Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-02-09 / 6. szám
1927. február 9. Függeilen Budapest 3 I Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul SiugÖMn'y-u'lo Harc az autonómia védelméért. A kormány ki akarja végezni az önkormányzatot. — Mit mond Bethlen és Bud János. — A javaslat a képviselőház pénzügyi bizottsága előtt. A Független Budapest karácsonyi száma foglalkozott elsőnek „a helyhatóságok hatékonyabb ellenőrzéséről“ szóló törvényjavaslattal, mely azóta az egész ország közvéleményét lázas izgalomban tartja. Országos jelentőségű politikai eseménnyé nőtt ez a törvényjavaslat, amelynek parlamenti tárgyalása küszöbön van, sőt az országgyűlés pénzügyi bizottsága már meg is kezdte a javaslat felett az általános vitát. A városi és a vármegyei polgárság, egyszóval az egész ország a javaslat ellen foglalt állást, a törvényhatóságok és a vármegyék egymás után fordultak tiltakozó memorandummal a kormányhoz s erélyes tiltakozó feliratot juttatott el a kormányhoz a főváros közgyűlése. valamint a városok kongresszusa. A kormány azonban mindezeket figyelmen kívül hagyja és teljes közömbösséggel, de céltudatosan halad az önkormányzatok teljes megsemmisítése felé. Mivel okolja meg a kormány a javaslatot. Az országos és a városi politikai életet most egyedül ez a nagy horderejű kérdés uralja s egyfelől a tiltakozó, másfelől a kormánypárti hangulatkeltő politikai 'vitaesték foglalkoznak a parlament elé kerülő törvényjavaslattal. Sajnos, a jelek azt mutatják, hogy mint minden kérdésben, úgy ebben is a kormány fog győzedelmeskedni s bármilyen egyöntetűen foglalnak állást az ország összes törvény- I hatóságai és vármegyéi az autonómiát eltipró javaslat ellen, a kormány parlamenti többsége mégis törvényerőre fogja azt emelni. Ha pedig ebből a javaslatból törvény lesz. elsősorban is legnagyobb részt a főváros fogja megsínyleni annak következményeit. Tulajdonképen az egész törvény a főváros ellen készült, mert a kormánynak már régi szándéka, hogy hatalmába kerítse a fővárost, s miután erre más mód nem kínálkozik, törvényt kreáltak, amely lehetővé teszi nemcsak a fővárosnak, hanem egyúttal az összes városoknak a kormány szekerébe való befogását. A kormány legelőször az egységes párt értekezletén vitatta meg a szóbanforgó törvényjavaslatot. Ekkorra a javaslatot bizonyos vonatkozásokban már módosították, de ezek a változtatások semmikép sem érintik, tehát nem is enyhítik a fővárost érdeklő rendelkezéseket. A pénzügyminiszter ál érvei. Bud János pénzügyminiszter ismertette az egységes pártban a javaslat részleteit és; indító okait. Bizonyítani próbálta, hogy a javaslat egyáltalán nem sérti az autonómiát s azzal indokolta a törvény megszavazásának szükségességét, hogy az állami adóterheknek a csökkentése teljesen hiába való fáradozás, ha az önkormányzatok nem járnak el hasonló szellemben. Rámutatott arra. miért nem egyezett bele a kormány a vidéki városok köny- nyelmű kölcsöneinek felvételébe. Ha valaki végig nézi, hogy nui mindent akartak a kölcsönök révén a városok megvalósítani, nincs senki, aki magáévá tenné ezeket a kölcsöntörekvéseket. Ha valaki beletekint az adatokba — mondotta a pénzügyminiszter - okvetlenül felébred benne a gondolat, hogy erősebben kell belenézni az önkormányzatok gazdálkodásába. A kormányról nem lehet feltételezni azt, hogy az autonómiát sérteni akarja. Az eddigi törvények már magukban foglalják a tervezett intézkedéseket, a jelen javaslat pedig csak egyrészt rendszerbe foglalja azokat, másrészt hatékonyabbá kívánja tenni őket. Valamennyi autonóm testület dologi kiadásai kétszer akkorák, mint az államnál. Budapest költségvetése 1913-ban 87-7 millió aranykorona volt. ma 120 millió aranykorona, tehát az emelkedés 31%. Majd arra hivatkozott a pénzügyminiszter, hogy még rosszabb a helyzet a főváros általános igazgatásánál, amennyiben az adminisztráció költségei az 1913-as helyzettel szemben 100 % -kai emelkedtek. A főváros személyzeti létszáma 1913-ban 4,279 volt. ma pedig 6,447, tehát 2,16S közalkalmazottal több dolgozik, mint békében. A bevételeknél a legerősebb emelkedés a közszolgáltatásoknál van, annak dacára, hogy az állam sok és nagy terjedelmű új bevételi forrást engedett át a Újvárosnak. 