Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-10-05 / 40. szám
XXII. évfolyam 1927. október 5 40. szám, Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ......... 20 pengő == 250.000 korona. Fé l évre — ......... 10 pengő = 125.OOu korona. __Egyes szám ára 40 fillér = 5.000 korona. la BHnBnHmaMngHMnmHBHHanMai Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József k5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. A költségvetésben nincs deficit, sőt még valami jelentéktelen plusz is marad. Mégis nyilvánvaló, hogy ez a költségvetés deficites és csupán az első pillanatra látszik olyannak, mintha minden rendben volna és a főváros háztartásának egyensúlya a legtökéletesebb lenne. Mert ha az előző esztendőkből nincs több, mint húsz milliónyi felesleg, akkor most a költségvetés abszolút passzívával zárni, de még így is — valljuk be — erkölcsileg igen erős passzívát tüntet fel a községi háztartás. Az erkölcsi passzívum azokból a tételekből alakul, amelyek — hiányzanak a költségvetésből, amelyeket ki kellett hagyni, mert nem volt rájuk fedezet. Ha nincsenek a feleslegek, akkor még arra a kevés beruházásra sem jut semmi, amit a költségvetés fel tud mutatni, de még így is, a hatalmas feleslegek mellett is elszomorító, mily sok alkotást kellett félretenni és milyen kevés pénz jutott a főváros szociális kötelezettségeinek teljesítésére. A főváros nem tud gondoskodni a szegényebb néposztályokról, nem tudja teljesíteni kulturális feladatait, feladja azt a munkát, amelyet el kellene végeznie, ennélfogva — aktív a költségvetés. Kétségtelen bizonyossággal tűnik ki a költségvetésből az a tény, hogy a főváros legális, . rendes bevételei éppen csak a kiadások fede-. zésére elegendők, beruházásokra ebből a jövedelemből semmi sem juthat. Azt várná tehát mindenki, hogy az állam siet majd segítségére a fővárosnak, hogy teljesíthesse azt a feladatát, amelyet a huszadik század és Európa követel a magyar fővárostól, a magyar élet reprezentánsától; e helyett azonban azt látjuk, hogy az államnak egyetlen gondja a fővárossal szemben az. miképen akadályozhatja meg Budapest szabad szárnyalását, hogy gördíthet akadályt a magyar főváros fejlődése elé, és hogyan köthet béklyót minden olyan törekvésre, amely Budapestet azzá akarja tenni, amivé lennie kell: széppé, naggyá, boldoggá. Budapest kórházainak többesztendős harca a népjóléti kormánnyal és ezeknek a kórházaknak reménytelen küszködése a létért, eléggé ismert. Most a kormány újabb küzdelemre kényszeríti a fővárost, ezúttal egész más téren: megakadályozza a főváros útépítési programm- ját, elveszi azt a lehetőséget, hogy Budapest utcái és terei méltóak legyenek Budapest világvárosi fejlődéséhez. Ha a főváros autonómiája tényleges autonómia lenne, akkor mindez máskép lenne. És máskép festene ez a szomorú, félárbocra eresztett, bágyadt költségvetés is, amelyből sírva kiált felénk a tehetetlenség, a megkötöttség, a rabszíjrafűzöttség. Ez a költségvetés a mostani formájában hiába aktív, senki sem hiszi el, hogy jutott belőle mindenre, ami kellene és senki sem hiszi el, hogy ennél több és jobb nem lehetne, ha — lehetne. A húszmillió pengős útépítési kölcsönt nem engedélyezi a kormány. De botor ember az, aki csak egy pillanatig is kételkedik abban, hogy a kisgazdák kérése viszont, amellyel részt kérnek a tőlük idegen főváros kormányzásában, nem fog megvalósulni. A vidéki törvényhatóságokban és a rendezett tanácsú városokban, ahol sok a kisgazda, mindig akad egy ember, akit gyűjtőnéven „Börcsök Gergelyének hívnak, oly kisgazda, aki minden újítás, minden beruházás, minden jószándék ellen tiltakozik és megfellebbezi