Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-03-16 / 11. szám
4 Független Budapest 1927. március 16. Posta Sándor dr. és Kiár Zoltán dr. Hatalmas beszédekben foglalkoztak a főváros közegészségügyi intézményeivel. — Botrányos állapotok a főváros kórházaiban. A Dolgozó Polgárok Pártja nagy erővel feküdt bele a közügyéi irányításába. A párt tagjai mindent elkövetnek. hogy a polgárság életviszonyait megjavítsák boldogulásukat elősegítsék s megszűntessék azt r rendszert, mely kizárólag a polgárság megnyomorí- tására törekedett. A Dolgozó Polgárok Pártjának két orvos tagja. dr. Posta Sándor és dr. Kiár Zoltán, a legutóbbi közgyűlésen közegészségügyi és» szociális téren bírálták a főváros működését és a kórházi zárszámadásokkal kapcsolatosan hatalmas beszédekben követelték, hogy a főváros több gondot fordítson^ a lakosság közegészségügyére S az egészségügyi intézmények fejlesztésére. Dr. Posta Sándor a következőket mondotta — egyebek közt — beszédében:- A közegészségügyi ügyosztály vezetője hírlapi nyilatkozatokban, a kórházak központi igazgatója pedig egy mindnyájunknak megküldött brosíi- rában kifejtette azokat az állapotokat, amelyek a fővárosi kórházak tarthatatlanságát jellemzik. Tíz kórházunk van. Ebből mindössze kettő az. amelyet modern kórháznak lehet nevezni, A többi kórházunk kivétel nélkül magán viseli egy olyan városi gazdálkodás bélyegét, amelynél előbbre való egy Nádorkert megvétele, előbbre való egy Wenckheim- palota megvétele, előbbre való 30,000 négyszögöles telek vétele... (Zaj)... és előbbre való még egy szegényházi építkezésnek 60 milliárdos gondolata is, mint kórháznak építése, igen sok rentábilisnak jelzett kiadásról tudunk, igen sok rentábilisnak jelzett befektetési forog itt közkézen és köztudomású, amelynek rentabilitását erősen kétségbevonom, mindamellett ezen rengeteg milliárd mellett az egészség templomainak rekonstrukciójára, újjáépítésére vagy új építésre egy krajcár nem jut. (Felkiáltások a balközépen: Elég szomorú!) — Beszélhetnék a többi meglévő és hiányzó kórházunkról és csak sajnos, ma olyan viszonyok között vagyunk, hogy el keld1 készülve lennem arra, hogy nem gyermekkórház és nem szülőotthon részére vesznek grófi palotát és előbb fog kerülni a citadellabeli kávéházi üzletre vagy vendéglői üzletre néhány milliárdocska. a Szent László-kórház szőrös barakkjai pedig borotválkozhatnak tovább. (Úgy van! Taps a balközépen.) — Jelenlegi állapotaink azt bizonyítják, hogy kórházpolitikai programmunk vagy egyáltalán nem volt, vágj' pedig ami volt, az egészen rossz volt.- Nemcsak abban van a hiba, hogy politikai tekintetek jöttek és jöhetnek számításba az orvosi állások betöltésénél, hanem van egy sokkal súlyosabb hiba, az autonómiának van itt egy igen mélyreható defektusa, az t. i., hogy Budapest székesfőváros közkórházainak orvosi állásait a kormány tölti be. Ezt az autonómia olyan súlyos sérelmének látom, amely lehetetlenné teszi azt. hogy a főváros egy ilyen óriási gazdasági objektumot, mint a kórházi üzem, erélyes kézzel, radikálisan, a főváros közönségének teljes megnyugvására tudjon vezetni, mert hiszen a vezetőségnek legilletékesebb szervei nem tőle függnek, ezeket a kormány nevezi ki. holott a főváros fizeti őket. — Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága írjon fel a m. kir. kormánynak, hogy az 1876. évi XIV. törvénycikket olyképpen módosítsa, hogy a