Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1927-12-22 / 51-52. szám

4 Független Budapest 1927. december 22. I Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul (,%Sita*y.ü“a3.«!!::SohlnVVlo. I AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG. Irta Dr. Gaár Vilmos főv. biz. tag, az igazoló választmány elnöke. I. A székesfőváros törvény- hatóságának rendezéséről szóló 1872 : XXXVI. t.-c. következő- képen szabályozta a bizott­sági tagok összeférhetetlensé­gét: a) nem választható meg az, aki a főváros javadal­mait bérli, vagy a főváros­sal számadási viszonyban áll; b) nem választhat s így nem választható meg az egyéb kellék fennforgása esetén sem a tényleges szol­gálatban álló katona, a vizsgálati fogságban levő, avagy bűntény miatt jogerősen elítélt egyén a jog­erőtől a büntetés tartama alatt, valamint aki a csőd alatt áll; c) elveszti a bizottsági tagságát, aki választó­képességét, vagy azt a minősítvényt veszíti el, amelynek alapján a bizottságba választatott, vala­mint az, aki a fővárossal számadási vagy szerző­dési viszonyba lép. Dr. GAÁR VILMOS. Ez a szabályozás nem volt kielégítő, ennek foly­tán az 1920 : IX. t.-c. részletesebb intézkedéseket vett fel, amelyek az 1924 : XXVI. t.-c. életbelépésé­vel hatályukat vesztették. Az 1924 : XXVI. t.-c. négy irányban állapított meg kizáró okot, illetőleg összeférhetetlenséget. A kettő közt az a különbség, fogy a választás idejében fennálló kizáró ok már a megválaszthatóságnak aka­dálya, az utóbb beálló kizáró ok és az összeférhe­tetlenség a megtörtént választás hatályát szünteti meg. Az alábbi fejtegetésben a kizáró okokat és az összeférhetetlenségi eseteket az összeférhetetlenség gyűjtő neve alatt tárgyaljuk. Az 1924 : XXVI. t.-c.-ben szabályzott összeférhe­tetlenség vonatkozhatik: 1. a választhatóság hiá­nyára, amelynek oka pedig vagy közjogi (pl. gond­nokság alá jutás, csődbe kerülés stb,), avagy bün­tetőjogi jelentőségű lehet, amikor ti i. a választójog gyakorlása s a választhatóság az illetők büntető- törvénybe ütköző magatartása miatt vonatik el (4. §., 5. §. 1. p.); 2. a függő helyzetre, amelyben az illető állásánál vagy hivatalánál fogva a fővárossal szemben van (5. §. 4 .p.); 3. az érdekeltségre, amelybe jutott saját jogcselekménye folytán (5. §. 2. és 3. p.); 4. végül a közbenjárási tilalomra (6. §.). .4 közbenjárási tilalmon alapuló összeférhetetlen­ségen kívül legnagyobb jelentőséggel bírnak az ér- dekéltségből eredő kizáró okok. Az idevágó törvé­nyes intézkedés meglehetősen pongyolaszerkezettel bír. Az 5. §. 2. pontja a székesfőváros vállalkozójára vagy szállítójára, továbbá a székesfőváros és má­sok közötti ügyletek közvetítőjére vagy bizományo­sára nézve állapítja meg, hogy a törvényhatósági bizottság tagja nem lehet. A vállalkozó fogalmát könnyű meghatározni, mert a vállalkozási szerződés a magánjogban meghatáro­zott jogi tartalommal bír; vállalkozó az, aki szerző­déssel valamely mű előállítására, avagy munka által elérendő eredmény létesítésére kötelezi magát a megállapított és a megrendelő által fizetendő ellen­ért ék ellenében. Ellenben ki a szállító? Köznyelven szállítónak tekintjük a helyi fuvarozót, a speditőrt; szállító az is, aki valamely dolognak vagy munká­nak visszatérő időben való