Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-08-10 / 32. szám
1927. augusztus JO. Független Budapest 3 Megváltoztatják a beruházó programmot. L'.i beruházások miatt változtatják me« az elfogadott tervezetet. Hosszú ideje áll már készen a főváros beruházó , progarmmja, két és fél hónapja a • fővárosi rendelkezésére áll már 17.700,000 dollár kölcsönpénz is, de mindezek ellenére a beruházások a messzi homályban késnek. A tanács eddig érthetetlen nemtörődömséggel kezelte a beruházó programiunk ami nagyrészt a sok támadásnak és építkezési botránynak tulajdonítható. A végnélküli kellemetlenkedések teljesen elvették a város vezetőinek kedvét a tovább* munkától s ez okozta, hogy hónapok óta tétlenül áll az egész adminisztráció és senki sem törődik a jövő terveivel. Most azonban, hogy a nyár elaltatta a szenvedélyeket. felébredt a tanács itthon levő tagjaiban a munkavágy és belátták, hogy végre mégis csak a megvalósulás útjára kell vinni a beruházások ügyét is. A legutóbbi tanácsülés foglalkozott azután a kérdéssel, de itt újabb nehézségek állottak elő. amenv- nyiben a tanácsnak az volt az álláspontja, hogy a beruházó Programm a már elfogadott formában nem megfelelő. mert időközben több halaszthatatlan új szükséglet merült fel. amelyeknek kivitelére csak a beruházó . kölcsönből lehet fedezetet találni. így a legfontosabb s leghalaszthatatlanabb beruházások egyike az autóbusz-rendelés. amely célra az új tervek szerint kétszerann.vi összegekre van szükség, mint amennyit eredetileg előirányoztak. Különféle építési célokra is a külföldi kölcsönből akarnak fedezetet előteremteni. Ezek után a tanács úgy határozott, hogy a beruházó nrogrammot revízió alá veszi és a pénzügyi ügyosztályt bízta meg ennek a mun» kának a. keresztülvitelével. Lamotte Károly tanácsnok közvetlen érintkezésbe lépett az ügyosztályvezetőkkel s most igyekszik új keretet megállapítani az egyes beruházások számára. Valószínű, hogy a közélelmezési tárca hitelkeretét fogja megszükíteni és kisebb összeget bocsátanak az elektromos müvek rendelkezésére is. Különben is a városházán azt tartják. hogy szükségtelen a kelenföldi telepet olyan hatalmas tempóban fejleszteni, miután befejezett dolog a Talbot-centrule közeli megépítése, aminek következtében a budapesti elektromos telepekre még az eddiginél is kevesebb feladat fog hárulni. Nem kapták meg fáiévá segélyüket a főváros tisztviselői. Folkusházy alpolgármesternek nenn sürgős a tisztviselői segély. A Független Buda pest sűrűn beszámolt a fővárosi tisztviselők és alkalmazottak külön nnmkadíjának és félévi segélyének ügyéről. Legutóbb azt írtuk, hogy az elnöki ügyosztály puhatolódzott a kormánynál s ott ígéretet kapott, hogy a pénzügyminisztérium és a belügyminisztérium hozzájárulását adja egy fél havi fizetésnek megfelelő segélyösszeg kiutalásához. Az ígéret ellenére a segélykérdés nem intéződött el, mert Folkusházy Lajos alpolgármester nem engedte tanácsülés elé vinni az erre vonatkozó előterjesztést. Az az álláspontja, hogy ilyen anyagi természetű kérdésben előbb a törvényhatósági bizottság hozzájárulását kell kikérni.-----------------—---------------------------------——---Re nault új hathengeres, 3 literes autótípusa nyitott és csukott karosszériákkal raktáron REIMAN V/., Vörösmarty-tér 3. 11!I!Ill 1111!11111111111111M í 11111111111! 