Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-03-21 / 12. szám

1928. március 21. Függeflen Budapest 7 Három új bérházat épít ebben az évben a főváros összesen hárommillió háromszázötvenezer pengő költséggel. Két épületre már most kiírják a versenytárgyalást s nemsokára a harmadikra is. — A fő­városnak elfogyott az építkezésre szánt hitele. Schuler Dezső helyettes tanácsnok nyilatkozik az új építkezésekről a Független Budapestnek. A Független Budapest múlt heti számában részle­tes cikkben rámutattunk arra a bizonytalan hely­zetre, amely a főváros új építkezési programmja körül uralkodik. Az előző építkezések súlyos hitel­túllépései majdnem teljesen felemésztették a további építkezésre félretett hiteleket s a fővárosnak most építkezésekre úgyszólván egyetlen fillérje nincs. A közvélemény és a nyomasztó munkanélküliség azon­ban követeli a hatósági építkezések folytatását, bár­milyenek is a város anyagi körülményei. Ennek a szempontnak a főváros vezetősége sem tud ellent- állni s ezért mindent elkövetnek, hogy — a lehető­ség határán belül — v; lamit megvalósítsanak a nagy közmunka-programmból. Solty Lajos tanács­nok, a középítési ügyosztály vezetője és Schuler Dezső főjegyző, a szociálpolitikai ügyosztály jelen­legi vezetője, Liber Endre tanácsnok távollétében megbeszélték ezt kérdést és sikerült olyan megoldást találniok, amely lehe­tővé teszi három kisebb bérház építésének a megkezdését. Az építkezést a szociálpolitikai ügyosztály tervei szerint fogják végrehajtani s ezért Schuler Dezső helyettes tanácsnokhoz fordultunk, aki az alábbiakban informálta munka­társunkat az új építkezési tervekről. — A szociálpolitikai ügyosztály még a nagy lakásépítkezési akció megindulásakor kidolgozta a teljes építési programmot, melynek keretein belül, a banképítkezéseken kívül, a saját rezsiben létesí­tendő bérházak és a kerületi népfürdők építésé­nek tervei is helyet kaptak. Az időközben történt áreltolódások ezt a programmot felborították, mert az eddig végzett építkezések sokkal többe kerültek, mint amennyire eredetileg számítottunk. A fürdőépítésre alig van fedezetünk, a banképít­kezések pedig felemésztették annak a 290 milliárd- nak nagyrészét, melyet lakásépítkezésekre az amerikai kölcsönből kihasítottunk. Azt reméltük, hogy 64 milliárd marad a három új városi ház építésére és sikerül ezen az összegen 600 lakást létesítenünk. Ez a reményünk, amint bebizonyoso­dott, nem vált be, mert Szomorú kérdések, amelyekre az egész világtól kér feleletet a főváros. Mi minden iránt érdeklődik a Községi Temetkezési Intézet. — Kérdőívek a világ nagy városaihoz. A Községi Temetkezési Intézet nagyszabású refor­mot akrr végrehajtani a temetések rendjén és a te­mető adminisztrációja terén. Adamy István, az inté­zet igazgatója ezért elhatározta, hogy a világ összes nagy városaitól beszerzi a temetőkre és a temeté­sekre vonatkozó adatokét s azok felhasználásával hajtja végre tervbevett nagy reformját. Adamy igaz­gató Bárány László fogalmazóval, a közegészségügyi ügyosztály referensével együtt kidolgozta a külföldi városok elé terjesztendő kérdőpontokrt s azokat né­met, francia és angol nyelven szétküldte a világ nagy városaiba, Amerikába, Afrikába és Ázsiába is. A több oldalra terjedő kérdőpontokhoz levelet is mellékeltek, amely a következőképen szól: „Budapest fő- és székváros