Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-10-19 / 42. szám
4 Független Budapest 1927- október 19. Hogy lehetne segíteni a kisiparon és kiskereskedelmen ? Latinak Jenő nyilatkozata a Kisipari Hitelintézet feladatairól. A Budapest' Kisipari Hitelintézetet néhány év előtt figyelemreméltó intenciók hívták életre. Az intézet először szövetkezeti alapon működött és csak később tért át a részvénytársasági formára. A formáig változással még! nagyobb önállóságot akart biztosítani a főváros az intézetnek s az volt a célja, hogy a részvénytársaság minden külső beavatkozás és nyomás elkerüléséveli folytathassa tevékenységét a kisiparos osztály anyagi érdekeinek védelmében. Az intézet pár éves működése azonban vegyes nézeteket váltót ki ennek a működésnek az eredményére vonatkozóan. Mindenekelőtt az volt a kifogás, hogy a részvénytársaság nem rendelkezik megfelelő tőkével, továbá hogy azt a kevés pénzt is,, amit kölcsönök alakjában módjában van kihelyezni, nem használja feli okszerűen s nem azoknak a kisembereknek juttatja, akiknek a legnagyobb szükségük lenne erre az anyagi segítségre. Lehet, hogy az utóbbi körülmény oka ép abban keresendő, hogy a részvénytársasággá alakult intézet működési irányára az igazgatóságon kívül a főváros szerveinek nem volt befolyásuk s nem nyertek beleszólást az intézet üzleti politikájába az ipari képviseletek sem. Remélhető azonban, hogy ezek a zavaró momentumok megelégedést keltő módon oldódnak meg. ami azért is kívánatos lenne,, mert a hibák egyikét. _ az anyagi javak elégtelenségét, már sikerült korrigálni. A főváros jövő évi költségvetésében tudvalévőén 400,000 pengőt irányoztak elő a Kisipari Hitel- intézet alaptőke emelésére s ezt az egész összeget a főváros egyedül fogja lejegyezni, fczzel a Kisipari Hitelintézet alaptőkéje kerek 1 millió pengőre emelkedik. Tulajdonképen azonban még ez is elenyészően csekély összeg azokhoz a szükségletekhez képest, amelyekkel a kisemberek hiteligényét ki lehetne, elégíteni. Mégis ez a 400,000 pengős tőkeemelés jelentékenyen fogja éreztetni hatását a kisiparban és a kiskereskedelemben, mert az intézet programinjába vette, hogy tevékenységét a kiskereskedők támogatására is kiterjeszti. Beszéltünk a Kisipari Hitelintézet működéséről Latinák Jenő bizottsági taggal, a KÉKOSZ. országos elnökével, aki a kisiparosok széles rétegeit érintő kérdésről a következőket mondotta: — A Kisipari f Iitelintéze'í alaptőkéjének 4001,000 pengővel való felemelése egy kis megkönnyebbülést fog hozni a kisipari hiteligénylések kielégítésénél. Remélem, hogy ezzel együt jár majd a hitelek céltudatosabb folyósítása is. amire különben Ripka Ferenc főpolgármester és Sipöcz Jenő polgármester előttem már Ígéretet is tettek. Arra kell törekedni, hogy a kézműipart ne csak kisebb kölcsönökkel támogassák, hanem szociális érzéssel munkaalkalmak teremtésével is segítségére kell sietni ennek a ■ sokat szenvedett társadalmi osztálynak. Meg kell akadályozni olyan esetek megtörténését. mint amilyeneket a most épülő városi házaknál vagyunk kénytelenek tapasztalni, amikor azt látjuk, hogy az egyeis munkákat nem osztják szét a budapesti adófizető kisiparosok között, hanem idegen vállalatokkal végeztetik a munkát, így például az asztalosmunkát egy nagy győri