Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-07-27 / 30. szám
4 Független Budapest 1927. július 27. Elmaradt a tisztviselők félévi segélye A tanács feliratban fordult a kormányhoz a tisztviselői segélyek engedélyezése végett. A Független Budapest már sokszor foglalkozott a városházi tisztviselők nehéz helyzetével, amit nemcsak kiilmunkadíjak, segélyek és különféle pótlékok elvonása idézett elő. hanem nagymértékben tetéz az utóbbi időkben bekövetkezett drágaság. A tisztviselők a FANSz útján kérték a főváros támogatását ésl a főpolgármesternél is több küldöttség járt ebben az ügyben. Az intervenciók eredménytelenek maradtak s az elkeseredés e miatt állandóan nőtt a tisztviselők körében. Legutóbb már azt beszélték, hogy a tisztviselő segélyek ügyéből politikát akarnak kovácsolni a felsőbb körök és mindaddig nem kapnak jutalmat és pénzsegélyt a városi alkalmazottak, amíg a mai rezsim áll a városháza élén. Csakhogy ez a nyilatkozat nem változtatott a tisztviselők súlyos sorsán. Július 1-én esedékessé vált a Szokásos félévi segély, ami rendszerint az egyhavi illetményeknek felelt meg. Idén a félévi segély is elmaradt és a városházán kijelentették, hogy a kormány nem engedi meg a segély kiutalását. Ez a hír még nagyobb elkeseredést váltott ki az amúgy is nyomott hangulatban élő tisztviselő gárdából s ez az elkeseredés odáig fajult, hogy egyesek már sztrájkkal fe- nyegetődztek, noha komolyan senki sem hitt ezekben az elkeseredés-szülte fenyegetésekben. Mégis figyelmet keltett a szenvedélyek ilyen heves kitörése s a tanács elhatározta, hogy hivatalosan is lépést tesz a kormánynál a tisztviselők helyzetének megjavítása érdekében. Az elnöki ügyosztály előterjesztésére a tanács most felterjesztéssel 'fordult a kormányhoz és a nyomós okokra való tekintettel a félévi segély kiutalásának engedélyezését kérte. Előzetesen tájékozódtak a kormánynál és a pénzügyminisztériumtól ígéretet is nyertek arra vonatkozóan, hogy a félhavi fizetésnek megfelelő segély kiutalásához a kormány hozzájárul, A hír természetesen nagy örömet keltett a városházán sí a tisztviselők bíznak abban, hogy még ezen a héten, de legkésőbb augusztus 1 -jén már kifizetik nekik a várva-várt pénzeket. Legtöbb tisztviselő ebből a pénzből akarja pótoln'i! nyári üdülési költségeit s mert a rendest fizetésből nyaralásra nem tellenék, sokan ki sem vették eddig nyári szabadságukat. Az üzemi tisztviselők sincsenek irigylésre méltó helyzetben, de a közigazgatási alkalmazottakkal szemben mégis összehasonlíthatatlanul jobb viszonyok között élnek, mert az üzemek külön díjakban, jelentős összegű remunerációkban s egyéb fizetéspótlásokban részesítik alkalmazottaikat. Olasz gyárak is szeretnének pályázni autóbusz-szállításra. A pályázat nemzetközivé tételét kérik. Az autóbusz körüli kavarodás még most sem simult el. sőt egyre bonyolódik. A főváros és a magyar gyárak között keletkezett háborúságba a kereskedelmi és iparkamara is beleavatkozott, természetesen a magyar ipar támogatása céljából. A harcos felek között a kereskedelmi miniszter közvetítésével megindultak a békéltető eljárások, de vajmi kevés eredménnyel. A főváros nem hajlandó lényegesebb engedményeket tenni az eredeti szállítási feltételeken s ezért a magyar gyárak fenntartják azt a fenyegetésüket, hogy ilyen alapon nem vesznek részt az autóbuszszállítási versenytárgyaláson. Miután pedig a versenytárgyaláson csak magyar gyárak pályázhatnának, s