Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-03-09 / 10. szám
2 Függeilen Budapest 1927. március 9. A képviseíőház törvényerőre emelte az autonómiáéi lenes javaslatot A törvényjavaslat általános és részletes vitája. (Folytatás.) Az autonómiaellenes törvényjavaslat általános vitája a múlt hét folyamán véget ért s a parlament^ megkezdte a részletes tárgyalást. Ahogy az előrelátható volt, a többség a törvényt általánoságban elfogadta s így az csekély változtatással törvényerőre fog emelkedni. Az általános vita utolsó szónokai között volt: Hegymegi-Kiss Pál, aki elismeri,, hogy a közigazgatást a fejétől a lábáig meg kell reformálni, de nem olyan módon, ahogyan azt a kormány akarja. A nemzetnek az autonómiákhoz való joga olyan ősi jogot jelent, amelyet a hatalom a törvényhozás_ útján elvehet ugyan, de magát az ősi jogot eltagadni nem tudja. Szükségünk van az autonómiára. A javaslatot nem fogadta el. Petrovácz Gyula beszéde során kijelentette, hogy a fővárosi üzemek közszolgáltatásainak árát nem szabad mérsékelni s ezt a kérdést^ nem szabad népszerűsíteni. Az üzemeknek hozzá kell jár ul - jiiok a főváros terheinek viseléséhez. A pótadókat kell inkább leszállítani, vagy teljesen eltörölni, mint az üzemek egységárait mérsékelni. Azt akarta bizonyítani a parlamentben, hogy a közüzemi szol- gátatások sehol sem oly olcsók, mint Budapesten. A javaslatot elfogadta. A kormánypárti Farkas Géza a törvényjavaslatból azt látja, hogy az nem egyéb, mint az eddig is érvényben lévő törvények és rendeletek hatályosabbá tétele. Megnyugtatónak tartja, hogy a törvény csak néhány évre van kontemplálva. A felszólalásokra Búd János pénzügyminiszter adóügyi szempontból, Scitovszky Béla belügyminiszter pedig közigazgatási szempontból válaszolt. A belügyfniniszte’.' kijelentette, hogy elsősorban a közhitei kérdése az, ami hatályosabb ellenőrzésre készteti. A második a takarékossági szempont, a harmadik, a leglényegesebb az, hogy az összes autonóm közületek az állammal együtt egy zsebben vájnak. Lehetetlen, hogy az adózok zsebébe az államon kívül az autonómiák is belenyúljanak minden állami ellenőrzés nélkül. A kormányzat készséggel honorálta mindazokat a módosításokat, „melyek felmerüld tek, mert az első szövegezésben ő is az önkormányzat nagy megnyirbálását látta. Ami a pénzügyi ellenőr felállítását illeti, ezt is az autonómiákkal való közös egyetértéssel lehet megoldani. Munkálat alatt van az új fővárosi törvény, továbbá az összes autonóm testületek háztartásának rendezéséről szóló új törvény, tehát a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak intézkedései éppen ezért csak átmeneti jellcgűeknek tekinthetők. Ezek után megkezdték a javaslat részletes tárgyalását s elsősorban az adóügyi paragrafusokat vették tárgyalás alá. Bródy Ernő felhívta a miniszter figyelmét, hogy Budapesten új egyenes adót lehetne létesíteni. Áz eltörölt telekértékadót kombinálni lehetne a házadóval, arra megfelelő bevételt biztosítana a fővárosnak és alkalmat adna a fogyasztási adók csökkenésére. Woiif Károly a most megkezdődő építkezésekre s a Tabán szabályozására való tekintettel azt javasolja, hogy 1928 helyett az 1929 végéig felépülő házak kapjanak 25 évi adómentességet. A pénzügyminiszter úgy Bródy, mint Wolff indítványát elfogadta. A részletes vita során ezután Fábián Béla szólalt fel és a sokat vitatott harmadik szakasz teljes kihagyását követelte, mert a szakasznak a rendelkezései szerinte nagy közigazgatási káoszt idéznek elő. Nem az autonómiák