teljesítésére kötelezi ma­éttermei és polgári vendéglője a „Szent Gelfért“ szállóban Külön szobák és termek bankettek, es­küvők házi bálok és mulalságok céljára. Délutáni tea Jazz-band mellett. Este az étteremben elsőrendű cigányzene. Diétás konyha betegek részére. GUNDEL NYÁRI VENDÉGLŐJE az ÁLLATKERT MELLETT a főváros legkedveltebb kerthelyisége. gát; a tőzsdei áruüzletben szállítás fogalma alá tar­tozik az eladott árunak valamely meghatározott időben és helyen átadása a vevő részére, viszont a tőzsdei értéküzletben a szállítás különleges meg­jelölése a teljesítési időnek. Nincs határozott és félre nem érthető jogi fogalom, amely kötelezően megállapítaná azt, kit kell szállító alatt érteni. Ha már most teljesen tágan akkép határoznánk meg a szállító fogalmát, hogy aki a fővárossal kötött bár­mely jogügylet alapján valamely dolgot, munkát, avagy munkaeredményt szolgáltat, vulgo: szállít,— akkor odajutnánk, hogy bárki is összeférhetetlenné válnék, mihelyt tőle, ha bizottsági tag, a főváros előzetes megállapodás és lekötelezés nélkül ellen­értékért valamely dolgot, munkát, vagy munkaered­ményt átvesz. A festőművész, akinek képét a fő­város tárlaton megveszi, a telektulajdonos, akinek telkét a főváros sürgős szükség okából magánszer­ződéssel és nem kisajátítás útján megszerzi, a mező­gazda, akinek burgonyáját a főváros valamelyik üzeme kézen-közön (Zug um Zugi megveszi, a mű­kincs tulajdonosa, aki ezt a városnak eladja, — mind, mind összeférhetetlenné válnék, avagy az említett ügylet éppen a főváros kárára megköthető nem volna. Az elmondottakból okszerűen következik, hogy a szállító fogalmát az összeférhetetlenség szempontjá­ból szükebb határok közé kell szorítani. Előbb álla­pítsuk meg a negatív ismérveket. Az olyan jogügy­let alapján teljesítésre kötelezett személy nem te­kinthető összeférhetetlennek, amely jogügylet léte- stilésével egyszersmind nyomban teljesedésbe megy. Do ut des, do ut faciat, facio ut des stb, Ha a város megveszi a törvényhatósági bizottsági tag ingatla­nát, avagy műkincsét és a vétel tárgya és a vételár nyomban kicserélődik, akkor nem lehet szó arról, hogy ez a bizottsági tag a főváros szállítója a téte­les törvény szempontjából (1924 : XXVI. t.-c. 5. §. 2. p.). Persze ilyen esetben is lehetséges a kedve­zés a főváros illető szerve részéről a bizottsági tag irányában; éppen azért de lege ferenda helyeslem azt a felfogást, hogy a főváros és a törvényhatósági bizottsági tag közt semmiféle magánjogügylet nem jöhet létre. Ha a város ingatlant akar venni, módja van azt kisajátítás útján megszerezni, amikor a tör­vényhatósági bizottsági tag tűrni tartozik, hogy in­gatlana a főváros tulajdonába átmenjen. De térjünk vissza a mai jogállapotra, s vizsgál­juk a pozitív ismérveket, amelyekből előtűnik az: ki a főváros szállítója. Az már az eddigiekből is meg­állapítható, hogy aki a fővárosnak a vele kötött jog­ügylet alapján visszatérő időszakokban teljesít, pl. aki időközönkint papírt, szenet, fát stb. szolgáltat a fővárosnak, az szállító. De szállító az is. aki előze­tes szerződéses megállapodás alapján későbbi idő­ben, bár csak egy ízben teljesít a főváros részére szolgáltatást. E meghatározás nélkül módjában állana a bizottsági tagnak a főváros részére nagymennyi­ségű és igen jelentékeny értékű árukat visszatérő időszakok helyett egyszerre kiszolgáltatni s így ér­dekeltségi viszonyba jutni a fővárossal, a nélkül, hogy összeférhetetlenné válnék. Ez voltaképen a törvény kijátszása volna. Ugyanezen alapon kell elbírálni az 5. §. 