26 millió aranykorona az emelkedés a közszolgáltatásoknál.. ugyanakkor, amikor az állam 14 aranymillió kereseti adót. 2-5 millió vigalmi adót, 5 millió közlekedési adót, fél millió szállodaadót. 9 millió forgalmi adó részesedést és 3 millió tűzoltó pótjárulékot engedett át a fővárosnak. Ezen adók nélkül 1913-ban a fővárosban 33% volt a pótadó. most pedig az új adók mellett 60%. Az üzemek kérdése. Foglalkozott a pénzügyminiszter előadásában a főváros iizemkérdésével is. Hangsúlyozta, hogy a közüzemek fogalma ma már teljesen túlment a határon. Lehetetlenségnek mondta, hogy a városok, elsősorban a főváros, állandóan új üzemeket létesítsenek. amelyek megfelelő rentabilitás nélkül indokolatlan konkurrenclát csinálnak a kereskedelemnek és az iparnak. Az üzemek célja az voiua, hogy a bevételt az adóterhek csökkentésére fordítanák, ez azonban éppen fordítva történik. Ez az indoka annak, hogy a törvényjavaslat az üzemeknél semmi körülmények között sem engedi meg a részvénytársaságot, mert a részvénytársaság sok felesleges kiadáshoz vezet és a hitelképesség és a gazdasági mozgás szempontjából sem áll az első helyen. Az új törvényjavaslat — folytatta a pénzügyminiszter szabályozza a háztartás rendjét. Nem lehet tűrni, hogy a költségvetések elkésve kerüljenek a belügyminiszter elé. Ezeket az előírt időben kell beterjeszteni, mert különben illuzóriussá válik a kormányhatósági ellenőrzés. mert későbben a költségvetésen már nem lehet változtatni. A zárszámadások pontos beterjesztésének elrendelése sem sérti az autonómiát. Fontos az is. hogy a költségvetés tartalmazza az összes üzemek költségvetését is; Az az intézkedés, hogy a kormány jóváhagyhatja, módosíthatja a költségvetéseket és azokba új tételeket beilleszthet, a miniszter szerint nem új dolog, mert erre a régi törvények is jogot adtak. Azt is helyesnek tartja, hogy a kormány csökkentheti a tisztviselők létszámát a törvényhatóságoknál. Azon sem talál kifogásolni valót, hogy a kormánynak beleszólása legyen az önkormányzat tisztviselői illetmény kérdéseibe. A felesleges községi üzemek megszüntetését is a kormány tetszésére kívánja bízni. A pénzügyi ellenőr kiküldését is szükségesnek tartja az esetben, ha egyik vagy másik önkormányzatnál nincs rendben a pénzügyi helyzet. Scitovszky Béla belügyminiszter is felszólalt a kormánypártban a javaslat támogatása érdekében. Azt hangoztatta, hogy mindent lát a javaslatban, az ország érdekeinek előmozdítását, a gazdasági élet egészségesebbé tételét, csupán az autonómia megsértését nem látja. A javaslat a pénzügyi bizottságban. Az országgyűlés pénzügyi bizottsága szintén megkezdte a javaslat tárgyalását. Az első hozzászóló Beck Lajos volt. aki élesen kritizálta a pénzügyi kormányt s rámutatott arra. hogy a szanálás idején sí azután is az állami szükségletek óriási mértékű kielégítését egyedül a magángazdaság vállaira hárították. Hegedűs Kálmán súlyosan bírálta az autonómia gazdálkodását s helyesnek tartotta a kormány fokozatosabb ellenőrzését biztosító javaslatot. Wollt Károly azzal kezdte hozzászólását, hogy nem hiszi, miszerint Bethlen István gróf Mussolini diktatórikus szerepére vállalkozna a városházán. Erre a jelenlevő miniszterelnök közbeszólt; Remélem, nincs szükség arra, hogy ilyen szerepre vállalkozzam, úgy. ahogy egyes városházi Mussolinik cselekszenek! Wolff Károly beszéde. Wolff Károly tiltakozott az ellen, hogy ellenőrt küldjön a kormány a városházára. Elismerte, hogy a fővárosnál tisztviselő-szaporítás történt s erre azért volt szükség, mert a főváros olyan munkálatokat vállalt át az államtól, amelyeknek teljesítése nem tartozott a főváros hatáskörébe. Az is tény — mondotta —. hogy a főváros közköltségei 1913. óta 31 % -kai emelkedtek, de ez a változott viszonyokban leli magyarázatát. A főváros maga tartja cl az üsz- stzes kórházakat, míg az állam csak egy elmegyógyintézetet tart fenn Budapesten. A fővárost terhelik még a vidékről felkerült betegek ápolási költségei is. Az üzemekről szólva kijelenti, hogy az üzemeknek nem lehet az a céljuk, hogy egyeseket munka nélkül eltartassanak. Ellenőr kiküldése nem szükséges az üzemekhez, mert a főváros iisi kívánja ennek a kérdésnek a rendezését. Ami a városi tisztviselők fizetését illeti, perhorreszkálja a túlmagas