Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-07-11 / 28. szám

1928. július 11. Független Budapest 3 Mért eredménytelenek a főváros építési tervpályázatai? Nemzetközi pályázatot akarnak hirdetni az autobuszgarázsok építésére, holott a hazai építé­szek legalább olyan jól meg tudnák oldani a feladatot, mint a külföldiek. Az utóbbi időben egyre-inásra eredménytelenül végződnek a főváros által hirdetett tervpályázatok. A leghosszabb processzuson az autobuszpályázatok mentek át s most már a harmadik kiírásnál tarta­nak, de a garázsok építésének álma még mindig valahol a távol jövőben lebeg. Hónapok teltek el azóta, hogy a szűkkörű pályázaton résztvett hat építész benyújtotta terveit — amelyeket ismét alkal­matlannak talált a bizottság. Azóta semmi sem tör­tént az autobuszgarázsok körül és a jövő év vége előtt nem is lehet számítani a pesti garázs elkészü­lésére. A városházán most azon tanakodnak, nem volna-e célszerűbb nemzetközi pályázatot kiírni a garázsok terveire. Valószínű, hogy így is határoznak. Más építkezéseknél is hasonló eljárást tanúsított a főváros s ez a nevesebb építészeket arra az elha­tározó lépésre kényszerítette, hogy távoltartsák magukat a főváros tervpályázataitól. Az építészek szerint a tanács olyan rövid időt szab meg a nagy­szabású tervek elkészítésére, mely alatt lehetetlen nagykoncepciójú elgondolásokat pontosan elkészí­teni. De azonfelül a városnál túlszigörúan bírálják meg a terveket a bizottságok, utólag mindenféle feltételeket támasztanak, úgyhogy nem is csoda, ha az utóbbi időben a tervpályá­zatok nagyrésze meddő marad. A maglódiúti szeretetház építésére is hetekkel ezelőtt kiírták a tervezési pályázatot, de ez is olyan rövid határidőre szól, hogy maga a tanács belátta, hogy ennyi idő alatt lehetetlen komoly terveket készíteni. Különben is külföldi tanulmányutat kell végezni egy ilyen intézmény megtervezése előtt. A legutóbbi tanácsülés éppen azért, hogy a maglódi­úti szeretetház tervpályázatát ne tegye ki sikerte­lenségnek, a pályázati időt két hónappal meghosz- 'szabbította. mn»g»» Elamerikázzák az autótaxi-kérdés megoldását Egy magánbankház harca az új autótaxi-rendszáinoktírt. Valósággal legendák keletkeztek már a budapesti városházán folyó adminisztráció nehézkességéről és lassúságáról. Hónapokig húzódik a legjclentéktele- nebb ügynek az elintézése is. Mégis általános fel­háborodást kelt az a tényező, amellyel az autótaxik szaporítását és a viteldíjak újabb megállapítását in­tézik. Évek óta húzódik az autótaxik számának eme­lése s nemcsak a közvélemény, de annak idején ma­guk az érdekeltségek is erélyesen követelték az új engedélyek kiadását. A városházán azonban senki sem reagált a közvélemény kívánságára, úgy, hogy a legutóbbi időkig húzódott az autótaxi rendszámok szaporításának kérdése. Nemrégen az új ipartörvény alapján meg kellett al­kotni az autótaxi-szabályrendcletet s ezt az alkalmat felhasználta a főváros, hogy a taxik létszáma tár­gyában is határozzon. Ki is mondták, hogy 555 új engedélyt adnak ki, miáltal a taxik szárna 1,250-re emelkedik. Most ízutáli a két taxiérdekeltség lépett ellen­akcióba és fellebbezéssel támadta meg a közgyűlési határozatot. A taxisok ugyanis attól tartanak, hogy az új engedélyeket nem nekik, hanem új jelentkezők­nek. új érdekcsoportoknak juttatják. Ez áz aggályuk pedig egészen aiapos, mert széltében-hosszában beszélnek arról, hogy egy nagy, közismert bankház akar autótaxivál- lalatot létesíteni s előkelő protektorai útján mindent megmozgat a városnál, hogy a vállalat megalapításához szükséges jelentékeny számú autótaxi-rendszámot magának megszerezze. A városházán a jelek szerint hajlandóság is mutat­kozik egy harmadik érdekcsoport megalakulásának elősegítésére, sőt olyan hírek is vannak, hogy az új rendszámokból a jelenlegi engedélyesek egy darabot sem kapnak, hanem a létesülő új vállalaton kívül kü­lönböző egyesületek s szövetségek kapnák a rend­számokat. Egyelőre azonban a fellebbezések akadá­lyozzák a határozat és a rendszámemelés végrehaj­tását. A városházán nem is törődnek sokat a szabály- rendelet sorsával, mert ha jóvá hagyja a miniszter, akkor sincs a közönségen segítve, tekintve, hogy a főváros az 555 új autótaxit 3 év alatt akarja csak az utcára engedni. Megállapodtak abban, hogy az első két évben 200—200, a harmadik évben pedig 155 taxit engednek forgalomba, holott mára mai köz­lekedési igények mellett sem lenne sok az 1.250 taxi. Most, hogy a nyári szünet közbejött, még kevesebb fog történni ez ügy gyorsabb és közmegelégedést keltő elintézése érdekében. Késő őszig semmi esetre sem kerülhet új taxi az utcára, ha jön az esős évszak, a közönség a villamos meg­állókon várhat és ázhat, mert