megszorításáról, hanem megszüntetéséről van szó ebben a szakaszban. Elismeri, hogy az autonómiáknak sok a hibája s hogy a fővárosnál is sok a baj. Követeli a fővárosi összeférhetetlenségi törvényt, hogy egyszer már vége legyen a panamáknak és a panama-látszatoknak, mert a fővárosi összeférhetetlenség szomorú példáival találkozunk, ha a dolgoknak utána nézünk. Osztja azt a nézetet, hogy pazarolni nem szabad, de osztja az autonómiáknak azt a kijelentéseit is, hogy mindenki a maga portája előtt seperjen. Ha meglenne a remény, hogy a panamák megszűnnek az autonómiáknál, akkor boldogan szavazná meg a törvényjavaslatot. De csak arról van szó, hogy megint lesz egy sereg ellenőr a városokban s ezentúl nem csak polgármester lesz. hanem a polgármesteri ellenőr is. Előre tudja, hogy az államnak és a közülieteknek is temérdek pénzébe fog kerülni az ellenőrzés. Ismételten követeli, hagyják ki a harmadik fejezetet, mert amire szükség van, az benne van a régebbi törvényben. Petrovácz Gyula szólalt fel Fábián után s azt mondotta, hogy véleménye szerint Fábián' nem szokott alaptalanul ilyen súlyos dolgokat állítani. Ha a városi panamákról beszélt, biztos adatok vannak a birtokában s Budapest útja a higiénia felé. Baló Alfréd előadása a budapesti szemétről. Rendkívül érdekes előadást tartott Baló Alfréd,, a köztisztasági hivatali igazgatója a Mérnök és Építész Egyletben a háziszemétgyűjtés, fuvarozás, feldolgozás és égetés problémájáról. Az élőadást, melynek keretében számos külföldi film került bemutatásra, nagyszámú és előkelő közönség hallgatta végig. A több mint két óráig tartó előadásban Baló Alfréd élvezetes^ módón ismertette úgy külföldi, mint hazai vonatkozásban a széles rétegeket érdeklő kérdést. Mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy milyen nagy a különbség a szemételtakarítás gondja tekintetében Ms- és nagyváros között. A kevés lakosú kisvárosban nein jelent megoldhatatlan (Problémát a szemét- elhelyezés kérdése, mert a kisvárosban a házi szemetet kiviszik a határba, ott dombokba gyűjtik és senkinek sem áll útjában. Más azonban a helyzet a nagyvárosoknál, melyeknek lakossága hihetetlen mennyiségű szemetet termel naponta és ezt az óriási mennyiséget képtelenség elhelyezni a város közelében levő területeken. Nemcsak közegészségügyi szempontok miatt tarthatatlan a szemétlerakodás mai rendszere, hanem többek között gazdasági és városfejlődési szempontokból is tűrhetetlen, miután azokat a területeket, melyek .szemétlerakodó heh űi szolgálnak, hosszú évtizedeken át nem lehet semmire sem felhasználni. Már pedig egy fejlődő városra nem lehet közömbös az, hogy milyen terhietek vannak a szomszédságában. A nyugati államokban^ mar belátták ennek a rendszernek a tarthatatlan- sagat es mindenütt találtak modern eszközöket a szicmetkerdés megoldására. Magyarország, sajnos, meg inessze elmaradt e téren. Ezután vetített grafi- konok es statisztikák segítségével mutatta be az előadó a budapesti háziszemét mennyiségének és minőségének változását. A legutóbbi statisztikák szerint 1909-ben termeltek Budapesten a legkevesebb háziszemetet, amikor egy emberre napi 400 gramm szemét jutott. A legtöbb szemét. 