arról a külföldiek ki vannak zárva, könnyen megtörténhetik, hogy az autóbuszok szállítására egyetlen ajánlat sem érkezik be a tanácshoz. A nehéz helyzetet erősen komplikálja az a körülmény, hogy szinte egyidőben a magyar gyáraknak a magyar ipar érdekében megindított mozgalmával, a külföldi, különösen pedig az olasz gyárak hasonló irányú mozgalmat indítottak abból az okból, hogy a főváros nyilvánítsa nemzetközivé a versenytárgyalást s tegye lehetővé külföldi cégek r észtvétel ét is. Ez ugyan nem egyedül a fővárostól, hanem a kormánytól is függ s ezért a külföldi képviseletek az egyes külföldi államokkal kötött barátsági szerződésekre való hivatkozással fel is kérték a kormányt, hogy járuljon hozzá az autóbuszszállítás nemzetközivé való átminősítéséhez. Ebben a kérdésben a kormány még nem foglalt el határozott álláspontot, de minden valószínűség szerint nem ad helyt a külföld kérésének, hanem, igen helyesen, ragaszkodik a magyar ioar érdekeinek megvédéséhez. Igaz viszont, hogy a hazai iparvédelem ebben az esetben a fővárosnak súlyos milliárd- jaiba fog kerülni, mert a magyar gyárak, ha minőségben és kivitelben a külfölddel egyenrangú autóbuszokat szállítanak is. az árak tekintetében nem vehetik fel a külfölddel a versenyt. A főváros legalább 20—25%-kal többet fog fizetni a magyar gyáraknak az autóbuszokért, mintha azokat külföldről rendelnék meg. A nagy árdifferenciát az okozza, hogy a hazai gyárak az autóbuszok árából 10—15%-ot a külföldnek kötelesek átadni a licencia ellenében, azonkívül külön kell belekaikulálniok az árakba az autóbuszgyártásra történő berendezkedés költségeit és nem kis mértékben játszik szerepet az itthoni és a külföldi anyagárak közötti különbség, természetesen az itthoniak terhére. cSzentSfstván-fjét kiállításaid Vas, Gép és Háztartási Ipari Kiállítás I. Nemzetközi Reklám Kiállítás Olcsó polgári bútorbemutató VÁROSLIGETI IFÁRCSÁRNOK - FŐVÁROSI CSARNOK Augusztus 18—szeptember 15. Az autóbuszüzem és a főváros, sajnos, kényszerhelyzetben vannak és nemcsak az a károsodás éri őket, hogy drágábban kell megfizetnie az autóbuszokat, hanem azzal is károsodnak, hogy még legalább másfél évig kell várni a kocsik elkészülésére. Egyébként most már rövidesen megkezdik a Szabó József-utcában az autóbuszgarage építését s még a jövő hét folyamán kiírják az erre vonatkozó terv- pályázatot. A második autóbuszgarage elhelyezése dolgában még nincs végleges megállapodás. KURTÁN GYULA BUDAPEST, VI., BÉKE-TÉR 5. Telefon : L. 985-40. ácsmester ifj. Wohlmuth Gusztáv aranyozó és képberefbészífő Budapest, VI., Lehel-utca 16. Telefon : L. 908-45. üvegcsiszoló- és tükörgyár r.-t. Budapest, Vili., Koszorú-utca 30. Telefon: József 324-97 üvegfesfészefi és iparművészeti műterem KOPP FERENC BUDAPEST, VI., SZÉKELY BERTALAN-UTCA 25. volt Dalnok-utca. Telefonhívó : 125—68. Elvállal: templom- és profánablakok festését, üvegedzési és műüvegezési munkákat. LÄUFER FERENC ÉS BÉLA Budapest, VIII., József-körút 19. Telefon: ].304-9V Üveg-, porcellán- és díszműáruk és saját gyártmányú fémáruk. Budapest székesfőváros nyilvános kertjeiről. Irta Räsäe Károly fővárosi kertészeti igazgató. Elég gyakran panaszkodnak, hogy nincs elég parkunk Budapesten. A polgárság százezreinek a nyár forrósága és tikkasztó hősége elől nincs hová menekülnie. Ebben a panaszban van némi igazság is, amennyiben vannak olyan városrészeinek, ahol a szabad természet után vágyódó közönség alig talál