Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-06-13 / 24. szám

Független Budapest 1928. június 13. 6 Mit nevezünk békebeli kosztnak! A főváros szereteí-otthonaiba visszatért a békebeli koszt. Békebeli koszt... Eszünkbe jut nem a békebeli, hanem a háborús és a háború utáni koszt és koszttalanság: a leszállított adagok, a dekaszámra és grammokban kiszámított ke­nyér, liszt, hús, zsír, cukor, mi­egymás, amelyekre jegy kel­lett, és amelyekre álldogálni és tülekedni és kunyorálni, néha még csalni, hazudni is kellett. És eszünkbe jut azután a tök meg a gersli, és a gersli meg a tök. S most a közjótékonysági költségvetés békebeli kosztot emleget. Nem is egy helyen, az ügyosztály költség- vetésének több tételénél is látjuk a békebeli koszt felemlítését. Mi ez? — gondoltuk. — Hát csak most? Hát eddig ott nem volt még békebeli koszt? Még mindig a tök járta meg a gersli? Az ügyosztály vezetőjéhez, Liber Endre tanács­nokhoz fordultunk, mondaná meg, mi az a költség- vetésben, hogy békebeli koszt. Liber Endre tanács­nok a kérdésünkre a következő felvilágosítást adta: — A békebeli kosztot a szeretet-otthonok, árva- házak és szeretetházak. költségelőirányzatánál említjük. A helyzet ugyanis ezekben a békével szemben az volt, hogy békében a szeretet-ottho- nokban — akkor még szegényházaknak neveztük - a koszt úgy volt, hogy az ápoltak a hét hat napján húst ettek. Azután jöttek a sanyarú esz­tendők s egyre kevesbedctt a húsos napok száma. Most azután végre megint visszatérünk a békebeli kosztra: a he- tenkint hat húsos napra. Ezt nevezzük ott a költségvetésben békebeli kosztnak. Eddig sem koplaltak az ápoltak, csak húst nem kaptak. Most már kapnak. Visszajött számukra a békebeli koszt, a békeállapot. Ezt mondta Liber tanácsnok s mi elgondoltuk, hogy nekünk, kinnlévöknek, ki hozza meg és mikor a húsos napokat, a békebeli kosztot, a békés álla­potot ... ÉRELMESZESEDÉSNÉL, GYOMORBÁNT ÁLMÁKNÁL flíRCl MKk 1iódos vizek kitűnő gyogyhatasuak. Vezérképviselet: V., Sas-utca 29. Telefon: Teréz 128—39 Liber Endre. Egy kilns tanárt lakoitattak ki a Lipót-körút 17-es számú városi ház kapualjából. Szemétágyon aludt, meztelenül járkált a férgek ezreitől hemzsegő kapualjban. M. Miklós festőművész tanár fantasztikus élete. (Saj. tud.) A főváros közegészségügyi bizottságá­nak egyik legutóbbi ülésén dr. Klär Zoltán a napirend után felszólalt és bejelentette, hogy a Lipót-körút 17-es számú ház kapualjában évek óta egy félmeztelen ember lakik.- Minden életfunkcióját —- mondotta Kiár — a nappaliakat és az éjszakaiakat is az egész ház szemeláttára végzi. A női lakók már ki sem mernek menni a folyosókra ... A Független Budapest munkatársa a megdöbbentő bejelentésnek azonnal utánajárt és meglátogatta a Lipót-körút 17. számú ház kapualjának lakóját, akit a környéken mindenki „a lipótvárosi remete" néven ismer. A Lipót-körút 17-es ház a főváros tulajdona. Ha­talmas, háromemeletes, előkelő külsejű bérpalota, melyet a város még. a jó békeidőben építtetett. Két kapualja van, az egyik a Lipót-körútra, a másik a Balaton-utcára nyílik. Azaz csak nyílna, ha ezt a balatonutcai kaput nem tartanák évtizedek óta zárva. Ebben a kapualjban lakik a lipótvárosi remete. A balatonutcai kapualjat a ház udvarától egy hatalmas üveges ajtó választja el. Az üveges ajtó és,a bala­tonutcai bezárt kapu közti hétméteres folyosórészen lakik évtizedek óta a „remete“, s ez a kapu alatti lakás megdöbbentő és szomorú fényt vet nemcsak a rettenetes lakásviszonyokra, de egy művészember