vállalattal végeztetik a bankok. Az ilyen eseteknek a következménye az, hogy a gazdasági, krízis enyhülése dacára még most is számtalan tehetséges és törekvő iparos megy tönkre. Ilyen körülmények között szükséges, jogos és igazságos, hogy ne csak a főváros, hanem az állam is a legjobb akarással legyen segítségére a budapesti kézműiparosságnak. — És ebből a szempontból rá kell mutatnom arra a helytelen eljárásra,, ami a csekély összegű hitelek folyósításánál is tapasztalható. A kölcsönök engedélyezését nem szabad olyan szigorú feltételekhez kötni. Szerény véleményem szerint hitelképes az a kéz- műiparos. akit valamely ipartestület, vagy érdekképviseleti erkölcsi testület ajánl hitelre* de ép a háború és a nyomában járó rossz gazdasági helyzet következtében törekvésén, szorgalmán, szaktudásán. becsületén kívül más fedezetet nem tud biztosítékul nyújtani. Én különben ezt tartom a legjobb fedezetnek, mert a kézmüiparos legnagyobb vagyona a becsülete és a szorgalma. Ezért mellőzni kellene azt a rendszert, hogy csak ingó- vagy ingatlanjelzálog etilénében adjanak kölcsönt a kisembereknek. Az ingójelzáloggal úgy sem tesznek szolgálatot a kisiparnak, mert ha egy- egy anyagot szállító kereskedőnek tudomására jut, hogy valamely kisiparos vagyonát kölcsön terheli, vonakodni fog az illetőnek anyagot adni. — Különös érdeke úgy a fővárosnak, mint az országnak, hogy azokat a kisiparosokat, akiket az ipartestületek és képviseleti erkölcsi testületek ajánlanak, támogassa, mert ép ezek közt van a legtöbb kiváló szakember és mert a szakértelemmel nincs mindig együtt az üzleti és pénzügyi érzék is. Ez is egiyik oka. hogy a háborúban és a gazdasági válságban a kézműipar koldus-szegény maradt. A háborúban senki sem vesztett annyit, mint a kisiparos, ak't vagy a frontra vittek, vagy bevezényeltek valamelyik nagyipari vállalathoz. — Visszatérve a Budapesti Kisipari Hitelintézet működésének ügyére, nekem az lenne a javaslatom, hogy az intézet igazgatóságába szervezzenek egy külön ellenőrző bizottságot, a hitelfolyósítások ellenőrzésére azokból az iparosokból, akik nemcsak névleg, hanem valóban is foglalkoznak az iparosok ügyes-bajos dolgaival és így mindéin jóravaló iparost személy szerint ismernek. Ha ezt gyorsan megszervezik s nem várják be a hivatalos fóruniQk lassú intézkedését, már a közelgő karácsonyi idényre igen támogató munkát végezne az intézet, különösen ha az előbb említett ellenőrző bizottságban való részvételre olyan megbízható iparosokat is felkérnek, akik ellenőriznék, hogy a részletekben folyósítandó hitelt az igénylők vaióban termelésük megindítására használják fel. Számtalan kiváló kézmüiparos van, akiknek súlyos gondjain s munkájuk megindításán 200—500 pengős hitelekkel nagyot lehetne lendíteni ha az intézet nem minél nagyobb haszonra törekednék, hanem altruista alapon működne. Külön kell vigyázni arra is, hogy a nagyszámú protekciós ne vonja el a hitelek nagyrészét az inkább rászoruló kisemberek elől. Beszélnek például arról,, hogy asztalosok elnöke több százmilliós hitelt vett igénybe, míg a kisiparosok semmit sem kaptak. Ilyen 'esetnek nem szabad előfordulni. — A kölcsönök kamatlába a kezelési költségek figyelembevételével1 sem lehet több 8—10%-nál. A kézmüiparosok és a kiskereskedők szövetsége