Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1927-10-26 / 43. szám

Független Budapest 1927. október 26. Á Beszkárt és a villamostarifaleszállítás. A pénzügyi bizottság elengedte a Beszkártnak az 1 millió nyolcszázezer pengő területhasz­nálati dijat. Budapest polgársága feszült várakozással figyeli a költségvetés tárgyalása körül zajló eseményeket. Hosszú idő óta nem volt ilyen heyes harc a polgár­ság érdekeiért, arruf abban leli magyarázatát, hogy rég nem tárgyaltak költségvetést új választás küszö­bén. így érthető, ha minden párt s minden _ pártnak minden tagja elszántan küzdött a közszolgáltatások terheinek mérsékléséért. Úgyszólván a pénzügyi helyzetre való tekintet nélkül törölték a vézérek az antipatikus adókat, mérsékelték a gyűlölt egység­árakat s mindenki nagy meglepetésére az összes pártok egységesen vonultak fel a viila- mostarifa leszállításáért. Ezek a nagy eredmények nagy örömmel töltik el a lakosságot, mert e tényekben a terhek vissza­fejlesztésének meg nem állítható folyamatát látják. A villamosjegyek árának leszállítását, mint előbb mondottuk, elhatározták _ s már rövidesen a közleke­dési bizottság foglalkozik a kérdés érdemleges tár­gyalásával és az új viteldíjmegállapítás mértékével. A Beszkárt vezetősége az igazgatóság felszólítására előterjesztést készít, amelyben javaslatot tesz az általa végrehajtható esetleges tarifarevizióra vonat­kozóan. Ebben a hangulatban mindenesetre feltűnést keltett, hogy akadtak egyesek úgy a. jobb-, mint a baloldal­ról, akik, bár a jegyár leszállítása mellett voltak, mégis védelmükbe vették ezt a hatalmas vállalatot. Ennek az akciónak a következménye volt. hogy a költségvetésből törölték azt a több mint 1,800,000 pengőt, amit a Beszkárt területhasználati díjának emelésére irányoztak elei. Egyesek részint szerződésellenesnek minősítették ezt az emelést, részint rámutattak arra, hogy a Beszkárt különböző címeken bevételének 22% -át fizeti be a fővárosinak s ha terheit tovább emeli, lehetetlenné válik a jegyárak leszállítása. A bizott­sági tagok félve attól, hogy csakugyan nem lehet olcsóbbá tenni a villamosjegyet, ha ez az 1,800,000 pengő hiányzik a Beszkárt kasszájából, egyhangúan hozzájárultak a tétel törléséhez. A Beszkárt így meg­szabadult az újabb tehertől, a főváros pedig egy jelentős bevételtől. A Beszkárt körül egyébként Is nagy az élénkség. A vezérigazgatóválság megoldása, beavatottak szerint, nem késik már soká. Két vezérigazgató kinevezéséről beszélnek, egy adminisztratív és egy műszaki vezérigazgatóéról. Ez- időszenínt Márkus Jenő, Bárczy István és Tormay Géza van előtérben az adminisztratív vezéri pozí­cióra, míg a műszaki vezéri állás Sztrókay István helyettes vezérigazgatóban várja gazdáját. A nyomorgó kisipar és a Kisipari Hitelintézet Széli Jenő vezérigazgató válaszol Latinak Jenőnek a „Független Budapestében megjelent nyilatkozatára. A Kisipari Hitelintézet működése erősen foglalkoz­tatja a várospolitika, a kisipar és a kiskereskedelem köreit. Ez a figyelem kapcsolatős azokkal a sorozatos tőkeemelésekkel, melyek előtt ez az intézet áll. Az illetékes