fizetéseket, de a nagy erőfeszítő munka megfelelő honorálását kívánja. A fővárosi kölcsönfelvételétől sem lehet eltekinteni, amikor beruházásokról, lakásépítésekről van szó. Alit mond Bethlen. Bethlen István gróf miniszterelnök beszédében azt hangoztatta, hogy a javaslat nem céloz mást, mint a kormány ellenőrzését az autonómiákkal szemben hatékonyabbá tenni. Számtalan esetet tudna felemlíteni a fővárossal kapcsolatban, amikor a főváros elhúzta a dolgokat odáig, amíg a kormány közbelépése már teljesen illuzóriussá váll Azt akarja, hogy a kormány szerepe ne váljék nevetségessé az autonómiákkal szemben. Az adófizető polgárság érdekének védelmét hangoztatta. Harmóniába kell hozni az állam és a városok fejlődését, ha nem akarjuk, hogy a kormányhatalom és a parlament ellenőrzése ezen a területen teljesen szétoszoljék. Ezekre az intézkedésekre magasabb szempontból van szükség. A községi háztartások az adózók szélesebb régióira támaszkodhatnak, mint az állam s nem lehet megengedni, hogy ezeket a régiókat az autonómiák teljesen kiürítsék. Nincs diktatúráról szó. hanem csak arról, hogy a pénzügyminiszter az alkotmányos korlátokon belül biztosított felügyeleti jogát hatékonyabban gyakorolhassa a belügyminiszterrel együtt. „Szó sincs diktatúráról!“ Bud János pénzügyminiszter a bizottság előtt is megismételte, hogy szó sincs arról, mintha a kormány az autonómia ellen foglalt volna állást. Azonban kell, hogy legyen egy megfelelő s kellő szerv, mely a tempót irányítja, mert különben' a gazdasági egyedek összeomlása fog bekövetkezni. A fővárosnál ezer embert lehet nélkülözni. Az üzemek jó részét meg kell szüntetni, az életképes üzemeknek pedig részt kell venniük a teherviselésben. Hozzászóltak a javaslathoz. A parlament pénzügyi bizottságának vitája során Bródy Ernő támadta a törvényjavaslatot. Az autonómiák jogi szempontjából helytelenítette a javaslatot, amely széleskörű rendelkezési jogot akar adni a kormánynak. Abban a tekintetben helyeselt a miniszter- elnöknek, hogy a városok költségvetései olyan időben kerüljenek az illetékes fórumok elé, amikor még van mód azok felülvizsgálására s nem akkor, amikor a költségvetési tételek nagyrészét elköltötték. Az üzemekről szólva kijelentette, hogy a fővárosi üzemek a nagy városi élet produktumai. Az üzemeknek csak az lehet a céljuk, hogy az árakat szabályozzák s a nép terhein könnyítsenek. Marschal Ferenc helyeselte az autonómiák ellenőrzését, súlyos szavakkal bírálta egyes fővárosi üzemek működését. Meg Farkas István és Szilágyi Lajos szólalt fel az országgyűlés pénzügyi bizottságában a javaslattal kapcsolatban. Farkas István azt hangoz- totta. hogy a városi üzemeket demokratikus alapon megválasztott autonóm testület ellenőrzése alá kell helyezni. A kormány hatékonyabb ellenőrzésére azonban semmi szükség sincs. Érdekes volt Kozma Jenő hozzászólása, aki a főváros szempontjából foglalkozott a javaslattal és a közüzemek védelmére kelt. Elismerte, hogy a fővárosi üzemek nagy jövedelmet hajtanak, de hivatkozott arra, hogy ezeket a feleslegeket értékes beruházásokra fordítják. Helyesnek tartaná, ha a javaslat törvényerőre emelkedése esetén a kormány mindenkor előzetesen ieirat útján figyelmeztetné a fővárost és csak a figyelmeztetés után foganatosítaná intézkedéseit. A javaslat tárgyalásának további folyását is figyelemmel fogjuk kísérni, minthogy a főváros törvény- hatósági életének megmaradásáról van szó ebben a küzdelemben. A művészet, technika és magyar munkáskezek gyönyörű alkotása a Spolarich-étterem söröző BUDAPEST, IV. KÉR., FERENCIEK-TERE 7. SZ. Legjobb magyar konyha! A legszebb kávéház pedig a Spolarich-kávéház BUDAPEST, VIII. KÉR., JÓZSEF KÖRÚT 37-39. Esténként cigányzene. Expresso kávé. Saját sütő- és cukrászipari üzem. A SZENT GELLERT SZÁLLÓ ÉTTERMEI BUDAPEST KÖZÖNSÉGÉNEK LEGKEDVESEBB BÁLHELYISÉGEI Délután ötórai tea! Jazz-Band! Minden csütörtökön este kedélyes családi est KÜLÖNTERMEK Százezer ember fordul meg naponta a ezért minden kereskedő, iharos, gyáros, színház, mozi, hangverseny, sporttelep, muiató elsőrangú érdeke, hogy hirdessen a mnbllu Mindennemű plakát és reklámtáblát felvesz Olty és Németh hirdető irodája a vásárcsarnokokban IX., Közp. Vásárcsarnok I. 6. szám. Telefon: József 96 89.