a belügyminiszterhez, ha új kutat akarnak fúratni. vagy egy használhatatlan bika helyett más bikát akarnak beszerezni. A „Börcsök Gergely“ most jelentkezett a kormánynál, bele akar szólni Budapest ügyvitelébe, fáj neki Budapest, nem tűrheti, hogy 1 nélküle éljen, sőt fejlődjék, amikor ő még a faggyúmécsesnél tart és szájból mosakszik. A költségvetés az autonómia-ment es Budapest képét tükrözi vissza. Ma még valami kevés | jut alkotásokra is, mert maradt egy kis pénz I Csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehetett a jövő évi költségvetés egyensúlyát biztosítani Huszonkét és fél millió háztartási felesleg beruházásokra. — L tartalék nélkül egy fillért sem lehetne invesztíciókra fordítani. Dr. Lamotte Károly tanácsnok nyilatkozik az új költségvetésről a „Független Budapestének. A főváros pénzügyi ügyosztálya, mint a Független Budapest már két hét előtt jelentette, elkészült a 1928. évi költségvetés munkájával. A költségvetés 670 oldalas: vaskos kötete és a 80 oldalas, kimerítő kísérőjelentés a napokban hagyta el a sajtót és a pénzügyi ügyosztály intézkedésére nyomban szét is küldték a közgyűlési tagjainak. A pénzügyi bizottság e héten kezdi meg a nagy anyag tárgyalását, amelynek-befejezésére egy hét van előirányozva. Október 19-én már a közgyűlés fogja sorozatos üléseken megvizsgálni az új költségvetést. A közgyűlési vita szintén egy hétig fog tartani. A Független Budapest munkatársa felkérte Lamotte Károly tanácsnokot. a pénzügyi ügyosztály kiváló vezetőjét, aki a költségvetés tárgyalásának küszöbén a következőkben ismertette a főváros háztartásának és gazdasági helyzetének új tükörképét: — Emberfeletti munkának koronája az 1928. évi új költségvetés, amely most kerül az illetékes fórumok tárgyaló asztalára. A pénzügyi ügyosztálynak ebben az évben már ez a második nagy müve. mert alig négy hónappal ezelőtt készült el cúz idei költségvetés s nyomban azután már a jövő évi előirányzat kidolgozásához fogtunk hozzá. Már maga ez a tény bizonyítja, hogy a pénzügyi ügyosztály tisztviselői kara minden elismerésre méltó. Különben is 25 év alatt ez a harmadik eset, amikor törvényes időben tárgyalhatja a főváros a következő év költségvetését. Negyedszázad alatt csak 1902-ben, 1904-ben és most volt a főváros abban a kedvező helyzetben, hogy előterjeszthette a következő év költségvetését. A közelmúlt esztendőkben ez nem volt lehetséges, mert a valufáris dezorganizáció megakadályozta reális számtani műveletek felépítését. De amint ezek a gátló körülmények megszűntek s a változó pénzérték a költségvetés realitását nem veszélyeztette, azonnal fokozott munkával hozzáfogtunk a feladathoz, hogy a törvényes követelményeknek megfeleljünk s most örömmel jelenthetem, hogy a feladatot sikerrel megoldottuk. Még nagyobb örömmel tölt el. hogy az irányításom mellett készült első költségvetés kedvező körülmények között levőnek tünteti fel a főváros pénzügyi és gazdasági helyzetét. —- így többek között a legutóbbi három év háztartási feleslegei is gazdagítják az idei költségvetést. 22.403,548 pengő felesleggel zárult a főváros legutóbbi 3 évének gazdálkodása, ami részben bevételi többletekből és megtakarításokból, részben fel nem használt hitelekből ered. Ez a felesleg, mondhatnám konjunkturális nyeresége a főváros háztartásának. amellyel azonban, mint állandó tényezővel, a jövőben számolni nem lehet. Ennek következtében nem is gondolhattunk arra, hogy az adóterheket csökkentsük, vagy az üzemi szolgáltatások egységárait mérsékeljük. Hiszen csak egy pillantását kell vetni az új költség- vetésre s kitűnik, hogy a főváros rendes bevétele a kimunkálható