Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-12-22 / 51-52. szám
4 Független Budapest 1927. december 22. I Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul (,%Sita*y.ü“a3.«!!::SohlnVVlo. I AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG. Irta Dr. Gaár Vilmos főv. biz. tag, az igazoló választmány elnöke. I. A székesfőváros törvény- hatóságának rendezéséről szóló 1872 : XXXVI. t.-c. következő- képen szabályozta a bizottsági tagok összeférhetetlenségét: a) nem választható meg az, aki a főváros javadalmait bérli, vagy a fővárossal számadási viszonyban áll; b) nem választhat s így nem választható meg az egyéb kellék fennforgása esetén sem a tényleges szolgálatban álló katona, a vizsgálati fogságban levő, avagy bűntény miatt jogerősen elítélt egyén a jogerőtől a büntetés tartama alatt, valamint aki a csőd alatt áll; c) elveszti a bizottsági tagságát, aki választóképességét, vagy azt a minősítvényt veszíti el, amelynek alapján a bizottságba választatott, valamint az, aki a fővárossal számadási vagy szerződési viszonyba lép. Dr. GAÁR VILMOS. Ez a szabályozás nem volt kielégítő, ennek folytán az 1920 : IX. t.-c. részletesebb intézkedéseket vett fel, amelyek az 1924 : XXVI. t.-c. életbelépésével hatályukat vesztették. Az 1924 : XXVI. t.-c. négy irányban állapított meg kizáró okot, illetőleg összeférhetetlenséget. A kettő közt az a különbség, fogy a választás idejében fennálló kizáró ok már a megválaszthatóságnak akadálya, az utóbb beálló kizáró ok és az összeférhetetlenség a megtörtént választás hatályát szünteti meg. Az alábbi fejtegetésben a kizáró okokat és az összeférhetetlenségi eseteket az összeférhetetlenség gyűjtő neve alatt tárgyaljuk. Az 1924 : XXVI. t.-c.-ben szabályzott összeférhetetlenség vonatkozhatik: 1. a választhatóság hiányára, amelynek oka pedig vagy közjogi (pl. gondnokság alá jutás, csődbe kerülés stb,), avagy büntetőjogi jelentőségű lehet, amikor ti i. a választójog gyakorlása s a választhatóság az illetők büntető- törvénybe ütköző magatartása miatt vonatik el (4. §., 5. §. 1. p.); 2. a függő helyzetre, amelyben az illető állásánál vagy hivatalánál fogva a fővárossal szemben van (5. §. 4 .p.); 3. az érdekeltségre, amelybe jutott saját jogcselekménye folytán (5. §. 2. és 3. p.); 4. végül a közbenjárási tilalomra (6. §.). .4 közbenjárási tilalmon alapuló összeférhetetlenségen kívül legnagyobb jelentőséggel bírnak az ér- dekéltségből eredő kizáró okok. Az idevágó törvényes intézkedés meglehetősen pongyolaszerkezettel bír. Az 5. §. 2. pontja a székesfőváros vállalkozójára vagy szállítójára, továbbá a székesfőváros és mások közötti ügyletek közvetítőjére vagy bizományosára nézve állapítja meg, hogy a törvényhatósági bizottság tagja nem lehet. A vállalkozó fogalmát könnyű meghatározni, mert a vállalkozási szerződés a magánjogban meghatározott jogi tartalommal bír; vállalkozó az, aki szerződéssel valamely mű előállítására, avagy munka által elérendő eredmény létesítésére kötelezi magát a megállapított és a megrendelő által fizetendő ellenért ék ellenében. Ellenben ki a szállító? Köznyelven szállítónak tekintjük a helyi fuvarozót, a speditőrt; szállító az is, aki valamely dolognak vagy munkának visszatérő időben való teljesítésére kötelezi maéttermei és polgári vendéglője a „Szent Gelfért“ szállóban Külön szobák és termek bankettek, esküvők házi bálok és mulalságok céljára. Délutáni tea Jazz-band mellett. Este az étteremben elsőrendű cigányzene. Diétás konyha betegek részére. GUNDEL NYÁRI VENDÉGLŐJE az ÁLLATKERT MELLETT a főváros legkedveltebb kerthelyisége. gát; a tőzsdei áruüzletben szállítás fogalma alá tartozik az eladott árunak valamely meghatározott időben és helyen átadása a vevő részére, viszont a tőzsdei értéküzletben a szállítás különleges megjelölése a teljesítési időnek. Nincs határozott és félre nem érthető jogi fogalom, amely kötelezően megállapítaná azt, kit kell szállító alatt érteni. Ha már most teljesen tágan akkép határoznánk meg a szállító fogalmát, hogy aki a fővárossal kötött bármely jogügylet alapján valamely dolgot, munkát, avagy munkaeredményt szolgáltat, vulgo: szállít,— akkor odajutnánk, hogy bárki is összeférhetetlenné válnék, mihelyt tőle, ha bizottsági tag, a főváros előzetes megállapodás és lekötelezés nélkül ellenértékért valamely