Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1927-02-23 / 8. szám

4 Függeflen Budapest 1927. február 23. Kifelé tolják el Budapest vámhatárait. A tanács megszünteti az elévült mostani vámvonalat. Budapest közönségének, különösen a kereskedők­nek és iparosoknak régi panaszuk, hogy a városi vám­vonalak nem felelnek meg a mai viszonyoknak. A vá­rosi vámhatárokat évtizedekkel ezelőtt állapították meg, amikor még a főváros területe e határokon belül volt. Azóta azonban a város külterjes fejlődése nagy léptekkel haladt előre és a vámvonalakon túl új város­részek létesültek, amelyek szorosan hozzátartoznak az egyes kerületekhez. Különösen a budai részen okoz súlyos bonyodalmakat a vámhatár, ahol a kerületeket kettévágja a végighúzódó vámvonal. De a pesti oldalon is!, a József- és a Ferencvárosban szintén a közigazgatási kerület területén át vonul végig a vám­vonal. A főváros pénzügyi hatóságai figyelmen kívül hagy­ták a város fejlődését és ez okozta, hogy fogyasztási adót és vámot kellett fizetni olyan élelmiszerekért és nyers' iparcikkekért, amelyeket a vámvonalon keresz­tül a főváros területéről szállítottak át a vámhatáron belüli városi területre. A fővárosnak évenkint közel 100 milliárd hasznot hajtott a vámvonal ilyetén való elhelyezése és ugyanannyi kárt a közönségnek, amely a jogtalanul szedett vámokat fizette. Az érdekeltsé­gek többszöri sürgetésére a főváros tanácsa .most mégis csak megszüntette ezt az állapotot. A legutóbbi tanácsülésen a főváros vezetősége hozzájárult a vámvonal kihelyezéséhez és úgy hatá­rozott, hogy a pesti oldalon a főváros politikai hatá­rainak megfelelően állapítja meg az új vámvonalakat, a budai részen pedig, a geográfiai viszonyok figye­lembevételével. nagyrészt a főutak torkolatainál fogja felállítani az új vámhatárt. A tanácsi határozat még az illetékes bizottságok és a közgyűlés elé kerül és előreláthatóan áprilisban lép életbe. Pásztor Mihály előadása - Budapest gondjairól. Pásztor Mihály, a kitűnő író. Budapest egyik leg­alaposabb ismerője az elmúlt héten előadást tartott a Cobden-szövetségben Budapestről, Budapest gond­jairól. Előadásában megállapította Pásztor, hogy Buda­pestnek ma 30 ezer főnyivel nagyobb a népessége, mint hat esztendővel ezelőtt volt. Természetesen a háború, a forradalmak, a különféle válságok és min­den, ami azóta átviharzott ezen a városon, alaposan rajtahagyta kezenyomát Budapesten. A temérdek baj és vesződség ugyan nem tudta legyűrni a város né­pét, de azért minden arról beszél, hogy mennyire megnőtt a szegénység. A lakosság nagyobbik fele: 54 százaléka lakik egyszobás lakásban és ebbe nem fér bele minden szegény ember, mert 54 ezer ember olyan helyen lakik, ami nem is lakás: boltban, kocsiszínben, fészerben, úgyhogy most új egyszobás lakásokat épí­tenek ,a bankok. Az ipari munkásság 80 százaléka la­kik egyszobás lakásban, a magántisztviselő népesség­nek I7T százaléka és a köztisztviselő népességnek 13'3 százaléka. De az elszegényedésnek tulajdon­képen nem is az egyszobás lakások sokasága az igazi mértéke, hanem az, hogy a lakosságnak közel 40%-a negyed-, ötöd-, hatod-, meg hetedmagával lakik egy- egy szobában. Ezekkel ,az illúzióromboló számokkal szemben a javulás jelét mutatja, hogy ma tízezer háztartási alkalmazottal, cseléddel és magánautót kezelő sotíö- ' van több Budapesten, mint 1920-ban volt. Minden ötödik ember közalkalmazott. A lakosság kor, felekezet és foglalkozási kate­góriák szerint való tagozódását is megturbálta az a mozgalmas hat esztendő, melyet magunk mögött hagytunk. Az 5—15 év között lévő gyerekek száma 22 ezerrel kisebb ma, mint 1920-ban volt. Ez az em­berdeficit a legfájdalmasabb és ez a veszteség a há­ború bűne. Ezek a gyerekek a háború miatt nem tud­tak megszületni és ennek a 22 ezer gyereknek a munkája 5—10 év múlva hiányozni fog a regenerálás nagy munkájában. Az ipar nagy kríziseken ment keresztül. A hajdan olyan hatalmas malomipar és sörgyártás katasztro­fálisan lehanyatlott. Ezzel! szemben nagyranőtt a textilipar és megerősödött a gépgyártás. Természe­tesen, ezeknek a változásoknak nyomuk van a fog­lalkozások statisztikájában is, mely azt mutatja, hogy utolérhetetlen! úgy az iparral, mint a kereskedelemmel foglalkozó népesség 20—20 ezerrel kisebb most, mint hat évvel ezelőtt. Viszont erősen megnőtt a bizonytalan foglal­kozású és bizonytalan keresetű népesség. Rengeteg ember él ügynökösködésből. A kenyérkereső lakos­ságnak több, mint ötödrésze az állam vagy a város alkalmazottja; az állam vagy a város kenyerét eszi. Több, mint húszezer főnyi nyugdíjas és a fizikai meg szellemi foglalkozást űző munkanélküliek száma 30 ezer. A nyugdíjasok. A kereseti és munkaalkalmakért természetesen nagy háború