Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-26 / 4. szám
1927. január 26. Függeílen Budapest 5 Emelik a yáQóMi díjakat. Csak így lehet fejleszteni a vágóhidakat. — Nélkülözhetetlen beruházásokat kell teljesíteni. E héten, készült 'el a főváros közélelmezési intézményeinek idei költségvetése, amely nagyrészt a tavalyi keretek között mozog. A bevételek a sertés- közvágóhídnál és vásárnál a tavalyival szemben emelkednek ugyan, de ezt az emlekedést egyensúlyozza a kiadások tetemes növekedése. Több évi halogatás után kénytelen a főváros a vágóhíd fejlesztéséről gondoskodni s a beruházási költségeket csakis akkor tudja előteremteni, ha a vágóhídi és vásári díjakat emeli. A sertésvásár és közvágóhíd idei bevételei előirányzata 2.896,269 pengő, a tavalyi 2,020,944 pengővel szemben. A kiadások ez évben 2,037,237 pengőben vannak előirányozva, míg tavaly kerek egymillió pengővel volt kevesebb a kiadás. A tiszta felesleg az idei költségvetésben 859,000 pengő. . Szúróílíjakból 1,536,080 pengő bevételre számít a főváros, ami 600.000 pengővel több a múlt évinél.. Számításba vettek 600.000 darab sertést. 8,000 süldőt és 500 malacot. A sertés szúródíja kilogramrnonkint 2 fillér, a süldő darabja 1-40 pengő és a malac darabja után 40 fillér. Szállásdíjakból 112.000 pengő bevétele lesz az intézménynek a tavalyi 80,000 pengővel szemben. A szállásdíjat-Miapi 14 fillérben állapították meg. A jégg.vár üzemét csökkentik s a jég árát is mérséklik. mert kevesebb lett a kereslet, ezért jéggyártásból csak 60.000 pengő bevételre számítanak. 30,000 métermázsa jeget fog gyártani a főváros amit má- zsánkint 2-40 pengő helyett 2 pengőért fognak árusítani. Az épületek fenntartására és átalakítására 200.000 pengőt fordítanak. Építenek egy jégraktárt és újra burkolják a vágóhíd udvarának útjait, ami 144.000 pengőbe kerül. Mint rendkívüli előirányzat szerepel a költségvetésben új feldolgozó hentesmü- lielyek építése 500,000 pengő költséggel. A marha-közvágóhíd és vásár bevétele 1,383,000 pengő, ami ugyanannyi, mint a múlt évi előirányzat, míg a kiadás 1,107,000 pengő. 50,000-rel több. mint a tavalyi. A tiszta felesleg a költségvetés szerint 276.000 pengő lesz. Sajnálattal állapítja meg a költségvetést kísérő jelentés, hogy a rnarha-közvágó- 11 idi.it mindaddig nem lehet fejleszteni, amíg a régi hatósági díjak vannak érvényben, amelyek oly csekélyek, hogy a napi üzemi kiadásokat is alig fedezik. A helyzet jellemzésére megemlítik, hogy amíg Budapesten egy szarvasmarha vágó- dija 2 43 pengő (35.000 kor.) volt. ugyanakkor Újpesten 4-64. Győrben 9'12, Miskolcon 5-60. Debrecenben 4-00, Szegeden 5-44. Balassagyarmaton 12-24, Esztergomban 8-12, Hódmezővásárhelyen 6-15 pengő a vágóilleték. A jelentés szerint a budapesti marha- vágóhídon, 50 éves fennállás után. egyáltalán nem változtak a vágódíjak s ezért az intézmény abba a kedvezőtlen helyzetbe került, hogy a legszükségesebb beruházásokat sem tudja végrehajtani. Ilyen körülmények között a főváros kényszerítve érzi magát, hogy ebben az évben a vágódíjakat és a vásárdíjakat felemelje. A tervezet szerint a vágódíj az állat súlyának kg.