dolgot, munkát, vagy munkaeredményt átvesz. A festőművész, akinek képét a főváros tárlaton megveszi, a telektulajdonos, akinek telkét a főváros sürgős szükség okából magánszerződéssel és nem kisajátítás útján megszerzi, a mezőgazda, akinek burgonyáját a főváros valamelyik üzeme kézen-közön (Zug um Zugi megveszi, a műkincs tulajdonosa, aki ezt a városnak eladja, — mind, mind összeférhetetlenné válnék, avagy az említett ügylet éppen a főváros kárára megköthető nem volna. Az elmondottakból okszerűen következik, hogy a szállító fogalmát az összeférhetetlenség szempontjából szükebb határok közé kell szorítani. Előbb állapítsuk meg a negatív ismérveket. Az olyan jogügylet alapján teljesítésre kötelezett személy nem tekinthető összeférhetetlennek, amely jogügylet léte- stilésével egyszersmind nyomban teljesedésbe megy. Do ut des, do ut faciat, facio ut des stb, Ha a város megveszi a törvényhatósági bizottsági tag ingatlanát, avagy műkincsét és a vétel tárgya és a vételár nyomban kicserélődik, akkor nem lehet szó arról, hogy ez a bizottsági tag a főváros szállítója a tételes törvény szempontjából (1924 : XXVI. t.-c. 5. §. 2. p.). Persze ilyen esetben is lehetséges a kedvezés a főváros illető szerve részéről a bizottsági tag irányában; éppen azért de lege ferenda helyeslem azt a felfogást, hogy a főváros és a törvényhatósági bizottsági tag közt semmiféle magánjogügylet nem jöhet létre. Ha a város ingatlant akar venni, módja van azt kisajátítás útján megszerezni, amikor a törvényhatósági bizottsági tag tűrni tartozik, hogy ingatlana a főváros tulajdonába átmenjen. De térjünk vissza a mai jogállapotra, s vizsgáljuk a pozitív ismérveket, amelyekből előtűnik az: ki a főváros szállítója. Az már az eddigiekből is megállapítható, hogy aki a fővárosnak a vele kötött jogügylet alapján visszatérő időszakokban teljesít, pl. aki időközönkint papírt, szenet, fát stb. szolgáltat a fővárosnak, az szállító. De szállító az is. aki előzetes szerződéses megállapodás alapján későbbi időben, bár csak egy ízben teljesít a főváros részére szolgáltatást. E meghatározás nélkül módjában állana a bizottsági tagnak a főváros részére nagymennyiségű és igen jelentékeny értékű árukat visszatérő időszakok helyett egyszerre kiszolgáltatni s így érdekeltségi viszonyba jutni a fővárossal, a nélkül, hogy összeférhetetlenné válnék. Ez voltaképen a törvény kijátszása volna. Ugyanezen alapon kell elbírálni az 5. §. 2. bekezdésének azt a tételét, hogy a törvényhatósági bizottság tagja nem lehet az, aki a székesfővárossal olyan szerződéses viszonyban áll, amelynek alapján a székesfőváros a szállító. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha törvényhatósági bizottsági tag a várostól előzetes megállapodás nélkül valamit vásárol, aminek árát nyomban kiegyenlíti, habár az ár nincs is tarifaszerűleg megállapítva, pl. a községi élelmiszerüzemben étel- vagy italnemüeket vásárol. Ezek ára nincs tarifaszerűleg megállapítva, mert ez az ár a termelési és beszerzési viszonyokhoz képest változó. Aki a főváros és mások közötti ügyletek közvetítője vagy bizományosa, az nem lehet törvényhatósági bizottsági tag. Itt a törvény már nem szorítkozik a vállalkozói és szállítói ügyletekre, hanem bármely ügylet közvetítőjét illetőleg bizományosát kizárja a bizottságból; mert a közvetítő és a bizományos saját személyében is érdekelve van s nemcsak a megbízó érdekeinek képviselője. Minél kedvezőbb ügyletet Létesít megbízója részére, annál több előnyhöz juthat a maga számára, s rendszerint ki is köt magának a megbízóval szemben ilyen fokozatos vagyoni előnyöket. A törvény nem mondja meg, hogy a két fél: a főváros és a harmadik személy közül melyik számára való közvetítés vagy bizományos^- ság szolgál kizáró okul, de úgy véljük, hogy bármelyik fél részére való ilynemű eljárás összeférhetetlenséget teremt, mert bármelyik lehetőség mellett is közvetlen érdekeltség létesül. Végül még egyet. Annak a felfogásunknak helyessége mellett, hogy az egy ízben való teljesítésre kötött és nyomban teljesített ügyletből eredőén szállítási jogviszony és abból eredően összeférhetetlenség nem létesül, szól az 1901 : XXIV. t.