Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-01-11 / 2. szám

1928. január 11. Független Budapest 9 Jövő szerdán választ új tiszti orvost a közgyűlés. A fővárosnál két tiszt} orvosi állási van üresedésben, amelyek betöltésére december elején hirdetett pályá­zatot a polgármester. Az állásokra 6 pályázat érke­zett be. Pályázott: dr. Orphanid.es Etelka, dr. Doby József, dr. Kravits Károly és dr. Pfeiffér Miklós ideiglenes tiszti orvosok, akik részben a tiszti fő­orvosi hivatalban, részben a kerületekben teljesíte­nek szolgálatot, azonkívül két idegen pályázó dr. Clementis Kálmán salgótarjáni és dr. Simonyi István Lajos tiszaföldvári orvos. Ripka Ferenc főpolgár­mester a január 18-ára kitűzött közgyűlés napirend­jére felvétette az egyik tiszti orvosi állás betöltését, míg a másik állást az azt követő közgyűlésen töltik be. A törvény értelmében ugyanis egy közgyűlésen csak egy tiszti orvost lehet választani. Breuer Szilárd kormányfötanácsos. A hivatalos lap legutóbbi száma közli, hogy Breuer Szilárdot, a budapesti tűzoltóság főparancsnokát kormányfőta- nács.ossá nevezték ki. A kitüntetés híre általános örömet keltett. Kollár Miklós Újpest díszpolgára. Aligha van Új­pesten népszerűbb ember, mint Kollár Miklós vegyé­szeti gyártulajdonos, akinek a köz érdekében hozott óriási áldozatait most azzal honorálta a város kép­viselőtestülete, hogy diszközgyüllés keretében a vá­ros díszpolgárává választotta. Kollár Miklós nevét hadigondozótelep létesítése, foglalkoztató műhelyek berendezése,, árvaházak számára való telek adomá­nyozása, az árvaház fenntartása teszi örök emléke­zetűvé. Újpest közgyűlése páratlan lelkesedéssel vá­lasztotta díszpolgárává ezt a nagylelkű, jótékony, derék embert, akit a közgyűlés keretében minden párt egyforma lelkesedéssel és szeretettel ünnepelt. Pásztor Mihály legújabb munkája. Pásztor Mihály, kiváló kollégánk, akit érdemes munkássága és eddig megjelent nagysikerű müvei révén jó lélekkel ruház­hatunk fel a „Budapest írója" epithetonnal, újabb rendkívül érdekes és tanulságos miivel gyarapította azt az irodalmat, amely Budapest múltját és jelenét tárja az olvasó elé. Legújabb müve „Az utcai köz­lekedés Budapesten' címmel, az lllyefalvi Lajos dr. statisztikai hivatali igazgató szerkesztésében meg­jelenő „Statisztikai közlemények“ kiadványaképen jelent meg, felöleli a ^székesfőváros közlekedésének múltját és jelenét számtalan statisztikai kimutatás- .sal és tanulságos grafikonnal. A mű ára 5 pengő. E pompás munkának egyik érdekes részletét mai szá­munkban közöljük. Beszédes László magyar csikóst ábrázoló bronz­szobrát felá'lítják a Városligetben. A főváros már évekkel ezelőtt megvásárolta Beszédes László el­hunyt szobrászművész ..Pányvavető" című hatalmas szoboralkotását, amely egy életnagysiágú magyar csikós alakját ábrázolja. A szobormű eddig csak eredeti gipszmodellben volt meg. A tanács azonban legutóbi ülésén elhatározta, hogy a művészi alkotást bronzba önteti és a bronzöntési munkákat már ki is adták. Tavasszal a gyönyörű szoborművet a Város­ligetben, a nagy körönd és az iparcsarnok közötti térségen állítják fel. A belügyminiszter csak a népjóléti miniszter meg­hallgatása után dönt a szellemi inségmunka engedé­lyezése ügyében. Hetek teltek el azóta, hogy a fővá­ros közgyűlése 300,000 pengőt szavazott meg a szel­lemi inségmunka céljaira. Ennek az összegnek kere­tén belül a statisztikai hivatal 5 hónapon át 600 mun­kanélküli szellemi foglalkozású egyént juttatott volna kenyérhez. A főváros elnöki ügyosztálya a kerületi elöljáróságok útján azonnal megkezdte a munkanél­küli jelentkezők összeírását. December 27-ike óta fo­lyik a kérőívek kiosztása az elöljáróságokon és már eddig több ezer szellemi munkanélküli jelentkezett az inségmunkára. Ügy volt, hogy január első napjaiban az akció megindul, de