fővárosi közkórházak orvosi személyzetének kinevezésénél a székesfőváros autonómiájának logikus és természetes jogai törvény szerint is biztosíttassanak. Következnék a közkórházak költségvetésének harmadik sarkalatos pontja, a gazdasági rész. Közönséges fikció az, hogy közkórház nem rentábilis. Az adminisztrációt kell megjavítani és a rentabilitás mindjárt nem lesz olyan rossz. — Mikor én a költségvetéssel kapcsolatban kórházi ügyeinknek ilyen súlyos hibáit vagyok kénytelen konstatálni, mikor én az adminisztrációnak olyan rendszerét látom, amely csak a költségeknek többtermelését, a terheknek nagyobbodását jelenti, méltán fog el az aggodalom és méltán tartom illu- zóriusnak azt a nagy lelkesedést, amellyel a közgyűlés minden pártja az autonómia védelmére kel. Mert az autonómia védelme kötelessége mindany- nyiunknak, de kötelessége mindannyiunknak az is hogy oly rendszert, amely a főváros közönségét megkárosítja, ally rendszert, amely a közhaszon szempontjából semmi komoly eredményt nem mutat, irgalom nélkül' felváltsunk, irgalom nélkül kiirtsunk. Én tehát a költségvetést nem fogadom Cili (Taps a bal középen.) Dr. Kiár Zoltán ezeket mondotta beszédében egyebek közt: — Budapest fővárosi immár csőd előtt áll köz- egészségügyével. 1917 óta áll a főváros közkórházainak élen Wenhurdt János központi kórházigazgató. Szomorúan kell konstatálnom azt, hogy 9 esztendei üzemvezetés után ebben a súlyos felelősséggel teljes pozícióban csak egy Sovány eredményt tudott produkálni a központi kórházigazgató. Szomorúbb közállapotokat, mint a mostani, el nem lehet képzelni. 1920 óta vezette be a politikai elbírálást az orvosi állások tekintetében a központi kórház- igazgató és lehet, hogy mindennel eredményesen foglalkozik, de a kórházügyekkel nem. Méltóztaslsék megengedni, hogy általánosságban foglalkozzam még egyes kórházakban uralkodó hallatlan állapotokkal. Posta biz. tagtársam említette a ktilönszobák kérdését, amit én akkor fogok legjobban érzékeltetni a közgyűlés tagjaival, ha eseteket mutatok be, hogy miért nem szabad tűrni a ktilönszobák rendszerét a közkórházakban. Méltóztassék elképzelni, hogy bármelyikünknek egy hozzátartozóját ápolják a közkórházban, aki 30—40 ágyas kórteremben fekszik és súlyosra fordult az állapota. A hozzátartozók délután 3—4 óra között a látogatási időben meglátogatják, de a kórházi rend értelmében 4 órakor, még ha a beteg haldokló állapotban van is, a legközelebbi családtag is kényszerítve van arra, hogy elhagyja őt a kórteremben és csak odakint lesheti a kórház falain belülről jövő híreket, amiket kap a haldokló hozzátartozójáról és legfeljebb másnap reggel a hullateremben láthatja őt viszont, de nem lehet jelen az utolsó pillanatainál azért, mert a kiilönszoba a legjobb esetben el van foglalva egy protekciós vagy jólfizető beteg részére, vagy pedig egyszerűen rezerválva van az osztályfőorvosnak vagy alorvosnak egy. majdan vidékről megérkező és jólfizető betege részére.- Százával jelentkeznek ott napról-napra a betegek, nyomorékok, akik vidékről feljöttek, nem tudják magukat 24 óráig sem élelmezni Budapesten és kénytelenek ezeket elbocsátani a központi nyilvántartóból azzal, hogy nincs hely a kórházakban, holott ugyanakkor — méltóztassék a tanácsnok úrnak előadni á kimutatását — százával vannak a különszobákon üres ágyak.