2. bekez­désének azt a tételét, hogy a törvényhatósági bi­zottság tagja nem lehet az, aki a székesfővárossal olyan szerződéses viszonyban áll, amelynek alapján a székesfőváros a szállító. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha törvényhatósági bizottsági tag a várostól előzetes megállapodás nélkül valamit vásá­rol, aminek árát nyomban kiegyenlíti, habár az ár nincs is tarifaszerűleg megállapítva, pl. a községi élelmiszerüzemben étel- vagy italnemüeket vásárol. Ezek ára nincs tarifaszerűleg megállapítva, mert ez az ár a termelési és beszerzési viszonyokhoz képest változó. Aki a főváros és mások közötti ügyletek közve­títője vagy bizományosa, az nem lehet törvényható­sági bizottsági tag. Itt a törvény már nem szorítko­zik a vállalkozói és szállítói ügyletekre, hanem bár­mely ügylet közvetítőjét illetőleg bizományosát ki­zárja a bizottságból; mert a közvetítő és a bizomá­nyos saját személyében is érdekelve van s nemcsak a megbízó érdekeinek képviselője. Minél kedvezőbb ügyletet Létesít megbízója részére, annál több előny­höz juthat a maga számára, s rendszerint ki is köt magának a megbízóval szemben ilyen fokozatos va­gyoni előnyöket. A törvény nem mondja meg, hogy a két fél: a főváros és a harmadik személy közül melyik számára való közvetítés vagy bizományos^- ság szolgál kizáró okul, de úgy véljük, hogy bár­melyik fél részére való ilynemű eljárás összeférhe­tetlenséget teremt, mert bármelyik lehetőség mellett is közvetlen érdekeltség létesül. Végül még egyet. Annak a felfogásunknak helyes­sége mellett, hogy az egy ízben való teljesítésre kö­tött és nyomban teljesített ügyletből eredőén szállí­tási jogviszony és abból eredően összeférhetetlen­ség nem létesül, szól az 1901 : XXIV. t.-cikknek (kép­viselői összeférhetetlenségi törvénynek) 5. § 1. pont második bekezdése, amely így hangzik-: „Nem szál­lító az, aki a saját, meglévő, eladásra kész gazdasági terményeit (ideértve saját állatait is), vagy saját iparának meglevő, eladásra kész ipari termékeit előleges ígéret nélkül eladja.“ Szebb Budapestet, igazságosabb Budapestet. Irta Dr. RÉVÉSZ MIHÁLY főv. biz. tag. Ha egy gazdag ánglius, akit a spleen bánt, vagy egy norvég, vagy akár svéd mil­liomos. akinek otthon nincs jobb dolga, arra határozná ma­gát, hogy elindul világot látni, hogy beutazza ezt a mi Európánkat, egészen a Bal­kánig, (a programmíjában az van, hogy Magyarország még a Balkánon innen terül el) és meg akarja nézni, mondjuk, az országok fővá- , . rosait, és följegyzi a maga Dr. REVESZ MIHÁLY. számára egy mondatban az általános impreszióit minden helyről, akkor ennek a gazdag, érdekeieden tanul­mányozónak érdekes és tanulságos följegyzései le­hetnek. Elindul Londonból: a köd városa az ország- nyi lakosságtömegével az abszolút demokrácia elvei­vel igazgatódik, a legegyszerűbb adminisztráció alapiján. Párizsi, Brüsszel: az artisztikum, a szépség, az építészeti remekek városai. A svájci városok a tisztaság helyei, éppen úgy, mint a német