Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-08-17 / 33. szám
XXII. évfolyam. 1927. aUQUSZtUS 17. 33. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. TTfTHiilMnilftf1*—ITT*MMaKM*53Hilini Ml« I .... Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 45—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ......... 20 pengő == 250.000 korona. Fé l évre............... 10 pengő = 125.000 korona. Egyes szám ára 40 fillér = 5.000 korona. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szent István ünnepe ség nélkül, mert ez az ünnep az egész országé, nemcsak az egyházé. Szent István homlokának glóriája beragyog a magyar nemzet leikébe és ott csodás fénnyel lobog tovább, hogy hitet, erőt és reménységet adjon. Üj hit támad bennünk itt a Duna két partján, új hit, amely nem enged helyet semmi kétségnek és nem tűr ellentmondást, megsemmisít minden kishitűséget és elűz A Szent István-hét a nemzet egységét hirdeti. Impozáns mértékben bontakozik ki a nemzeti ünnep nagyszerűsége. különös és szent áhítatban találja az egész magyarságot, Szent István napjának egysége egybeforraszt mindent és mindenkit ebben az országban. A pápa annak idején szentté avatta Istvánt, a magyarok királyát és István király belekerült a kalendáriumba, hogy. elfoglalja helyét a kalendárium többi szentjei között. Szent István király ünnepe a magyar katholicizmusnak egyik nagy napja, akkor ünnepük azt a magyar királyt, aki a keresztény vallás terjesztése körül való érdemeiért szentté lett. Ez a jelentősége István király ünnepének az Egyház szempontjából. István király ünnepének jelentősége azonban nem áll meg ennél, mert egyházi jelentőségén túl olyan nagy nemzeti értelme van ránk nézve István király gyönyörű ünnepének, amely messzi, messzi felülmúlja amazt. Nálunk István király nemcsak kalendáriumi szent, nemcsak az egyház egyik hűséges, keménykezű harcosa, hanem a magyar állam megalkotója, a magyar nemzet fenntartója és a magyarság megmentője, kinek emlékét ünnepelni kell és ünnepelni fogja ez a nép, amíg csak él a földön, melyet István király adott neki. A „dicsőséges szent Jobbkéz, kire magyar óhajtva néz“, nemcsak egyházi ereklye, nemcsak egy magyar szentnek megmaradt ősi relikviája. Ez a jobbkéz volt az, amely azt a jogart tartotta, amely egyesítette uralma alatt — Szent István birodalmát. Ez a szent jobb nemzeti ereklye: szimbólum, amely az osztatlan, teljes nemzeti egységet és a fel nem őrölhető, széjjel nem léphető magyar birodalmat manifesztálja. Más népeknek is van nemzeti ünnepük. Mégis, bátran állíthatjuk azt, hogy egy nemzet ünnepe sem éri el jelentőségében azt az ünnepet, amely- lyel a magyar nép első királya, Szent István emlékének áldoz. A franciák július 14-ikéje, a Bastille lerombolásának napja, a francia szabadság megszületését, a királyi zsarnokság bukását ünnepli. Az amerikai nemzet szabadság- ünnepe az Unió önállóságának évfordulója. Egyéb népek ünnepei vagy egy nagy ütközet, vagy egyéb jelentékeny esemény emlékét őrzik, amelyek a nemzetek életében fontosak és nagybecsűek, de nem jelentenek egy kilencszáz éves múltat, és főképennem jelentenek egy örök időkre szóló — jövőt. Mert Szent István jobbkezének szimbóluma nemcsak a múlt emléke, hanem a jövő pro- grammja is. Szent István birodalma most egy pillanatra a múlté, de ez a szent Jobbkéz mutatja meg nekünk ennek a birodalomnak a jövőjét. Ez a jobbkéz alapította meg és tartotta fenn kilencszáz esztendeig a magyar államot és eiz fogja egybeforrasztani és megtartani a jöyőre is Szent István birodalmát. Nincs nép a világon, amely annyira megérezné azt a nagy erőt, amely a nemzeti ünnepben rejlik, mint a magyar. István király napja nem azért nemzeti ünnep, mert a kalendárium augusztus 20-ra tette ezt az évfordulót, nem