Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-06-20 / 25. szám

Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÄGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 345—82. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45.476. A Széchenyi-fürdő mar megint beszéltet magáról, a Széchenyi- lurdővei már megint baj van. A lovaros eiete- nek aiianclo botranytemajaul szolgai ez a íúrdö, amelynek keveseoo a vize, mint a nul­lama. Most megint kavarognak, zugnaK a nui- iamok: ez a fürdő az, amely nem tisztit, nanem piszKit, ennek a Hullámai nem enynitenek, uanem fenorrainait. Az a lnr jarja, Hogy omlik a vakolat, bedő- lessel ienyegetnek a iälak, annyira, Hogy ge­rendákkal ken okét alatamogatni. Az ötvenöt mnnaraos iürdo, ameiyoen meg ang mraotc ember, nem tudja elviselni a szörnyű hiteitui- lepest és osszeroskad alatta a szó lizikai ertei- meben. A-tóvárosnak talán még soha nem volt ügye, amely antipatikusabb lett volna, mint eze a Szerencseden ligeti fürdőé. Ebbe az ügybe most mar a legerélyesebb kézzel kell bele­nyúlni és egy pillanatig sem szabad most mar eltűrni, Hogy ennek az építkezésnek a részletei közül akarati is Homályban maradjon. Valaki hibás itt, ebben az ügyben. Tavaly bűnbakokat kerestek és bünbak-cilapon intéz­ték el a kérdést. Tudtuk akkor is, hogy ez nem megoldás, de a mostani események megmutat­ják, hogy nem lehet új Déva-várát építeni egy Türdöboi azzai, hogy egy tanácsnokot befalaz­nak a katonai és illetékességi ügyosztályba, mert ezzel nem lesz erősebb a fal s nem lesz szilárd az, ami hitvány. A szegény, befalazott áldozat vére nem tisztítja meg a panamát és látszatmegoldásokkal nem lehet új Kőmives Kelemeneket termelni. Hogy ki a hibás? Nem tudjuk. Lehet,-hogy egy ember, lehet, hogy többen, lehet, hogy a vállalkozók, vagy a tervezők, lehet az is, hogy mindketten, lehet, hogy hibás az épít­kezésre felügyelő bizottság, de lehet az is, hogy az egész rendszer hibás, amely az építkezési ügyosztályokban uralkodik. Természetesen az a legkényelmesbb megoldás, ha a rendszerre fogjuk rá a dolgot: a rendszerért senki se fele­lős és így nyugodt mindenki, amikor összedől a főváros 55 milliárd ja. Nem lehet megengedni, hogy tovább is lep­lezzünk, nem szabad megengedni, hogy oda­vetett áldozatokkal akarják megengesztelni a közvéleményt, és nem szabad tűrni a fél-meg­oldásokat ebben a dologban. Teljes világossá­got akarunk. Ha a tanács úgy érzi, hogy nincs meg a kellő ereje a rendcsináláshoz, mint ahogy véleményünk szerint nincs meg, — akkor a közgyűlés elé kell vinni az ügyet és a közgyűlésnek kell kiküldenie azt a külön szak­értőkből megalakított bizottságot, amely végső fokon fog ítélkezni ennek a hallatlan botrány­nak minden bűnéről. Mert most már nem hisz- szűk el, hogy nincsenek bűnösük, most már nem elégszünk meg azzal, hogy a rendszert szidjuk, most már elő kell állítani a valódi tetteseket, mert vannak tettesek, akik felelősek. Abba lassan-lassan már belenyugodott a közvélemény, hogy többe került a Széchenyi- fürdő, mint amennyit előirányoztak erre a célra. Belenyugodott, mert —- így mondták — ha van is építészeti hiteltúllépés, ha rettenetes nagy pénzbe került is a fürdő, de legalább szép, nagyszerű, örök időkre való. Most kiderül, hogy nem nagyszerű, hogy már most, az első esztendőben felmondja a szolgálatot, és hogy