Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-07-11 / 28. szám
Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő, Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 3k5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45.476. Tizenötezer gyerek, tizenötezer vézna, sápadt pesti kisgyerek fog idén nyaralni a főváros jóvoltából, tizenötezer kis élet erősödik meg a Balaton partján vagy az ország más pontján. Ez a szám, ez a tizenötezer nyaraló gyerek új fejezet Budapest szociális munkájában. Amikor egy pillanatra megállunk ennél az eseménynél, akkor azért tesszük ezt, mert a szociálpolitika útján végre elérkeztünk oda, hogy komoly dolgot végzünk, nemcsak mutatványos játékot, mint azelőtt. A pesti városháza megkezdi azt az utat, amely a nemzetmentés felé vezet. Nem haladhatunk el szó nélkül az ilyen esemény mellett. A gyermekvédelem terén még sokat, nagyon sokat kell fejlődnünk, de ez a tizenötezres szám már biztat, már reményt csillogtat előttünk és eljön talán egyszer az az idő, amikor Budapest felsorakozhatik Bécs mellé, ahol a „mindent 'a gyermekért“ elve már régóta győzött. Amerika és Anglia a gyermekvédelem klasz- szikus hazája. A nagy amerikai köztársaságnak a gyermek a koronázatlan királya, ő az uralkodó (sokszor a zsarnok is egyben), a gyermek halad a társadalom gondoskodásának élén. Az európai nagy nyugati államok gyermekmentési munkájának utolsó hullámverése érkezett el hozzánk és reméljük, hogy Budapest rövidesen átveszi ezen a téren is azt a tempót, amelyet a kultúra és civilizáció parancsa diktál. De nemcsak a kultúra meg civilizáció parancsolja nálunk azt, hogy mentsük meg gyermekeinket, hanem a nemzet és főváros legegyénibb, legönzőbb érdeke is. A főváros népesedési statisztikája állandóan rosszabbodik: Budapesten nem divat a gyerek. A magyar anyákról Deák Ferenc azt mondta még, hogy évenkint csak egyszer szülnek! hol vannak ezek az idők, hová lettek ezek a magyar anyák? A mai anya bárba jár táncolni, a korzóra flörtölni s így nem ér rá szülni, vagy pedig hivatalba, gyárba jár dolgozni s akkor még kevésbbé ér rá olyan luxuscikket termelni, mint amilyen a gyermek. A statisztikával nem lehet pörbe szállni, nem lehet szemér- metesen letagadni a szomorú igazságokat, a statisztika szomorú adatai ellen harcolni csak egy módon tudunk: ha megvédjük és életképesebbé tesszük azt a nemzedéket, amely mégis megszületett, ha meg tudjuk tartani azokat a gyermekeket, akikre a jövendő Magyarország minden terhe, minden munkája vár. óriási feladatok várnak ebben a gyermekmentési munkában Budapestre. A magyar főváros az ország lakosságának egy nyolcad- részét teszi ki, természetes szaporodása azonban messze elmarad az országos átlagtól. Itt nehezebben élnek az emberek, sósabbak a köny- nyeik, zokogóbb a sírásuk. Nem lokális jelenség ez, így van ez minden nagyvárosban és éppen ezért vár fokozottabb munka a városokra. Bécs városa rendkívül fejlett szociális érzékkel gondoskodik a gyermekekről és ha arra a sok mulasztásra gondolunk, amely a magyar fővárost terheli ezen a téren, úgy elszorul a szívünk. Mi még a kezdet kezdetén vagyunk, mi még nem tudtuk teljes mértékben átérezni, mit jelent a gyermek s éppen ezért mozdul meg hangosabban a szívünk, amikor arra gondolunk, hogy ebben az évben már tizenötezer pesti gyermeket tud nyaraltatni a főváros. Tudjuk: nem tizenötezret, de ötvenezret kellene nyaraltatnunk. Tudjuk, hogy nemcsak nyár van, hanem ősz is, tél is, meg tavasz is, amikor a magyar virágoskertnek ezekkel a kis palántáival senkisem törődik és tudjuk, hogy sehol a világon nincs nagyobb nincstelenség, nincs jobban rászorulva a gyerek a védelemre, gondozásra, mint éppen nálunk. A pesti szülő gyermeke árvább, mint a bécsi árvagyerek, mert hiába vannak szerető szülei, nem tudnak gondoskodni gyerekükről, nincs meg az a falat kenyér, az a pohár tej, amely életet, erőt adna annak a kis magyarnak, aki senyved, pusztul és fogy, egyre fogy. Az egyke és az egyse millió és millió gyermeket öl meg a vidéken, erről hasábokat, sőt könyveket írnak, de azt, hogy Budapesten mennyi életet pusztít el ez a szörnyű betegség, arról nem cikkeznek, mert a pesti gyerek gazdátlan, a pesti gyerek szinte üldözött vad. A legutóbbi közgyűlés egyhangúan elfogadta az ügyosztályok szaporításáról szóló tanácsi előterjesztést. Ennek következtében a határozatot közvetlen a közgyűlés utáni napon felküldték a belügyminisztériumba s most a városházán izgatottan várják a miniszter döntését. Az izgalom a miatt lett úrrá a tisztviselőkön, mert teljességgel bizonytalan, vájjon a miniszter hozzájárul-e a határozatnak rögtöni végrehajtásához, vagy pedig összekapcsolja ezt az adminisztrációs kérdést az új fővárosi törvénnyel? Különböző hírek keltek szárnyra az új ügyosztályok felállításának időpontját illetően. A miniszter már a főváros előzetes érdeklődésére ígéretet