egészségügyi, szo­ciális, rendőri és gazdasági okokból megváltotta a temetkezési jogot a magánvállalkozóktól és ható­sági kezelésbe vette. Mint a fő- és székváros te­metkezési intézete igazgatójának az a szándékom, hogy a temetkezési rendre vonatkozó szabályokat és statisztikai adatokat összegyüjtsem, mert tiszta és hű képet óhajtanék nyerni a főváros közegész­ségügyi ügyosztályával együtt a temetkezési rend­ről. Ezért azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok Nagyságodhoz, mint városuk egészségügyi ügy­osztályának vezetőjéhez, válaszoljon az idemel­lékelt kérdésekre s küldje meg nekem az ezekre vonatkozó szabályokat, utasításokat, terveket, raj­zokat és képeket. A válaszokat munkatársaimmal feldolgozom és mihelyt munkánkkal elkészülünk, az eredményről készségesen értesítem.“ A kórdőpontok kilenc főcsoportra oszlanak. Az elsőben az általános kérdések vannak: Mennyi a város lakosainak száma, az elmúlt év halottainak és az ingyentemetéseknek száma, továbbá, hogy milyen alapból fedezik az ingyentemetéseket, meny­nyibe kerül az alapnak egy-egy ilyen temetés, ható­sági kézben van-e a temetésbiztosítás. A második csoport a temetői viszonyok iránt érdeklődik és a HeinickeH.R. kazánbefalazás, gyárkéményépítés, kemenceépítés Budapest, V., Wekerle Sándor-u. 24.- Telefon : Teréz 226—20. a 64 milliárdnak alig valamivel több mint a fele maradt fenn a banképítkezések elszámo­lása után. — A főváros azonban mindent elkövet, hogy részben a nagy munkanélküliségen, részben pedig a még mindig nyomasztó lakáshiányon enyhítsen s ezért a rendelkezésre álló eszközökkel a legrövidebb időn belül megkezdi három új bérház építési munkálatait. Természetes, hogy a hitelösszeg összezsugoro­dása f olytán ugyanilyen arányban kellett redu­kálni terveinket is, s még így is tartanunk kell attól, hogy ezek a szerény munkálatok is a végén pénzügyi nehézségbe fognak ütközni. —- A legutóbbi tanácsülés, alapos megvitatás után hozzájárult az építési munkák megkezdésé­hez. Ezek szerint a Róna-utcában 1,434,128 pengős előirányzattal 81 lakásos bérház épül, még pedig 29 háromszobás, 35 kétszobás és 17 egyszobás lakással. A Németvölgyi-úton 1,056,558 pengős előirányzattal 48 lakást építünk, melyek közül 25 háromszobás, 7 kétszobás és 16 egyszobás lakás. Itt eredetileg 3 pavillonból álló bérházcso­portot szándékoztunk építeni, de most kénytele­nek vagyunk beérni egy szerény, kisebb bérház­zal. Majd ha a helyzet megjavul, megépítjük a most elmaradó épületrészeket is. A Kisfaludy- utcában szintén felépítjük kisebb méretekben az új háromemeletes bérházat. Ennek előirányzati költsége 865,082 pengő. A házban összesen 36 lakás lesz. Ezek szerint összesen 3,355,770 pengőbe kerülne a három bérház építése. — A tanács ehhez az előterjesztéshez hozzá­járult és felhatalmazást adott, hogy a Róna-utcai és a Németvölgyi-úti házak építésére a nyilvános versenytárgyalást azonnal kiírjuk. A Kisfaludy- utcában előbb a régi épületet kell lebontani s csak akkor kerülhet sor az építési munkák megkezdé­sére. Ha a munkák zavartalanul folynak, jövő májusra mind a három bérházat átadhatjuk a használatnak. főbb kérdések, hogy mekkora a város temetőinek területe, mennyi esik ebből hitközségi, katonai és magántemetőkre, van-e a városban temető, amely­ben nem temetnek többé, fedezik-e a bevételek a nyilvános