Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1927-08-31 / 35. szám

2 Függeilen Budapest 1927. augusztus 31. Elégtételt az ártatlanul megvádoltaknak! Miért késik a Gellért- és Széchenyi-fürdő építkezési áldozatainak rehabilitációja? — Mit mond Solty Lajos tanácsnok? A Gellért- és Széchenyi-fürdő medencéiben vígan lubickol a közönség, amely már elfeledte azt a nagy botrányt, amely a két fürdő építkezését kísérte. Ma már valóban csak örülni lehet annak, hogy a főváros két ilyen gyönyörű világvárosi intézménnyel gazda­godott. A Független Budapest mutatott rá arra, hogy nemcsak a közvélemény, de a hivatalos körök han­gulata is megváltozott a fürdők megnyitása óta. A vádak elnémultak és a vádaskodók lettek azok. akik a legbőkezűbbek a dícséretkbén s ma már mindenki érzi. hogy igaztalan volt az az eljárás, amely min­den" áron országra szóló botrányt provokált a fürdő­építkezések hiteltúllépéséből. A szenzációhajhászás eredményeként áldozatokat is kerestek és találtak és egy sereg kiváló, érdemekben gazdag főtisztviselőt a nagy nyilvánosság előtt meghurcoltak, sőt fegyelmi vizsgálatot is rendeltek el ellenük. Hat fötisztviselö még ma is érzi ennek az igaz­ságtalanságnak a súlyos következményeit. Ezek Bérezel Jenő tanácsnok, akit elsőnek dobtak áldozatiul s csak korábbi nagy érdemeire való tekin­tettel sújtották azzal az enyhe büntetéssel, hogy át­helyezték a városgazdasági ügyosztályból egy ke- vésbbé fontos hivatal élére. A fürdőket — Bérezel tanácsnok maradandó alkotásait — az ő jelenléte nélkül avatták fel. Nem állították fel a_ vádlottak pad­járól még Francsek Imrét sem, a Széchenyi-strand- fiirdő zseniális tervező műépítészét, akinek mégis mindenki szívből gratulált a fürdő megnyitásánál. Öt azzal vádolták, hogy az ő mulasztásai miatt került többe az építkezés, mint amennyit eredetileg előirá­nyoztak e célra. Francsek Imrét büntetésből felmen­tették az építés vezetése alól s bár mindenki tisztá­ban van ártatlanságával, az elégtételadás még min­dig késik a kiváló művészemberrel szemben. Négy műszaki fötisztviselö ellen — mint ismere­tes — fegyelmi vizsgálatot rendeltek el az épít­kezések miatt. Végh Gyula műszaki főtanácsost. Ivántsó István mű­szaki tanácsost. Dörre Endre mérnököt és Szántai Endre műszaki főfelügyelőt a fegyelmit megelőző vizsgálat elrendelésével egyidejűleg felmentette a polgármester az építkezés ellenőrzése és irányítása alól. Hogy a vizsgálat mit állapított meg e tisztvise­lők terhére, vagy javára, az most még nem ismere­tes. mert a vizsgálat még ma is az elindulás stádiu­mában van. A négy műszaki tisztviselő pedig kény­telen megbélyegzetten tűrni a bűnösség vádját mind­addig, amíg az illetékes fórumok alkalmasnak talál­ják az időt ártatlanságuk megerősítésére s az el­Egy fantasztikus terv születése és halála. Az „Őrszem“ szövetkezet visszavonta a megszünte­tendő üzemek átvételére vonatkozó ajánlatát. A Független Budapest néhány hét előtt beszámolt arról a nagy hullámokat vető botrányról, amely az ..Őrszem" Szövetkezet ismeretes ajánlata miatt hozta izgalomba a közvéleményt. Röviddel azután, hogy a főváros közgyűlése határozatilag kimondotta több városi üzem és vállalat megszüntetését, a szövetke­zet előterjesztést tett a kormánynak a megszűnő közüzemek átvételére. Különös szenzációt és pikan­tériát adott az ügynek az a körülmény, hogy a szö­vetkezet igazgatóságában a főváros közéletének szá­mos ismert személyisége foglalt helyet. elnöke pedig Krivoss Árpád dr. ügyvéd, aki Ripka Ferenc főpolgármester veje. A szövetkezet vezetősége terjedelmes ajánlatában altruista célokra hivatkozott és hangoztatta, hogy kebelében tömörült a főváros kereskedelmének és iparosságának jelentékeny csoportja. Abban az eset­I 'V ' , : tf-||.