Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-06-20 / 25. szám
Független Budapest 1928. június 20. Tiltakozás Trianon ellen: ötven fillér. A trianoni gyásznap évfordulóján a tiltakozó gyűlés résztvevői csak 50 filléi es belépődíj le fizetése után proíestálhattak az alias béke ellen. Két héttel ezelőtt, pontosan 1928. június 3-ikán a következő történt: Szomorú dátum 'ez a június 3-ika, talán még szó- moi úbb, mint augusztusnak az a gyásznapja, mely századok óta Mohácsról kapta jelzőjét és megjelölését. Ez a nap ugyanis Trianon gyásznapjának az évfordulója. Az idei évfordulóján ennek a nemzeti katasztrófának a magyar társadalom reprezentánsai egybegyűltek, hogy felemeljék az idén is tiltakozó szavukat a Magyarországot guzsbakötő úgynevezett béke- szerződés ellen, a tiltakozás elhangzása után pedig a Szabadság-térre vonultak s ott megkoszorúzták a négy irredenta-szobrot, a Magyarország testéről leszakított négy csonknak kebefaragott nimbuszait. Volt azután a programúinak még egy pontja: gyűlés ' a Margitszigeten, propagandaszavalatokkal, tiltakozó beszédekkel és egy propaganda zenei pályázat értékes produktumainak bemutatásával. A zártabb körű értekezlet után ez volt a tulaj donképeni tiltakozó-gyűlés. Az irredenta-szobrok megkoszorúzása után a menet a Szabadság-térről el is indult a Margitsziget felé. Kimentek a Lipót-körútra, el a Margit-hídig, a hídon végig, egészen a szigeti hídig. Szép nagy menet volt, derűs szép nap volt, vasárnap is volt s elvégre a Trianon ellen való tiltakozásban egyek vagyunk valamennyien, oda nem kell invitálni résztvevőket gyűlésre. A szigeti híd elején megtorpant a menet. Nem az út hajlása okozta a hirtelen megállást, nem is kocsi- vagy villamosforgalom. Megállította a lr>a- non elleni impozáns tiltakozásra felvonuló hazafias menetet a szigeti finánc. A szigeti belépőjegyeket árusító, illetőleg ellenőrző jegyszedő emberek állták útját a felvonuló tömegnek azzal, hogy tessék szigeti belépőjegyet váltani. Meg kellett állni, a pénztárhoz kellett menni és mindenkinek le kellett szúrni az ötyen fillér szigeti belépődíjat, máskép nem tiltakozhatott Trianon ellen. Ez történt, így történt 1928. június 3-ikán. Nem színeztük a dolgot egy szóval, egy jelzővel sem. Csak még azt kell megjegyeznünk, — vagy _ jobb volna tán, ha elhallgatnék, — hogy a Margitszigetet ma nem egy bérlő, vagy bérlőtársaság tartja bérben és kezeli, hanem a fővárosi Közmunkák Tanácsa, az Isten tartsa sokáig; elnöke pedig ennek a tanácsnak azt mondta még a napokban is, hogy neki ideálként az lebeg a szeme előtt, hogy a Margitszigetre való belépés ingyen legyen. Csakhogy egyelőre «... még a Trianon ellen való tiltakozásra felvonulókat odatereli a jegypénztárakhoz és árát szabja a tiltakozásnak. A tanácsnak nem kellenek új iskolák. Meghiúsult Purébl tanácsnok húszmilliós iskolaépítési terve. — Pusztuló barakiskoíák, piisz- íuló kútára. — Mindenre van pénz, csak iskolára nincsen. Dr. Purébl Győző tanácsnok, a közoktatásügyi ügyosztály vezetője régóta hadakozik már, hogy új iskolaépületeket emeljen. Évről-évre beállítja egynéhány iskola építésének költségeit s a pénzügyi ügyosztály évről-évre működésbe hozza itt azt a bizonyos piros ceruzát, törli az iskolaépítésekre felvett összegeket az előirányzatból. Az iskolaépítésekből így sohasem lett semmi. Az idén aztán nagyobb bizalommal várhattuk az iskolaépítkezések évről-évre feltámadó és újra meg újra kivégzett! ügyét. Purébl Győző tanácsnok bejelentette, hogy az iskolaépítések céljaira húszmillió pengős belföldi kölcsön alakjában fogja a fedezetet megteremteni. így — gondoltuk, — végre mégis csak meglesznek az új iskolák. Azért került a közoktatásügyi költség- vetésbe új építkezés s arra jókora kiadási tételek: a Nemzeti Stadion is, egy új fedett uszoda építkezése is. A közoktatásügyi bizottság legutóbbi ülésen aztán jött egy kis hidegzuhany, az elnöklő Purébl tanácsnok bejelentette a bizottságnak, hogy a pénzügyi ügyosztály piros ceruzája a közoktatásügyi építkezéseknél megint működött s törülték a Nemzeti Stadion tételéből is, a fedett uszoda építkezését is.