Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-01-18 / 3. szám
XXIII. évfolyam. 1928. január 18. íVTARcS) ■UDAp&y 3. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Főszerkesztő: B. V1RÁGH GÉZA Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 50 fillér. Felelős szerkesztő : LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 345—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. Ä pártok vezetői meghallgatták Klebelsberg kultuszminisztert és elhatározták, hogy revízió alá veszik eddigi álláspontjukat a lágymányosi telekátengedés és feltöltés dolgában. Most már tehát több mint valószínű, hogy Budapest városában kiálakul egy másik város: a magyar tudomány városa. Magyar tudományt mondottunk. Tudjuk jól, hogy a tudomány nem ismeri az elválasztó országhatárokat és a lényegéhez tartozik az, hogy internacionális legyen. Tudomány csak egy van, úgy ahogy a fehér szín is csak fehér, vagy a fekete is csak fekete, minden egyéb árnyalat nélkül. Mert ámint árnyalatok vannak benne, már nem fehér és nem fekete. És a tudomány is, amint német, spanyol, francia vagy jugoszláv, már nem tudomány, hanem annak álarca csupán, ámelyet nyomban fel lehet ismerni arról a maszlagról, amellyel valamely nemzet színeivel festették be. S mi mégis magyar tudományról beszélünk, mert beszélnünk kell róla, noha az egyszeregy minden nyelven egyszeregy. Magyarországon má nincs tudomány, legfeljebb egyes tudósok vannak. A magyar egyetemek nem a tudomány termelő intézetei, csak afféle pótlékokat gyártanak azokon, a mi egyetemeink tudományos produktivitása pótkávétermelés valódi mokka helyett. Egyetemeink tisztes tanári karában nagyon sok helyet foglal el á születési előnyök kamatoztatása és a protekció túltengése és — sajnos —- olyan „tudósok“ is vannak a magyar egyetemeken, akiknek működése csak. fejcsóválást és csodálkozást válthat ki azokból, akik tudják és érzik, mi az, amit a huszadik században tudománynak neveznek. Mi azt akarjuk, amit minden intelligens és magyarul gondolkozó ember akar, hogy a magyar tudomány is elfoglalja azt a helyet a népek nagy piacán, amelyet már régen el "kelleti volna foglalnia. Tehetségesebb nemzet nincs Európában, mint a magyar, mégis azt látjuk, hogy a1 népek nagy kultúrversenyében nincs helyünk seholsem. A szomszédos Ausztriának számos tudósa szerepel a világ nagy versenyének vezető helyén, mi pedig még a „futottak még“ rovatban sem szerepelünk, holott több egyetemünk van, mint osztrák szomszédainknak. Klebelsberg kultuszminiszter nagyon jól tudja és érzi ezt a méltatlan helyzetet és tiszteletreméltó iparkodással akar ezen változtatni. Nem arról, van szó, hogy nemzeti színre fessük az egyszeregyet, hanem arról, hogy elfoglaljuk méltó helyünket a világ kultúrájában, hogy a1 magyar név a tudományban is oly előkelő hangzású legyen, mint az irodalomban, képzőművészetben vagy színházi művészetben. Mert az kétségtelen, hogy erre megvan minden képességünk és minden jogos alapunk. Abba’n a kis háborúságban, amely a főváros és a kultuszminiszter közt folyt le, nem a miniszter győzött, hanem — a főváros kultúrája. A pártvezérek értekezletén nem volt differencia abban a tiszteletben, amely a magyar tudományt megilleti és a szocialisták szónoka is kijelentette, hogy a munkásság többre becsüli azt a forradalmat, amely lombikokban készül, mint azt, amely a barikádokon terem. A lombikok forradalma állandó, örökös forradalom, amely egyik napról a másikra dönt meg csalhatatlannak tartott meggyőződéseket és szakadatlan harcokkal viszi előre a jövendőt, amelynek képe nem az utcán, de nem