Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-08-01 / 31. szám
1928. augusztus Független Budapest 3 A főváros ezentúl gyakrabban foglalkoztatja a magyar iparművészeket. Kiállítási és versenydí.iakul csak magyar iparművészeti tárgyakat adományoznak. „A tanácsa ez év elején a művészeti és | közművelődési bizottság javaslatára pályázatot hir- I detett a székesfővárosi díjáig céljaira alkalmas ipar- művészeti tárgyak terveire. A főváros ezzel a pályázattal lehetővé kívánta tenni, hogy az általa versenyekre, kiállításokra, ünnepélyekre adományozott oíjak művészeti szempontból kifogástalan, kivitelre alkalmas és már rendelkezésre álló tervek alapján készülhessenek abban az esetben is, ha kisebb anyagi értékű díjak adományozása forog is szóban. Egyúttal pedig iparművészeinknek is módot kívánt adni, hogy a versenydíjaknál szokásos művészieden tárgyak helyébe művészi kivitelű és jellegű alkotásokat tervezhessenek és az iparművészetnek: ezen a téren való érvényesülését ezzel is előmozdítsák. A hirdetett pályázat a napokban járt le és a Kiküldött bíráló bizottság a beérkezett páylaművek közül tizet, jutalmazásul, megvásárolt, egyúttal elhelyezte azokat a főváros iparművészeti gyűjteményében, hogy szükség esetén felhasználhassa, illetve elkészíttethesse azokat. Jutalommal tüntették ki Bor- széky Frigyes díszedény, Damkó József szobor, Hámor Sarolta serleg, Kiss Ferenc szelence, Kóbor O. Elek szobor, Kevitzky Hugó szobor, Muhits Sándor kerámia, Ohmann Béla serleg, Tóth Gyula serleg,, és Zilzer Hajnal kerámiai díszedény tervét. A pályázat eredménye világosan megmutatta, hogy a magyar iparművészet mindenkor tud olyan tárgyakat alkotni, amelyek művészi kiválóságuknál fogva méltók arra, hogy a székesfőváros díjaknak használja fel őket s külön a főváros számára készített tervek alkalmazásával mellőzze a kereskedelemben ilyen alkalmakra rendelkezésre álló sablonos árukat. A tanács ezzel a pályázattal kapcsolatban most nyomatékosan felhívta az összes ügyosztályokat és intézményeket, hogy a székesfővárosi díjak adományozása esetén mindenkor legyenek tekintettel a magyar iparművészet kiváló voltára és kiállítási vagy ver- senydíjul csakis magyar iparművész alkotásait fogadják el. Annál is inkább szükségesnek tartja ezt a tanács, mert a magyar iparművészet reprezentáns alkotásainak kereskedelmi áruk ellenében való mellőzése nern méltó a székesfőváros kulturális pozíciójához. Minthogy az egész magyar iparművészet egyetemes támogatása érdekében kívánatosnak látszik az összes kiválóbb iparművészek egyöntetű foglalkoztatása, a tanács már most felhívta az ügyosztályokat, jelentsék be, hogy eddig mely művészektől szereztek be ilyen ajándéktárgyakat és a jövőben milyen számban és milyen értékben szándékoznak verseny- vagy kiállítási díjakat kitűzni. Ujv hatalmas parkot kap Budapest. Parkot csinálnak a Drasche-téglagyár 25,000 hektárnyi területén. — A Margitsziget, Városliget és Népliget után ez lesz a főváros negyedik nagy parkja. Utón-útfélen szemrehányások érik a fővárost, hogy nem törődik polgárai egészségével, nem teremt oázisokat e kősivatagban, és többek közt az oka annak, hogy Budapest áll a tiidövész- halandóság statisztikájában az első helyen, mert kevés nálunk a park. Az utóbbi időben mintha felébredt volna a lelkiismeret a város vezetőiben, egymásután létesültek a kisebb-nagyobb sétaterek, a tenyérnyi helyeket is pázsittal ültették be. Most, mintha a múltak mulasztásait kamatostul akarnák pótolni, újabb áldozatokat hoz a város . a polgárok tüdejének megjavítására. Nemrég vették meg a Károlyi-kertet, ahol hatalmas, nyilvános park létesül s most már egy újabb nagyszabású