folyik és a munkahelyek elhalászásában i, munkanélkülieknek erős versenytársuk akadt a nyugdíjasokban. A nyugdíjas a háború előtt megélt a nyugdíjából. Ma nem él meg; dolgozni kénytelen és ha lehet, elhalássza a munkanélküli elől a kere­setet. A másik nagy faktor a munkanélküliek szapo­rításában a gép, mely ma már megjelenik a hivata­lokban és bankokban. ír és számol; oszt, szoroz, összead, könyvel, kalkulál; bérlistát készít; kontrol­lálja a tisztviselők és munkások munkáját és tudj Isten, hogy hány ember szája elöl csippenti el a fa­latot. A gazdasági összeomlás adatai. A részletüzletet különben szintén a mai furcsa idők növelték nagyra. A részletüzlet foglalkoztatja azt a hatalmas ügynök-hadat, mely olyan imponáló helyet foglal el Budapest legújabb foglalkozási statisztikájá­ban. A részlet-ügynökök derekas munkájának kö­szönhető, ha maholnap a részletadósságok hínárja lepi el a fél Budapestet. A részletüzlet fellendülése különben arra is jó, hogy segít kiüríteni azokat a nagy áruraktárakat, melyeket a múlt esztendőben tömtek meg a kereskedők, amikor a hazai és külföldi gyárak valósággal rákényszerítették az áruhitelt a kereskedőkre. Mivel azonban sem a vevőpublikum nem lett nagyobb, sem a vevő vásárlóképessége: en­nélfogva a portéka a raktárban rekedt volna, ha sok megszorult kereskedő nem kótyavetyélte volna el az adósságra kapott holmit, hogy egy kis pénzhez jus­son. A fizetésképtelenségek statisztikájában van meg­írva ennek a szomorú korszaknak a története. A múlt év utolsó 9 hónapjában 1,700 inzolvenciát fejezett be a bíróság. Az 1,700 inzolvenciánál a passzíva jóval meghaladta az egybillió koronát, az .aktíva pedig a 600 milliárdom alul maradt. Ugyancsak ezalatt a 9 hó­nap alatt 1,518 új fizetésképtelenséget jelentettek be, melynél 839 milliárd volt a passzíva, míg az aktíva 454 milliárd. Egyedül a különböző ruházati, valamint fonó-szövöáru-kereskedelem 44'7%-kal van érdekelve a passzívákban. Nagy tőkepusztulásról beszélnek ezek a számok és a gazdasági élet tudósai azzal vigasztalnak, hogy jön az új konjunktúra, amely minden hibát helyrehoz. Szerintük a bankbetétek gyarapodása és a tőzsde is ezt bizonyítja. A 13 legnagyobb pénzintézet taka­rékbetét-állománya csakugyan óvatosan bár. de emel­kedik. A javulás útján. De hát valamikor mégis csak megindulnak a köz­munkák és megkezdődik az építkezés, mely 24 ipar- agat mozgat meg. A főváros 20 millió aranykoronás kisliakásépítéssel szintén belekapcsolódik ebbe a mozgalomba. De vájjon enyhíti-e ez a 20 millió arany­korona a nagy konjunktúraszomjat? Mikor Bárczy István korában megindult az építési láz, négy év alatt 472 milliót invesztáltak házépítésbe. Ebből a summából azonban a főváros csak 30 millió arany­koronával szerepelt, a többi magánvállalkozók pénze volt. Két esztendő alatt — 1911. és 1912. között — nem 300 milliárdot, mint most, hanem csak 300 milliót dobtak bele építés formájában a gazdasági életbe, de az a 300 millió aranykorona volt, ami ma 4 és egy- harmad billiónak felelne meg. Az előadást nagy és előkelő közönség hallgatta végig, melynek soraiban ott voltak: Ripka Ferenc főpolgármester, Harrer Ferenc uy. polgármester, Csupor József és Liber Endre tanácsnokok, Ciliik- stahl' Samu dr. felsőházi tag, Beck Lajos ország- gyűlési képviselő Nagy Andor, Scheuer Róbert, Halasi-i ischer Ödön és Balkányi Kálmán bizottsági tagok, Rózsa Károly, a gázgyár vezérigazgatója és mások. Pásztor Mihályt előadásának befejezése után lel­kesen megtapsolták. A művészet, technika és magyar munkáskezek gyönyörű alkotása a Spolarich-étterem söröző BUDAPEST, IV. KÉR., FERENCIEK-TERE 7. SZ. Legjobb magyar konyha! A legszebb kávéház pedig a Spolarich-kávéház BUDAPEST, VIII. KÉR., JÓZSEE-KÖRÚT 37-39. __ Esténként cigányzene. Expresso kávé. Saját sütő- és cukrászipar! üzem. SOVANYITO GYÓGYTORNA a Szent GeEJért Gyógyfürdő legtökéletesebben berendezett gyógytorna (Z?nder) termében. Mérsékelt árak. A modern orvosi tudomány minden eszközével és a külön­böző gyógyeljárásokhoz szükséges fölszerelésekkel ellátva. A város minden pontjáról könnyen megközelíthető. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁSVÁNYVÍZ-ÜZEME HARMATVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. Kapható mindenütt! Telefon: Teréz 86—76. Pf?P)pí\// udvari fényké­pész MŰ INTÉZETE IV. KERÜLET, SEMMEL WEIS-UTCA 2. SZÁM Ifj. Wohlmuth Gusztáv aranyozó és képkeretkészítő Budapest, VI., Lehel-utca 16. Telefon: L. 908-45. Schlesinger József épületüveges és képkerefező Budapest, V., Ärany János-utca 18. Telefon : L. 983—37. LÄUFER FERENC ÉS BÉLA Budapest, VIII.,József-körút 19.Telefon: József 4-97 Üveg-, porcellán- és díszműáruk és saját gyártmányú fémáruk.

Next

/
Thumbnails
Contents