1917-ben került ki a pesti házakból, amikor egy lélekre 720 gramm jutott naponta, fiz évente és fejenkint tót), illetve 245 kilogrammnak felel meg. A budapesti háziszemét nagyon rossz minőségű, 111 c 1 ’ -s°k benne a zöldségféle, különösen nyáron. aE 'ken értékes anyagokat tartalmaz a szemet. E kimutatás szerint IDŐ kilogramm szemétben a kővetkező értékes anyagok találhatók: A szemet többi részé ertektelen, de azért felhasználható anyagból áll. Hogy a fentebb felsorolt anyagok milyent értékesek, azt legjobban illusztrálja az a példa, hogy , a pesti szemétben évente 200 vagon csontot hordanak ki, melynek értéke 2 milliárd korona, Beszélt ezután a szemét kifuvarozásának különféle módozatairól s külföldi példákkal mutatta be, hogy milyen rossz és elavult a nálunk divó szemétfuvarozási rendszer. Pesten nyílt kosarakból, fazekakból, ládáikból, pléhedényekből dobják a szemetet a gyiijíökocsikba. s ami a lerakás közben el nem porzik. az szállítás közben hull ki a kocsikból. Filmen is bemutatta a pesti szemétgyűjtést s láttuk azokat a hatalmas /porfelhőket, ami korán reggel, szemétlerakodás közben lepi be az utcákat. Ez a közegészség- ügyre igen karos rendszer, amellett gazdaságtalan s óriási pénzbe kerül. Épp a közegészségügyi veszedelemre való tekintettel a szemétgyűjtést csak a kora reggeli órákban kell végezni és épp ezért 240 fuvar roskocsit kell beállítani, hogy elkészülhessenek idejére a munkával. Reggelre a kocsik már elvégezték feladatukat és a 240 fuvar, kocsi, ló és ember egész nap nem csinál semmit. Bemutatta filmeken a nagy külföldi városok, Bécsi. Hamburg, Düsseldorf. Köln, Frankfurt és más német nagyvárosok szemétfuvarozó eszközeit s a szerkezeteket munka közben. A legtöbb helyen már modern, portalan szemétgyűjtő készülékek vannak üzemben. A portalan szemétgyűjtés kétféle módon történik. Vagy a házak előtt ürítik ki a kocsikba a szemétgyűjtő edényeket, vagy pedig a teli edényeket kicserélik üres' edényekkel, amely esetben a speciális átemelő állomásokon ürítik a nagy gyiijtőkocsikba az edényt. Ez a mód sokkal költségesebb, egyrészt mert kétszer annyi szcmétgyüjtőkésziiléket kell beszereznie a városnak, másrészt mert az átemelő állomások fenntartása is nagy költségbe kerül ést kétféle autóparkot kell üzemben tartani. Ezért a legtöbb helyen inkább a msik rendszert használják, amikor a helyszínen a házak előtt ürítik a kocsikba a szemetet. A szerkezetek úgy vannak megkonstruálva, hogy egy szem nor sem kerül a levegőbe az átiirités tolvaTélen Nyáron k i 1 ogramm Koksz és szén ..................0‘81 1* 50 Csont.................................064 M0 R ongy ........................... F95 091 Üveg............................... 1 -06 072 Vas ................................ M3 0-97 Fém ................................0-02 003 Fa....................................0-23- 0-20 Papír................................2-00 F70 Zöldségfélék ..................b-42 120 felszólította, hogy azokat jelentse be az igazoló választmánynál, vagy mondja el a közgyűlési teremben, hogy a fennálló törvények szerint el lehessen járni a bűnösök ellen. Scitovszky Béla belügyminiszter reflektált a felszólalásokra. Nem. tartja helytállónak azokat a megjegyzéseket, melyek a harmadik szakasz kihagyását javasolják. Nem igaz, hogy a régebbi törvényekben benne van, amit ez a szakasz tartalmaz. Vannak rendelkezések, amelyek kizáróan a fővárosra vonatkoznak Itt lényeges újítások vannak és ami eddig Budapestre vagy a vidéki városokra vonatkozott, az most általánosíttatik. Maguk a képviselők állapították meg, hogy szükség van az ellenőrzésre Nem kíván vek- szaturát alkalmazni, felfüggeszteni, fegyelmit indítani, a háztartásokat akarja rendbehozni, de nem bürokratikus úton, hanem eredményesen. Ezért van szükség hatályos intézkedésekre. Azzal nem érne semmit, ha felfüggesztené egyes