tragédiájára is. A lipótvárosi remete — rántsuk 1c már a leplet személyéről — M. Miklós festőművész, aki évtizedek óta lakik itt a kapualjban a főváros legelőkelőbb negyedének városi bérházában, s aki nappal az egyik fővárosi iparostanonciskolában rajztanár. A „lipótvárosi remete“ különös ember lehet. Mikor megtekintettük a^ lakását, a kapualjat, éppen nem volt odahaza, de a ház lakóinak előadásából egy fantasz­tikus ember különös, excentrikus élete bontakozott ki. Szörnj'ü piszok, szenny, a balkáni városok siká­torainak bűze van a kapualatti „lakásában. ládában rothadt szalma, mindenféle szemét, lojáshéjdarabok, és sáros papírhulladék van össze­gyűjtve. Hónapszámra ott rothad a szemét és jaj enne annak, aki el akarná takarítani. Megtörtént, bogy a ház vicéje több kosiárra való szemetet vitt ki innen a „tanár úr“ távollétében, amidőn a különös ember este hazajött, felháborodott a „magánlaksér­tés“ miatt és visszavitte a szemetet a „lakásba“. .^'’hatatlan és elemezhetetlen rossz szagok töltik, iertozik meg a kapualj levegőjét. M. Miklós orrát, úgy latszik, ez a szörnyű szag nem bántja, kellemes illatnak érezheti, mert annyira szereti a szemetet, hogy azt beleönti még az ágyába is és azon alszik. A Ház lakói számtalanszor ajándékoztak a kapualj lemetejenex szalmazsákokat, M. Miklós azonban a szalmazsákokból kiszedte a szalmát, az ágyába szórta, a zscihliuzcilokcit Deciig félredobta. MARTOS ÉS DEMÉíMY szerszámkülönlegességek, sze számgépek, műszaki áruk Budapest, V., Zoltán-utca TELEFON : írod?: Teréz 244-38. Raktár : Teréz 245 78. Az ágy külön tanulmány! Analizálhatatlan sze­mét, tölti meg a rozoga vaságyat, amely újságpapí­rokkal van letakarva! A lipótvárosi remete ezekkel az újságpapirosokkal takarózik, s a papírlapok alatt teljesen meztelenül, ing nélkül fekszik. Réggelenkint az egész ház szemeláttára bújik ki ágyából. Az üveges ajtón át valamennyi lakó látja öles termetét, s a mosakodását, amelyet egy bádog­vödörben végez el. A kapualatti lakás többi bútorzata: papír- és rongydarabok és egy kézikocsi, amely a házban lakó fűszer- és csemegekereskedő tulajdona. Midőn a fű­szeresnek néha szüksége van kézikocsijára, segédei félve nyitnak be a kapualjba, ahol hemzsegnek a férgek, olyannyira, hogy pár percnyi ott tartózkodás után mindenki napokon át vakaródzik. Mi is kénytelenek voltunk riporteri ütünk után hazatérve, alapos für­dőt venni, ruhát tisztíttatni, mert bármennyire óva­tosan mozogtunk a kapualatti lakásban, a padlón akrobatamutatványokat végző bolhák ezreiből párat mi is magunkkal vittünk. Ilyen állapotokat találtunk a lipótvárosi remete lakásán, azok azonban, amiket a ház lakóitól meg­tudtunk, még érdekesebb képét adják a különc tanár különös életének. Még a világháború előtt történt, hogy egyszer M. Miklós is pályázott a fővárosi Ferenc József ju­bileumi festészeti díjra. A díjat nem kapta meg, s ekkor elpanaszolta Bódy tanácsjegyzőnek, — a ké­sőbbi polgármester akkor még csak tanácsjegyző volt, — hogy nincs pénze üvegfalas műteremre. Ké­résére Bódy, aki megszánta a szegénysorsú művész­embert, megengedte, hogy átmenetileg műteremnek használhassa a lipótkörúti városi-ház üvegajtós kapualját. A „műterem“ lakója állandósult és M. Mik­lós azóta ott lakik. A ház gondnoka ismételten felszólította, nézzen lakás után, a remete azonban nagyon megfelelőnek találta lakosát, melyért bért sem kell fizetnie. A kommün alatt a ház egyik lakójának egyik szo­báját el akarták rekvirálni. Ez a lakó átengedte M. Miklós számára a szobát, őt ugyanis ismerte s inkább őt akarta lakónak, mint valami teljesen isme­retlen egyént. Csak selyemágyban alszom! — mondotta pár napi ottlakás után a remete és a hófehér ágyból visszaköltözött kapualatti vackára, a szemétágyra, s tovább takaródzott újságpapirosokkal. Egy napon azután elköltözött.