tett, hogy az új ügyosztályok felállításához hozzájárul. De ekkor időpontról még szó sem volt. A városházán pedig szeretnék minél előbb, lehetőleg kora ősszel keresztülvinni az adminisztráció reformját s megejteni az azzal kapcsolatos választásokat. Üjabban azonban azt híresztelik, hogy a belügyminiszter csak az esetben hagyja most jóvá a közgyűlési határozatot, ha az új fővárosi törvény elkészülése — amint arra már legutóbbi számunkban rámutattunk — késedelmet szenved. Viszont ha ősszel csakugyan sor kerül a fővárosi Várospolitikai körökben változatlanul élénk az érdeklődés a fővárosi törvény sorsát illetően. A Független Budapest múlt heti cikkével minden oldalon egyetértenek, mert tény, hogy soha olyan bizonytalanság nem volt a törvénnyel kápcsolcstbait, mint jelenleg. Maga a kormány van a legnagyobb bizonytalanságban a felől, mitévő legyei’ ezzel a megoldhatatlannak látszó problémával. Az ügy elintézésének nehéz volta kényszeríti a kormányt a folytonos halogatásra, mert nem tudja, elhatározni magát a fővárosi törvény alapos reformjára. Az elmúlt héien azonban mégis történt valami, ami _ bár távol esik a fővárosi törvénytől — mégis kapcsolatba hozható a kérdés sorsával. A belügyminiszter elkészítette ai vidéki törvényhatóságok, jobban mondva a vidéki közigazgatás reformjáról szóló törvényjavaslatot. Mindig nagy találgatás folyt, vájjon ez a javaslat, vagy a fővárosi törvény revíziója kerül-e eiébb a parlament elé. Mindkét eset nehéz dió volt a miniszter számára, mert radikális terveivel szemben ott találta az autonómiák ellenállásának egységes frontját. A magyar társadalom nem tudja elvégezni azt a feladatot, amely reá várna ezen a téren, az államnak és a fővárosnak kell itt cselekednie. Elsősorban a fővárosnak. Ez a tizenötezres szám azt mutatja, hogy a főváros megérezte azt a nagy felelősséget, amelyet a gyermek ró reája. hisszük, hogy az út, amelyen elindult a főváros, messzire vezet még, hisszük, hogy a tempó gyorsabb lesz, mert az az autó, amely a mav-i.-ar kultúra haladását jelenti, nem maradhat el a másik „négy autó“ mögött, amely közös erővel üldözőbe vett bennünket. törvény revíziójára, úgy az ügyosztályszaporításról csak a törvény fog intézkedni s ezt a határozatot a miniszter a készülő törvényes intézkedésekre való utalással jóváhagyás nélküi fogja visszaküldeni a városházára. • A belügyminiszter ugyanis, igen helyesen, nem akarja rövid idő alatt kétszeres választás szenvedéseinek alávetni az új tanácsnokokat. Mert, ha most felállítanák az új ügyosztályokat és megválasztanák az új tanácsnokokat, a fővárosi törvény revíziójával kapcsolatban ezeket újra általános tisztújítás alá kellene venni. Már pedig ennek semmi értelme sem volna. Ezért tehát az ügyosztályok szaporítása most ősszel csak akkor történik meg, ha az új törvény előkészítése hosszabb időre eltolódik. Tekintve, hogy a törvény körül a helyzet teljesen bizonytalan, épp ilyen bizonytalan az új ügyosztályok felállításának időpontja is. Egyébként a polgármester most léptette elő főjegyzőkké Unger Ferenc és Vigyázó Géza tanácsjegyzőket, akik a behelyettesített elöljárók megürülő helyét foglalták el. Egyidejűleg Szendy Károly_ főjegyző, a közegészségügyi ügyosztály kiváló főtiszt- viselője is elsőosztályú főjegyzővé lépett elő. Most azután, mint a tények mutatják, mégis a varmegyéi javaslat előzte meg a fővárosit.^ A tervezet itt fekszik előttünk s ebből következtetni lehet arra is, miként akarja a kormány a fővárosi törvényi'eviziót végrehajtani. Mert beavatott köreik úgy tudják, hogy ez a két törvény egy kaptafán készül, nagy vonásokban mindkét törvény egyezni fog, csak épp a számok fognak különbözni s néhány kisebb jelentőségű módosításban fog eltérni a fővárosi törvény a vármegyeitől. , A beterjesztett vártnegyei javaslat áttekintésénél megállapíthatjuk, hogy a kormány tényleg komolyan szándékszik végrehajtani azokat a gyökeres intézkedéseket, amelyekről a fővárosi törvénnyel kapcsolatban oly sokszor megemlékeztünk. i Mindenekelőtt megszűnik a tanács, mint önhatalmú testület s helyette a törvényhatósági bizottság tagjaiból választott kisközgyülés intézné a folyó ügyeket, amint azt már korábban is hiresztelték. Mikor hajtják végre az ügyosztályok szaporítását? Ha az új fővárosi törvény késik, úgy napirendre kerül az ügyosztályszaporítás. — Ha a törvény még az idén tárgyalásra kerül, úgy a törvényben történik intézkedés a közgyűlési határozat értelmében. Milyen úiítások lesznek az új fővárosi törvényben? A fővárosi törvény előfutárja, a vidéki törvényhatósági javaslat a Ház ele került. A vármegyei javaslat alapelvei lesznek irányadók az új fővárosi törvenyné is. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr.PAJOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. VAS-UTCA 17. sz. szív- ÉS ÉRBETEGEKNEK TTJ OSZTÁLY Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.