polgármestereket, mert csak még nagyobb lenne a káosz. Nagy volt a vita a 48. szakasz körül, amely arról szól, hogy az önrendelkező testületek üzemei és vállalatai milyen formában működhetnek. Többen törölni kívánták ezt a szakaszt, illetve a szöveg módosítását kívánták. Petrovácz Gyula szerint ez a legveszedelmesebb szakasz az egész javaslatban. Az autonómia tulajdonképen itt van megtámadva. Az egész szakasz törlését követelte, mert annak különösen a fővárossal szemben nincs jogosultsága. Ellenzi, hogy a fővároshoz pénzügyi ellenőrt kiildhessen a kormány. Az ellenőr valószínűleg majd egyéb jogokat is fog magának vindikálni. Autót is fog követelni. Nem tudja elképzelni az üzemeket részvénytársasági forma nélkül. Egyébként a fővárosnak a részvénytársasági formában működő üzemeiben bizottsági tagok is résztvesznek, akik semmiféle dotációban nem részesülnek. Wolít Károly meg van győződve arról, hogy Budapesten nem úgy fog alakulni a helyzet, hogy pénzETERNIT tetőfedővállalat és építési anyagkereskedés SOMOGYI BÉLA Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő-u. 34. Tel: 140—11. mán. A portalan szemétgyűjtésnek az az előnye is megvan, hogy a gyűjtést egész nap lehet végezni, nemcsak a hajnali órákban, Külföldön a legnagyobb forgalom idején is járnak az utcákon az elefántcsont színűvé festett szemétgyűjtő autók. Ott, ahol szemétégető telep nincs, az autók közvetlenül a telepre szállítják a szemetet és egy billenőszerkezet segítségével ontják ki tartalmukat. Láttuk filmen azokat a nagyszerű külföldi berendezéseket, amelyek a modern szemétszállítás és szemétgyűjtés szolgálatában állanak. Ott, ahol a gyűjtő- tartályokat kicserélik, ki is mossák és fertőtlenítik az edényeket s ragyogó tiszta edényeket adnak cserébe a szeméttel telt edényekért. Gyönyörű villanyüzenni traktorok vontatják a gyiijtökocsikat a szeméttelepeken pedig hatalmas tankok segítségével osztják szét a szemetet a telep területén. A továbbiakban a legújabb kérdést, a szemétégetés problémáját fejtegette Baló igazgató. Igaz, hogy ez a kérdés csak nálunk új, mert külföldön már hosszú évtizedek óta égetik a szemetet és hasznos anyagokat készítenek a megmaradt salakból. Budapesten a szentlőrinci telepen már 60 hold nagyságú terület van 10—20 méter magasságban szeméttel betemetve. Ez a terület teljesen értéktelen és évtizedekig nem lehet majd semmire sem használni. Most már felmerült a főváros vezetőiben a gondolat, hogy meg kellene itt is valósítani a szemétégetés rendszerét s a lágymányosi tó környékén tervezik az égetöteep felépítését. Ennek az ötletnek a megvalósítása árán új területeket lehetne nyújtani a városfejlődés számára, mert betemethetnék a salakkal a tavat. Láttuk filmen az aacheni és a barmen,i szemétégető telepeket s láttuk azokat az értékes anyag >kaj, amelyeket az elégetett szemét salakjából állítanak elő. A világhírű Davos-fiirdő gyönyörű útjait kizárólag szemétsalakból készült kövekkel burkolják. Gyönyörűbbnél gyönyörűbb palotasorok vonultak fel a filmen, melynek nemcsak a téglái, de a tetőcserepei is salakból készültek. A kiéli szemétégető telep elektromos áramot dilit elő, a salakból csatornacsöveket, járdaburkoló lapokat. téglát, cserepet készít. Az égetés közben kelet - l kezű melegvizet népfürdő céljára használják tel. Az előadó végül annak a reménynek adott kifejezést, hogy rövidesen Budapesten .isi bevezetik a modern szemétgyűjtés és építési rendszert s' ezzel a magyar főváros is bevonul a tiszta higiénikus1 világvárosok sorába.