- Az Új Szent János-kórházban is szemlét tartottunk. Nem tudom, hogyan lehet vállalni az erkölcsi és orvosi felelősségeket azokért az állapotokért, amilyen állapotban ott az alkalmazottak laknak. Az alkalmazottak ott alusznak a gyermekeikkel egy pincében, amelynek bejárata nincs, az ablakon keresztül kellett beugranunk, az ablak fölött egy fűtőtest van, csak meglapulva, kétrét görnyedve, a nyíláson keresztül lehet bejutni abba a pincehelyiségbe, ahol a kórházi alkalmazottak laknak az Üj Szent János-kórházban, amelyet a legmodernebb kórházunknak tartunk. Ezért is a közkórházi kórházigazgató, Wcnhardt János úr, felelős,, aki 7 esztendeje ül ebben a pozícióban és annak minden díszét, dekórumát és előnyét élvezi.- Egy nagy ugrással átmegyek a kunutcai közkórházba. Méltóztassék elképzelni 40 férfibeteget egy szobában, hónapokig összezsúfolva. A központi kórházigazgató úr elnézése folytán itt esténként az a panoráma nyílik. . hogy ennek a teremnek az egyik sarka az ápolónő részére fehér függönnyel van elkerítve, ott fogadja a látogatóit, ott veti le és ölti fel gúnyáját, ott tölti egész napját. Hallatlanul szomorú dolog ez, és amikor az erkölcsfvédelmi rendeletet kiadták, ide kellett volna először küldeni ennek a rendeletnek a szerkesztőjét, a kunutcai kórházba, és nézze meg ezeket az állapotokat. — Vértes Emil: Ilyen állapotoknak nem szabadna lenniök. — Áttérek a Szent István-kórházra. A Szent István-kórházban a minket legjobban érdeklő rész a szülészeti és nőgyógyászati osztály kell, hogy legyen. Egy beteg, aki a szülészeti osztályra fel akarja vétetni magát, kell, hogy a kórház egész területén végigmenjen, amíg beleütközik a balszárnyon levő boncterembe és bakteriológiai intézetbe. Nincs táblával megjelölve ugyanis, hogy hol van a szülészeti osztály, amely különben a bejövök elől egy parkkal el van zárva. Legalább 10 beteg közül 9 tehát először benyit a boncterembe és csak azután jut cl a szülészeti osztályra. A szülőszoba maga arra a parkra nyílik, amelynek a másik oldalára a prostituáltak osztályának az ablakai nyílnak. Méltóztassék elképzelni azt a s'zülőáőt, aki hallatlan állapotban kínlódik urnákon keresztül a szülőszobában, annak végig kell élveznie a két lépésről arrébb a prostituáltak feléje röpködő dalát és trágár kifejezéseiket. Kegyeletről beszél nekünk és keresztény erkölcsről a központi kórházigazgató úr. Hát az az erkölcstelenség és a kereszténység arculcsa- pása. hogy szegény• emberek hulláit, amelyek odakerültek a Szent István-kórházi hullaterembe, egymásra zsúfolják legényt az öregasszonnyal, egymásra csoportosítva ■'ektetik le egy priccsre. Nem volt egy .olyan alkalom, hogy nc hallottam volna felemlítem a Szent László-kórház fertőző-, úgynevezett szőrösbarakkjait és azokat az állapotokat, hogy pötróleumvilágítás mellett fekiisz- nek itt a fertőző betegek. Tiszti orvosok jöttek hozzám azzal, hogy,: meg kell vizsgálni a lelkiismeretűket, mielőtt beutalnak egy skarlatinás beteget a Szent Lásizló-kórházba. mert rövidesen a vegyes fertőzéseknek egész tömegén fog keresztül menni és beleesik abba a mortalitási pluszba, ami itt papíron van felfektetve. Ennek az oka a rendszer, Wenhardt János1. — A tiszti orvosoknak a helyzete is tisztázandó végre a különböző hatóságokkal szemben. Az elmebetegeket a tisztiorvosnak nincsi joga beutalni az elmegyógyintézetbe, viszont a sarki rendőr, Ira megfogja az elmebeteget az utcán, — és sajnos, keveset fog meg, — a sarki rendőr egyszerűen telefonálhat az elmegyógyintézetbe és akkor felveszik az elmebeteget. Ezért történik meg, hogy a i családtagok még ki is zavarják az elmebeteget az utcára, akit nem tudnak elhelyezni, hogy a rendőr Jelenthesse telefonon, mert akkor felveszik az elmebetegosztályra. máskülönben nem.