-cikknek (képviselői összeférhetetlenségi törvénynek) 5. § 1. pont második bekezdése, amely így hangzik-: „Nem szállító az, aki a saját, meglévő, eladásra kész gazdasági terményeit (ideértve saját állatait is), vagy saját iparának meglevő, eladásra kész ipari termékeit előleges ígéret nélkül eladja.“ Szebb Budapestet, igazságosabb Budapestet. Irta Dr. RÉVÉSZ MIHÁLY főv. biz. tag. Ha egy gazdag ánglius, akit a spleen bánt, vagy egy norvég, vagy akár svéd milliomos. akinek otthon nincs jobb dolga, arra határozná magát, hogy elindul világot látni, hogy beutazza ezt a mi Európánkat, egészen a Balkánig, (a programmíjában az van, hogy Magyarország még a Balkánon innen terül el) és meg akarja nézni, mondjuk, az országok fővá- , . rosait, és följegyzi a maga Dr. REVESZ MIHÁLY. számára egy mondatban az általános impreszióit minden helyről, akkor ennek a gazdag, érdekeieden tanulmányozónak érdekes és tanulságos följegyzései lehetnek. Elindul Londonból: a köd városa az ország- nyi lakosságtömegével az abszolút demokrácia elveivel igazgatódik, a legegyszerűbb adminisztráció alapiján. Párizsi, Brüsszel: az artisztikum, a szépség, az építészeti remekek városai. A svájci városok a tisztaság helyei, éppen úgy, mint a német nagyvárosok,^ amelyek a yárosszabályozás, a városrendben- tartás nagyszerűségével kapják meg az idegent Az idegen milliomos eljut Bécsbe és — bár, hiszen milliomos, testétől-lelkétől idegen a szocializmus—r meg kell állapítania, hogy amit a nyugatibb Nyugaton szépet és jót látott a városokban élő emberek kormányzására, gondo_zására, jólétének emelésére: azt együtt, mind megtalálja ott, hatványozottabban, céltudatosabban, könnyedén, természetesen, magától értetődően, okos pénzügyi politikával támogatottal!: városrendezés, építkezés, pompás’ községi üzemek, népegészségügy, népjólét, Fürsorge, mindéi. Nos, a milliomos tovább utazik. Mit lát. az idegen. érdeketótien nézdelődő Budapesten? Mi az első impressziója? Mi marad meg benne, miről beszél majd otthon a klubjában? Olyat lát, aminek egész Európában nincs párja: látja a felséges Dunát, amely kettészeli és átöleli a legideálisabb helyen fekvő várost, látja a budai hegyeket, amelyek kísérik a fejedelmi folyamot, llátja a Dunapartot, amely nyári esténkint álomvilágként tűnik föl a milliárdnyi villanyfénnyel, amelyet visszacsillogtat a hatalmas folyam hullámzó vize ... De Buda, Pest és Óbuda? Por, sár, szűk utcák, foltos járdák, gödrös úttestek, pislogó világítás, hámló vakolatú házak, félkultúriájú iskolák, a lakosság agyoiibiirokratizálása. Nyugatról Keletnek menve, valóban, a legkeletibb város Budapest. A szem gyönyörködik a Dunában és a Dunapartban, a természet ezzel elvégezte a magáét, többet adott nekünk, mint a többi nagyvárosnak együttvéve, a munka nagyobbik fele a miénk! „Ám természettől mindez lelketlen ajándék, —- mondja az ékósszavú kölitő. — Naggyá csak fiaid szent akaratja tehet!“ A tatárdúlás rettenetes évei után Budapest fiainak együttes, komoly akaratából elkezdődött az építés, az európai mértékkel mérhető városteremtés munkája. Nehéz munka, nehezen megy, lassan megy. De mennie kell! Szép Budapestet, szebb Budapestet akarunk és ezzel együtt — vagy mindent, mindent megelőzően — igazságosabb Budapestet! Budapest minden lakosának egyenlősítését a városigazgatás szempontjából! Az úgynevezett külváros és külterület egyenjogúsítását a belvárossal! Levegőt, világosságot, világosságot! A lélekzés egyenlő feltételeit! Igazságot! A hamisság kipusztítását! Megszüntetését annak a cinikus helyzetnek, hogy az 1925. évi választások után a leadott 219,972 szavazatból 114,551 -et kapván a demokratikus pártok, rendelkezvén ezek a leadott szavazatok 52'l%ával, a mandátumok 51‘2%-ával, mégis a kisebbség szava legyen az úr, annak a szava, akitől a választó polgárság elfordult, vagy pláne azé, aki nevetséges töredékmandátumokkal került a törvényhatóság közgyűlésébe! Igazságot! Megszüntetését annak az á.lapoknak, hogy a kis belváros 8,700 választója 16 rendes városatyát, a hatalmas Ferencváros 17,000 választója 10 törvényhatósági bizottsági tagot válasszon! Igazságot! A szebb Budapest feltétele: az igazságosabb Budapest ! A lélektelen természet a lábunk elé dob fa a legszebb szépségeket, A legszebb szépségeknél is gyönyörűbb igazságért verekedjünk mink magunk! ... ÉRELMESZESEDÉSNÉL, GYOMORBÁNT ÁLMÁKNÁL CIGELKAI kitűnő gyógyhatásúnk. Vezérképviselet: V,, Sas-utca 29. Telefon: Teréz 128—93-