bérautót a nagy keres­let mellett nem fog találni. Ugyanez a helyzet a viteldíjakra nézve is. A 20%-os ármérséklés még mindig nem nyert rende­zést. A főváros közlekedési kérdései pedig megérdemel­nék, hogy végre alaposabban, megértőbben foglal­kozzanak velük, mert a jó és olcsó közlekedés nem csak a közönségnek, de elsősorban a városnak ér­deke is. Veszélyben a főváros temetkezési monopóliuma. A kormány vissza akarja állítani a régi állapotokat. — A volt temetkezési vállalkozók döntő rohamot indítottak a Községi Temetkezési Intézet ellen. Mióta a magántemetkezési intézeteket a főváros megváltotta, állandó és folyton elkeseredettebb a harc a régi vállalkozók és a Községi Temetkezési Intézet közt. Különösen az egyik vállalkozó, Bach- manek Kálmán ad sok bajt és dolgot a hatóságok­nak. Ez a sokat szerepelt, nevezetes Bachmanek tévedésből olyan iparigazolványt kapott, amely fel­jogosítja koporsók egyenkinti árusítására, holott az érvényben levő szabályrendelet szerint magánvállal­kozó koporsókat és temetkezési kegyszereket csak nagyban árusíthat. A Bachmanek birtokában levő engedély sok zavart okozott, mert Bachmanek nem­csak a koporsókat árusítja, hanem miután egy-egy koporsó csak a halottnak kell, egyúttal temetkezési funkciókat is végez, felveszi üzletfeleitől a temetési díjakat, halottszállításokat végez, egyszóval ugyanolyan működést fejt ki, mintha a községi intézet monopóliuma mellett neki is törvényesen engedélyezett temetkezési vállalata lenne. Egész sereg botrány származott már ebből a téve­sen kiadott iparengedélyből, de a főváros minden kísérlete hiábavaló volt, hogy az engedélyt vissza­vonássá. Bachmanek ugyanis az engedélyt meg(- semmisítő határozatokat megfellebbezte a kereske­delmi miniszterhez, ahol úgy látszik gondolkodóba estek a főváros igazán és hónapok óta vajúdnak az ügy elintézésén. Bachmanek eljárásán felbátorodtak a többi vál­lalkozók is, akiktől annak idején a főváros megváltotta engedé­lyüket. A Független Budapest nemrégen meg is írta, hogy az egyik vállalkozó többszázezer pengős próba­pert indított a Községi Temetkezési Intézet ellen s ez a per most is folyamatban van. Újabban Bachmanek Kálmán perelte be a fővárost és úgy a bíróság, mint a kereskedelmi és ipar­kamara előtt tisztességtelen verseny címen perelte be az intézetet. Keresetében előadta, hogy a Községi Temetkezési Intézet nem engedi iparát folytatni és mindenféle „tisztességtelen“ eszközzel akadályokat gördít mű­ködése elé. A bíróság előtt még nem volt tárgyalás, de az Iparkamara választott bírósága legközelebb összeül, hogy ebben az érdekes ügyben döntsön. A főváros választott bírája Becsey Antal lesz. A per kimenetéhez nem férhet kétség s egészen bizonyos, hogy a választott bíróság is az érvényben levő szabályrendelet alapjára fog helyezkedni s kimondja, hogy a Községi Temetkezési Intézet szabályszerűen jár el, mikor Bachmanek Kálmán temetkezési funk­cióit esetről esetre megakadályozza. A temetkezés fővárosi monopóliumát mégis veszély fenyegeti. .4 minisztériumban, a jelek szerint, nem látják szí­vesen, hogy egyedül a Községi Temetkezési Intézet látja el a temetési ipart és valószínűnek látszik, hogy a kormány kísérletet fog tenni a régi állapotok vissza­állítására. A napokban ugyanis bizalmas ankét volt a belügyminisztériumban Tomcsányi államtitkár elnök­lésével s azon részt vett a kereskedelmi miniszter, a népjóléti miniszter képviselője, továbbá a főváros részéről Ripko Ferenc főpolgármester, Szabó Imre tiszti főügyész, Csordás Elemér tiszti főorvos, Szendy Károly főjegyző, a közegészségügyi ügy­osztály vezetője, Salamon Géza tanácsjegyző és Bárány László fogalmazó, a temetésügyek referense. Az aukéton a kormány képviselői részéröl olyan nyilatkozatok hangzottak el, amelyek arra en­gednek következtetni, hogy a kormány meg akarja szüntetni a kötelező ravatalozást, ami által megszűnnék a Községi Temetkezési Intézet monopóliumának lehetősége. Természetesen a fő­város jelen levő képviselői megvédték a mai rend­szert és hangoztatták, hogy rendészeti és közegész­ségügyi okok miatt azon változtatni nem lehet. Az ankét végleges eredményt nem hozott s most a bel­ügyminiszter és a kereskedelmi miniszter egymás meghallgatásával fog dönteni ebben a sokat bolyga­tott kérdésben. Székesfővárosi Pavillon Weingruber kávéháza VÁROSLIGET Megnyílt BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁSVÁNYVÍZ-ÜZEME HARMATVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. Kapható mindenütt! Telefon : Teréz 286—76. FUJI Fi VIudvari fénvké­L-*l\LJ L^L^Y I pész MŰINTÉZETE IV. KERÜLET, SEMMEL WEIS-UTCA 2. SZÁM LÜXFER ÜVEGBETON HAAS SOMOGYI RT­BUDAPESTÉI-FRANGEPÁN-U-7-

Next

/
Thumbnails
Contents