Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-08-10 / 32. szám
1927. augusztus 10, 5 i Független Budapest Mi az igazság az autóbusz-ügyben ? A magyar ipar feltétlenül résztvesz a versenyben. — A m. kir. állami vas-, acél- és gépgyárak részvétele a pályázaton. Július hó 27-iki számunkban a székesfőváros részére beszerzendő autóbuszok ügyével kapcsolatban ^ megemlékeztünk arról a verzióról, mely szerint a magyar gyárak nem hajlandók felvenni a versenyt ' a külföldi konkurrenciával és abban az esetben, ha a külföldi gyárakat is pályázatra bocsátják, nem is adják be ajánlataikat. Erre vonatkozólag a magyar kir. állami vas-, acél- és gépgyárak igazgatóságától azt a felvilágosítást kaptuk., hogy a MÁVAG-autóbuSzokkal a pályázaton minden köriiímények között résztvesznek, sőt hajlandók áldozatokat is hozni, csak azért, hogy ez a szállítás a magyar iparnak jusson és hogy ily- módon is bebizonyíthassák, hogy a magyar gyártmányok a követelményeknek minden tekintetben meg tudnak felelni és hogy méltóképen veszik fel a versenyt a külföld produktumaival. Augusztus hó 3-iki számunkban arról is írtunk, hogy széliében, hosszában azt beszélik, hogy a tanácsnak a versenytárgyalás feltételeit megváltoztató intézkedése azért történt, mert ilyen módon alkalmat akarnak adni a Máv. gépgyárnak, hogy a raktáraiban már hónapok óta készen álló autóbuszokat eladhassa. A Magyar kir. állami vas-, acél- és gépgyárak igazgatósága erre nézve azt közli velünk, hogy sem a székesfőváros részére esetleg szállítandó, sem más egyéb autóbusz nála nincs raktáron, sőt egyetlen egy alváz sincs készen, mert ami elkészül, azt már mind előre eladták és azonnal elszállítják. jgy kerül majd augusztus 15-én szállításra a Margitsziget részére rendelt négy hatalmas autóbusz is. Ebből az alkalomból kifolyólag módunkban volt bepillantást nyerni abba a céltudatos munkába, mely a Magyar kir. állami vas-, acél- és» gépgyárak budapesti gépgyárában a teherautó- ési az autóbuszgyártás minél racionálisabbá tétele érdekében folyik és amely törekvés máris számottevő eredményekkel járt és a jövőre nézve minden irányban a legszebb erendményekkel kecsegtet. Mint ismeretes, a budapesti m. kir. állami gépgyár hatalmas üzeme a háború előtt és alatt három üzemágra és pedliig a mozdonygyártásra, a vashídépítésre és a gazdasági gépgyártásra tagozódott és ebben a három üzemágban nemcsak hazai, de kontinentális viszonylatban is első rangút produkált. Hogy ez így van, ezt elsősorban igen számottevő külföldi szállításai bizonyították, de bizonyítják ma is. amennyiben a világpiacon jelenleg dúló éles konkurrencia dacára nemcsak a kelet- és nyugateurópai államokba, hanem még Indiába is szállít különféle gyártmányokat. A technika haladása, mely az automobilokkal vr'ó személy- és teherszállítást mindjobban életképessé tette és amelynek nyomán a külföld mindig több és több automobilt szállított hazánkba, arra az elhatározásra bírta az illetékes köröket, hogy átengedve a személyautók gyártását a magyar magániparnak, teherautók és autóbuszok gyártását is ielvész:k a budapesti m. kir. állami gépgyár üzemkörébe. Tették ezt annál is inkább, mert a megcsonkított ország felvevő képessége az eddigi gyártmányokat illetőleg csökkent és a gyár meglévő, kiválóan szakavatott munkásnépét nem lehetett a munkanélküliségi veszélyének kitenni. De tqtték ezt azért is. mert a gyárat modern berendezése, elsőrendű sajtoló műhelye, öntödéiéi és motorműhelye, melyek a mozdony- és gazdasági gépgyártási osztályok részére készítik az alkatrészeket, szinte predesztinálják arra, hogy elsőrendű gépkocslil-gyártó üzemet is tartson fenn. Ezen indító okokból folyólag létesült mintegy másfél évvel ezelőtt a budapesti m. kir. állami Bizottságot küldenek külföldre a temetésbiztosítás tanulmányozására. Megvalósítják Adamy István tervéi. A Független Budapest sokat foglalkozott a