- Nem lesz hát egyelőre Stadion, — gondoltuk, — se fedett uszoda. Azonban — fűztük tovább a gondolatot, — a felveendő belföldi kölcsönről Purébl nem beszélt, az tehát áll még s most már tán meg is marad s ezzel meg lesznek hát az iskolák. Most már tudjuk, hogy nem lesznek meg az új iskolák sem. Mint jól értesült forrásból tudjuk, kútba esett az iskolaépítkezés, mert kútbaesett a kölcsönfelvétel. Egyelőre csak nagy fejmosás ‘lett a dologból. Az iskolaépítés céljaira tervezett húszmillió pengős kölcsön felvételének ügye a tanács elé került s a tanács mindenekelőtt elintézett egy kcinapépört. Ráolvasta Purébl fejére, hogy micsoda dolog az, egy tervet a nyilvánosság elé vinni, mielőtt még a polgármesterrel vagy a tanáccsal meg nem tárgyalta. Ez után a kellemetlen beharangozó után pedig jött az érdemben való döntés. Hogy a végén kezdjük, a tanács elejtette a kölcsön felvételének tervét s így elejtette az iskolaépítést is. A kölcsön ügyét nem menthette meg még az sem, hogy belföldi kölcsön volna, illetőleg lett volna. A tanács amaz állásponton van, hogy belföldi kölcsön í.s külföldi pénzt jelent, mert a kölcsönt nyújtó belföldi pénzintézetek is csak úgy adnák, illetőleg adhatnák a kölcsönt, ha külföldről hoznának pénzt A tanácsnak tehát nem kell kölcsön, kölcsön nélkül pedig' nincs iskolaépítés sem. Ez most már befejezett tény s mi még csak-azt mondhatjuk hozzá, hogy ez mit jelent. Budapest székesfővárosnak jelenleg huszonöt barak-iskolája van. Azaz hogy most már kettővel kevesebb van, mert a most véget érő tanév folyamán két iskolabarak bedőlt. Még huszonhárom barakiskolal van tehát, még hiiszánliámm iskolabarak bedőlhet. A legalaposabb kilátás meg is van rá, hogy be fognak dőlni egyszerre, vagy szépen egymásután, mert a baraképii- letek már elejétől fogva egy bizonyos — meglehetős rövid — időtartamra épülnek s ennél a huszonhárom iskolabaraknál az idén már lejárt az az időtartam, úgy hogy meglepetés az sem lett volna, ha ezek a bara- kok már most bedőltek volna. Még kevésbbé lesz meglepetés, ha ez a jövő tanévben fog megtörténni. S hogy azután mi fog történni,. arról tán jobb nem is beszélni. Barakiskoíák már magukban sem vallnak valami nagy dicsőségére a székesfővárosnak és kulturális áldozatkészségének. De összedőlt iskalobarakok és az összedőlés folytán iskolátlanná vált és beírt iskolaköteles gyermekek, hogy ezek mit jelentenek s hogy ezekért hogyan fogják a gyermekek, a szülők és önmaguk előtt a felelősséget vállalni, azt talán döntsék el önmagukban azok a tanácsbeli urak, akik leszavazták az iskolaépítési kölcsön felvételét, ők tudják, miért. ÉRELMESZESEDÉSNÉL, GY OMORBÁNT ÁLMÁKNÁL CKsüllfA&I)ódos vizek kitűnő gyógyhatásúak. Vezérképviselet: V., Sas-utca 29. Telefon: Teréz 128 __39 Az igazoló választmány határozata nem orvosolja a választói névjegyzék ' hibáit. Huszonegyezer választó még ezekután sem jut választói jogához. A főváros törvényhatósági bizottsága igazolóválasztmányának a feladata, hogy megállapítsa: Budapesten kik jogosultak községi választásokon szavazni vagy jelöltséget vállalni. Az igazolóválasztmány nekilátott a feladat megoldásának és prezentált egy választói névjegyzéket, amelyben az országgyűlési ideiglenes névjegyzékbe felvett választók közül 24,668 választó neve nem szerepel. A törvényhatósági választói jogról úgy intézkedik a törvény, hogy aki országgyűlési választó és legalább hat esztendeje a törvényhatóság területén lakik, az jogosult törvényhatósági választáson részt- venni. A kihagyott 24,668 választó között olyanok is vannak, még pedig nem éppen jelentéktelen számmal, akik már benne voltak az 1925-i törvényhatósági