Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-26 / 4. szám
2 Függeilen Budapest 1927. január 26. folynak a Haller-utcai Humay er-féle telkek megvételére vonatkozóan. Ezekben a folyamatban levő vételi tárgyalások ügyében szerdáig okvetlenül döntés történik. ........ A kisajátító bizottság a telkek végleges kijelölésé titán pontosan megállapítja, hogy melyik ingatlanon hány lakás épüljön. Az előterjesztés a lakásügyi bizottság elé iisi kerül. A különböző kerületek pol- gársága nap-nap után népes küldöttségekkel keresi fel a városháza illetékes faktorait, akiknél azt igyekszik kijárni, hogy szűkebb városrésze minél több lakáshoz jusson a mostani építkezés során, különösen a sűrűn lakott Józsefváros elégedetlen polgárai követelnek a maguk részére méltányosabb eljárást, mert hír szerint a VIII. kerületnek csak 100 lakást akar juttatni a főváros. Az igazságos elosztás mindenesetre nehéz feladat lesz, mert a súlyos lakásínség enyhítésére minden kerületben legalább annyi lakást kellene építeni, mint amennyire az egész akciót tervezik. Befejezték a választék összeírását az összeíró biztosok! Kevesebb lesz a választó, mint eddig volt. Tegnap, kedden, január 25-én befejezték Budapest területén a országgyűlési képviselőválasztók új összeírását. Az eredmény természetesen még nem kerülhetett nyilvánosságra, mert legalább két hétig eltart az összeírt lista feldolgozása. A rendelet is három heti időt biztosít erre a munkára, mert csak február 15-íöl kezdve rendeli el a névjegyzék kiiiiggesztését. Ennyi időre szükség is van az adatok elrendezéséhez, mert az összeíró biztosok nem névsor szerint írták össze a választókat, hanem lakhely szerint. Most pedig a választókat kerületenkint, körzetenkint és névsor szerint kell csoportosítani, hogy a névjegyzék áttekinthető legyen. Jóllehet, csak február 15-én kerül nyilvánosságra az összeírt választók száma, már most megállapítható, hogy százezrével liagvták ki a régi névjegyzékből a választópolgárokat. Ez részben annak a következménye, hogy a lakosok nagyrészét a biztosok nem találták otthon és a dolgozó polgároknak nem volt idejük és alkalmuk a körzeti székhelyeken jelentkezni felvételük végett. Hozzáértők szerint maximálisan 250,000 választója lesz Budapestnek 1927-ben és 1928-ban, amikorra a most készült névjegyzék szól. A felszólalásnak sem lesz sok eredménye, mert a központi választmányban újra Wolffék és Ripkáék ragadták magukhoz a döntő szót, már pedig tőlük nem lehet azt remélni, hogy a jogfosztottakat jogaikhoz segítik. Az ő embereik már bekerültek a névjegyzékbe, nekik tehát nem érdekük, hogy a választók száma szaporodjék. Ez az új névjegyzék súlyos következményekkel fog járni a legközelebbi községi választások szempontjából. Tudvalevő, hogy 1928-ban a törvényhatósági bizottság tagjainak felét újjáválasztják és a kivált bizottsági tagokat az igazoló választmány a jelenlegi közgyűlés összeillése után sorshúzás útján azonnal ki is jelölte. A jövő év végén ennek folytán 125 új tagot választ a polgárság s ez a választás a most összeállított névjegyzék alapján fog lefolyni. Különbség csak annyiban lesz, hogy nem mindenki szavazhat, akit most felvesznek a névjegyzékbe, hanem csak az a néhány szerencsés polgár, aki jövőre hat évi helybenlakást tud igazolni. A tavalyi választásokon körülbelüli 280,000 választónak volt községi választójoga, jövőre talán csak 150—180 ezer polgár választhat majd városatyákat. A mai nappal az összeíró biztosok délelőtti munkája véget ért és a hivatalokba, meg az iskolákba újra visszatértek a munkaerők. Mától kezdve csak délután lesznek elfoglalva az összeíró biztosok, még pedig február 15-ig a névjegyzék összeírásával, azontúl pedig március 1-ig a beérkező felszólalások íeldolgozásával. * Az összeíró biztosokat a főváros részletes utasítással látta el az ideiglenes névjegyzék miként történő összeírására vonatkozólag. A rendelkezés szerint a névjegyzéket 2 példányban kell készíteni. Az egyik példányt a házakban függesztik ki. a másik példányt pedig az elöljáróságokon teszik közszemlére. A házakban kifüggesztendő névjegyzéket sza- yazókörönkint a szavazókörbe tartozó utcák és terek nevének betűrendjében és a házak sorszámának megfelelően keli összeállítani. Minthogy a múltban a névjegyzékekre vonatkozóan elhangzott panaszok nagyrésze a névjegyzéTiszta város. Irta Bailó Alfréd székesfővárosi köztisztasági igazgató. Ha a világutazók útleírásait olvassuk, mindig feltűnik az. hogy akkor, amikor valamely városban szerzett benyomásaikat írják 'e. mindig a legelső az. hogy az illető város utcáit tisztának, vagy tisztátalannak találták-e. Minden idegennek, aki először jön valamely városba, mindig az első. ami érdeklődését felkelti, hogy az illető város utcái tiszták-e. [.ehet egy