temetésbiztosítási ügy kérdésével. Külföldi nagy városokban részben maguk a községek, részben magán- társaságok már régebben bevezették a temetésbiztosítás rendszerét. Ez az intézmény szociális célok szolgálatára hivatott, mert az a célja, hogy az elhaltak hozzátartozóit megkímélje a fájdalom óráiban a temetési költségek előteremtésének súlyos gondjától és lehetővé teszi azt is. hogy minden ember még életében maga gondoskodjék eltemettetéséről. A temetésbiztosítás tulajdonképen fordítottja az életbiztosításnak. A biztosított fél megállapodik a társasággal a temetési osztályra nézve és 15—20 éven át apró részletekben törlesztheti ezt az összeget. Ha közben az illető meghal, a község vagy a biztosító társaság az addig befizetett részgépgyár gépkocsigyártási osztálya, mely éppen az előbb elmondottak alapjául és kiváló szakemberek bevonásával ilyefu rövid idő alatt minden várakozást felülmúló eredményeket produkált. Az ez év júniusában megtartott budapesti nemzetközi automobilkiállításnak egyik meglepetése volt a MÁVAG.-kocsik impozáns felvonulása. Az ott bemutatom teherautó-alváz, továbbá a kiállított autóbusz, locsolókocsi és tűzoltóautó, azonkívül pedig a külön is bemutatott autóalkatrészek a szakemberek teljes elismerését érdemelték ki. Különös gondot fordítanak arra, hogy a gyártott típusok a hazai útviszonyoknak megfeleljenek s hogy ezt már is_sikerült elérniük, mutatják az ország minden részéiből, városok, üzérnek és magánosok részéről befutó rendelések, úgyhogy ennek a nagy keresletnek a gyár csak az autóüzem fokozatos fejlesztésével képes eleget tenni. Negyven évvel ezelőtt, midőn a budapesti m. kir. állami gépgyár megkezdte a lokomobilok és cséplőgépek gyártását,, hogy kiszorítsa a magyar piacot teljesen uraló hasonló angol gazdasági gépeket, a közvélemény egy része és az érdekelt képviseletek hasonló pesszimisztikus és lekicsinyítő álláspontra helyezkedtek, mint most az autógyártással szemben teszik. Az eredmény akkor az volt, hogy a MÁV gépgyári gépeli nemcsak fokozatosan kiszorították hazánkból a külföldi lokomob'dokut és cséplőket, hanem ezek a gépek mihamar a világpiacon is mini számottevő versenytársak jelentek meg. Aki ismeri azt a precíz munkát, amely a budapesti állami gépgyárban évtizedek folyamán meghonosodott, aki tudja, hogy mily nagy gondot fordítanak a diósgyőri gyárban a legkiválóbb anyag előállítására, az nem kételkedik a MÁVAG.-autók és autóbuszok nagy jövőjében. Ma még sokan aggodalommal fogadják a kormánynak és a 'tanácsnak a székesfővárosi autóbuszok beszerzése ügyében tett és a magyar ipar jogait és érdekeit védő intézkedéseit; ma még sokan vannak- akik elfeledkeznek arról, hogy a magyar gépipar mindig egyik büszkesége volt országiunknak, hisszük azonban, hogy a közel jövő el fog oszlatni minden kishitűséget és minden aggodalmat. * Érdekelt oldalról kapjuk a következő sorokat: Igen tisztelt Szerkesztő úr! Nehogy a BÜSSING-cég hallgatása hitelesítse a b. lapja folyó hó 3-i számában megjelent „ au wen ti- kus“ helyről származó ama hírt, mely szerint a cég az Állami Vasgyáraktól a vele folytatott tárgyalások alkalmával licenciáinak átengedéséért 20%-ot követelt volna, szíveskedjék tudomásul venni, hogy ez a híradás, bármennyire authentikus helyről származzon is, téves. Igaz az, hogy az Államgépgyár a BÜSSING autóbusz- és- teherautóalvázak gyártásához szükségelt összes rajzokat, szerkezeti adatokat, anyag- és munkalistákat a cégtől teljesen ingyen követelte s a 'szabadalmakért s a Budapesten is tagadhatlanul jól bevált alvázszerkezeteinek gyártási engedélyéért. Magyarországon kívül a Balkánt is beleértve (!) a 20%-nak kerek egy hetedrészét kínálta! E mellett a BÜSSING-cég részéről sóha 20%-ról szó sem esett; még ennek feléről sem! Az Államgépgyár által minimálisan gyártandó autóbusz- és teherautóalvázak 450—500 darabban lett volna megállapítandó, de öt évre