parko- zási terv áll megvalósulás előtt. Az Új Szent János- kórházzal szemben, a régi Drasche-féle telken létesít egy nagyszabású varkot a főváros s ez egyike lesz Budapest legnagyobb parkjainak. Molnár László műszaki főtanácsos, tanácsnokhelyettes. a kertészeti ügyek vezetője, az alábbiakban nyilatkozott a legújabb budapesti park születéséről. Mint ismeretes, a múlt évben fejeződött be a hatalmas Drasche-féle ingatlan rendezési munkája. Valamikor a Drasche-téglagyár állott ezen a helyen s a téglakészítéshez elhasznált föld következtében óriási gödör keletkezett. Több hegy- csuszamlás támadt c miatt, ami a földtani intézet épségét is veszélyeztette. Erre a Beszkárt salakkal betömte az óriási kiterjedésű gödröt, az útépítési ügyosztály a múlt évben pedig több mint f 1 milliárdos költséggel a talajegyengetési munkát- hajtotta végre. — Ügy volt, hogy itt létesül a Nemzeti Stadion, de közben más helyet jelöltek ki az intézménynek. Az óriási területet' nem akarjuk parlagon hever- tetni s miután a süppedő talaj miatt beépítési célokra nem alkalmas, elhatároztuk, hogy a Drasche-teiken hatalmas parkot ültetünk. A terv megvalósítására a főváros 2 milliárdot, azaz 160,W0 pengőt szavazott meg s az összeg felét a parkozási munkák megkezdésére már rendelkezésre is bocsátotta. A munka egyik része idén, befejező része jövőre készül el. Egy év múlva már a közönség rendelkezésére áll az új park, amely a Margitsziget, a Népliget, és a Városliget után a legnagyobb parkja lesz Budapestnek. A tervezett park ugyanis 25,000 hektárnyi területen létesül. T eherautópótkocsik T eherautókarosszériák Autóbuszok Gyártja: NAY és RÓNA gép- és szállítóeszközgyár Budapest, X, Kápolna-tér 27-29- Telefon: József 395-80. Kipróbálta Ön is talán? Ugry-e legjobb szer a SAXAJSt;! 970 méter mélységből 74° melegen tör elő ama radioaktív hőforrás, amely a Széchenyi Gyógyfürdőt táplálja. Csúz, izületi gyulladás, ischias ellen páratlan hatású. VIGADÓ KÁVÉHÁZ IV. kér., Deák Ferenc-utca 2. VIGADÓ KIOSZK V. kerület, Vigadó-tér Tulajdonos: BABÓCSY LŐRINC A LÉGZŐSZERVEK BÁNTALMAINÁL ASTHMA EMPHISEMA esetén biztos gyógyulást nyújt a Szent Gellert Gyógyfürdő legtökéletesebb berendezésű inhalatóriuma és pneumatikus kamrája. DORN PÁL fehér és finom sütödéje kétszersült különlegessége Budapest. VII., István-út 51. Telefon: J. 405—94. RUDOLF PENZIÓ NAGYMAROS. Úri üdülőtelep, tennisz, állandó meleg kádfürdők, strandfürdő mellett gyönyörű park. Elsőrendű házikonyha. Rudolf János penziótulajdonos. Pest város első gyógyfürdője. Irta Gárdonyi Albert főlevéltáros. Pest város első és akkor egyetlen vasas gyógyfürdőjét dr. Rumbach Sebestyén alapította 1S06-ban, a kevéssel előbb életre hívott Városliget és a tüzérségi szertár közötti területen. A fürdő a maga idejében élénk látogatottságnak örvendett. A tüzérségi szertár emlékét már csak a ..Lőportár dűlő" elnevezés őrizte meg számunkra, Rumbach Sebestyén vasasfürdőjének azonban még a nyoma is elveszelt, mert a későbbi Podmaniczky-utcát éppen a fürdő területén vezették át. Pedig díszes fürdőépület lehetett, mert Schams szerint 18 fürdőszobán kívül lakószobákkal és vendéglővel is fel volt szerelve, hogy a fiirdőzők igényeinek minden tekintetben megfelelhessen. Rumbach Sebestyén dr. vesztfáliai eredetű családból származott, mely a XVIII. század közepén telepedett meg Magyarországon. Atyja, Mátyás, előbb katonai, majd bányaigazgatósági sebész volt s a bányaigazgatóságnál eltöltött 11 esztendei szolgálat után Nagybányán halt meg, 1765-ben. Nagybányán "született Rumbach Sebestyén is 1764-ben, aki orvosi tanulmányait a budai és bécsi egyetemeken végezte s Í3écshen avatták orvosdoktorrá 1788-ban. Felavatása után Pesten a Terézvárosban telepedett meg, ahol tiszteletreméltó emberbaráti tevékenységet fejtett ki, amennyiben nem csupán szegény embertársait gyógykezelte ingyen, hanem a budai és pesti katonai kórházakban is ingyen teljesített orvosi szolgálatokat, amivel az uralkodó elismerését is kiérdeASCHNER JÓZSEF mélte. 