temetés kiadásait, ha nem, milyen alapból pótolják a veszteséget, milyen hatóságok alá rendel­ték a temetőket, milyen rendelkezések szólnak a megtelt temetőkről, milyen hosszú egy-egy sír és sírbolt használati ideje, ki engedélyezi s milyen föl­tételek mellett az ingyentemetéseket, egyes- vagy közössírba temetik-e az ingyenhalottakat, mi tör­ténik azokkal a sírokkal, melyeknek használati ideje lejárt, milyen körülmények és feltételek között tör­ténik a megtelt temetők kiürítése, mi történik a ki­ürített temetőkben marrdt értékesebb síremlékekkel, megállapították-e a sírok és sírboltok nagyságát, vannak-e kedvezményes sírok, milyen időben szabad a temetők látogatása, mennyi a temetői alkalmazot­tak összes évi járandósága, mennyi a temetők tény­leges dologi kiadása, van-e a temetőkben templom, vagy kápolna, van-e kertészete a temetőnek. A har­madik és negyedik csoport a halottak felravatalozá- sáról tartalmaz kérdéseket, mintamilyenek: vannak-e szabályok a halottak kötelező felravatalozásáról, hány órán belül kell a halottat a halottasházba szál­lítani, kinek a kötelessége a halottkémlés, ki állítja ki a halotti bizonyítványt, ha a halottat orvos ke­zelte, ha nem volt orvosi kezelés alatt, ha fertőző betegségben halt meg és ha végül erőszakos halál gyanúja íőrog fenn, teljesítik-e az Mhűnytnak, vagy hozzátartozóinak azt a kívánságát, hogy eltemetés előtt szívszúrást végezzenek rajta. A további kérdések: hány ravatalozóterem áll a város rendelkezésére, mi a felszerelésük, van-e bennük hűtő- és fertőtlenítőkészülék, milyen anyag­ból van a padló és a mennyezet, hogyan történik a helyiségek tisztántartása, és fertőtlenítése, milyen díjak járnak a fölravatalozásért, közös íeremben vagy elkülönítetten ravatalozzák fel az ingyen­halottakat, van-e szellőztető, hol történik a gyász- szertartás, a halottasházban-e, vagy másutt, hol zár­ják le a koporsót, a halottasteremben a gyászoló­közönség jelenlétében-e, vagy másutt, van-e a te­metőben harang és szól-e az a gyászmenet alatt, vannak-e különleges szabályok a fertőzőbetegségben elhúnytakról, elkülönítik-e a gyászolóktól a fertőző- betegségben elhúnytak koporsóját és ha igen, milyen módon, díszítik-e virággal a halottasházakat. A többi csoport a temetkezési vállalatok berendezései iránt érdeklődik s azt kérdi, hatósági vagy magánkezekben van-c a temetkezési ügy, hány magánvállalkozó van a városban, mibe kerül ezeknél a legegyszerűbb temetés, mik a temetkezési szabályrendeletek, mi­lyen módon történik a halottaknak a lakásból, vagy a kórházból a halottasházba való szállítása, hogyan szállítják a koporsót a halottasházból a sírhoz, ható­ságilag jóváhagyott árszabálya van-e a halottszállí­tásnak, ha igen, mik ezek a tarifák, vannak-e vasár- és ünnepnapokon is halottszállítások, milyen egész­ségügyi és rendőri szabályok érvényesek a koporsó gyártásra, másféle koporsók készülnek-e a fertőző- betegségben elhúnytak részére. Az utolsó két cso­PÄi ÄTiwir C” „rüL/il IWUi J építő­ÉS INGATLANFORGALMI RÉSZVÉNVTÁRSASÁG * BUDAPEST, V., RUDOLF-TÉR 6. SZÁM TELEFON : 121 -45. port a halottégetés és a bebalzsamozás kérdését érinti és az iránt érdeklődik, van-e a városban ha- lotthamvasztás, hol van, a temetőben, vagy másutt, melyik évben történt az első halotthamvasztás. hány halottat hamvasztottak el az elmúlt évben, milyen