is azért, mert hivatalosan nemzeti ünneppé deklarálták, hanem ünnep ez a nap kilencszáz esztendők óta, mert a nép lelke avatta ünneppé. Szent István ünnepe egybeforrott a magyarság életével, annak egy része, amelyet nem azért ünnepiünk, mert kell, hanem azért, mert önmagunkat érezzük, nemzeti öntudatunkat, jelentőségünket, múltúnkat és jövendőnket ebben az ünnepnapban. Ünnepre gyűl az ország. Megindul a falvak és városok népe és felzarándokol az ország fővárosába a Szent Jobb tiszteletére. Nemcsak az ország katholikus hitű lakossága, hanem az egész ország, felekezeti és társadalmi különb.A Szent István nap történelmi tradícióit az idén újabb formában ünnepük s mint már tavaly is történt. „Szent István-hét“ alakjában folytatja a nemzet évszázados ünnepe eleven életét. Szent István jobbjának ma is az a varázsereje, hogy vezérlete alatt augusztus hó 20-án egyetlen nagy családdá egyesül az egész magyarság. A budapesti gyülekezőnek ezen a napon az a jelentősége, hogy ezt az egységet és összetartást láthatóvá teszi. Megmozdul a főváros, felékesíti magát és felkerekedik távoli hajlékából a vidék, hogy lássa egymást és lássa Budapestet. Földöntúli erő van a Szent István napok eszméiében. És ez az erő éppen most a leghatalmasabb, amikor a jelenkor a leggyengébb az eszmék iránt való fogékonyságban. Mikor a mi korszakunk már majdnem belemerült a közönybe, elfásultságba, akkor felbukkan évről-évre oázis gyanánt a Szent István-eszme üdítő, tiszta forrásával és megitatja az eltitkkadt nemzeti lelket. A szűkre szabott trianoni Magyarországon a vidék és a magyar főváros s; ’osan egymásra vannak utalva. A főváros sugározza ki magából azokat a kulturális törekvéseket, amelyek a haladást a vidék számára is biztosítják. Viszont a vidék munkája, megtermékenyülve a főváros tanító és irányító hatásától, biztosítja az ország és a kultúra fennmaradásának anyagi feltételeit. A Szent István- hét a magyar szívek és lelkek találkozója, az érzelmeknek, az erőknek egyesítője és újabb lépés a magyarság egysége és Nagy-Magyarország felé. A Szent István-hét rendezőbizottsága az idei ünnepi hétre a tavalyinál sokkal bővebb program- mot állított össze. A főváros, a kormány és a hatóságok mindent megtettek, hogy az ideözönlő vidéki és külföldi vendégek itt tartózkodását kellemessé és változatossá tegyék. A kormány mindenekelőtt íéláru vízumot bzíosított a külföldről érkezőknek, akik közvetlenül a határon is megkaphatják a féláru beutazási engedélyt. 18-ától az összes vasúti és hajóvonalakon féláru jegyeket bocsátanak ki Budapest felé s ez a kedvezmény 24-én éjfélig szól. Augusztus hó 19-én és 20-án a Budapesti Helyiérdekű Vasutak is féláru menetkedvezményt adnak a környékről érkező utasoknak. Az ünnepi hét tartama alatt az egész fővárost fellobogózzák, a magánpalotákat, a középületeket, a hidakat a dunai propellereket zászlódíszbe öltöztetik, a villamos, vasúti kocsikat pedig címerpajzsok fogják ékesíteni. M'ntegy 150—200,000 vendég érkezésére számít Budapest. E nagy tömeg érkezése meglehetős gondot okozott, de az. Idegenforgalmi Hivatal vezetősége ezeket a nehézségeket is legyőzte. Az összes szállodák nagy felkészültséggel várják a látogatókat, a ke- vésbbé tehetős vidékieket pedig a főváros a különböző iskolákban létesített alkalmi szállásokon fogja elhelyezni. A csoportos szállásokon 60 fillér, 1 pengő és 1-44 pengő lesz a napi sz,állásdíj. Magánosoknál is sok kiadó lakás áll rendelkezésre az Idegenforgalmi Hivatal útján. Sok vidéki község testületileg fog a fővárosba érkezni Szent István napjára. A falu népe régi tradicionális viseletében fog pompázni Budapesten ezen a nagy ünnepen. Augusztus hó 20-án kora hajnalban ünnepi zenei ébresztők fogják felserkentemi a nagy napra a föl- ' díszített főváros lakosságát és vendégeit. Reggel 8 óra 45 perckor indul a körmenet a Szent Jobbal a Vártemplomból a koronázó templomba. A kör- menetet az idén Szmrecsányi Lajos egri érsek fogja vezetni. Az ünnepi körmenet hatalmas papi segédlettel fog haladni. Részt vesznek benne a népviseleti falvak küldötteinek festői csoportjai és az a pompás színes lovas csoport, amely történelmi viseletével a századok előtti Szent István ünnepek emlékét és hangulatát fogja felidézni. 