ez most eltolódást szenvedett, mert te. belügyminiszter még mindig nem hagyta jóvá az inségmunkáről szóló közgyűlési határozatot. Á főváros tanácsa a napokban érdeklődött a belügy­minisztériumban a jóváhagyás felől, de azt a választ kapta, hogy a belügyminiszter az iratokat előbb BENES TESTVÉREK Vegyészeti Gyár Rt., Győr Főelárusftás: BUDAPEST, VI., MOZSÁR-UTCA 9. SZÁM. Telefon: 76-02, 99—02. Független Budapest eddigi évfolyamai, 1906-tól kezdődően kaphatók a kiadóhivatalban BUDAPEST, VII., Szövetség-utca 22. sz. átteszi a népjóléti miniszterhez és csak a népjóléti miniszter véleményezése után határoz az akció meg­indításának engedélyezése kérdésében. Hétfőn nyílt meg a Mester-utcai új tüdőgon­dozó intézet. A Mester-utca és a Dandár-utca sarkán felépült városi bérház alagsorában rendezte be a főváros közegészségügyi ügyosztálya a IX. kerületi tüdőgondozó intézetet. Az intézmény hétfőn kezdte meg működését. A főváros megrendelte az új közlekedési jelzőlám­pákat. A Rákócz’-út és a Nagy-kőrút sarkán llevő közlekedési villanylárrRához hasonlóan a főbb út­vonalokon több ilyen jelzőlámpát fognak felállítani. A készülékek a főváros költségén létesülnek és a tanács több ilyen jelzőlámpa készítésére adott meg­rendelést. A lámpák rövidesen elkészülnek s többek között az Oktogonon, a Berlini-téren, a Rákóczi-út és Kossuth Lajos-utca torkolatánál, a Kálvária-téren, a József-körút és az Üllői-út sarkán, az Andrássy-út és Vilmos császár-út sarkán helyeznek el egy-egy közlekedési jelzőlámpát. A Széchenyi-sétányon felállítják Teles Ede nagy­szabású dombormüvét. Budapest lakosságából ma már kevesen, tudják, hogy hol van a Széchenyi-sé- tány és hogy milyen történelmi jelentőségű helye ez a fővárosnak. Széchenyi-sétánynak nevezik a Sza­badság-térnek azt a parkozott részét, amely a tőzsde­palota, a Nádor-utca és a Bálvány-utca között terül el. lS45-ben itt létesült Budapest ellsö parkja, még pedig úgy, hogy az akkori előkelőségek Széchenyi Istvánnal az élükön kibérelték a fővárostól ezt a területet, saját költségükön parkozták és ott építették az első nyilvános kioszkot és zeneppvillont, 1846. március 7-én .gróf Széchenyi István felesége ültette a sétányon az első fát s ezen az ünnepségen a fővá­ros akkori összes előkelőségei résztvettek és mind- denki megöntözte a facsemetét. A főváros tanácsa elhatározta, hogy ennek a várostörténelmi jelentőségű eseménynek örök emléket állít és a képzőművészeit! bizottság hozzájárulásával elhatározta, hogy Teles Ede szobrászművészt bízza meg az emlékmű elkészí­tésével. Teles Ede domborművű emlékművet fog ké­szíteni, amely egyúttal kút is lesz. A dombormű az első fa elültetésének és megöntözésének jelenetét fogja megörökíteni. A napokban volt a helyszíni szemle a Széchenyi-sétányon annak megállapítása végett, hogy az emlékművet melyik részen állítsák fel Az emlékművet Teles Ede ez év végéig befejezi. Szeptemberben Budapesten lesz a Musenm-Ver- band nemzetközi kongresszusa. A múzeumi tisztvise­lők a múlt évben Hamburgban tartott legutóbbi nem­zetközi kongresszusokon úgy határoztak, hogy az 1928. évi nemzetközi összejövetellt Budapesten ren­dezik. A kongresszus az Országos Magyar Iparművé­szeti Múzeum rendezésében flog lefolyni. A múzeum igazgatóságai már összeállította a programmot és e szerint a kongresszus szeptember 9—14-ike között lesz. A részletes programmot megküldte a főváros tanácsának és annak támogatását kérte, hogy a nagy- jelentőségű tudományos nemzetközi összejövetel kellő sikerrel és eredménnyel járjon. A kongresszusra Anglia, Ausztria, Dánia, Hollandia, Norvégia, Német­ország, Oroszország, Svédország és Svájc képviselői jelentették be magjukat, természetesen teljes szám­ban résztvesznek a magyarországi múzeumok kép­viselői is. Leszakította a vihar a gyarmatutcai új városi ház kéményét