-ja után egy fillér lesz, a borjúnál darabonkint L20 pengő, az apró marhánál pedig darabonkint 30 fillér. Énnek alapján a vágódíj bevételek 453,000 pengőben vannak előirányozva. Felemelték az istállópénzeket is. mintegy 80%-kal. A jéggyártást a marha-vágóhídon is csökkentik és 90.000 métermázsa termelés után 180,000 pengő bevételre számítanak. Az épületek fenntartására 106.000 pengőt fordít az intézmény. A 30,400 pengő költséggel pedig munkás-öltözőhelyiséget épít. A halálsorom pót sürgősen meg akarja szüntetni a kereskedelmi miniszter. Hét millió pengőbe kerülne a pályatest átépítése. Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter a napokban érdekes leiratot intézett Sipőcz .lenő polgármesterhez a ceglédi vasútvonal halálsorompóinak megszüntetése ügyében. A főváros belterületét átszelő vasútvonal évtizedek óta sok súlyos panaszra adott okot. Számos halálos szerencsétlenség történt már azoknál a sorompóknál, amelyek a Kerepesi- utat, a Thököly-utat, a Kőbányai-utat és egyéb forgalmas útvonalakat átszelő vasútvonal mentén állanak. A kereskedelmi miniszter a napokban érkezett leirata szintén rámutat arra, hogy ezek az évtizedes panaszok jogosak, s hogy a főváros tanácsa, a közmunkatanács és a magánérdekeitek eddig hiába panaszkodtak a miatt, hogy a Máv. Budapest—ceglédi vasút vonalának a nyugati pályaudvar és Kőbánya alsópályaudvar közé eső szakasza megakadályozza a Hungária-kör- úton fekvő városrész fejlődését, elmetszi az odavezető utakat, hátráltatja a városszabályozást és értékteleníti az ott elterülő ingatlanokat. Sok kifogás hangzott el a miatt is, hogy a vasúti sorompók gyakori elzárása teljesen megbénítja e főútvonalak forgalmát, súlyos nehézségeket okoz a közlekedésnek is és számtalan halálos szerencsétlenségnek volt már okozója. Rámutat a kereskedelmi miniszter leirata arra a körülményre, hogy a jövőben ezek a panaszok és súlyos nehézségek még inkább fokozódnak, mert j remény van az építkezés nagy erővel való^ megindulására, aminek folytán a főváros fejlődése is gyorsabb lesz. Az új lóversenytér megnyitása óta a sorompók megoldatlan kérdése még súlyosabbá vált s egyre nyomatékosabban előtérbe kerül az a kívánság, hogy a vasútvonalat mai helyéről elhelyezzék. Eddig az volt a terv. hogy a ceglédi vasútvonal forgalmát átterelik a balparti körvasút vonalára, de volt egy másik terv is, mely a vasútvonal aláV.CSÉTI ISTVÁN és építőmester Budapest, VII., Hungária-körút 11. Telefon : J. 64-85. J. 58-56. WIHART FERENC építész építőmester BUDAPEST, VIE, COLLMBUS-UTCA 5/b. SZÁM. Telefon : József 50 • 97. TÓÁSÓ PÁ építész, épltőmeste ■ BUDAPEST, Li II., Zsigmond-utca 10. r Telefon 66-64. süllyesztését, illetve felemelését akarta végrehajtani. 1919-ben az akkori kereskedelmi miniszter már állást is foglalt ebben a kérdésben, és úgy határozott. hogy a vasútvonalat az említett szakaszon fölemeli és a forgalmas útvonalak forgalmát aluljárók 1 építése segítségével bonyolítják le. Az engedélyt az építésre meg is adta a kormány, de időközben a pénzügyi viszonyok romlása folytán a Máv. nem volt abban a helyzetben, hogy a vonal építését megkezdhette volna. . A kereskedelmi minisztérium az utóbbi időben újból napirendre tűzte ennek a kérdésnek a megoldását. Már az új Lóversenytér létesülésekor végre akarta hajtani a pálya átépítését, de ez megint nehézségekbe ütközött. A kormány ugyanis az építkezési költségek egy részét a fővárosra akarta áthárítani. amit azonban a tanács nem vállalt magára. E miatt a terv keresztülvitele ismét eltolódást szenvedett.' A helyzet azonban napról-napra súlyosbodik és ez arra indította a kereskedelmi minisztert, hogy tovább már ne engedje a vasútvonal átépítésének