a szörnyű hiteltúllépés sok-sok milliárdja kárbaveszett. Kiderül, hogy igenis, komoly bűnök vannak ennek a fürdőnek a botrány­hullámaiban, s -hogy ezeket a bűnöket többé nem lehet letagadni, mert ezzel magunk is bűnpártolók lennénk. Tiszta vizet a Széchenyi-fürdőbe! Nem aka­runk gyanúsítani, de kijelentjük, hogy ami eddig történt, az csak arra volt alkalmas, hogy még nagyobb legyen ennek az építkezési ügy­nek a homálya. Világosságot, napfényt kívá­nunk erre a strandfürdőre, olyan napfürdőt, amely megöl minden panama-bacillust, amely- lyel most tele van a közvélemény levegője. A A Községi Takarékpénztár igazgatósági tagságai i körül teljes a kavarodás. Még egy hónap választja j el a főváros közönségét attól a terminustól, amikor ' működésbe léphet Budapest régi vágya: a Községi Takarék és máris a leghallatlanabb tülekedés indult meg az igazgatósági tagságokért. A harc a Keresztény Községi Pártban a legélesebb. itt a helyzetet komplikálja az a körülmény, hogy a Községi Takarékpénztár létesítése ellen megindított obstrukció idején a legilletékesebb kereszténypárti helyeken ígéretet tettek Friedrich Istvánnak arra, hogy ö keriii a Községi Takarékpénztár ügyvezető alel­nöki székébe. Az obstrukció idején Friedrich István volt a keresz­tény községi párt vezére. 1: .. t Wolff Károly ebben az időben Amerikában tartózkodott, mint a főváros Kossuth-kiildöttségének tagja. Most azután, amikor az ígéret beváltására került a sor, kiderült, hogy Wollt Károly nem biztosíthatja a keresztény- párti vezérek által tett ígéret teljesítését. Nemcsak kívülálló okok akadályozzák meg Friedrich István vezérigazgatóságát, illetve ügyvezető alelnöki A Keresztény Községi Párt hetek óta tartó belső válsága a közeljövőben kirobbanással fenyeget. A válságot nem a Községi Takarékpénztár ügye, még kevésbbé a plébánosválasztás okozta, azonban két­ségtelen, hogy ez a két ügy nagyon sokkal hozzá­járult az ellentétek kiélezéséhez. A pártban most már nem az a kérdés, hogy egyik, vagy másik cso­port mit akar, esetleg mit tudott bizonyos kérdések­ben elérni, sokkal fontosabb probléma megoldása okoz fejtörést Wolfféknak: ki lesz az úr a pártban, kinek a vezérlete alatt indul a párt a jövő évi vá­lasztásokba, ki lesz erősebb, vagy pedig csoportokra szakad a párt és minden csoport külön akar felvo­nulni a választási küzdelemben. Azok a városatyák, akik Wolff Károly bizalmas | környezetéhez tartoznak, úgy tudják, hogiy Friedrich István törekszik a vezérségre és a szállongó autonómia-ellenes hírek, illetve kor­mánytervek ellen harciriadót fujva, ellenzéki vizekre akarja vinni az egész pártot. Nehéz ellenőrizni ezeknek a híreknek a valódisá­gát, azonban kétségtelen, hogy a „Wolff-diktatun“ ellen hadakozók között minden esetben előfordul Friedrich István neve s az is tagadhatatlan, hogy Friedrich községpolítikai működése a baloldalon sem volt ellenszenves. . iia Friedrich tényleg magát Wolff Károlyt akarná a vezéri nyeregből kiütni, nem számíthatna Csi 11éryék segítségére, mert Csilléry András és csoportja talán duzzog az é-vek óta tartó mellőzésért s egészen bizonyos, hogy Wolíf Károly mostani politikáját nem Széchenyi-fürdő csak akkor szolgálhatja a köz­egészség ügyét, ha kipusztul minden, ami ma ott a levegőt fertőzi, s ha napfény árad el azok­ban a zugokban is, ahol most penészes falak omlasztják