faanyaggal érik el a krematóriumban a szük­séges hőfokot, mikor van a gyászszertartás, a ham- vasztás előtt, vagy után, hány alkalmazottja van a krematóriumnak, mennyi volt ennek dologi és sze­mélyi kiadása az elmúlt évben, milyenek a halött- hamvasztás tarifái, hány órával a halál után törté­nik az elhamvasztás, mik a bebalzsamozás szabályai, kiknek a holtteste balzsamozható be, melyik hatóság adja erre az engedélyt, ki végzi a bébalzsamozást és milyen módszerrel. Gázvezeték a Svábhegyre és Zugligetbe. Az úi beruházást a gáz árának emelésével fedezik a hegyvidéken. — Az idei üzleti feleslegből telik a 390 ezer pengős úi beruházásra. A svábhegyi és a zúgligeti lakosság régi panasza, hogy ez a vidék mostoha elbánásban részesül a fő­város részéről. Sem 'megfelelő vízzel, sem. kellő vilá­gítással nincs ellátva. Gáz eddig egyáltalán nem volt a városnak ebben a részeiben. A Svábhegyi Egye­sület, mely a vidék fejlesztése érdekében nagy agi- tációt folytat, mozgalmat indított a Svábhegy és a Zúgliget gázzal való ellátása érdekében is. A gáz­művek igazgatósága foglalkozott a kérelemmel és megállapította, hogy a Svábhegyen mindössze évi 140,000 köbméter gázfogyasztásra lehet számítani, a Zúgligetben pedig még kevesebbre. A gázbevezetéshez szükséges csövek lefektetése horribilis pénzt emésztene fel, ami a kis fogyasz­tás mellett nem fizetödne ki. A Svábhegynél szükséges gázvezeték költségei mintegy 250.000, a zúgligeti beruházás pedig 140,000 pengőbe kerülne. Ha a gázt rendes áron szolgáltat­nák, úgy az üzem jelentékenyen ráfizetne. Bejelen­tették ezt az érdekelt lakosságnak is, akik kijelen­tették, hogy hajlandók a beruházásokhoz oly módon hozzá­járulni, hogy a Svábhegyen és Zúgligetben fo­gyasztott gáz árát az üzem számítsa drágábban. Ezt a nyilatkozatot az üzem igazgatósága elfogadta s ennek alapján számításokat végzett, hogy a gáz árát megállapítsa. Tekintetbe vették, hogy nemcsak a beruházás kerül sok pénzbe, hanem a pénzbeszedő, a gázóra-kezelő, a szerelő is nagyobb költségbe kerül a svábhegyi és a zúgligeti fogyasztóknál, mert sok időt elpazarolnak az utazással. Mindent egybe­vetve, az üzem számításai szerint a rendes 20 fillé­res egységár helyett a hegyvidéki vezetéken szol­gáltatott gáz árát 36'2 fillérben kellene megállapí­tani, de, hogy kerekszám adódjon, 35 .filléres egy­ségárat javasolnak., A 150%-os felárat az érdekelt lakosság sokalja ugyan, de mégis hajlandó azt meg­fizetni. A 390,000 pengős beruházást a gázmüvek az idei évben elérendő üzleti feleslegből fogják fedezni. Jellemző az üzemek eredményes költségvetésére, hogy bár a gázművek erre az évre egyetlen fillér felesleget sem irányoztak elő, most mégis játszi könnyedséggel tudják előteremteni ezt a 390,000 pengőt. Margalit Andor és Ödön oki. mérnök, építőmester, vállalkozók, vasbetonépítők Budapest, 1., Kelenhegyi-út 11—13. Telefon : J. 386—43, J. 429—24 STULCZ FERENC képesített kőművesmester, építési vállalkozó BUDAPEST, vili. KÉR., HUNYADI-UTCA 33. SZ. Raktár: Vili., Nap-utca 35. Telefonhívó: J. 332 60. Kemény Sándor obi. mérnök és építőmester Iroda: BUDAPEST, V , PANNONIA-UTCA 18. SZ. Telefon: Lipót 904—24. ÍRSÁV és KOVÁCSICS oki. építészek, építőmester, építési vállalkozók Budapest, IV., Múzeum-körűt 1/b. Telefon: L 329-74. NORHOm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents