Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-12-22 / 51-52. szám
14 Független Budapest 1927. december 22. GÄL benő. A munkahiány esetére való községi biztosításról. Irta GÁL BENŐ főv. biz. tag. A városházán többször felvetődött a kérdés: kötelessége-e a városigazgatásnak arról gondoskodni, hogy a város lakói közül azok, akik önh báljukon kívül munka- nélkül maradnak, a munka- hiány idejére mentesüljének a nyomónál. Akadtak, akik azon az állásponton vannak, hogy a munkahiányból eredő nyomor elleni védelem az állam feladata, kizárólag az állam feladata. Ezzel szemben a helyes álláspont az lehet, hogy az államnak is feladata. Minden <dyan közösségnek feladata ez, amely közösség az összlakosságot a lakosság minden irányú védelmére kényszerközösségbe vonja! Az állami és községi közösségek törvényen alapuló kényszerközösségek; ennek a közösségnek a terheit a közösség minden tagja törvényes intézkedések révén és a törvényes következmények terhe mellett köteles viselni. Ezek a közösségek tehát tartoznak .is gondoskodni a közösség minden rétegére kiterjedő m mién védelemről. Minden kényszerközösség akkora miértékig teljesíti a lakosság minden rétegével szemben a védelem terén kötelességét, amekkora a szociális érzék a közösség irányitó ban. 11a pedig az állami közösség. irányítóiban akár h.ányz.k a szociális érzék, vagy más teherbíróbb társadalmi rétegek kímélését tartva szem előtt, a szociális gondoskodásra szorulók rmegfe.elő védelmét, ez esetben a munkahiány esetére való biztosítást, figyelmen kívül hagyja, a községi kényszerközösségek feladatává lesz, hogy az ezen a téren mutatkozó hiányosságokat a maga területén már azért is pótolja, mert mennél szültem területen mozog valamely közösség, annál észrevehetőbbek a mutatkozó hiányok és annál veszedelmesebb lesz az egész közösségre a hiányokból táplálkozó elégiiletlenség és a védtelenségből eredő pusztulás. Az a kérdés, vájjon a bérért, fizetésért dolgozók az állami és községi közösségek védelme nélkül fenntarthatják-e magukat munkahiány esetén? Erre a válasz nem lehet kétséges. A bérért, fizetésért dolgozók keresete a legiitkább esetben fedezi az elsőrendű életszükségleti kiadásokat és ennek következtében egyiknek sincsen módja arra az időre tartalékolni, amikor akár gazdasági kényszer, akár pedig az olcsóbb munkaerő az alkalmazottat a munkalehetőségtől megfosztja. Azoknál a családoknál, ahol a bér csupán a máról-holnapi kenyérre elegendő, a munkahiány esete a legborzalmasabb nyo-\ mórt váltja* ki és mert a nyomor a legrosszabb tanácsadó, minden közösségnek, akár együttesen, akár külön-külön, kötelessége megelőzni, hogy ez a rossz tanácsadó, akárcsak egy családhoz is befurakodjon. A munkanélküliség borzalmas pusztításait látva, minden állanibah arra törekednek, hogy a munkaerőben rejlő nemzeti értéket megmentsék a pusztulás elől. Ez a mentőmunka elsősorban azoknak a kényszerközösségeknek a feladata, amelyeknek gazdasági és pénzügyi politikája befolyásolja a termelést és az árupiac alakulását, amelyek tehát első és végső soron felelősek azért, ha a munkás és alkalmazott kicsöppen a munka alkalmából. De felelős a munkaalkalomért a munkaadó is. A munkaalkalom, a kereseti lehetőség a vállalat prosperitásától is függ! fia a válllalat technikai berendezkedése, vagy a technikai és kereskedelmi irányítás mulasztása, hozzá ^ nein értés következtében versenyképtelenné lesz, és kénytelen a termelést csökkenteni, vagy az üzemet szüneteltetni, ennek minden veszedelmét elsősorban azok a munkások, alkalmazottak szenvedik meg, akiknek nincsen módjukban ezt a vészedé. metelhárítani, mert nem szólhatnak bele a helytelen üzemvezetésbe, vagy a helytelen adminisztrálásba és tanácsaikkal, befolyásukkal nem mozdít-' hatjak elő annak helyes irányba való terelését. Ha elismerjük, hogy a munkaerő nemzeti érték, a nemzeti vagyonnak egy jelentős része, úgy jogot kellene biztosítani ahhoz, hogy ellenőriztessék vájjon a nemzeti vagyon e jelentős részének a mim ka a! kanna n.ncsen-e veszélyeztetve a helytelen üzemvezetéssel^ és a vállalkozó helytelen kereskemema döntői™’ A1ÍUtán pedig a vállaIkozó önmaga dönti cl az üzemvezetés és kcreskedelemSVÉD GOLYÓS ÉS GÖRGŐS CSAPÁGYAK Add-Index OpiginalO DHNEP H A L D A svéd zajtalan írógépek svéd gyorsszámoló gépek amerikai számleíró összeadó gépek G R EINI TZ- PIR K NE R vaIíeÍJa8rkierd3mi Budapest, IX,, Ullői-ut 55. — Telefon: J. 402—78. politika helyességét vagy helytelenségét és egyedül rendelkezik azok felett a munkaerők felett, akik a nemzeti vagyon egy részét alkotják, egyedül dönt, hogy azok kenyértelenségbe kerülj enek-e vagy sem. és mert a vállalkozó, akinek a kezében összpontosul az üzemvezetés és akinek minden ' krízisre gondolni kell és akié a termelés mididéin. eredménye és aki a termelés haszna érdekében munkaerőt tartalékol. annak fedeznie is kell e tartalékolás költségeit. Ebből kiindulva, a legtöbb országban az állami vagy községi kényszerközösségek a munkaadókkal közösen biztosítják a munkaerőben rejlő nemzeti vagyont minden olyan veszedelem ellen, amely ezt a termelő és fogyasztópiac alakulásával érheti. Ilyen biztosítás nélkül a munkanélküliség rizikóját egyedül a munkás viseli. Holott ez a rizikó valójában azt a tényezőt terhelné, akié a termelés következtében keletkező haszon és azt a közösséget, vagy közösségeket, amelyeknek a gazdaságpolitikája befolyásolja a munkapiac alakulását és amely közösségeknek kötelességük félő gonddal ügyelni, hogy semmiféle nemzeti értéket, tehát a munkaerőt se érje pusztulás. Azokkal szemben, akik kizárólag állami feladatnak tekintik a munkahiány esetére való biztosítást, az elmondottak alapján azt tartjuk, hogy nemcsak az államnak, hanem a községnek is kötelessége a munkanélküliségből eredő nyomor megelőzése érdekében biztosítás formájában gondoskodni A FŐVÁROSI ALKALMAZOTTAK BETEGSEGÉLYZŐ INTÉZETÉRŐLIrta Dr. KÖRMÖCZI ZOLTÁN főv. biz. tag. A nehéz gazdasági viszonyok súlya különösen akkor nehezed k a kereső középosztályra, ha a családtagok közül egyikének vagy másikának súlyosabb megbetegedésével járó költségek, mint előre nem látott kiadások, felborítják a szerényen élő családnak egyébként kiegyensúlyozott háztartási mérlegét. Érthető tehát' azon törekvésnek minduntalan való megnyilvánulása, hogy a betegsegély zöpénz tárák mintájára a polgári középosztály legkülönbözőbb rétegei egyesületekbe szereztessenek, s így a nagy közösségben rejlő erővel és az anyagi eszközöknek a kölcsönösségen alapuló nagyobb bőségével segítsék át a