Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-09-05 / 36. szám
XXIII. évfolyam. 1928. szeptember 5 36. szám Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szeruesztöség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 31(5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45.476. Kezdődik 1929. július 31-ig hosszabbítják meg a decemberben lejáró bizottsági tagsági mandátumokat. Egyszakaszos törvényt terjeszt be erről Sciíovszky Béla belügyminiszter. Az új fővárosi törvényjavaslat dolgában a belügyminiszter csak a pártokat hallgatja meg, a főváros véleménye nem érdekli. a városháza új szezonja, az ősz visszavarázsolja az életet a csendes falak közé, amelyek nyáron át álmodtak szépet, nagyot, elmerengtek hatalmas munkákról, örökké tartó, világraszóló alkotásokról. Itt a szeptember, az álmokat most kell tetté váltani: kezdődik a munka. Az elmúlt év utolsó fele tétlenségben múlt el. Valami nagy letargia ülte meg a fővárost, semmihez sem kezdtek hozzá, amit pedig elkezdtek, azt abbahagyták, vagy eltették az új szezonra, amely most már itt van és követelve sürgeti, hogy kezdődjék meg az alkotás ideje. Óriási feladatok várnak megvalósításra és a közgyűlés, amellyel a régi törvényhatóság korszaka lezárul, most mutathatja meg, jogos vagy jogosulatlan-e az a törekvés, amely az autonómiát egyszerű formalitássá, lényeg nélkül való papirossá akarja lesüllyeszteni. Az autonómia —- úgy mondják — végnapjait éli, mivel az a tervezet, amelyből új fővárosi törvényt akarnak csinálni, az állami egyeduralmat kiterjeszti a fővárosra is és nem engedi meg, hogy a főváros a maga életét élje. Most kell megmutatniok az autonómia szerveinek, hogy a főváros polgársága érett arra, hogy maga rendelkezzék önmaga fölött, és ha ez a félév, amely még a törvényhatóság életéből hátra van, elvégzi azt a nagy feladatot, amely reáhárul, akkor ezzel bebizonyította azt a nagy alapvető igazságot, hogy a fejlődésnek nem lehet más alapja, mint a szabadság és az új törvény nem hozhat kényszerzubbonyt a fővárosnak, hanem csak új erőt, amely felszabadítja azokat a gúzsbakötött nagy erőket is, amelyeket a mostani ócska törvény lenyűgözött. A főváros pártjainak vezetői elmondják a „Független Budapest“ más helyén, hogy mit tartanak legsürgősebbeknek a megvalósítandó feladatok közt. A Programm gyönyörű. Ennek a most elkövetkezendő félesztendőnek olyan hatalmas alkotásokat kell megvalósítania, amik örökké emlékezetessé fogják tenni a régi — a mostani — törvényhatóság utolsó félesztendejét. Ez azonban attól függ, miket fog a halálraítélt törvényhatóság megvalósítani azokból a feladatokból, amelyeket a véletlen és az idő reáhárított. Miket és hogyan. Mert, ha ez az utolsó, legutolsó néhány hónap is meddő politi- zálgatásban, személyeskedő pártharcokban telik el, úgy ez az autonómia ellenségeinek a malmát fogja vízzel táplálni és dicstelenül fejezi be azt a félszázados periódust, amely a mostani fővárosi törvény jegyében alkotott sok szépet, teremtett a kis, elmaradt Pest-Budából hatalmas', világvárosi Budapestet. Ha a törvény- hatóság összes szervei átérzik azt a történelmi feladatot, hogy ez az elkövetkezendő néhány hónap fejezi be Budapest alapkőletételének nagyszerű munkáját, hogy a most következő hetek teszik fel a kupolát a kész íalakra, úgy méltó lesz a mai nemzedék az elődökhöz s megérdemli, hogy még szabadabban, még kevesebb megkötöttséggel alkothasson toScitovszky Béla belügyminiszter legutóbb — I több ízben is — részletesen nyiiatkozott a fővárosi törvényjavaslat sorsáról. A belügyminisztert azok a különböző és egymásnak ellentmondó híresztelések kényszerítették nyilatkozattételre, amelyeket a liberális pártok éles támadásokra használtak fel, A belügyminiszter ellen megindított támadások céija az volt, hogy a belügyi' kormányzatot a fővárosi mandátumok meghosszabbítását illetően konkrét állásfoglalásra kényszerítsék. Sciíovszky Béla belügyminiszter a támadásokra adott nyilatkozatában kitérő választ adott. Kijelentette ugyanis, hogy a fővárosi törvényjavaslat sorsa a 'képviselőház munkarendjének alakulásától függ, tehát az 1928. évi december hó 31-én lejáró mandátumok meghosszabbítása tekintetében véleményt most még nem nyilváníthat. A Független Biidupest-nü. alkalma, volt a belügyminiszter nyilatkozatának napi jelentőségéről felvilágosításokat kapnia olyan helyről, ahol a kormány terveit ismerik. Erről a kormányhoz közelálló helyről szerzett és teljesen megbízható információink a következők: A belügyminiszter nyilatkozata, amely szerint a fővárosi javaslat sorsa a parlamenti Programm alakulásától