is a parlamentekben alakul ki, hanem csendes laboratóriumok mélyén, lombikokban és mikroszkópok alatt, Budapestet a magyar szellem ősi lendülete tette a világ egyik legszebb városává. Festőink, szobrászaink, színészeink és íróink ma már otthon vannak a világ minden kultúrgócpontjában, dicsőségesen. portyázna'k ki a szűkre szabott, kis magyar hazából, hogy bekalandozzák és meghódítsák az egész világot, mint valamikor a lovas pogány vitézek, akik ma Spanyolhont rettegtették, holnap pedig már Bizánc kapuját döngették. A magyar tudománynak is. meg kell döngetnie azokat a kapukat, amelyek eddig még tárva voltak előttünk, meg kell szülnie az új világ új Botondjait, kiknek nevét visszhangoznia kell majdan egész Európának. A lágymányos lesz az tij Botondok kiinduló helye. A magyar szellem innen fog elindulni, hogy tiszteletet szerezzen annak a kultúrának, amely a husza'dik század harci fegyvere. Az új Az az ajánlat, amelyet a földalatti gyorsvasát megépítése dolgában Schiffer Miksa nagyvállalkozó ez elmúlt héten Sipőcz Jenő polgármesternek átnyújtott. az első órákban a szenzáció erejével hatott. Az ajánlat komolyságát biztosította az is. hogy azt a főváros közéletének két olyan komoly tényezője. mint Ereky Károly és Becsey Antal zsirálták. Csakhamar azonban megmozdult a hazai érdekeltség és szinte koncentrikusan támadja a polgármester előtt fekvő javaslatot. A dolgok ilyeUn állása mellek rendkívüli érdekességgel bir Ereky Károlynak alábbi cikke, amelyet a ..Független Budapest“ felkérésére írt ebben a kérdésben. Budapesten kell földalatti gyorsvasát. Mindenki elismeri. hogy kell. A közönség pedig a saját bőrén érzi, hogy szükség van gyorsvasútra mert legalább IV2 óra idő kell ahhoz, ha valaki a főváros területén az utcaszínti villa- mosvasúttal végig akar menni. Teljesen tisztában voltam az- zal, hogy Budapesten minden hivatalos és nem hivatalos tényező a földalatti gyorsvasút megépítését szükségesnek tartja. Angol és amerikai mérnök barátaimat megkérdeztem, hogy vájjon hajlandók volnának-e Budapesten egy ilyen földalatti gyorsvasútat megtervezni és finanszírozni. A válasz az volt, hogy igen és minden angol és ame/rikai válTalkozó a legnagyobb készséggel állama rendelkezésre, hogy Budapesten a földalatti gyorsvasát elkészítéséhez szükséges előtanulmányokat elvégezze. Nemcsak a Foundation Co., amelyiknek a newyorki vezérigazgatójával személyes jóbarátságban vagyok, hanem egyéb nagy angol és amerikai vállalatok is. amelyhez semmiféle kapcsolatom nincs. Tudva azt, hogy az angol és amerikai cégek hajlandók a nekik bemutatott statisztikai és egyéb adatok alapján a földalatti gyorsvasútat Budapesten megépíteni, mikor hazajöttem, újból tanulmány tárgyává tettem az egész kérdést és arra a meggyőződésre jutottam, hogy külföldi mérnöki vállalkozással ezt a földalatti gyorsvasútat megépíteni nem lehet. mert egyrészt jogtalan volna, hogy külföldi vállalkozó lépjen akcióba akkor, amikor a magyar mérnökök is meg tudják ezt a problémát oldani, más részről a külföldi nagy vállalkozó cégek, amilyen a Foundation Co. is, ugyancsak a külföldi nagy tőkepiacon szerzik meg az építéshez szükséges hitelt, amit magyar mérnökök is elvégezhetnek a magyar bankokkal kapcsolatban. Ezen meggondolás alapján harci bárd nem rombol, hanem alkot, nem lovon jár, hanem a szikra szárnyán. Ezeken a szárnyakon kell elindulnunk a lágymányosról a nagyvilágba' és akkor nem kell félteni a magyar jövendőt, megismétlődik n. nagy világcsoda: egy maroknyi nép jött ide Árpádból s megtartotta a népek tiszteletét, amelyek épp oly hódolattal tekintenek