bajba jutott polgárt a betegség okozta anyagi krízisen. A cél helyes, a kivitel módja azonban eztdeig, majdnem 100%-ban helytelenül választatott; s ez az oka annak, hogy ezen új egyesületek megalakulása sorjában meghiúsult az Orvosok Szövetségének ellenállásán s el kell ismerni minden objektív embernek, hogy indokolt ellenállásán. Mert be kell látni mindenkinek, hogy az orvosok is a kereső középosztályhoz tartoznak és nem azt kell a betegsegélyzők szervezésénél célul kitűzni, hogy az orvosi díjakat minél alacsonyabbra lenyomva: olcsóvá tegyék az orvosi munkát, hanem azt, hogy tagjaiknak orvosaiknak díjazására megfelelő segélyt nyújtsanak. Szabad orvosválasztás, háziorvosi rendszer alapján: ez lehet csak a jövendő orvosi ellátás módja, ha az egyesületi formában történik. A íézorök, akik gondoskodnak saját maguk részére jól díjazott állásokról, az ő jövedelmüket az agyonsanyargatott orvosi kar terhére akarják előteremteni. Az ország, de főként a főváros lakosságának StTVó-a van a legkülönbözőbb pénztárakba beszervezve, beleértve még a nagy bankokat is; Budapesten 268 helyen van, — szinte hihetetlen, — ingyen rendelés, azonkívül itt vannak a szegény, teljesen nincstelenek részére a kerületi orvosok, a közkórházak, felekezti kórházak és kilinikák sorozata, csoda-e hát, ha az orvosok szövetsége a teljesen elszegényedett orvosi tömeg egzisztenciája érdekében végre vétót mondott azok felé, akik az orvosok keresetének, méltányos és jól megérdemelt díjának rovására akarnak jótékonyak lenni, de magukról elég kiadósán gondoskodnak és csak a törvényes pénztáraknak engedik meg a fix-orvosi rendszert? Ez a vétó nem a betegek ellen szól! Sőt! A szabad orvosválasztás csak a beteg érdekét szolgálja! Az egyesületek igen is adjanak az orvosi ellátáshoz pénzsegélyt; adjanak meg minden anyagi eszközt a beteg gyógyulásához, de egyrészről koldus- fillérekkel díjazott orvossal, másrészről az orvos iránt bizalmatlan, de mégis fixen megje ölt orvoshoz kényszeritett beteggel nem lehet olyan gyógy- eredményt elérni, mint szabad orvosválasztási rendszerrel. megelégedett orvossal és orvosokban bízó, tehát annak rendelkezéseit készségesen követő beteggel. A főváros tanácsa a főtisztvisclöktől lefelé az utolsó üzemi alkalmazottig minden alkalmazottját betegsegélyző intézménybe akarja beszervezni, 500 családra egy orvossal; teljesen elhbázott tervezet! A főváros tanácsa költségtervezetében a járulékokból befolyó összeg 20%-át akarja az orvosok díjazására fordítani, már pedig ezért az összegért az Orvos Szövetséggel egyetértöleg a szabad orvosválasztás jótéteményeit is nyújthatja alkalmazottjainak, még pedig minden nehézség nélkül, mert az egyösszegben felveendő orvosi díjösszeget maga az orvosi grémium osztaná szét a teljesített munka arányában, pont-rendszer szerint. Az eljárási módra vonatkozólag az Orvos Szövetség választmánya szívesen ad a főváros vezetőségének információt. Minden alkalmazott egyévi tartamra szabadott megjelölhetné háziorvosát, akinek megállapítására szükség esetén a legkiválóbb szakorvosok és konSCHUCK-NICHOLSON Gép-, vagon -és hajóyyárrt. öud»pe t, VI , Váci-út 45-4 Mintaraktár : VI , Vilmos császár-út 63. Levélcím : Budapest 56. Motorgyár : Szombathelyen. Hajógyár: Újpesten Fiókok: Szeged, Kölcsey-utca 11. Szombathely. Eger, Káptalan utca 8. Cséplőkészletek : Vontatás és magánjáró toknmobilok pőz-, benzin- és szívógázüzenve. Cséplőgépek minden nagyságban. Asvánii féle szab. tengeri szártépőgépck Szecskavágók darálók, morzsolók. Borsajtók, olajgyáitási gépek Vetőgépek Mayer-frakktorok : Diesel petróleum- és benzinmotorok, félstabil lokomobil le. Víz urbinák. Kőjáratok Stabil fekvő és álló gőzgének. Gőzkazánok Szivattyúk. Jéggyári, hűtőházi és vágóhídi berendezések. Híd- és vázszerkezetek. Vasúti, villamos és iparvasúti kocsik Folyamhajók Szállító- és bányaberendezések. Szívógázmotorok. ziliárusok állnának bármikor a betegek rendelkezésére. Ez modern, humánus gondolkodásra valló ellátása a betegeknek, de kényszeríteni a fő tiszt vi- selőket arra, hogy előttük ismeretlen orvosokhoz forduljanak, lömegmunkára kényszeríteni orvosokat, még ha az a néhány orvos aránylag tisztességes fizetést kapna is, olyan rendszer, melynek hátrányait és hibáit minden alkalmazott érezni fogja. Az Orvos Szövetség hajlandó a kérdés -felett újabb tárgyalásokba bocsátkozni és a fővárosnak ezt a támogatást nem szabad visszautasítania. A íőtisztviselőknek esetleges szanatóriumi kezelését biztosító módozatokról, még pedig kedvező módozatokról majd akkor beszélek, ha már a beteg- segélyzö tényleg megalakult. U' 11111111111111111111 III11111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111n11111111111u TRAUSZ HENRIK szobafestő- és mázolómester Te'efon : J. 333-27. BUDAPEST, VII., GARAY-TÉR 9 . ' 11111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 n STEINER és SZIMPEh ísz-, templom-, sioiiaíesi és rail Budapest, IX., Üllői-út 57. — Telefon: Józ'ef 6-2? LIKTOR FERENC festő és mázoló. — Vili., József-körút 77-79. Telefon: József 349—83. Elvállalja lakások, dísztermek, templomok, egyesületek, stb. festését és mázolását. Készít minden e szakmába vágó munkákat. CIGÁNY ADÉL virágkiállítása Budapest, VI. kerület, Teréz-körút 60. szám. az Ufa filmszínház épületében Nyugati p u.-ral szemben. Telefon : Teréz 150—70. Kertészeti telep: I, Németvölgyi-út 35. ^nnlÁLr részére összevont tankönyvek, CÍQ cl Ti I a H U1U K kivonatok, segédkönyvek ■» ^ r TANINTÉZET Budapest, VII. kér., Dohány utca 84 Telefon József 424-47. FRAIRICHcVICH ISTVÁN díszít ő-festő és mázoló Elvállalja templomok, épü'etek, lépcsőházak, káveházak szobafestő díszítő és mázolási munkáit. Budapest, VII., Dembinszky-utca 33. Telefon : J. 372-98. LERCHNER ÉS TÖRÖK szobafestő és mázoló BUDAPEST, VI. KÉR., PETNEHÁZY-UTCA 44. H. telefon : 913 88. CZEIZEL és ELISCHER szobafestő és díszítőfestő mázoló és ércfényező műhely BUDAPEST, II., KELETI KÁROLY-UTCA 8. SZÁM Telefon: Lipót 992-70. PÁL MÁTYÁS kőfaragómester Telep- Budapest, III., Bécsi-üt S005. Lakás: Budapest, III., Polgár-tér 5. Állandóan raktáron tartatnak síremi kék nagy választékban. Elvállalok kő- és műkő építkezési és temetői munkákat, javításokat, átalakításokat, temetői lebontásokat, áthelyezéseket, s minden e szakmában előforduló munkálatokat. — Rajzokkal és költségvetésekkel díjmentesen szolgáink. ANDREETTI GÉZA Tsuí Elvállal mindennemű építkezési és diszkőfaragó, valamint szobrászmunkákat bármily anyagból Budapest, L, Horthy.Miklós-út 132/134. Tel.: ].310-73.