felosztva, vagyis mindössze évi 90—100 darab kéttengelyű alváz, a Balkánországokat is beleértve. Ez a valóság. Budapest, 1927. évi augusztus hó 6-án. I Raditz Samu asbestpadló készítési vállalat I a Hungária hézagmentes asbestpacTIógyár volt beltagja Budapest, IX., Üllöi-út 115/b. szám. Telefon: József 30S-97i gektől szabadulna meg, mert megszűnnének az ingyentemetések, amelyek súlyos összegekbe kerülnek. Az Adamy-féle tervezetet a közegészségügyi ügyosztály már magáévá tette s az illetékes szak- bizottságban is kedvezően fogadták. Mielőtt azonban a temetésbiztosítás bevezetésére vonatkozó konkrét javaslat a közgyűlés elé kerülne, a tanács meg akarja ismerni a külföldön már régen megalapozott rendszert és ezért elhatározta, hogy tanulmányi bizottságot küld ki az ügy alapos megismerésére. A bizottságban Adamy István, a temetési intézet igazgatója, Salamon Géza tanácsjegyző és Siruser Emil temetőigazgató vesznek részt. A bizottság beutazza Ausztria, Németország és Franciaország városait, ahol a temetésbiztosítás legnagyobbrészt községi kezelésben működik. Ezenkívül tanulmányozni fogják a külföldi temetkezési intézeteket, krematóriumokat és a temetőket. Szeptember közepén 3 heti időtartamra indul a bizottság tanulmány- útjára. Dunakavicsot és Dunahomokot szállít vagóntételben és kocsifuvarban FLEISCHMflNN ANTAL BUDAPEST, KÁR0LY-KÖRÚT 1 7. I. 20. Telefon : J. 465-62 és J. 465-63. ■ ( fi ■*’-« Ia « »«■ 4» i «—«»■ * H AUERJÓZSEF házfafarozási és tetőfedési vállalkozó 1. KÉR., VÁR, ORSZÁGHÁZ-UTCA 11. Telefon : Lipót 982—23. z UMPFT ISTVÁN útépítő vállalkozó és kövezőmester KISPEST, RÁKÓCZI-UTCA 68. SZ. BÉRES MÁRTON mester Budapest, I., Lógody-utca 19. Telefon : L. 972—33. Elvállal minden e szakmába vágó munkálatokat a legjutányosabb áron. HERZOG SÁNDOR UTÓDAI KÁLYHAGYÁRA Meidinger-kályhák, „Hena“ folytonégő- és lemezköpenyes töltőkályhák Budapest, V., Személynök-u. 15-17. Tel.: T. 113-69. Bőrösök Mihály takar éfefűzhely-üzeme BUDAPEST, Vili. KERÜLET, MÁRIA-UTCA 46. Telefon: József 4.06—97. József 424—65. foiytonégő kályhák a legjobbak LUKÁSZ LAJOS VI., Teréz körút 22. szám. Telefon : Teréz 103—47. DUHONITS LAJOS kályhásmester Budapest, II. kér., Margit-körút 8. szám. DOTTERWEICH ANTAL kályhásmester, a kereskedelmi és külügyminisztérium és az államnyomda hiv. szállítója Lakás : Ürömi-utca 20. ajtó 1. — Telefonhívó Teréz 137—04. Üzlethelyiség : Budapest, II., Batthyány-utca 2. Gyorskoesi-utea sarok. Ifj. Helfenstein Károly I Budapest, VI., Jász-utca 77. Telefon : Lipót 913-64 1 Ke^s-íZö-mastes' és útépítő-vállalkozó, t AMON ANTAL és FIAI KÖVEZŐMESTEREK, ÚT-, CSATORNA- ÉS BETON- ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK. FÖLDMUNKA. VÁGÁNYFEKTETÉS. MÉSZKŐBÁNYA. VB1S., Futó-utca 10. Telefon: J. 303-85. Kövező és Útépítő R.-T. Budapest,VIII., Kisfaludy-utca 40.Telefon: J. 302-66. Kövez, csatornáz, utat és vasutat épít. Bérhengerelést vállal. N EC H KÁROLY útépítő- és kövezőmester ÉS VASÚTÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ Budapest, VII., Thököly-út 89. Telep : VII., llka-utca 4. szám; SCHAFFER GYÖRGY út-, vasút- és betonépítő-vállalkozó Budapest, II., Tulipán-utca 18. — Telefon: 255—24. Peril Simon kövezőmester ÚJPEST, SZABADKAI-UTCA 9. SZÁM Elvállal mindennemű kocka-, terméskő- és keramitbuvkolat készítését. letek ellenében temeti el. Adamy István, a Községi Temetkezési Intézet igazgatója tervezetet dolgozott ki a temetésbiztosí- tás rendszerének^ Budapesten való bevezetése érdekében. A temetésbiztosítást Adamy tervezete szerint a Községi I emetkezési Intézet keretében valósítanák meg, amiáltal a főváros jelentős veszteséMftRABU t, QRANIER .2» m mo <GS iá Ym_ ■. tbt ■! Magyar Radiatorgyár R.-T. Budapest, X, Gyömrői-út 76—78. Telefon: József 390^34. és József 350-88. XT' A "Tk/IA 7~? /\ mozgóképszínhá S-Stfe 30 Dohány-utca 42. Telefon: József 440- héten !