üdítő pihenésre való sétányt. Ez főleg a Belváros túlzsúfolt háztengerrészleteire vonatkozik, ahonnan a zöldbe^ igyekező közönség csak hosszabb utazás után találhat pihenésre alkalmas sétányt vagy parkot. A nagy Népliget, Városliget, Állat- és Növénykert, Margitsziget és Buda erdős részletein kívül minden kerületnek megvan ugyan a maga kisebb-nagyobb sétatere, ezek azonban a játszásra vágyó ifjúságtól oly annyira igénybe vannak véve,, hogy a csendet kedvelő és .pihenésre vágyódó közönségnek ugyanott alig marad helye. A főváros kertészetének nagy feladata a fásom fenntartása, illetve az utcák fásítása. Az I—III. kér Jetben 251 fásított utca. vau 49,000 db. fával. A pc: oldalon a IV—X. kerületben van 214 fásított ut< kerek 50,000 db. fával. Fővárosunk fasorai még a külföldi szakköri előtt is elismert gondozás alatt állanak. Sánc egyetlen egy olyan fanem, amely a várc füstös, poros, kihasznált levegőnek a számtalan k ros és veszedelmes behatás közepette minden ut hatas nélkül ellenállni tudna. A városi házteng köves utcáiba^ beékelt fa és az ózondús szabad e dobén álló fák között oly nagy az ellentét, hoí meg csodálkozni kell, hogy vannak fák. amelyek é tizedeken át a mindennapi megélhetés feltételeim c korlátolt körülmények között még vegetálnak. A fasorokon ültetett falc gyökerei rendszerint gá csövük, földalatti elektromos kábelek, vízvezetéke csatornacsövek stb. között korlátolt mértékben ág zoütiatnak ,cl- ß technikai építményeken minduntai; jjvúgatasokaf eszközölnek, ezzel a fagyökerek veszedelmesen befolyásolják. A sorfák fölött pedig .nVúida‘ és, telefonhálózatnak huzalai, továbbá ; elektromos kábelek húzódnak. A fák mellett állam anunf” ni , .ornos Jámpák. nyilvános órák st Annit a falc agai az említett tárgyak egyikéhez é ne.k, azonnal jelentik a székesfővárosi kertészetne hogy itt. vagy amott levő faágak akadályt, vagy rövidzárlatot idéznek elő. amiért azok levágandók. Ilyen esetek jóformán napirenden vannak. A sejdítö kritikusok legtöbbnyire a sok idővel rendelkező nyugdíjasok közül adódnak, akiknek fogalmuk sincs a fővárosi viszonyok és berendelések kényszerű követelményeiről, melyeket, bár kertészeti nézőpontból helytelenek, technikai akadályok megszüntetése miatt okvetlenül végre kell hajtani. A laikusok nem tudnak belenyugodni az előttük érthetetlennek tűnő fanyesésekbe. Szakértelmetlen panaszlevelet írnak a polgármester úrnak, vagy pedig támadó cikket közölnek Valamelyik napilapban. A fővárosi kertészet igazgatóságának mindenre figyelmes és szakértő szervei, akik csakis olyan esetekben nyesik le az ágakat, amikor arra okvetlen szükség van. — természetesen nem respektálhatják a száz meg száz jó- vagy rosszhiszemű egymással ellentétes sejdítésen alapuló felfogást, mert nekik a szakszerű munka elvégzésétől eltérniük nem lehet, sőt nem is szabad. Hasonló ferde és lehetetlen nézetek vannak persze a parkok és sétányok tekintetében is. Van eset, hogy a legszakszerűbb munkateljesítmény teljesen kiferdített megvilágításban kerül a napilapokba. Legyen szabad csak egy példát kiragadni a sok közül. A városligeti nagy gyermekjátszótér hepc-hupás voltát a székesfőváros kertészete •feltöltéssel kiegyenesítette s mivel erre többszáz fuvar földre), illetve homokra volt szüksége, azt az alkalmat használta fel. hogy a Széchenyi-fürdő építkezésénél kikerülő földet — költség nélkül — igénybevette s így jóformán külön költség nélkül hasznos és szakszerű