különben a napokban részletesen kidolgozott hitelszabályzatot nyújt át Szabóky Alajos pénzügyi államtitkárnak, aki az előzőleg nála járt küldöttséget már biztosította jóakaratáról. Főelárusítás: BUDAPEST, V!., MOZSÁR-UTCA 9. SZÁM. Telefon: 76-02, 99—02. villamossági vállalat VIII., FRÁTER-UTCA 76. HIRDETÉSEKET felvesz a kiadóhivatal VII. KÉR., SZÖVETSÉG-UTCA 22 W rr j NEfflETHY JENŐ CULÁK JÁNOS autókarosszéria- és kocsigyártó, speciális * ■ »Fiat« autórugók készítése és feszítése Budapest, IX , Tűzoltó utca 67. Telefon : J. 303-02. mechanikai, fémmegmunkáló, nikkelezö üzeme Budapest, VIII., Illés-utca 22/a. Telefon : T. 362-44. flutókarosszéria felszerelési cikkek gyártása és nikkelezése. Alapíttatott CFDHIZ ÍÍÍMnC' Telefon- 1886-ban. OLDUR JÄMUo l-405-46hatóságilag engedélyezett villamossági vállalat BUDAPEST, VII. KÉR., AKÁCFA-UTCA 24. SZ. Görlinger Rudolf autójavító üzeme Budapest, VI., Szent László-utca 29. Saját házában. Telefon : Lipóf 972 - 15. STUMPF SÁNDOR VII. kér., Thököly-út 31. kocsigyártó és kovácsmester Elvállal mindenféle bognár- és kovácsmunkákat, lóvasalást, úgyszintén falkötővasak méret szerinti elkészítését. Mindenféle szerszámok, csákányok élezését és rendbehozatalát. Tessék árajánlatot kérni. — Telefonhívó: József 394—41. V 9 (Blßl IP jő BÁMOCÍ autójavító-, kovács- iUÖLlufl ÜMlaUv és kocsigyártó-üzeme II. KÉR., HAJTSÁR-UT 125. SZ. (Saját házában.) Elválta! : épjavításokat s minden e szakba vágó munkákat. I B 4AJEK FERENC mdapest, IX., Viola-utca 12-14. Telefon : J. 340—92. Special autóriigfók készítése és feszítése. | i Hi i*jv I ifin E “«1karosszéria- és kocsigyára | Budapest, ¥11., Gizella-út 22 Telefon: József 382-32. s I I Pl AT V I. a vezető világmárka. lap FII! Hédiéi Részvénytársaság Eladási osztály : kf., Váci-utca 12. Telefon: T. 124-5 3 és T. 150-76 Telep és javítóműhely: , Fehérvári-üt 100. Telefon: józsef 322—15 1 E »HSURA MIHÁLY aufókarosszéria és kocsigyár, autómotorok és alvázak javítása íudapest, VIII., Óriás-utca 6-8-10. Telei.: ]. 325-01. [ \|AGY MIHÁLY H fij autókarosszéria- és abroncsgyár BUDAPEST, IX., GÁT-UTCA 32. SZ. ÍS ’Ssl Telefon: József 356—62. a F V i/ :HENARDésWALCKER 10 tonnás tehervontatótraktor, OVERLAND ngol gyártmányú 1 tonnás gyorsteherautomobil Vezérképviselet: ?ÓKA és TSA Automobil r.-t. TI., Aréna-út 57. Telefon: Lipót 906-09, 916-17. 'árosi üzlet: Nagymező-utca 19. Telefon : T. 280-50. 1 E BÉRES MÁRTON ,22£Budapest, I., Lógody-utca 19. Telefon: L. 972—33. Elvállal minden e szakmába vágó munkálatokat a legjutányosabb áron. P IE 4ERZOG SÁNDOR UTÓDAI KÁLYHAGYÁRA Meidínger-kályhák, „Hena“ folytonégő- és lemezköpenyes töltőkályhák iudapest, V., Személynök-u. 15-17. Tel.: T. 113-69. n E Börcsök Mihály fakarékíűzhely-üzeme »UDAPEST, Vili. KERÜLET, MÁRIA-UTCA 46. Telefon: József 406-97. József 424-65. 1 V C folytonégő kályhák U ULlaCllSci a legjobbak LUKÁSZ LAJOS T., Teréz körút 22. szám. Telefon : Teréz 103—47. 1 é B BARNA MÁRTONÉ pQlet- és szab. takaréktDzhelylakatos-Uzem, autogénhegesztés 1 udapest, Vili. kerület, Szerdahelyi-utca 3. szám. 1 Telefon : József 370—04, Alapítási év 1875. SZEDONYA KÁLMÁN automobiljavító üzeme elvállal minden e szakmába vágó munkákat BUDAPEST, V. KÉR., UGYNOK-UTCA 34—36. SZÁM TELEFON: L1PÓT 961-63.