111 s csak ennek megtörténte után mehet ilyen irányú felterjesztés jóváhagyás végett a kormányhoz. Folkusházy álláspontja teljesen keresztülhúzta a kétségbeesett tisztviselők számítását, akik már biztosan hittek a segély kiutalásában. Nagy az elkeseredés. a városházán az alpolgármester ellen, akiről a tisztviselők ezek után nem a legjobb véleménnyel vannak. Folkusházynak persze nincs szüksége a félévi segélyre. - mondják - neki még bő zsebpénzre is telik a zsíros tandemekből. Miatta a kis tisztviselők és alkalmazottak havi 150 pengőből nyomoroghatnak családjukkal együtt. Az elnöki ügyosztályon is kedvüket vesztették a tisztviselők, mert nem tehetnek semmit társaik érdekében. Gallina Frigyes főjegyző nem nyugszik bele a helyzetbe s mindenáron keresztül fogia vinni, hogy az alkalmazottak ha nem is félévi segély formájában, hanem drágasági pótlék címén leglalábh is egyhavi fizetésüket megkapják Szerdán ebben az ügyben ismét felmegy a beliigy- és a pénzügyminisztériumba s útja minden bizonnyal sikerrel fog járni. Sajna, egyik napról a másikra nem lehet a segélyügyet elintézni, mert Folkusházy állás- foglalása miatt pártközi konferencia elé kénytelenek vinni az előterjesztést, ami legkorábban szeptember eleién történhetik meg. A tisztviselők tehát legalább még egv hónapig várhatnak a megérdemelt és indokolt pótlékra. Budapest nem ismeri - Budapestet. Irta Dr. Pacher Béla. Városok fejlődése, naggyá növése mindig önző kíméletlenséggel megy végbe, és minél hevesebb ütemű ez a fejlődés, annál inkább. A múlt szerényebb emlékei nem tudnak el lein tál Un i a gyors lendületű életnek és lassacskán eltűnnek útjából, vagy legalább is háttérben hozódnak meg. A régibb korok építészeti emlékei, melyek pedig sokszor történeti vonatkozásokat is hordanak, helyet adnak új, jellegtelen épületeknek és ami megmarad belőlük, egy-egy hírmondója elmúlt időknek, egy-egy töredék hiába szól hozzánk a maga egyszerű nyelvén. Különösen Budapest ritkítja párját ezen a téren. A grandiózus arányú félszázados fejlődés sok áldozatot kívánt és amilyen bámulatos gyorsasággal kovácsolta össze a két polgárvárost egy hatalmas metropolissá, olyan hamar el is szakította azt múltjától. hagyományaitól, (ha voltak) és gyö képtelen világvárossá tette. A ma polgársága idegenül áll városa múltjával szemben, sőt valahogy iskolai tanulmányai sem oltják belé azt az érdeklődést, hogy olvasni tudna az utcák arculatán. A szülővároshoz, mint szűkebb pátriához való ragaszkodás annak szeretetteljes tanulmányozása, ha nem is ismeretlen itt. de legalább is ritka és elszigetelt. Pedig sok érdekes dolog olvasható le ma is az utcákról. Könnyen esünk abba a hibába, hogy egy épületről könnyelműen kimondjuk ítéletünket, „ódon, ócska alkotás“, a nélkül, hogy egy kis tájékozódásunk lenne idője, vájjon a maga idejében nem nagyszabású kastély votlt-e. Hányán vannak, akik a Központi Városháza hatalmas épülettömbjét csak a viszonyok következtében fennmaradt régi házcsoportnak tartják és nem is jut eszükbe, hogy ez a grandiózus épület elkészülésekor a török hódoltság után lassan ébredező város legmonumentáilisabb és értékesebb alkotása. Pest első háromemeletes palotája volt. A gondosabb szemlélő előtt azután itt is, ott is felbukkan egy-eg.v emlék, melyek összefoglalva legalább is szemléltető