| |.f|ni,|>||tw<|ffitM|r|M-Mrtat|f|.|.(.||[t.|rB|||wt1tfjiTawaH J GUNDEL átvette a S2T. GELLÉRT SZÁLLÓ éttermeit és kávéházát. ÁLLATKERTI VENDÉGLŐJE változatlanul áll kedves közönségé­nek rendelkezésére. maradhlaitatlan rehabilitáció kinyilatkoztatására. Erről a kérdésről pedig beszéltünk Solty Lajos tanácsnokkal. a középítési ügyosztály kitűnő vezetőjével, aki a Független Budapest munkatársának ezeket mon­dotta: — A fürdőépítkezésekkel kapcsolatban meg­indított fegyelmit megelőző vizsgálatok saj­nos, még ma is ugyanazon a ponton vannak, mint hetekkel ezelőtt. Amikor ezeket a vizs­gálatokat elrendelték, tetőfokán állott az épít­kezési hiteltúllépések miatti izgalom és szinte ellenállhatatlan nyomással követelte a köz­vélemény, hogy bűnbakokat ültessenek a vád­lottak padjára, akik felett szabadon ítélkez- hetik a nép. ilyen körülmények között lettek az ügynek kiemelt áldozatai azok a főtiszt­viselők, akik ellen fegyelmit megelőző vizs­gálatot rendeltek el. Mi, akik illetékesek va­gyunk megítélni, történtek-e mulasztások, vagy szabálytalanságok az építkezéseknél, magunk tudjuk a legjobban, hogy ezek az emberek ártatlanok s hogy őket csak a körülmények késztették olyan jóhiszemű intézkedésekre, amelyek miatt súlyos váddal illetve kell a közvéle­mény előtt államok. A fegyelmi vizsgálat az ő ártatlanságukat a napnál fényesebben fogja igazolni, de sajnos, a közhangulat a sok botrány után még nem csilapodott le annyira, hogy ezt a rehabilitációt ma meg lehetne ejteni. Épp ezért a fegyelmit megelőző vizsgálat most mind­addig szünetel, amíg a kedélyek lecsillapod­nak és az elégtételadás ideje minden ellen- vélemény veszélye nélkül el nem érkezik. Én remélem, hogy erre mielőbb sor kerül s a gyönyörű új fürdőintézmények nemcsak azok számára jelentenek örömet, akik azokat üdü­lésre és szórakozásra használják, hanem azok számára is. akik önzetlen fáradozással a köz iránti lankadatlan buzgalommal annak meg­alkotásában résztvettek. ben, ha a megszüntetésre ítélt közüzemek a szövet­kezet tulajdonába kerülnek, ezáltal megszűnik a ke­reskedelem és ipar sokat hangoztatott panasza s végre az üzemek is a közönség érdekeit fogják sízol- glálni. A terv megvalósítását a szövetkezet vezető­sége úgy képzelte, hogy az üzemek átvételéhez szük­séges pénzösszeget kölcsön formájában az állam fo­lyósítaná. tehát tulajdonképen kormánytámogatással akarták maguknak megszerezni azokat az üzemeket, amelyeknek megszüntetését évek óta követelte a polgárság s amit végül a közgyűlés hosszas tárgya­lások után el is határozott. Azt a körülményt, hogy az „Őrszem" Szövetkezet elnöki székét a főpolgármester veje foglalta el s a belügyminiszterhez intézett beadványokat is Krivoss Árpád dr. jegyezte, a 'várospolitikai pártok teljes joggal fegyverül használták fel a főpolgármester ellen, mert a fenti tényből azt következtették, hogy az „Őrszem“ Szövetkezet szándékairól Ripka Ferenc­nek is előzetes tudomása volt. A főpolgármester azonban az eset kipattanása után nyomban nyilatkozatot tett közzé s abban kijelentette, hogy bár tudomása volt az „Őrszem“ Szövetkezet ilyen irányú céljairól, a tervvel még idejekorán szembefordult, és veiét határozottan felszólította, hogy ilyen lépésektől tartózkodjék. mert szó sem lehet arról, hogy a megszűnésre ítélt városi üzemek magánkézbe kerüljenek s különben is ő lenne az első. aki ilyen akciót megakadályozna. Az „Ő rszem“ Szövetkezet vezetősége tehát a főpolgármester