- Mély tisztelettel kérem a t. tanácsnok urat, hogy a népjóléti minisztériummal folytatott tárgyalásokat sürgősen hozza tető alá, méltóztasék a különszobák eltörlésére kiküldött bizottságot sürgősen összehívni, méltóztassék véglegesen dönteni abban a kérdésben, hogy a központi kórházigazgatóság kompetenciája két esztendő által megállapított tények alapján revízió alá vétessék és ezzel 1 ikvidáltassék az a kortesfogás is, amellyel a községi választások előtt a főpolgármester úr az illetékes hatóságok befolyásának engedve, a központi kórházigazgatót állásában megerősítette. 59 SPECIAL U mosógépgyár, Budapest, VI., Szent László-út 29. STAWLYANIN WOISLAV Telefon: Lipót 972-15. ♦ Telefon: Lipót 972-15. Raktáron állandóan buktatás szerkezetű mosógépek, centrifugák és géz mángorlók minden nagyságban. IOETL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGVÁR R.-T. Budapest, Asztaios Sándor-út 9. sz. TELEFON: József 8—32 és Józset 8—31. 1 mechanikai és villamossági üzeme STEINER ÁKOS Budapest, VI., Kmetty-utca 17. Telefon: L. 902-40. Készít és raktáron tart: emeltyűs kapcsolókat, lamellás biztosítókat, reduktorokat, csőpatron biztosítókat, kapcsoló- szekrényeket és olvadóbetéteket minden áramerősségre. Elvállal mindenféle mechanikai munkákat. E Ha 12$ S§ä iU IP elektrotechnikai vállalat Budapest, IV., Molnár-utca 47. Telefon: ]. 56—93. Vállal : Erőátviteli, világítási és mindennemű gyengeáramú berendezés tervezését és készítését, villamos gépjavító és mechanikai műhely. NÉMETHYJENŐ mechanikai, fémmegmunkáló, nikkelezö üzeme Budapest, VIII., Illés’utca 22/a. TeLfon : ]. 68-15. Gyártmányaink: aufócarosszeria felszerelési cikkek, autó-nikkelezés. Mindennemű fém- és fémből öntött tömegcikkek, sajtolt, stancolt, nyomott és revolver-munkák. Alapíttatott 1886-ban. SEBOK JÁNOS Telefon : J. 105-46. hatóságilag engedélyezett villamossági vállalat BUDAPEST, VII. KÉR., AKÁCFA-UTCA 24. SZ. SÜSS és TARSA elektrotechnikai vállalat és gyár Budapest, VII,, Fűrész-utca 72. Telefon: ]. 96-57. Transformátorok Szénkefék Motorok féle líillainossáiii és Műszaki R.-T. Budapest, VI., Podmaniczky-utca 35. TELEFON: 77—39, 147—75, József 95-10. Seligmann és Ballada elektrotechnikai és rádiótechnikai vállalata BUDAPEST, V. KERÜLET, JÓZSEF-TÉR 11. - TELEFON. Vállal: Épületek, szállodák, fürdők, villamos és csengők szerelését. — Költségvetéssel díjmentesen szolgálunk. PAULAY L Távbeszélő: József 101-76 ÁQ7I lí ELEKTROTECHNIKAI és műszaki vállalata .HulLU Budapest, Vili. kerület, Losonczi-utca 3. sz. I Önálló villamostelepek tervezése és építése Színházi szabályozókés színpadi világítótestek | Költségvetések és tervezések megkeresésre. STUMPF SÁNDOR Tessék ára|ánlatot kérni. VII. kér., Thököly-út 31. kocsigyártó és kovácsmester Elvállal mindenfele bognár- és kovácsmunkákat, lóvasalást, úgyszintén falkötővasak méret szerinti elkészítését. Mindenféle szerszámok, csákányok élezését és rendbehozatalát. - Telefonhívó: József 94-41. KA.MA.FtA. mozgóképszínház Dohány-utca 42. Telefon : József 140-27. Fricsoy 30 tagú zenekam Elsőrendű műsor minden héten!