képsorozatát adnák a váro>s fejlődésének. Sok minden elpusztult már. de az értő szem ma is megtalálja a biztos nyomokat a mu'tbun és még ma sem késő azokat egybegyüiteni, azokra rámutalni. Sajnos, várostörténetünk és művészettörténetünk az érdeklődésnek az(: a hiányát, melyről szólottám, maga is megsínylette. Az általános- közömbösség közepette csak nagynéha merészkedett egy-egy lelkes férfiú erre a hálátlan területre, még kevésbbé állott módjában, hogy kutatásának eredményeit közzétehesse. fíuáapest múltjának maradványait igazán csak a tudósok ismerték, azok sem tökéletesen, úgy, hogy például ma. egy-egy kérdés pontosabb kutatásánál n ni egyszer eádig csalhatatlannak hitt és ma semmivel meg nem alapozható adatok omlanak össze. A nagyközönség körében pedig egy-egy helyhez fűződő legendák keltek csak szárnyra, ami még mindig egy kedvezőbb jelenség volt. mint a teljes közömbösség, mely csak egyes épületek eltűnése után tudta meg, hogy mi előtt maiit el nap-nap mellett. Ezek miatt a viszonyok miatt senkit vádolni nem lehet, legkevésbbé pedig a közönséget, melynek például egészen a legutóbbi időkig nem állott olyan mű a rendelkezésére, melyből városunk emlékei felől orientálódhatott volna. Az egyszerű útmutatók szakszerűtlen ismertetésein kívül csak a teljesen szakemberek részére készült és legtöbbször hozzáférhetetlen, tudományos művek szolgálhatták ezt a célt. Sőt még ezek sem voltak nagy számmal: Römer Flóris, Rupp Jakab. Némethy Lajos, Díváid Kornél általánosabb müvei még ma is a legfontosabb forrásmunkák. melyekhez csak az utóbbi idők lelkes, fiatalabb kutatóinak érdemes munkássága járult. Ez a témakör annak idejében luxusnak, vagy legalább is érdekes, de szükségtelen fáradtságnak látszott, senki sem ismerte fel, hogy ezzel, a yárostör- téneti ismeretek terjesztésével lehet egy polgárság egészét öntudatra ébreszteni, lehet egy speciális-* saját hagyományokkal bíró és arra büszke egységet teremteni, mely gazdasági nyereség is. mert végeredményben cselekvési és érdekegységet von maga után. Gondoljunk a kis középkori német városok példájára. melyek egy összetartó polgárság erejével hatalommá tudtak emelkedni, holott összetartásukat elsősorban csak a közös múlt teremtette meg. Budapest székesfőváros már pár évvel ezelőtt tanúságot tett arról, hogy felemelkedik eddig a gondolatmenetig. és mikor a Műemlékek Országos Bizottságával karöltve kiadta Budapest Műemlékeit, mely az építészeti emlékek teljes sorozatát is me rReméljiik. hogy a pártok vezetői ezt a türelmet méltányolni is fogják és igyekeznek majd az áldozatkészség legvégső határáig elmenni a tisztviselői karral szemben. Néhány nap óta különben újabb zúgolódás van a nyugdíjasok között, szintén, segélyügyek miatt. A régi nyugdíjasok a belügyminiszter engedélye alapján kisebb összegű rendkívüli segélyt kaptak. Néhány hét előtt volt aktuális egy újabb ilyen sególyrészlct kiutalása, ezt azonban a főváros elhalasztotta, mert biztosra vette, hogy rövidesen sor kerül a félévi segély kiutalására, ami a nyugdíjasoknak is járna, kétféle segélyt pedig nem adhattak. A félévi segély azonban elmaradt és nem kapták meg a nyugdíjasok az esedékes 3 havi segélyt sem. A rettenetes helyzetben élő nyugdíjasok kiildöttségileg kérték a fővárost, hogy utalja ki azt a csekély pénzt, mert képtelenek