és tetőzetét. Alig 3 hete. hogy elkészült a főváros gyarmatutcai új bérháztömbja, ahová de­cember végién be is költöztek a lakók. A péntek éj­szakai orkán azonban már is kárt okozott az új bér- házon, amennyiben a vihar leszakította az A-épület hatalmas kéményét s a lezuhanó tégladarabok be­zúzták a tetőzetet. A bérház gondnoksiága szomba­ton délelőtt jelentést tett a kárról a szociálpolitikai ügyosztálynak, amely azonnal intézkedett, hogy a bedőlt kéményt és a beszakadt tetőt újjáépítsék. Wahl Lajos és Wild Kosárgyár NAGYTÉTÉNY. virágkosAr. fonott bútor, spanvolnádból KÉSZÜLT FA- ÉS SZÉN KOSARAK. STUMPF SÁNDOR VII. kér., Thököly-út 31. kocsigyártó és kovácsmester ' Élvállal mindenféle boonár- és kovácsmunkákat, lóvasalást, úgyszintén falkötővasak méret szerinti elkészítését. Minden­féle szerszámok, csákányok élezését és rendbehozatalát. Tessék árajánlatot kérni. — Telefonhívő: József 394—41. Elkeseredett éjszakai konkurrencia piaci bódék és kereskedők közt. Lövölde-téri kereskedők harca a piaci bódék éjszakai zárórája ellen. A főváros közélelmezési ügyosztályát hosszú idő óta foglalkpztatja az a háborúskodás, amely az ér­dekelt piaci árusok és a Lövölde-tér körüli kereske­dők között folyik a Lövöldej-téri nyiltp’ac zárórája miatt. Még 1926-ban a piaci árusok kérelmére, meg­engedte a tanács, hogy a Lövölde-téri bódékban áp­rilis 15-től október 15-ig terjedő idő alatt éjfél utáni 2 óráig lehet élelmiszert árusítani, hogy a kiránduló közönség szükségletét fedezni tudja. A környékbeli, különösen a Király-utcai éleilmiszerkereskedők rossz szemmel nézték, hogy a Lövölde-téren hajnalig árul­hatnak a bódétulajdonosok és azt állították, hogy ez az intézkedés óriási és leküzdhetetlen konkur­renciát támaszt a drága üzletbéreket fizető keres­kedőknek. Különösein akkor zúdultak fel a Király-utcai keres­kedők, amikor a Lövölde-téri piaci árusok azt kérték a tanácstól, hogy állandósítsa az éjféuitáini két órai záróráit, mert a téli hónapokban is kívánatos, hogy a közönség késő este is beszerezhesse élelmiszerszük­ségletét. A Király-utcai kereskedők ez ellen a szán­dék ellen erélyes tiltakozást jelentettek be a főváros taná­csánál s azt követelték, hogy még nyáron se lelhessen a Lövölde-téren tovább árulni az élelmiszereket, mint a nyílt üzletekben. A tanács ebben a háborúskodás­ban nem akarta a döntőbíró szerepét játszani, hanem a napokban tartott ülésén úgy határozott, hogy föl­terjesztéssel fordul a kereskedelemügyi miniszterhez, előtárja úgy a piaci árusok, mint az üzlettulajdonosok érveit és a kereskedelmi miniszterre bízza annak eldöntését, meddig szabad élelmiszert árulni a Lövölde-téri bódékban. SZEIDL KAROLY ércönfődéje BUDAPEST, L, ALKOTÁS-UTCA 8. (Déli vasútnál) Telefonhívó: T. 132-82 C7A R DAC7 műkő, stucco- (mennyezeti) és mű- D I» nQí. márvány munkák elsőrangú kivitelben RÁKON MANÓ BUDAPEST, VII., SZT. DOMONKOS-UTCA 5. sz.-Telefon : József 380-37. mayer János fl 'W ® műércönfőde * * BUDAPEST, X., SZENT LÁSZLÓ-TÉR 12. Elvállalja szobor-, bronz-, aluminium- és rézöntvények készítését. Telefon: József 431-96. van BEEK KAROLY szobrász, műkőfelepe. BUDAPEST, I., HORTHI MIKLÓS-ÚT 42. SZÁM. Telep IX., Soroksári-út 132. CZEIZEL és ELISCHER szobafestő és díszítőfestő mázoló és ércfényező műhely BUDAPEST, II., KELETI KÁROLY-UTCA 8. SZÁM telefon: Lifóőt 992—70. FRATRICHEVICH ISTVÁN clíszítő-festő és mázoló Elvállalja templomok, épülétek, lépcsőházak, káveházak szobafestő, díszítő és mázolási munkáit. Budapest, VII., Dembinszky-utca 33. Telefon : J. 372-98. LERCHNER ES TOROK szobafestő és mázoló BUDAPEST, VI. KÉR., PETNEHÁZY-UTCA 44. H. telefon : 913 -88. SZEDONYA KALMAN BUDAPEST, V. KÉR., UGYNOK-UTCA 34-36. SZÁM TELEFON : LIPÓT 961-63. automobiljavító üzeme elvállal minden e szakmába vágó munkákat

Next

/
Thumbnails
Contents