Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-08-01 / 31. szám
XXIIL évfolyam. 1928. augusztus 1. 31. szám. ' Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 31*5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45.476. A nyári hőség nemcsak baciüusokat tenyészt ki, hanem sok egyéb gombát is. Az egyik ilyen gomba, amely a városházán termett, a főváros iskoláit akarja uniformizálni, megszünteti a művészi homlokzatú, művészi elgondoláséi iskolát s megteremti helyébe a hivatalnoki sablon-homlokzatot. Ha lehet ,,egyeníokos“-ról beszélnie Buday Dezsőnek. úgy mért ne találná ki a városháza az „egyen-iskolát“?! A főváros építészeti sivárságát is a nyár mutatja meg igazán. Csúf kő- és malterhalmaz a mai Budapest, sehol enyhülés, sehol egy művészi elgondolás. Üj városrészek születnek meg a városházi léniák tervezése nyomán és nem is lehet kívánni az agyonterhelt ügyosztályoktól, hogy művészi alkotásokat produkáljanak, amikor a napi munkát is alig győzik. Lénia és körző: ez a-két szerszám intézi Budapest fejlődését és nincs rá mód, hogy a lénia és körző mellé odaszegődtessék harmadiknak a legfontosabbat. a művészi fantáziát. Pedig volnának a városháza mérnöki karában is nagyszerű művészek, akik szeretnének és tudnának is művészi szépet produkálni, ha hagynák őket és nem fojtanák bele tehetségüket a kötelező sablonba, az úgynevezett beamter-stílusba. Épülnek az új utcák, új városrészek. Sehol egy ötlet, egy gondolat: unalom, sivárság, mű- vészietlenség az egész vonalon. Tégla és malter, lénia és körző, nincs előlük menekvés. Nem lehetne-e a városházán néhány kitűnő építőművészt alkalmazni, akiknek nem lenne egyéb dolguk, mint az, hogy Budapest művészi külsejére vigyázzanak és esztétikai szempontokat tartsanak mindenek fölött a szemük előtt, amikor a jövő Budapestjét alakítják? A nyár, a forró, fülledt nyár megmutatja, milyen szörnyűség az, hogy a fővárosnak nincsenek zöld oázisai, ahová a malter elől menekülhetne a lakosság. Minden talpalatnyi helyet beépítenek és nagyon gyenge vigasz, hogy most Budán, a Drasche-féle telken parkot csinálnak. mint azt a „Független Budapest“ egy másik helyén megírjuk. Örülünk az új parknak, hogyne örülnénk, de nyomban fanyarabb lesz ez az örömünk, ha elolvassuk az indokolást, amely megmagyarázza, mért kellett ez a park. Nem. jókedvből születik meg, hanem pusztán azért, mert a téglagyár feltöltött és egyengetett talaja süpped, nem bírná el az építkezést, — ezer szerencse! — minélfogva a főváros kény- szerűségből parkot csinál az egyébre nem használható telken. Tehát csupán csak azért, mert muszáj. Ahol nem muszáj, ahol a talaj alkalmas a beépítésre, ott beépítenek mindent. Ha szabad lenne ezzel a dologgal, amely oly véresen komoly, tréfálni, azt mondanánk, hogy a főváros építészeti tervezőinek munkája nyomán nem nő fű, és ez a tréfa szó szerint veendő, nem is tréfa. Azt, hogy a Károlyi-palota gyönyörű parkját nem parcellázzák és nem építik tele csúf bér- házakkal, nagy eredményként kürtölik világgá: szinte meghatottam emlegetik, hogy új parkja lesz Budapestnek, de elhallgatják, hogy ez az új park — régi, amely eddig is megvolt, mert a tulajdonosok, szerencsére, jóízlésű emberek voltak, nem olyanok, mint a főváros eddigi városrendezői. A lénia és a körző nem okoskodik, nem gondolkozik. Még gyerekkorát éli a pesti autóbusz, de mindenki tudja, hogy ezé a közlekedési eszközé a jövő. Azaz: dehogy .is, hiszen nincsenek utcáink, nincsenek közlekedési útvonalaink, ahol életveszély .nélkül haladhatna végig az a hatalmas kocsik és azoknak, akiknek új autóbuszvonalakat kell kitervezniök, ugyancsak főiket a fejtik, hogy merre vezessék az új vonalakat, mert hely, az nincsen erre a célra. A közmunkatanács elnöke nagyszerű művészi programmot ígért beköszöntőjében. Hogy ez a Programm valóra is válhasson, ahhoz szükség van arra, hogy már akkor ott legyenek a művészek, amikor a városháza ügyosztályain az első ceruzát meghegyezik, amikor az első léniát kiveszik a fiókból, amikor valami tervbe kezdenek. Miért a későbbi ellenőrzés már nem tud abban a mértékben segíteni az elrontott dolgokon, mint ahogy az kellene. A fantáziát előre kell bocsátani, az ízlésnek, a művészetnek ás az ötletnek elől kell járnia a város megalkotásánál, nem pedig hátul. Művészeket kérünk a városházára, művészeket, akiknek szívük, lelkűk.