21-én, vasárnap este 7 órakor gyertyás körmenet lesz a Szent Gellérthegyi sziklabarlanghoz. Kiemelkedő eseménye lesz az ünnepségeknek a nemzeti búzaünnep. amelynek színhelyét a Várudvaron jelölték ki. A A Szent Jobb-körmenet után az összes megyék falusi küldöttségei a kormányzó elé vonulnak s minden vármegye az idei kalászokból font koszorút fog felajánlani. Délután 3 órakor a Tatterzálban tréfás versenyek lesznek ökörsiiíéssel. Idén a községi élelmiszerárusító üzem fog egy hatalmas ökröt egy darabban megpirítani a közönség részére. Délután Vő5 órakor a Stefánia-úton virágkorzó lesz. A nap fénypontja este 10 órakor fog lejátszódni a Dunaparton. Ekkor kezdődik a nagyszabású gellérthegyi tűzijáték és míg fenn a hegyen kigyullnak a rakéták, azalatt lenn a Dunán mozgalmas és színes lesz az élet. Zászlódíszes és kivilágított hajók járnak majd a hidak között, fedélzetükön színes lampionokkal és dalosokkal. A velencei és nápolyi éjtszakák színes jókedvét varázsolja ez az éjtszaka a dunára. Pontosan 10 órakor a Gellérit-hegyen villanó lövések dördülnek el, gránátok repülnek szét és felrepül egy csoport bomba piros-fehér-zöld röppentyűkkel, ezután egymást fogják érni a röppentyűk, színes golyók, fénykévék, kibontakozik az éjtszakai égbolton egy felszálló virágkosár ezernyi színével, repülő csillagok fognak cikázni, arabeszkekben fog cikázni a három szín. Majd 20 mozsárból fog megindulni a bombák számos változata. Ezt követi a Niagara- vízesés fényzuhataga a Citadella faláról le a Duna felé. Japán forgónapok, magasba emelkedő, spirálisan forgó nap, kínai mozaikok, színes szökőkutak közepette bontakozik ki az éj sötétjéből a magyar címer ezzel a felírással: Isten áldd meg a magyart. Befejezésül bengáli világításban jelenik meg a Citadella és a Gellért-szobor. Egész sereg kiállítás lesz az ünnepi hét alatt. Megnyílik 18-án a városligeti Iparcsarnokban a Nemzetközi Reklámkiállítás, a Rádiókiállitás. az Országos Vasipari Kiállítás, augusztus hó 19-én a Műcsarnokban a Hősi Emlékművek Kiállítása. Belekapcsolódik az ünnepi hétbe az Állatkert is, amely 18-ától 27-éig felnőttek részére 50. gyermekek részére 30 fillérben állapította meg a jegyárakat. csoportokban érkező tanulók pedig csak 10 fillért fognak fizetni. A kereskedelem is nagy propagandára készül, díszes kirakatokat rendeznek be, a könyvkereskedők pedig külön akciót indítottak a magyar irodalom propagálására. Nagyjában ez lesz a Szent: István-hét programm- jának hivatalos, része. De ezenkívül még számos ötlet fogja gazdagítani a programinot. A nagy nemzeti ünnep be fogja bizonyítani, hogy Magyarországnak nemcsak nagy múltja, hanem nagy jövője is van, mert megvan, hozzá a legnagyobb erő, a nemzet összetartása és együttérzése. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM S5SM Magánklinikái osztályon teljes ellátási dij napi 12 pengő. Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők. j minden könnyet. Ezt a hitet sugározza felénk j a Szent Jobbkéz, amelyet egy ország rajongó ! imádata hordoz körül Buda ősi várában évről- | évre, a Jobbkéz, amely most is felénk sugározza J a láthatatlan jogart, amely alatt egyesül Szent ! István megalázott népe, amely ott ég ennek a j megalázott, büszke, meg nem hajlítható népnek i törhetetlen lelkében.