rája, mint ezer év előtt. A különbség csak az lesz, hogy ebbe a1 hódolatba szeretet és hála is fog vegyülni, nem a magyar nyerserő fog győzedelmeskedni, hanem a magyar szellem nemessége, a magyar zseni halhatatlan tündöklése. kerestem azt, hogy melyik magyar vállalkozó mérnöknek van úgy a hatóság, mint a közvélemény előtt legnagyobb tekintélye, akivel a földalatti gyorsvasút ügyéről, mint komoly vállalkozóval lehessen tárgyalni. Nen mintha a többi magánmérnököt le akarnám kicsinyelni, de éppúgy, mint a Magánmérnökök Országos Szövetségében elnökké választották Schiffer Miksát, úgy én is őt szemeltem ki arra, hogy a földalatti gyorsvasát megvalósítása ügyében az első lépést vele tegyem meg. Nekem, mint fővárosi! bizottsági tagnak az az ideám jött tehát, hogy Schiffer Miksát megfelelő formában bemutatom a polgármesternek és hogy az az ünnepélyes pillanat, amikor a földalatti gyorsvasát legelőször kerül be egy beadványban a városházára, meg legyen örökítve, Becsey Antal barátommal együttesen mutattuk be a polgármesternek. Attól a pillanattól kezdve, hogy Schiffer Miksa megjelent a városházán, a földalatti gyorsvasút szükségessége üzleti kérdéssé változott. Most már azonnal megszólaltak a konkurrensek és azt mondják, hogy nem is olyan biztos, hogy kell földalatti gyorsvasát, ha nem ők építik. Miután én lismerem az üzleti életet, természetesnek és jogosnak tartom azt, hogy úgy a sajtó, mint a közönség kritizálja a gyorsvasút felépítését megelőző összes jelenségeket. Mindenkinek jogában áll, — éppen ügy mint Schiffer Miksának, — arra törekedni, hogy a földalatti gyorsvasútat megépítse. Én senki előtt nem zárkózom el. aki komoly szándékkal közeledik ebben a kérdésben hozzám. Azt is tisztázni akarom, hogy. itt semmiféle titkos tárgyalások nem voltak és nem lesznek, mert az ügy olyan tiszta és világos, hogy semmiféle titkos tárgyalásokra nincs szükség. Méltóztassék elképzelni, hogy én nem Schiffer Miksával, hanem bármelyik más vállalkozó mérnökkel mentem volna el a városházára a földalatti gyorsvasút ügyét megmozdítani, az összes többi magánmérnökök éppúgy indítanának üzleti harcot, amint így indítanak. Akár Schiffer, akár más vállalkozó mozduljon meg, azonnal jelentkeznek százan és százan, hogy azt ők is meg tudják csinálni. Azzal a ténykörülménnyel tehát le kell számolni, hogy itt sokan akarják ezt az üzletet megcsinálni, a kérdés csak az, hogy ki fogja legolcsóbban, legjobban és leggyorsabban vállalni? Azoknak, akik azt hiszik, hqgy minden körülmények között jobban tudják a székesfőváros igényeit kielégíteni, joguk van akcióba lépni, senki sem akadályozza őket. ha a gyorsvasút megépítéséhez akar holnap hozzáfognak, ám tessék munkához fogni. A külföldi mérnöki cégek kikapcsolása természetesen nem jelenti azt, hogy a külföldi tőke is kikap- csolódhatik. Angol és amerikai pénz nélkül ezt a vasutat megépíteni nem lehet és akkor, amikor az előmunkálatok készen lesznek és akár a Schiffer-cég, akár más vállalkozó elkészült a szükséges előmunkálati tervekkel, amelyeknek alapján meg tudja mondani, hogy mekkora töke szükséges a budapesti földalatti gyorsvasát megépítéséhez és milyen rentabilitásra lehet számítani a földalatti gyorsvasútiul: akkor „Üzleti harccá fejlődött aföldalatti gyorsvasét ügye“ Irta Ereky Károly. Ereky Károly Legmodernebb gyógy- intézet sebészi és bel- U| * ni inn OlUITnOIIIII BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógy. PAdlm-bANA! UKIUM VAS-UTCAIEsz. helye, vízgyógyintézet, napbetegek részére „ es leqfurdok. Magánklinikai osztályon teljes ellátási dfj napi 12 pengő.