1798-ban magyar nemességért folyamodott és folyamodványát Végh Péter országbírón és felsőbükki Nagy József személynökön kívül a pestvárosi tanács is a legmelegebben ajánlotta. 1805 május 24-én megkapta a magyar nemességet, de ezentúl is szolgálatkész támogatója maradt beteg polgártársainak, akiknek bizalmából még 1798-ban Pest város tisztiorvosa lett. Minthogy leányai Bécsbe mentek férjhez, feleségének 1835-ben bekövetkezett halála után maga is Bécsbe költözött s itt halt meg 1844-ben 83 esztendős korában. A fürdő telkét Rumbach Sebestyén 1800-ban szerezte Pest városától, mikor a város a Városliget melletti homokos területet, telkekre felosztva, árverésen eladta azon kikötéssel, hogy a telektulajdonosok e sivár területet vegyék mívelés alá. Rumbach Sebestyén 4 telket Vásárolt meg. összesen 8,313 négyszögöl terjedelemben s azokon, az árverési feltételeknek megfelelően, szőlőt kezdett ültetni. Kutatás közben vasas forrásra bukkant, melynek gyógyhatásúitól indíttatva, fürdőház és szálló építésére határozta el magát, ami viszont az árverési feltételek szerint nem volt megengedve. Eleinte zavartalanul ment minden, amikor azonban 1806. június 28-án vendéglőtartási engedélyért folyamodott, a pesti városi tanács betiltotta az építkezés folytatását azon indokolással, hogy a fürdőtartási jog kizárólag a várost illeti. Ez a betiltás annyira sértette Rumbach Sebestyént, hogy 1806. december 1-én tisztiorvosi állásáról is lemondott, jóllehet a helytartótanács 1806. szeptember 9-én kelt leiratával megengedte, hogy a megkezdett építkezést befejezhesse. A Pest városi TEXTILIPARI-, GŐZMOSÓ-, KELMEFESTŐ- ÉS VEGYIPARI GYÁRAK BERENDEZÉSI VÁLLALATA tanács azon álláspontjával szemben, hogy a fürdőtartási jog az 1703. évi királyi kiváltságlevél alapján kizárólag a várost illeti meg s ennek megfelelően Rumbach Sebestyén telkét és fürdőjét joga van megváltani, a magyar kamara 1807. május 13-iki leiratában arra mutatott rá, hogy Buda városát is ugyanazon kiváltság illeti meg s mégis vannak magánfürdői. melyek tulajdonosai csupán díjak fizetésére köteleztettek a várossal szemben. Ugyanezen elv alkalmazását rendelte el tehát Rumbach Sebestyén esetében is, azon külön indokolással, hogy városi kezelésben úgy se hozna a fürdő semmi jövedelmet. Ennek megfelelően a Pest-városi tanács évi 100 forintban állapította meg a fizetendő díjat, amibe Rumbach Sebestyén bele is nyugodott. Ugyanezen Rumbach Sebestyén tulajdona volt 1806. május 21-től 1833. március 14-ig a mai Károly- körút (akkor Ország-út) 9. szám alatti Pauer-ház (ma Hadik-Barkóczy-palota), melynek hátsó oldala a Rumbach-, ma hibásan Rombach-utcára nyílott. Ezt az addig névtelen utcát Rumbach Sebestyénről nevezték el s a Halácsy Sándor által készített s 1875. szeptember 28-án tanácsilag hitelesített felmérési üvegszelvényen még mindig Rumbach-utca volt a neve. Minthogy Rumbach Sebestyén nem csupán emberbaráti (Tevékenységével szerzett polgártársai körében érdemeket, hanem, az előadottak szerint, Pest városa első gyógyfürdőjét is ő alapította; az igazságnak is megfelelő volna, de egyben érdemes pesti polgár emlékét is méltóképen hirdetné az utókor előtt, ha ez az utca visszakapná eredeti Rumbach-utca. vagy helyesebben Rumbach Sebestyén- utca elnevezését. BUDAPEST, V., HOLLÁN-UTCA 5. TELEFON: LIPÓT 992- 89.