halogatását. A kereskedelmi minisztérium a Máv. igazgatóságával együtt számításokat eszközölt, amelyek során megállapították, hogy a pályaszakasz átépítése az aluljárók építésének költségeivel együtt hét millió pengőt igényel. Tekintve, hogy a Máv. ma s/incs abban a helyzetben. hogy erre a célra ilyen hatalmas összeget fordítson. ezért a tervet, a kereskedelmi miniszter szerint, csak az esetben lehet megvalósítani, ha a főváros hajlandó a költségek nagyrészének viselésére. A kereskedelmi miniszter kijelentése szerint az átépítési munkálatokat mielőbb meg keli kezdeni s ennek érdekében felkéri a főváros tanácsát, hogy már most legalább elvileg nyilatkozzék, hajlandó-c a költségek egy részét magára vállalni és az összeget mielőbb a Máv. rendelkezésére bocsátani. Ha a tanács válasza igenlő lesz. úgy a kereskedelmi miniszter gondoskodik arról, hogy a még szükséges költség összegét a Máv. folyósítsa saját terhére. Megfontolás végett felszólította a kereskedelmi miniszter a főváros tanácsát arra is, vizsgálja meg, nem lenne-e lehetséges a vasútvonal mentén elterülő városrész, ingatlantulajdonosait és egyéb érdekelt magánfeleit is bevonni az átépítési költségekhez való hozzájárulásba. A maga részéről a kereskedelmi miniszter már átírt a Magyar Lovaregylet- hez, mint a legjobban érdekelt félhez, ebben az ügyben és felszólította, hogy az építési költségekhez nagyobb összeggel járuljon hozzá. SPÁNYI ERNŐ okleveles mérnök mélyépítő- és kövező-vállalata Budapest, I-, Attila-utca 51- Telefon: T. 126—69. OBENDORFER JÓZSEF és FIAI oklev. mérnök, ónítóci vállül\imn\i út-és vasútépítés, kövezőmesterek CJJIlCol ValldlKUZUR, csatornázás, vasbeton-építkezés, kövezőmunkák. Vili., Ludoviceum-utca 18. sz. - Telefon: József 84-65. Mérnatk Zoltán építőmester Budapest, VII., Mexikói-út 56. Telefon: ]. 76—85. SÉPAI JENŐ oki. mérnök, v. műegyetemi tanársegéd Elektric villamossági és műszaki r.-t. Telelőn: Jözse! 103—TI. Budapest, 1X„ Tompa-utca H. MESTER ISTVÁN oki. építész, építőmester BUDAPEST, V. KÉR., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 4. Telefon : Lipót 996—29. olnár Istvái 1 építész Budapest L, Horthy Miklós-út 36. szám. Telefon: József 85—48. Vágó és Kovács építőipari vállalat Budapest, V. kér., Wekerle Sándor-utca 4. szám. Telefon: Teréz 90-59. HAJNAL IMRE építési vállalkozó Iroda : I. kerület, Attila-körút 47. Telefon: József 81—05. Telep : VI., Reitler Ferenc-utca 22. Telefon: Lipót 915—47. ITUS EPI1Ó lÉSHÉllUBISiS Apor József, oki. mérnök, Sattler Mihály építész építőmesterek VII., GYARMAT-UTCrt 9- — TELEFON : J. 42-29. SZŰTSJENŐ építőmester építési VfTllallvOxó Budapest, Vili., Kertész-utca 24—28. sz. Telefon : József 129—43. Horváth Lajos építész-építőmester BUDAPEST, I. KÉR., KANIZSAI-UTCA 7. SZÁM. Telefon: József 121—80. KOMFORT építő részvénytársaság II., ZÁRDA-UTCA 26. TELEFON: Lipót 973—39. Makovsky Ferenc Fülöp Szász-Coburg Góthai herceg Ő kir. Fensége uradalmi építésze Budapest, VII., Abonyi-utca 4. Telefon: }. 81-17. NAGY LAJOS MESTER Budapest, VI. kér., Felső erdősor 25. szám. Mindenféle gyárak és építkezések tervezése és kivitele. — Költségvetés díjmentes NOVAK ISTVÁN kőművesmester, építési vállalkozó Budapest, X., Maglótíi-út Jelöli Kada-ntca 22. Telefon: József 12-48 Minden építési munkálatot vállal. RENNER SÁNDOR építész, építési vállalkozó Budapest, II. kér., Lövőház-utca 16/a. sz. Telefon: 122—08.