függ, kétségbevonhatat- lanul azt jelenti, hogy az 1928. évi december hó 31-én lejáró fővárosi mandátumokat meghosszabbítják. Ehhez kétség nem fér. A képviselőház őszi munkarendjén ugyanis egész sereg olyan javaslat szerepel, amely a fővárosi reformjavaslatot minden körülmények között megelőzi. Maga Bethlen István gróf miniszterelnök jelentette ki inkei nyilatkozatában, hogy az ősszel minden mást megelőz a házszabályok revíziója és a vármegyei törvényjavaslat tárgyalása. A képviselőház csak október utolsó hetében kezdi meg érdemleges ülésezését, teljes bizonyossággal lehet tehát már most megállapítani, hogy a karácsonyi és újévi szünet előtt semmi esetre sem kerülhet sor a fővárosi javaslat tárgyalására, még akkor sem, ha a két említett javaslaton kívül más munka nem is várna a Házra. A helyzet tehát az, hogy Sciíovszky belügyminiszter november hó középen egyszakaszos törvényjavaslatot nyújt be a budapesti mandátumok meghosszabbításáról. Sciíovszky belügyminiszter ugyanis a parlamentben tett ígéretének megfelelően, törvényhozási úton akar gondoskodni a budapesti törvényhatóság folytonosságának biztosításáról- A belügyminiszter ígérete ugyanis csak arra vonatkozott, hogy rendeletileg nem fog intézkedni és fait accomplit elé nem állítja az érdekelt tényezőket. A Független Budapest abban a helyzetben van, hogy a mandátumhosszabbítás terminusát is közölheti. Előkelő informátorunktól szerzett értesülésünk szerint az egyszakaszos törvényjavaslat az 1928. évi december hó 31-én lejáró fővárosi mandátumokat 1929. évi július hó 3í-éig hosz- szabbííja meg. „A budapesti törvényhatóság folytonosságának biztosításáról szóló törvényjavaslat“ ugyanolyan szerkezetű lesz, mint amilyen a most már tető alá került vármegyei törvény, azzal a különbséggel, hogy a három §-ba foglalt rendelkezések itt három bekezdésből álló egyetlen §-szá olvadnak. A mandátumhosszabbítás végső terminusát a belügyminiszter 1929. évi július hó 31-eben állapítja meg és ezt a rendelkezést expressis verbis beveszi a törvénybe, ugyanúgy, ahogy a vármegyei törvénynél történt, ahol Rassay Károly indítványára jelölték meg a szövegben a ki nem tolható végső terminust. Mialatt a képviselőház a házszabályreviziót, majd ennek tető alá hozása után a vármegyei reformot fogja tárgyalni, Sciíovszky Béla belügyminiszter személyes irányítása mellett a belügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya megkezdi a fővárosi reform megszövegezését. A reformjavaslatnak — minden ellenkező híradással szemben — eddig csak alapelvei vannak lefektetve. A részletek kidolgozása a jövő feladata. A miniszteriális előkészítéssel párhuzamosan politikai tárgyalások is lesznek. A belügyminiszter ugyanis a végleges szöveg megállapítása előtt meg akarja hallgatni a közgyűlési pártok vezetőinek a véleményét is. Ezekre a tárgyalásokra, — amelyeket a belügyminiszter pártonkint fog lefolytatni, — minden közgyűlési párt és frakció részéről többen fognak meghívást kapni. A városházán abban reménykednek, hogy a belügyminiszter a törvényjavaslat beterjesztése, előtt hivatalosan leír a fővároshoz és a tervezetről megkérdezi a törvényhatóság véleményét is. Máris közölhetjük, hogy erről szó sem lehet. A belügyminiszter ugyanis a javaslat beterjesztése előtt csak magánvéleményeket hallgat meg, hivatalos vitákba nem bocsátkozik. A belügyi kormányzat elgondolása szerint az 1929i30. évi költségvetés parlamenti megszavazása után kerül sor a fővárosi javaslat tárgyalására. A jövő évi költségvetés márciusban kerül a Ház elé és előreláthatóan áprilisban emelkedik törvényerőre. Sciíovszky Béla belügyminiszter tehát úgy gondolja, hogy a jövő évi költségvetés megszavazása után a nyári szünetig terjedő idő alatt hozhatja tető alá a fővárosi reformot, vagyis legkésőbb július hó 15-éig. Ilyen körülmények között még júliusban, de mindenesetre a nyár folyamán megtartják az új fővárosi községi választásokat az új fővárosi törvény rendelkezései szerint a törvényhatósági bizottság egyetemére. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr.PAJOR-SANATORIUM SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÍVJ OSZTÁLY BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógy- VAS-UTCA 17. sz. helye, vízgyógyintézet, napés légfürdők. I vábbra is. De ha nem... akkor... de nem, erről az eshetőségről nem is akarunk szólani. Kezdődik a munka, nincs már sok idő, dolgozni, sietni kell. Most, ősz elején, boldogan üdvözöljük a munkát és a munkásokat, hisszük, hogy alkotás és alkotók méltóak lesznek a nagy múlthoz és a szabadsághoz, amellyel az új, szebb Budapestet megteremteni akarják.