munkát hajtott végre. Az így feltöltött játszótér aztán annak rendjo szerint sárga murvával lett feltöltve és a jelzett tér ma kifogástalan rendben van. Mégis akadt valaki, aki a polgármester úrnál azzal a panasszal élt. hogy — van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy a fővárosi kertészet házi- szeméttel és üvegdarabokkal tölti fel a gyermek- játszótereket? Lehet, hogy a sok anyag között elvétve talán szemét és iiveghulladék is akadt, amit természetesen azonnal összegyűjtöttek és eltávolítottak. Panaszra tehát a legkisebb ok sem volt. A parkok és sétányok a város tulajdonát alkotják, és a nagyközönség saját érdekét képviseli, akkor, amidőn sajátja tannak rendje és módja szerint kíméli és megvédi. A német városi parkokban mindenhol olvasható: ,,Bürger schützet Euere Anlagen", ami annyit tesz, hogy: „Polgártárstik véd játék ültetvényeitekét". Ennek a rövid felszólításnak Németországban nagy a foganatja, mert ott minden rendszerető polgár tudja az ültetvények, parkok, sétányok sok gondot, körültekintő fáradozást és munkát igénylő nagy és megbecsülhetetlen értékét és ezeknek tudatában rendre szólítja fel azonnal a netalán szabálytalanul viselkedő és kárt okozó embertársakat. A jobbérzésü közönség részéről a hasonló eljárást nemcsak, hogy elvárhatjuk, de azt meg is követelhetjük. Saját szomorú tapasztalataim révén tudom, hogy a természet védelemért felszólaló embertársunk nálunk sok esetben udvarias figyelmeztetésre goromba választ kap, de ez ne riasszon vissza senkit se a rendreutasítástól a szebb és jobb ügy érdekében. E bajokon természetesen csak az általános műveltség és nevelés tud segíteni. Ez pedig a hatóságoknak, a tanítóságnak és leginkább a társadalom keretét alkotó szülőknek elsőrangú feladata. Nem tagadom, hogy a rend tisztelete az utóbbi években javult, de távolról sem kielégítő. A közönségünk egyik legcsunyább szokása a papír- és ételmaradékok szétdobálás’a, illetőleg a hulladékoknak a padok mellett való elszórása. Csúnya szokás, eléggé el nem ítélhető. Á kutyák mindenkor a kertészet ellenségei, amelyek kaparásukkal a virágágyakat, ültetvényeket tönkreteszik. Szükségletük szokásos kiürítései után pedig minden növény elsátnyul. vagy elpusztul. A legtöbb kutyatulajdonos — a tilalomnak ellenére — érthető állatszei etetböl fakadó okokból, kutyáját szabadon engedi futkosni, de ha pórázon vezeti is, a pázsit széle a szép pázsit legkényesebb része, állandó veszélyben forog. E parkok és sétányoknál alkalmazott, úgynevezett pázsitvédők állandó rongálásnak vannak kitéve, mert a gyermekek azokon előszeretettel tornásznak. (A mostani legdivatosabb gyermekjáték, a labdarúgás. nagy károkat okoz a pázsitban, virágokban és a növényzetben, amiért is a labdarúgás csakis erre a célra külön kijelölt helyeken való engedélyezése indokolt. Nem ritkán arról is beszélnek, hogy pázsitunk és növényzetünk miért nem olyan üde. mint pl. Angliában? És miért szabad ott a pázsiton járkálni és játszani? És nálunk nem? Erre nagyon egyszerű a válasz. Anglia klímája egyenletesen enyhe, levegője páratelt és ennélfogva a pázsitja üde, erőteljes, miért is a rajta való j árkai ást és játszást is bírja. Ezzel széniben a mi klímánk nyáron túlforró, levegőnk tulszá- raz. pázsitunk a fokozott öntözés ellenére sem eléggé edzett s íg.v ellenállóképessége csekély. Németországban sem olyan ellenállóképes a pázsit, mint Angliában, mindazonáltal ott már vannak PÚzsi-