maximális hozam mellett Is csak a rendes kiadások fedezésére elegendő. — Mégis* igyekeztünk a polgárság terhein némileg enyhíteni bizonyos terhek csökkentésével. így a fogyasztási adóknál és vámoknál életbelépő könnyítésekkel 1,718,743, a közélelmezési intézmények illetékmérséklése folytán 800,000. a forgalmi adónál tett könnyítésekkel 1-5 millió pengővel lesz kevesiebb a bevételünk, úgy hogy összesen mintegy 3-5 millió jövedelemről mondott le a főváros. Ennek kihatása meglátszik a költségelőirányzaton is, mert az egyensúly biztosítása érdekében kénytelenek voltunk oly szükségleteket is elejteni, melyekről pedig szíves örömest gondoskodtunk volna, így többek között a 3—6 éves árva gyermekek új szeretetházának építéséről is le kellett mondanunk. — Nincs szándékomban túlkomor színekkel ecsetelni a helyzetet, de az sem lehet feladatom, hogy optimizmust keltsek a polgárságban. Ha az előző évek háztartási feleslege nem állana rendelkezésünkre, nagyon kevés beruházásra nyílt volna alkalmunk. A folyó bevételek ugyanis csak épp a rendes kiadásokra elegendők, a kormány pedig megtiltotta a fővárosnak újabb kölcsön felvételét. A legjobb időben áll tehát rendelkezésünkre az előző évek 22-5 milliós plusszá, mert ezzel az összeggel módunkban van sok halaszthatatlan szükségletet kielégíteni. —- Részletes programmot dolgoztunk ki tehát a háztartási felesleg okszerű felhasználására, de még igy sem tudtuk, különösen az útépítési igényeket oly mértékben kielégíteni, mint az kívánatos lett volna. A háztartási feleslegből elsősorban a mai1 megállapított beruházási Programm végrehajtásának lehetőségét biztosítottuk. A közgyűlés beruházások céljaira 107-8 millió pengőt engedélyezett a külföldi kölcsönből, azonban csak 101,421,000 pengő áll rendelkezésünkre. A közérdek sérelme nélkül a beruházásul programúiból törléseket eszközölni nem lehet és így erre nem is gondolunk. A pótlást ■ tehát a rendelkezésünkre álló feleslegekből teremtjük elő. Ebből pótoljuk az autóbuszbeszerzéshez hiányzó összeget .is. — Végeredményben a közel 22 és fél millió pengős háztartási felesleget a következő célokra fordítjuk: a beruházó Programm megvalósításához hiányzó összeg fedezésére 6,379,000; az autóbusz beszerzéshez hiányzó összeg fedezésére 5,600,000; a kis- lakásos bérházak közmüveinek céljára 2,542,000; a kisajátítási alap elsorvadása folytán új telkek vásárlására 400,000; a ferencvárosi helyi kikötő fejlesztésiére 910,000; a csatornaszivattyútelep fejlesztésére 405,000; iskolaépítésekre 2,000,000 ; leány- árvaházi üdülőtelep létesítésére 130,000; új tüdőbeteggondozó intézetek céljára 160,000; a köztisztasági intézmények fejlesztésére 448,000; a kórházi alap 1925—26. évi hiányának fedezésére 2,640,000; a Ferenc József fogadalmi templom építésiének újabb támogatására 400,000 és a városligeti Mille- niumi híd átépítésére szintén 400,000 pengőt. — A háztartás kiadásaihoz jelentékeny összeggel járulnak hozzá az üzemek is és fokozott anyagi szolgáltatásra kötelezik a Beszkárt. — Maga a költségvetés 2,671 pengő felesleggel zárul. amennyiben a bevételek végösszege 200,161,146 pengő, míg a kiadásoké 200,158,475 pengő. A közLeqmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM Magánklinikái osztályon teljes ellátási díj napi 12 pengő. BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógy- VAS-UTCA17.SZ. helye, vízgyógyintézet, napés légfürdők. tavalyról, meg az előbbi évekből. De mi lesz jövőre és mi lesz azután? Megmondjuk: nem lesz semmi baj. Jön Bőrösök Gergely és rendbe hoz mindent. A költségvetés még aktívabb lesz, legfeljebb az autonómia és Budapest sorvad el. Ez pedig nem baj.