tényezőket természetszerűen érdekli, hogy megfelel-e hivatásának ez az intézmény, amelybe nagy áldozatkészséggel fekteti bele a főváros súlyos milliárdjait. A Független Budapest múlt heti számá­ban Latinák Jenő fővárosi bizottsági tag a „Kékosz“ országos elnöke feltűnést keltő nyilatkozatot tett a Kisipari Hitelintézet működésével kapcsolatban s fel­sorolta azokat a kívánalmakat, amelyeket az ipari körök támasztanak az intézettel szemben, Latinák Jenő nyilatkozata annál is inkább érdemel nagy figyelmet, mert szavai nem a magánszemély, hanem egy nagy iparosréteg képviselőjének ajkáról hang­zottak el. Épp ezért érdekesnek tartottuk felkeresni Széli Jenőt, a Budapésti Kisipari Hitelintézet vezérigazgatóját, akit felkértünk, reflektáljon Latinák nyilatkozatára s egyúttal vázolja előttünk az «intézet legközelebbi programmjának főbb vonásait. Széli Jenő vezérigaz­gató munkatársunknak a következőket mondotta: — A legnagyobb érdeklődéssel és figyelemmel olvastam a Független Budapestben megjelent inter­jút. amelyben Latinák Jenő az iparosság védelmé­ben tárgyilagos szavakkal foglalkozik a Kisipari Hitelintézet tevékenységével. Nagy örömömre szol­gált, hogy Latinák kifogásai ellenére elismeréssel szólt az intézet működéséről, de mégis kénytelen vagyok egyéb kifogásaival sze\nben ellenkező állás­pontra helyezkedni, mert azok kivétel nélkül olyan tényekre vonatkoznak, amelyek nem változtathatók meg, az intézet érdekeinek veszélye nélkül. Min­denekelőtt tehát helytelenítem azt az álláspontot, hogy az intézet ne csak anyagi, hanem erkölős'i fedezet mellett is nyújtson hitelt. Latinák azt kí­vánja, hogy azt ipartestiiletek ajánlására, fedezet nélkül adjunk kölcsönt szorgalmas, becsületes, de üzleti érzékkel nem rendelkező kisembereknek. Hát ez teljességgel lehetetlen, mert ha, mi csak a szorgalomra és az erkölcsiiis.égre hiteleznénk, akkor rövid időn belül nagyon szo­morú helyzetbe kerülne az intézet. Nemcsak ma­gunknak, hanem az iparosságnak is ártanánk, ha boldog-boldogtalan kölcsönhöz jutna, mert rövid idő alatt minden 'sejgéd önállósítaná magát, óriási lenne az ipari konkurrencia, ami végül is soknak tönkicjutására és a kihitelezett kölcsönök elvesz­tésére vezetne. — Ami azt a kívánságot illeti, hogy a kölcsönö­ket a szakkörök meghallgatása után folyósítsuk, ennek inár eddig is eleget tettünk, mert egy 60 tagú, iparosokból álló bíráló választ­mány vizsgálja felül első fokon a hitelkérvényekct s ennek javaslata, alapján dönt az igazgatóság a kölcsönök folyósításáról. Nem all meg ciz a szemre - hányás, hogy nálunk az kap hitelt akinek protek­ciója van, sőt ennek ellenkezője az igaz. Aki ajánló­levelekkel. Protektor okkal jön kölcsönért az a leg­többször nem talál meghallgatásra, mert nálunk nem az a fontos, hogy a hitelkérőt ki protegálja hanem elsősorban az, hogy énlemes-e a kölcsönre. — A kamatláb kérdését illetően csak arra kívá­nok rámutatni, hogy mi az apró hiteleket ugyan­olyan kamat mellett helyezzük ki. mint a nagyban­koknál a milliárdos tételeket. Mi nem haszonlesésből, hanem altruizmusból foglalkozunk kölcsönnyújtással s mindig