figyelmeztetése ellenére nyújtotta be ajánlatát a kormánynál s a belügy­miniszter azt leirat kíséretében leküldte a főváros tanácsához. A városházán a XII. ügyosztály hatás­körébe utalták a kérdést s néhány hét előtt a tanács foglalkozott is a beadvánnyal, s egyhangúlag annak elutasítása mellett foglalt állást. Az ügy ezzel nem nyert ugyan befejezést, mert a beadványt közgyűlési elé is kellett volna vinni, hogy a közgyűlés mondja ki a végső szót az ajánlat felett. Előrelátható voit, hogy az „őrszem“ fantasztikus terve itt is kudarccal jár, mert a törvényhatósági bizottság tagjai egy­hangúlag a legnagyobb megbotránkozás hangján nyi­latkoztak a szövetkezet ajánlatáról. Úgy - látszik, hogy az „őrszem“ vezetőségének tagjai nem akar­ták magukat ennek a csúfos kudarcnak kitenni, és ezért a múlt héten Krivoss Árpád dr. a szövetkezet nevében beadványt intézett a belügyminiszterhez és közölte, hogy a fővárosi közüzemek átvételére vonatkozó aján­latát visszavonja s nem reflektál többé az üzemekre. A több oldalra terjedő beadványban a szövetkezet vezetősége igyekszik tisztázni szándékait és nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a legtisztább célok vezették a szövetkezetei s nem volt más céljuk, mint a közöu­a legmegbízhatóbb ! SOPRON-, GYŐR- és VASMEGYEI TEJGAZDASÁGI R. T. Központi üzem és irodák : I., Fehérvári út 33-35. — Telefon : J. 305-31 és J. 428-01. ség érdekeit szolgálni. Miután azonban a közvéle­mény szándékukat — úgy látszik, — félreértette, az ügyből politikai- fegyvert kovácsoltak és személyes támadásokat indítottak. Ezért jobbnak látják, ha ter­vük végrehajtásától önként visszavonulnak. A napokban küldte le a belügyminiszter a város­házára a szövetkezet bejelentését és egyúttal érte­sítette a miniszer a tanácsot, hogy a változott hely­zet következtében az „Őrszem“ Szövetkezet előbbi ajánlatát tekintse tárgytalannnak. A művészet, technika és magyar munkáskezek gyönyörű alkotása a Spolarich-étíerem söröző BUDAPEST. IV. KÉR., FERENC1EK-TERE 7. SZ. Legjobb magyar konyha! A legszebb kávéház pedig a Spolarich-kávéház BUDAPEST, Vili. KÉR., JÓZSEF-KÖRÚT 37-39. Esténként cigányzene. Expresso kávé. Saját sütő- és cukrászipari üzem. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁSVÁNYVÍZ-ÜZEME HARMATVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. Kapható mindenütt! Telefon: Teréz 286—76. SOVANYITO GYÓGYTORNA a Szene deliért gyógyfürdő legtökéletesebben berendezett gyógytorna (Zander) termében. Mérsékelt árak. 970 méter mélységből 74° melegen tör elő ama radioaktív hőforrás, amely a Széchenyi Gyógyfürdőt táplálja. Csúz, izületi gyulladás, ischias ellen páratlan hatású. Hegedűs Ferenc Telep és iroda: BUDAPEST, X., Francia-út 3. sz. Telefon : József 402—18. VONNÁK JÁNOS ácstelepe Budapest, X., Apaffy-utca 54. Telefonhívó : ]. 391-10. Kirschenbaum Gusztáv Fia pala-, cserépfedési és tető-jókarbantartási vállalat BUDAPEST, VIII., BEZEREDV-utca 10. Telefon : József 321-33 Schvarcsuk József pala- és cserépfedő-mester tetőzetjókarbantartási vállalata BUDAPEST, IV. KERÜLET, SZERB-UTCA 17. SZ. Póth József Budapest, VII., Kisdiófa-u.5.Telefon-hívó428-03. Minden e szakmába vágó anyagok legolcsóbban kaphatók. Lakás: VI., Ó-utca 14. kőműves- és cserepesmester anyagkereskedő. LAZARUS ISTVÁN kötél- és hevedergyárfó Budapest, II., Tégla-utca 6. szám. (Saját házában) Elvállal minden e szakmába vágó munkákat. Budapest, V. kér., Vilmos császár-úf 76. szám. Telefon 62—51. Budapest székesfőváros útjait special-lmpregnol-ola- jaival szabadalmazott eljárás szerint porfalanítja.

Next

/
Thumbnails
Contents