magukból a romlást és pusztulást. A Széchenyi-fürdő botrányát most már nem lehet többé gerendaalátámasktásokkal meg­oldani. megbízatását hanem elsősorban belső, pártbeli aka­dályok gördülnek Friedrich István útjába, amelyek­ről lapunk más helyén részletesen beszámolunk. Egy­szerre tizével jelentkeznek a pénzügyi szakemberek a kereszténypártban, mindenki igazgatósági tag akar lenni a Községi Takarékpénztárnál. Amíg a kereszténypárti oldalon ilyen közelharc folyik az igazgatósági tagságokért, addig a Községi Polgári Párt tagjai eddig a iegteljesebb mértékben tartózkodnak mindeniéle Személyi kombináció felvetésétől. A Független Budapest szerkesztőjét illetékes veze­tőségi körökben úgy informálták, hogy a községi polgári párt törvényhatósági bizottsági tagjai közül senki sem óhajt igazgatósági tagságot szerezni a Köz­ségi T akarékpén zLáuiáL Ami a Községi Takarék megalakításának előzmé­nyeit illeti, ezekről rövidesen befejeződnek a tár­gyalások az illetékes tényezők között. A városházán úgy tudják, hogy még ebben a hónapban megtörténik az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár likvidálása, jogerőre emelkedik a cégjegyzés és legkésőbb július első hetében meg is kezdheti működését az új intéz­mény. helyesli, de a döntő pillanatban Friedrich volt köz­egészségügyi minisztere inkább Wolff mellé állna, mint Friedrich mellé. Csilléry, a Községi Takarékpénztár ügyénél való­ban ki akart lépni a pártból, miután az alelnök- ségröl lemondott. Azóta azonban látszóan megnyugodott, talán őt is az a magyarázat győzte még, amit a lázongó kerü­leti szervezeteknek adtak: — „Bele kell nyugodni a paktumba. Wolff tudja, hogy mit csinál. A községi választásokon szenzációs fegyver lesz a baloldal ellen, hogy igazgatósági tagságokért harcolt s mikor ezt megkapta, elhallgatott..." Ezzel a beállítással szereltek le a pártban minden ellenvetést s lehet, hogy ez nyugtatta meg Csilléryé- ket is. Buday Dezső az utóbbi időben nagyon keveset szerepelt, ami az ébredők egyesületének újjászerve­zésében való elfoglaltsággal magyarázható. Vasár­nap azonban lezajlott az ébredők közgyűlése s így Buday ismét többet foglalkozhatik várospolitikai kérdésekkel, amit bizonyít, hogy az egyik jobb­oldali napilapban nagyon erélyesen megrótta azokat a városatyákat, akik mandátumukat jól- jövedelmezö állások szerzésére használják fel. Bizonyára véletlen, hogy ugyanebben a lapban előző nap megjelent Friedrich ellen egy cikk s ez azzal vádolta Csonka-Magyar ország volt miniszter- elnökét, hogy 4—5,000 pengőért hajlandó vállalni a Vásárpénztár vezetőpozicióját. Érdekesebbé teszi Telles kavarodás a Községi Takarék igazgatósági tagságai körül. Súlyos bonyodalmak a Keresztény Községi Pártban. — A Községi Polgári Párt törvényhatósági bizottsági tagjai nem vállalnak igazgatósági tagságot. Wolff Károly „legjobb“ hívei Friedrichtől féltik a kereszténypárti vezérséget. A szélső jobboldali csoport éles küzdelmet indított Friedrich csoportja ellen. — A válság ki­törése esetén Wolíf Károly volna erősebb, de Friedrich ellenzéki elvei népszerűbbek. legmodernebb gyógy­intézet sebészi és bel- betegek részére Dr.PAJOR-SANATORIUM S.Ü Magánklinikai osztályon teljes ellátási dij napi 12 pengő. Idegbetegek, üdülők gyógy­helye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.

Next

/
Thumbnails
Contents