és idejük van és akkor jöhet akármilyen forró nyár, nem kell félnünk az „egyen- iskolától“ és társaiktól, amelyeket a mostani városháza izzad ki magából. Lesznek-e időközi választások? A pártok megkezdték készülődéseiket, de még mindig bizonytalan, hogy lesznek-e választások. — Ebben az évben már nem kerül sorra az új fővárosi törvény. A fővárosi törvény sorsát illető bizonytalanság még mindig teljes, de mindinkább valószínűnek látszik, hogy a revízióra csak a jövő év első felében kerül sor. Politikai körökben most azon fáradoznak, hogy az év végén lejáró 125 mandátum ügyét rendezzék és megállapodásra jussanak a belügyminiszterrel, vagy az időközi választás kiírását, vagy a mandátumok ideiglenes meghosszabbítását illetően. Miután a belügyminiszter most szabadságon van, e kérdésben csak szeptemberben lehet döntés, s ekkor a kormánynak sürgősen határoznia kell, hacsak halogató taktikázással nincs szándékában meglepetéseknek kitenni a pártokat. Bizonyos oldalon aggódnak is amiatt, hogy a kormány csak az utolsó percben fogja döntését a pártok tudomására hozni, mert attól tartanak, hogy a kormány községi pártja megfelelően tájékozva lesz a készülő eseményekről, s így módjában fog állani az esetleges választások előkészítése és megszervezése. Akármint történik a lejáró mandátumok ügyének intézése, a választások soká már nem késnek, és épp ezért a pártok teljesen felvértezik magukat a nagy összecsapásra. A pártok körében igen szeretnék, ha a lejáró mandátumokat új választáson töltenék be, mert ez az időközi választás főpróba szerepét játszana s a pártok ebből megismernék a polgárság hangulatát s egymás kilátásait. Az általános választásig pedig lenne idejük az esetleges hibákat kikorrigálni, a választókat átszervezni, vagy más intézkedéseket foganatosítani. Szükséges volna az időközi választás azért is, mert a pártok nagyrésze nem ismeri saját erőviszonyait sem. A jelenlegi közgyűlés megalakulása óta óriási változáson mentek át a pártoik, tömeges ki- és belépések történtek egyik alakulatból a másikba, előfordult sok visszalépés is, új pártok alakultak s ebben a nagy megmozdulásban csak a szociáldemokrata párt maradt meg egységesen, sértetlenül, legalább is a látszat azt mutatja. A városházán most akarják hivatalból összeállítani pártállások szerint a bizottsági tagok névsorát és ámbár a pártvezetőségeket is felkérték, hogy legyenek az illetékes hivatal segítségére ennél a munkánál, nem sikerült a hiteles névsort összeállítani, mert maguk a pártok sem tudják pontosan, hogy ki tartozik hozzájuk. Most már azt a megoldást választják, hogy magukat a bizottsági ragokat kérik meg, hogy jelöljék meg pártállásukat. Egyébként a közjogi ügyosztályon is számítanak a közeli választásokra és pontosan elkészítették a községi választók névjegyzékét. A nyári szünet után nemcsak a városházán, de a párthelyiségek- ben is megkezdődik az élénk élet, jeléül annak, hogy közelednek a sorsdöntő események. Felbukkant a láthatáron az új városatyajelöltek serege is, de nagy tevékenységet fognak kifejteni a búcsúzó városatyák is, hogy valahogyan ki ne_ maradjanak a jelölőlistáról s hacsak lehet, új mandátummal térhessenek vissza közéleti szereplésük régi színhelyére, a közgyűlési derembe. A jövő évre még nagyobb lesz a kórházak deficitje. 6 pengő 30 fillérben akarják az ápolási díjat megállapítani. — Tatarozni kell a kórházakat. _ A népjóléti miniszter még mindig hallgat. — Szendy Károly nyilatkozata a iovo évi Költségvetésről. A kórházi ápolási díjak reménytelenül húzódó ügye előreláthatólag újabb stációhoz érkezik, a nélkül, hogy az ügy lényegében bármilyen változás következnék be. A főváros eddig több mint hatodfél millió pengőt fizetett rá a kórházak fenntartására, amit a népjóléti miniszter nem térít meg. A ráfizetés nap-nap után emelkedik, mert a fővárosnak 6-04 pengőbe kerül egy beteg napi önköltségi ellátása és ápolása, amivel szemben a miniszter csak napi 5 pengő fizetését engedélyezi. Jóllehet már hét hónap el is múlt az esztendőből, a miniszter még a mai napig sem hagyta jóvá az idei kórházi költségvetést, s ha ez soká késik: újabb 2 milliós deficittel fog súlyosbodni a községi háztartás helyzete. A városházán abban reménykednek, hogy a Szendy Károly. miniszter végül mégis belátja a főváros álláspontjának igazát és felemeli az ápolási költséget. Hír szerint rövidesen megérkezik a népjóléti miniszter leirata, amelyben 5'80 pengő ápolási díjat engedélyez erre az évre. A főváros így ebben az esetben is még minden betegre 24 fillért fizet rá. Á közegészségügyi ügyosztály Szendy Károly főjegyző tanácsnok-helyettes vezetésével most készült el az 1929. évi kórházi költségvetés munkájával s azt a legutóbbi tanácsülésen be is mutatta Az új költségvetés gondoskodni kíván a kórházak hosszú idő óta húzódó tatarozásának rendezéséről s. ezért nagyobb összeget irányozott elő a javítási munkákra. Ez természetesen növeli a kiadásokat, és így emeli az ápolási díjat, amelyet a főváros a következő évre 6-30 pengőben kíván megállapítani. Szendy Károly főjegyző az új költségvetésről a következőkben informálta munkatársunkat: — Az új költségvetés még csak tervezetben vau készen, s a tanács intézkedésére hozzászólás Legmodernebb gyógy- |t| ni mn OáüilYflDIIHJ BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógyr PAJOR-uANAl UKlUM VAS-UTCA 17. sz. helye, vízgyógyintézet, napintézet sebészi és bel- ||| ■ 1 nwyi1 ™ és légfürdők. SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK TJJ OSZTÁLY --------2----------be tegek részére