az a célunk, hogy a legkisebb kamat mellett elégíthessük ki a kisemberek hiteligényét. Más bank. ahol a nagy adminisztráció nagy költ­ségeket emészt fel, deficittel dolgoznék, ha a mi üzleti politikánkat követné. — A magam részéről különben mindent elköve­tek, hogy a feltételeket megkönnyíthessük és a kis­embereket minél nagyobb s minél könnyebb hitel­hez juttathassuk. Én kész vagyok még arra is, hogy tárgyi fedezet nélkül nyújtsak kölcsönöket, de ehhez szükség volna ahhoz, hogy az érdekképviseletek kebelében úgynevezett „garancia csoportok“ létesüljenek, amelyeknek tagjai egyetemlegesen vállalnák a szegény iparosok helyett a garanciát. A Kisipari Hitelintézet különben most van a fejlődés útján. Még ebben az évben szeretnénk végrehajtani az alaptökeemelést, az 1928-ra megszavazott 400,000 pengő felhaszná­lásával. Ez esetben az intézet saját tőkéje a tarta­lékokkal együtt 1,200,000 pengő lesz. 1929-re to­vábbi 400,000 pengős tőkeemelés van fc'rvbevéve, de nagyon szeretném, ha ezt az Összeget legalább kölcsön formájában szintén már most bocsátaná a főváros rendelkezésünkre. — Kilátás van azután arra is, hogy jelentékeny összeggel szaporodik tőkénk azáltal, hogy a fővá­rős elhatározta a birtokában levő idegen részvé­nyek eladását s a befolyó értéket intézetünk cél­jaira kívánja fordítani. Ez nagyban előmozdítaná altruisztikus működésünk eredményességét. Az állam szintén nagy áldozatkészséggel siet támogatásunkra, Eddig egy millió pengő kölósönpénzt bocsátott ren­delkezésünkre s most ez összeget 1,600,000 pengőre ogja felemelni. A Kisipari Hitelintézet példaadó módon veszi ki rés'zét a takarékossági propagandából is. Elha­tároztuk, hogy a takarékossági nap alkalmából 30,000 darab egy pengőről kiállított takarékkönyvet osztunk szét iparos és kereskedő ügyfeleink gyermekei közt s ezt az akciót a jövőben is folytatjuk. Ezzel az a célunk, hogy már a gyermekeket is hozzászok­tassak a takarékossághoz. Az intézet több mint 4,000 ügyféllel rendel­kezik, akik 50-től 150 millióig terjedő hitelt vesz­nek igénybe. A hitel nagysága elsősorban a fede­zettől. továbbá a hitelkérők megbízhatóságától függ. 0 WAVWWWN VVVS^AWW'NAWv'vW'2^VVVWVV\ \WVVVWVW\/VWVNV'WVy V Budapest, V. her., Vilmos császár-úf 76. szám. | Telefon 62— 51. | $ Budapest székesfőváros útjait special-Impregnol-ola- | i jaival szabadalmazott eljárás szerint porfalanííja. 5 Cd 'v\AAA/w«\A,\AA/'»AAAAAAAAAAA/\A/\AAAAA/OSAA/'AAAA/vAAAAAAAAAAAz\AAAAAí\AAAAA^ Schütz Testvérek autómobíljavító Budapest, II , Retek-utca 29. Bejárat a Káplár utcából. Telefon ; Teréz 127-77. Készít: Kereskedelmi bronz-, sárgaréz- és minden­féle fémöntvényeket. Speciális phosporbronzöntvéneket automo­bilok, valamint egyéb ipari célokra (Savállók, hőallók) Aluminium- öntvényeket: carterek, hengerek és dugattyúk speciális ötvözetből. Vállal: Automobil és automobilmotórok szakszerű javítását teljes garancia mellett. JHT 7t/F /\ "Fi Á mozgóképszínház "JLmWmJLm mJím «A. A £/ «Jk, Dohány utca 42. Telefon : József 440-27. Fries ay Vetésével 30 fogú zenekar! Elsőrendű műsor minden héten!

Next

/
Thumbnails
Contents