- Restaurálni fogom a tiszadobi Andrássy-kastély képeit! — így szólt és holmiját: a papír- és rongydarabokat, a láda szemetet a fűszeres kézikocsijára rakva, eltolta Andrássy budai palotájához. Még nem ért véget a kommün, amidőn a kézikocsi­val ismét megjelent a házban, s a papír- és rongy­darabok, a rothadt szalma ismét visszakerült a kapu­aljba. A bejelentőlap szerint 1920. március óta lakik a kapu alatt, a valóságban azonban évtizedek óta. Kiár Zoltán dr. felszólalása ráirányította az illetékes városi vezető főtiszt viselők figyelmét a Lipót-körút 17. számú városi bérház kapualjának lakójára, s Csordás Elemér dr. tiszti főorvos kiküldött a hely­színre, hogy Kiár bejelentésének utánanézzenek. A helyszínre kiszállt kerületi tisztiorvos megdöb­benve tapasztalta ugyanazokat az anomáliákat, me­lyeket a Független Budapest munkatársa észlelt. Ter­mészetesen a legmegbízhatóbb ! GYŐR- és VASMEGYEI TEJGAZDASÁGI R.-T. Központi üzem és irodák : I., Fehérvári-út 33-35. Telefon: I. 305-31. és I. 428-01. azonnal intézkedett, hogy M. Miklósnak szük­séglakást utaljanak ki, s pár nap múlva a különc lipótvárosi remetét kilakoltatták évtizedes „lakásából“, a kapualjból. A papír- és rongydarabok, a rothadt szalma, a tojáshéj darabok, a sáros papírhulladék ismét fel­került a fűszeres kézikocsijára és a „tanár úr“ szo­morúan eltolta féltett kincseit új lakásába... Roessetíiann és linn - Épp és Fekete Egyesüli Gépgyárak R. T. Kisvasutak — Emelő-készülékek — Daruk Modern szállító berendezések — Jég- és hűtőtelepek vashordó-, tartány- és csőgyár r.-t.-vel Érdekkö­zösségben Vashordók — Tartányok — Vili hegesztett csövek Központi iroda: Budapest, III., Római-fürdő. Városi eladási iroda: VI., Berlin-tér 2. 99 új rendszerű fényképészeti sokszoro­sító és másoló eljárás. Minden ere­deti képről, rajzról, okmányról, könyvlapról élethű és eredetinek megfelelő másolatokat készít, va­lamint a készüléket és a szükséges berendezést szállítja : ALEXANDER B. és TÁRSA Váci-utca 58. földszint. — Telefon : József 422-42. SZALAY GYULA UTÓDA vetőmagvak, gépolajok és gazdasági cikkek nagykereskedése Alapítva 1895. évben. BUDAPEST, V., KÁLMÁN U. 14. Telefon : T, 205-53. Vetőmagvak, autóolajok és műszaki cikkek legszolidabb beszerzési forrása. MARKO VITMOS különleges famegmunkálő szerszámok, készülékek és gépek Budapest, VI., Teréz-körút 46. Telefon: T. 256-94. B indinger István épület-, bútor-, portál- és boltberendező-asztalos Budapest, VIII., Mária Terézia-tér 13. sz. Telefon : József 382—87. műkő, stucco- (mennyezeti) és mű­márvány munkák elsőrangú kivitelben SZOBRÁSZ RÁKOS >1 V >< > BUDAPEST, VII., SZT. DOMONKOS-UTCA 5. sz. — Telefon : József 380-37 SZALKAY PAPP JÓZSEF kötél- és gé tömítőanyag-gyár BUDAPEST, III., (ÚJLAK), BOKOR-UTCA 27. a Lajos-utca és Bécsi-út között. Törvsz. bejegyzett cég. — Telefon : T. 124—97. Elvállal minden e szakmába vágó munkákat, valamint^ géphajtó­kötelek szereléseit és feszítés it. — Vízmentes ponyvák, szalma­zsákok, itatóvedrek stb. I I PALAGYI GYULA R.-T. fa- vas- és acélbúforgyár BUDAPEST, VII., ANGOL-UTCA 33. SZÁM. Iskolák, kórházak, intevnátusok, szállodák stb. teljes berendezése. Épületa sztalosság.

Next

/
Thumbnails
Contents