nagyváro­sok,^ amelyek a yárosszabályozás, a városrendben- tartás nagyszerűségével kapják meg az idegent Az idegen milliomos eljut Bécsbe és — bár, hiszen milliomos, testétől-lelkétől idegen a szocializmus—r meg kell állapítania, hogy amit a nyugatibb Nyuga­ton szépet és jót látott a városokban élő emberek kormányzására, gondo_zására, jólétének emelésére: azt együtt, mind megtalálja ott, hatványozottabban, céltudatosabban, könnyedén, természetesen, magától értetődően, okos pénzügyi politikával támogatottal!: városrendezés, építkezés, pompás’ községi üzemek, népegészségügy, népjólét, Fürsorge, mindéi. Nos, a milliomos tovább utazik. Mit lát. az ide­gen. érdeketótien nézdelődő Budapesten? Mi az első impressziója? Mi marad meg benne, miről beszél majd otthon a klubjában? Olyat lát, aminek egész Európában nincs párja: látja a felséges Dunát, amely kettészeli és átöleli a legideálisabb helyen fekvő várost, látja a budai he­gyeket, amelyek kísérik a fejedelmi folyamot, llátja a Dunapartot, amely nyári esténkint álomvilágként tűnik föl a milliárdnyi villanyfénnyel, amelyet vissza­csillogtat a hatalmas folyam hullámzó vize ... De Buda, Pest és Óbuda? Por, sár, szűk utcák, foltos járdák, gödrös úttestek, pislogó világítás, hámló vakolatú házak, félkultúriájú iskolák, a lakos­ság agyoiibiirokratizálása. Nyugatról Keletnek menve, valóban, a legkeletibb város Budapest. A szem gyönyörködik a Dunában és a Dunapartban, a természet ezzel elvégezte a magáét, többet adott nekünk, mint a többi nagy­városnak együttvéve, a munka nagyobbik fele a miénk! „Ám természettől mindez lelketlen ajándék, —- mondja az ékósszavú kölitő. — Naggyá csak fiaid szent akaratja tehet!“ A tatárdúlás rettenetes évei után Budapest fiainak együttes, komoly akaratából elkezdődött az építés, az európai mértékkel mérhető városteremtés mun­kája. Nehéz munka, nehezen megy, lassan megy. De mennie kell! Szép Budapestet, szebb Budapestet akarunk és ezzel együtt — vagy mindent, mindent megelőzően — igazságosabb Budapestet! Budapest minden lakosának egyenlősítését a városigazgatás szempontjából! Az úgynevezett külváros és külterü­let egyenjogúsítását a belvárossal! Levegőt, vilá­gosságot, világosságot! A lélekzés egyenlő feltéte­leit! Igazságot! A hamisság kipusztítását! Megszün­tetését annak a cinikus helyzetnek, hogy az 1925. évi választások után a leadott 219,972 szavazatból 114,551 -et kapván a demokratikus pártok, rendelkez­vén ezek a leadott szavazatok 52'l%ával, a mandá­tumok 51‘2%-ával, mégis a kisebbség szava legyen az úr, annak a szava, akitől a választó polgárság elfordult, vagy pláne azé, aki nevetséges töredék­mandátumokkal került a törvényhatóság közgyűlé­sébe! Igazságot! Megszüntetését annak az á.lapok­nak, hogy a kis belváros 8,700 választója 16 rendes városatyát, a hatalmas Ferencváros 17,000 válasz­tója 10 törvényhatósági bizottsági tagot válasszon! Igazságot! A szebb Budapest feltétele: az igazságosabb Buda­pest ! A lélektelen természet a lábunk elé dob fa a leg­szebb szépségeket, A legszebb szépségeknél is gyö­nyörűbb igazságért verekedjünk mink magunk! ... ÉRELMESZESEDÉSNÉL, GYOMORBÁNT ÁLMÁKNÁL CIGELKAI kitűnő gyógyhatásúnk. Vezérképviselet: V,, Sas-utca 29. Telefon: Teréz 128—93-

Next

/
Thumbnails
Contents