választói névjegyzékben, akikről tehát már esztendőkkel ezelőtt hatóságilag, hivatalosan meg volt állapítva a hatévi helybenlakás. Most mégis kihagyták őket. Az ügy tudvalevőleg — Farkas István napirend előtti felszólalása során — a főváros közgyűlése elé került és^ ott nagy vihart váltott ki. A közgyűlési vihar után szombaton este összeült az igazolóválasztmány. Összeült — ez úgy értendő, hogy az elnökön kívül eljött még öt ember. Ezek közt egy* YOGHURT készítményünk 5% zsírtartalommal Táplál© Üdítő Gyógyhatású Kapható fióküzleteinkben és elárusítóhelyeinken Budapesti Központi Általános Tejesarnok R.-T. pártfele volt Farkas Istvánnak, egy másik ugyancsak balpárti volt. Kettő volt kifejezetten jobbpárti, egy pedig dr. Kozma Jenő — középpárti. A szocialista dr. Kiss Jenő indítványt terjesztett elő. Elmondta, hogy a névjegyzék úgy, ahogy most van, nyilvánvalóan nem felel meg a törvényes kellékeknek, tessék tehát reparálni. A reparáció nem lehet más: aki már a régebbi törvényhatósági névjegyzékben benne volt és országgyűlési választói joga is el van ismerve, az hivatalból felveendő a jegyzékbe, a többiről állapítsa meg az illetékes hatóság, lakik-e itt hat esztendeje, igen vagy sem. Mondott dr. Kiss Jenő egyebet is: a reparáció szükségességéről, a. megvizsgálás módjáról, de ezek mellékes kérdések és mellékes dolgok a fődolog mellett. Kiss után Kozma Jenő beszélt. Ám vizsgálja meg az elnök a névjegyzék feltűnőbb dolgait; például, hogy egyes házak egészen kimaradtak, hogy egy egész kerületben feltűnő mostohán bántak a választókkal, de a reparáció tekintetében itt a felszólamlás. Aki felszólal a kihagyás ellen, annak megnézik a dolgát; aki nem szólal fel, miért nem szólal fel? Bizonyosan nincs igaza. A vitának ezzel vége is volt. Aki még felszólalt, amit még mondtak, mind csak a körül forgott: Kiss vagy Közmű? És Kozma győzött. Ami azt jelenti, hogy 3,271 választó :— ennyi felszólamlás érkezett — még tán bekerülhet a jegyzékbe, a többi 21,U00 nem. És a dolog egyébként unalmas," ne essék róla többet szó. Vájjon csakugyan ne? Vájjon csakugyan el van az ügy intézve ezzel a határozattal? Ügy érezzük, hogy igen furcsa elintézés volna, s úgy érezzük, hogy sokat fogunk még erről beszélni s az igazolóválasztmánynak a szombati döntés után keresnie kell majd a módot, hogyan igazolja a — maga eljárását. Kertépítő és Növénykölcsönző intézet Cégtulajdonos TAX JULIA BUDAPEST, VII., 1STVÁN-ÚT 50. SZ, Telefon: József 391—51. Kopornoky István iratrendező- és papirnemű gyára Készít irodaberendezési cikkeket, úgymint: gyorsfűzőket, okmánygyüjtőket, számla- és iratrendezőket, irományfedeleket, irat- és kartotékdobozokat, vezérlapokat, előrendezőket minden nagyságban. — Budapest, VI., Hajós-utca 25. Iroda- bejárat Gróf Zichy Jenő-utca 21. Telefon: Teréz 134—19. JL sebolaj legyen minden meníőszekrényben. Fertőzéstől megvéd és gyorsan gyógyít. M. kir, népjóléti és munkaügyi M. kir. kereskedelemügyi miniszter 72,455/1924. sz. miniszter 92,052/XX. 1925. sz. körrendelet. rendelet. TETŐFEDŐ vállalata VI., Teréz-körút 3. sz. « Eternit, cserép, ® kátránylemez fedesek. CSÁSZÁR IMRE linoleum- és gumrni- padlóburkolási vállalat Budapest, IX., Lónyay-utca n. Telefon : J. 325-58. Beton-, Estrich- és Asbesfaljazafok készítése. Szakszerű munka, — Ajánlatok díjmentesen. SZALKAY PAPP JÓZSEF kötél- és géptömítőanyag-gyár BUDAPEST, III., (ÚJLAK), BOKOR-UTCA 27. a Lajos-utca es Bécsi-út között. Törvsz. bejegyzett cég; — Telefon : T. 124—97. Uly állal minden e szakmába vágó munkákat, valamint géphajtó- kotelek szereléseit és feszítést-it. — Vízmentes ponyvák, szalmazsákok, itatóvedrek stb. ERDÉLYI IV. KERÜLET, SEMMEL WEIS-UTCA 2. SZÁ, udvari fényképész MŰINTÉZET jD A mozgóképszínház Fricsay __________________ ^ J LmmMm Qj «íCjL Dohány-utca 42. Telefon : József 440-27. Elsőrendű UlÜSOr minden héten vezetésével 30 tagú zenekari
