örökségképen báró Werlein Ödön Józsefre szállott. Az utóbbi még az öröklés évében eladta Wílfershaimb Miklós cs. és kir. élelmezési biztosnak. Az új tulajdonos és hozzá­tartozói már jobban ragaszkodtak a telekhez, mert 1744-ig a kezükben volt. Ekkor gróf Patachich Gábor kalocsai érsek vásárolta meg a maga és hozzátar­tozói' részére. 1748-ban újra változik a telektulaj­donos gróf fíarkóczy Ferenc egri püspök veszi meg, míg végre 1768. november 5-én a Barkóczy és gróf Károlyi Antal között létrejött szerződés a Károlyi grófoknak juttatta e területet. A telken már 1694-ben állott épület. Mikor 1779-ben először építkeztek a Károlyiak, már eme­letes épület állott itt, amelyet fel is használtak, át- sd áhítottak és kibővítettek. A telek két oldalán istállót, kocsiszínt és lovardát építettek, a szabadon maradó területet pedig parkírozták. Az 1779-ben épült palotát 1832-ben ismét-átalakí­tották. A városi levéltár iratainak adatai szerint az új épület tervezője Antonius Pius Ritter von Rigel volt. A köztudat szerint azonban — s ezt megerő­síti a Károlyi-család levéltára alapján dolgozó Éble Gábor —■ ez a palota Pollák Mihály alkotása. Rigel tervei tényleg nem azok, melyek kivitelre kerültek. Az építkezés körül érdekes bonyodalom támadt. A palotának az Egyetem-utcában nem volt egyenes vonala, a mai Kaplony-utca közelében be­felé hajlott. Az építők el akarták tüntetni ezt az egyenetlenséget, azonban a szomszéd tulajdonos, Wenckheim bárónő tiltakozott ez ellen, mert ezáltal az ö háza három lábbal hátrább állott volna, mint a Károlyi-palota. Sajnos, az elintézésre vonatkozó iratok nem voltak fellelhetők. Ennek az építkezésnek a vége felé következett be a nagy árvíz, mely aka­dályozta a munkát, sőt a kapu alatt és a kertben nagy pusztítást is végzett. Azért a palota mégis jó védelem volt a fenyegető veszedelem ellen és gróf Károlyi György nem késett a szorongatottakat be­fogadni, sőt élelmezésükről is gondoskodott. Később sem szűnt meg a Károlyi-palota politikai központ lenni. A háború utáni időkben ismét sok szó esett róla. Mindenesetre a régi Pest egyik legérde­kesebb épülete, mely érdemes a kíméletre. A Rókus-kórház megnyitásának 130 éves évfordulója. A napokban volt' 130 esztendeje annak a nagy és emlékezetes ünnepségnek, amelynek keretei kö­zött a Rókus-kórházat megnyitották és rendelte­tésének átadták. Az évfordulóról 'megfeledkeztek a városházán, ahol épp most foglalkoznak az öreg Rókus lebontásaink gondolatával és egy új kórház építésének tervével. De épp azért aktuális ennek az évfordulónak az alkalmával elmondani a Rókus felavatásának érdekes történetét. A megnyitás méltó megünneplésére a tanács nagy előkészületeket tett és az egész város lakos­ságának közreműködésével kívánta ezt a nagy napot emlékezetessé tenni. Az ünnepi fényt emelte az uralkodó képviseletében megjelenő Zirty Antal helytartótanácsi titkár is, aki mind az egyházi, mind pedig a világi ünnepségeken részt vett. Az ünnepnap hajnalán már 3 órakor trombita­szóval ébresztették fel a város lakosságát, hogy mindenki elkészülhessen és idejében jelen lehessen az ünnepségeken. Reggel 6 óra tájban kezdtek gyülekezni a Fő-térre, a Városházával szemben, saját zászlajaik alatt a különböző testületek és céhek, valamint egyforma ruháikban az árvák és a kórházi betegek. Félórával később vonult fel a Szervita-tér felől az egyenruhás polgárság egy lovas és három gyalogos százada, melyek a Váci­utcával szemben helyezkedtek el. A lovas század későbben a királyi biztosért menő kiküldöttek kíséretéül a Dunapartra vonult. Ezalatt a polgár­ság részben a Fő-téren, részben a Dunaparton és a kórház körül gyülekezett. Délelőtt fél 8 órakor mozsárdörrenés jelezte, hogy a királyi biztos a budai Dunaparton csónakba szállott, majd egy második, amikor a folyó köze­pére ért és végül egy harmadik lövés, amikor a pesti pl rtra való megérkezését tudatták a polgár­sággal. A partra lépő királyi biztost trombitahar­sogás és dobpergés fogadta, majd ünnepi menetben, zeneszóval és a nép örömrivalgása közben kísérte a küldöttség a városházára, hogy az ünnepélyes ülést megnyissa. A királyi biztost a városháza előtt a választó polgárság, a lépcsőn a tanács fogadta. Az ülésen a királyi biztos németnyelvű beszédben méltatta a nagy nap jelentőségét, ki­emelve a polgárság érdemeit és mindeneseiett áldozatkészségét, ami által lehetővé tette a kórház felépítését. Tolmácsolta őfelsége legnagyobb el­ismerését ez ünnepélyes alkalommal, beszéde vé­gién pedig kiosztotta őfelsége 'által a nemes ügy ielkes harcosainak küldött kitüntetéseket. A beszéd befejezése után Krcgár Mihály polgármester a tanács nevében üdvözölte a királyi biztost,^ majd Tuschl Sebestyén mondott köszönetét őfelségének és a királyi biztosnak. Az ünnepélyes ülés a király éltetése, a nép ujjongása és mozsárdurrogás köz­ben fejeződött be. Ezután ünnepélyes menetben vonultak a város­házáról a kórházhoz, hogy ennek egyházi megáldá- sánál is jelen legyenek. Az ünnepi menetet városi poroszlók vezették, akik után 48 korházi ruhába öltöztetett beteg, egyenruhás árvák és tanulók cso­portja következett. Utánuk a lovasság két szárnyra

Next

/
Thumbnails
Contents