megküzdeni másképen a rettenetes drágasággal. A segély kifizetése azonban még ma sem történt meg. KURTÁN GYULA mester BUDAPEST, VI., BÉKE-TÉR 5. Telefon: L. 985-40. Cfc RH S M vérzés nemibetegek részére !!!; Ii " EZÜST SAIVARSAN-OLTÁS I Rendelés egész nap. — Rákóczi-út 32., I. em. 1., Rókussal szemben HELLENBRAND JÁNOS ácsmester BUDAPEST, VII. KÉR., EGRESSV-ÚT 27. Hegedűs Ferenc sm «S ■»» ■Telep és iroda : BUDAPEST, X., Francia-út 3. sz. Telefon: József 402—18. VONNÁK JÁNOS ácstelepe Budapest, X., Apaffy-utca 54. Telefonhívó : J. 391-10. SPORIK FERENC tetőfedő-mester és tetőkét jókarbantaríó vállalkozó. Vállalja : pala, műpala, cserép és kátránylemezzel fedett tetők javítását és jókarban tartását. Budapest, III, Pacsirtamezö-u. 53. Telefon-hívó: 143-31. e « -T p kőművesi“í I 07Q^T és cserepesmester JL V/ II I I V/£»Owl anyagkereskedő. Budapest, VII., Kisdiófa-u. 5. Telefon-hívó: ]■ 428-03. Minden e szakmába vágó anyagok legolcsóbban kaphatók. Lakás: VI., Ó-utca 14. Schvarcsuk József pala- és cserépfedő-mester tetőzet jókarbantartási vállalata BUDAPEST, IV. KERÜLET, SZERB-UTCA 17. SZ. tette szakszerű cikkekben, és ami talán még fontosabb, bő illusztrációkkal, végre megadta az első alkalmat a nagyközönségnek, hogy megismerkedjék a múltnak még fennálló emlékeivel, megvizsgálja és megszeresse azokat. Azonban egv ilyen úttörő munka nem lehet elég és nein is lciiet teljes. Különösen városunkban, ahol a részletkérdések egész sora vár még feldolgozásra és végleges állásfoglalást csak ezek elvégzése utiáin várhatunk. Már pedig a fent ismertetett közömbösr séggcl szemben, minden támogatás nélkül ezek a részletkutatások csak nehezen mehetnek végbe. E mellett a kutatások eredményeinek összefoglalása és népszerűsítése nagyobb jelentőségű feladatok, melyek áldozatokat is kívánnak. Ami az első pillanatban talán, hitbuzgalomnak látszott, úgy vélem, ez a meggondolás jóformán kötelességévé teszi a hatóságoknak n helytörténeti irodalom támogatásúi. Egy-egy ilyen mű kiadása esetleg kockázattal jár, amit magánkiadó vállalni _ nem igen fog. A kiadás elmaradása azonban a polgárság csészére jelenthet veszteséget, természetesen etikai értelemben vett. de talán így távolabbra ható veszteséget. A székesfőváros idei programmjába beállított könyvkiádvány-sorozat megindítása ezzel a nemes célzattal történik, a város polgárságának, mint ideális egységnek kíván szolgálatot tenni azzal, hogy rámutat a múlt közös emlékeire, az abból fakadó kacsolatokra. Hogy ezt a célját teljes mértékben szolgáltassa, a két elsőnek tervezett kiadvány a város múltjának legközvetlenebb emlékeivel bíró területét fogja felölelni. ,A■ Vár. a középkori főváros fejlődésének lépeseit, topográfiájának adatait fogja az első ismertetni. A Vár ma is egy hagyományokban gazdagnak látszó terület, de nagyrészt mégis idegen nekünk, mert nem volt módunk és nem is próbáltuk ismerni A másik a Margitszigetről szól. kedvelt sétahelyünkr.ol, ahol minden egyes alkalommal értetlenül megyünk cl a középkor hatalmas és fényes kultúrát hirdető élüiletmaradványai előtt. Azok a falak sokat tudnának beszélni. Alkalmat kell tehát adni mindenkinek, hogy meg is próbáljon abból valamit leolvasni és úgy vélem, in kezébe adjuk majd azt a lás magyarázó füzetet, nem néma kőhalom lesz a rom többé, hanem élő és szóló emlék.