város fekvése akármilyen tündéidéin száip, lehetnek a városban a legszebb paloták, a város nem fog kellemes benyomást kelteni, ha utcái szennyesek. Viszont lehet egy város minden egyéb szempontból teljesen igénytelen, mégis jó benyomást fog kelteni, ha az utcái tiszták. Minden város érdeke tehát nemcsak közegészségi, hanem esztétikai szempontból is, hogy utcái állandóan ragyogó tiszták legyenek. Lhiíez azonbaim három tényező együttműködése szükséges. Az első, hogy az utcák akként legyenek kiépítve es berendezve, hogy azokat tényleg tisztán lehessen tartani. Tehát .iő útburkolás, .jó csatornázás és bőséges vízellátás legyen a városban és minél több fa. gyep és virág. Mert nem elegendő az, hogy csupán az úttesten keletkező durva szemetet takaríttassuk el az utcáról, hanem a varos levegőjének is tisztának kell lennie Mar pedig semmi sem tisztítja jobban a város levegőjét, mint a fa és általában az élő növényzet Az utcakon es tereken minden talpalatnyi helyet', ha még is az. de a forgatom szempontjából nélkülözhető, elő növényzettel kell beültetni. Az útburkolatok megválasztásánál tekintettel kell! Fenni arra. logy mely burkolatnemek felelnek meg a legjobban a forgalom es köztisztaság céljainak. A legjobbak a teljesen hézagmentes szilárd burkolatok, ilyen az aszfalt, a legkevésbbé felelnek meg az úgynevezett makadam útburkolatok. A csatornázás akkor jó. ha nemcsak a meteor vizek gyors levezetésére, hanem a ho behanyásra is alkalmas, tehát ha a nagy szelvényű csatorna, hálózat is elég sűrű. A bőséges vízellátás két szempontból fontos, az első az hogy >Xincs e„s he ni is lesz soha jobb tisztítószer, mint a viz. r.gy boseges mosasa az utca felületének hathatósabb, mintha azt a legtökéletesebb géppel tízszer is felsöpörj ük. Másodszor fontos a vízellátás az utcám levő növényzet és a parkok kiadós locsolása szempontjából is. A második faktor, amitől egy város utcáinak tisztasága függ és amely nélkül az első sem fog eredményt elérhetni, a jól megszervezett köztisztasági szolgálat. A köztisztasági szolgálat akkor jó. ha az utcákon keletkező port és szennyet nyomban a keletkezés után legalább nagyjából az utcáról eltávolítani képes. Az utcát nem lehet úgy tisztántartani, mint egy lakást. itt nem elég, ha azt egyszer napjában alaposan megtakarítjuk és aztán másnap reggelig hozzá sem nyúlunk. Az ily módón megtakarított utca csak igen rövid ideig kelti a tisztaság benyomását és már néhány órával később teli lesz a forgalom következtében! keletkező mindenféle szeméttel'. A helyes eljárás az. hogy az utcát nappal, amikor a forgatom, teh’át a szemétkeletkezés is a legnagyobb, ambuláns kézimunkával állandóan takarítjuk. Mivel1 pedig a kézimunka csak felületesen takarítja el az utcán keletkező szemetet, szükséges még az is, hogy az éj folyamán, amikor a forgalom lecsendesül. megfelelő gépekkel alaposan seperjük fel az utcákat és azutáni bőséges vízzel mossuk, illetve leöblítsük. Minél több munkással történik a nappali ambuláns tisztogatási munka, minél1 tökéletesebb gépekkel történik az éjjeli általános felseprés és minél több vízzel történhetik az azutám való leöblítés, annál tisztább lesz az utca. Végül a harmadik faktor, amelytől1 a város utcáinak tisztasága függ az, hogy milyen a város lakosságának érzéke a tisztaság iránt és hogy miként van e tekintetben nevelve és fegyelmezve. Lehet az első két faktor még oly jól megoldva, a város utcái még sem lesznek kifogástalanul tiszták, ha ez a harmadik faktor hiányzik, vagy csak részben van meg. Minden város vezetőségének oda ke1!! törekednie. hogy ez a harmadik faktor is meg legyen, ha szükséges, még a legkíméletlenebb rendőri szabályokkal is. Mindenekelőtt szabályrendeletileg meg kell akadályozni az utcáin minden óltyan ténykedést, amely az utca beszennyezését idézi elő. Ilyenek az anyagfuvarozás mcgrendszabáilyozása, mely íiőkép oda irányuljon, hogy olyan anyagfuvarozó eszközök használata irassék elő. amelyekből; fuvarozás közben a fuvarozott anyag ki nem hullhat, tehát az kékben foglalt adatok elírására vezethető vissza, azéit különös gondot kell fordítani az ideiglenes névjegyzékek írásánál minden egyes adatnak, főleg a névnek a legcsekélyebb félremagyarázhatást kizáró könnyű olvashatóságára. Ez okból kötelesek a revizorok a névjegyzékeket tüzetesen átvizsgálni s az összeíró-biztost a kifogásolt ívek újból való pontos leírására felhívni. A névjegyzékek mindkét példányát oly időben kell elkészíteni, hogy a házakban legkésőbb február 14-én kifüggeszthetek és az elöljáróságokon közszemlére tehetők legyenek. Az ideiglenes névjegyzék helyes kiállításáért, pontos összeállításáért s az előírt időn belül való elkészítéséért az összeíró biztosokon kívül a revizorok is fegyelmi felelősséggel tartoznak. Az elöljáróságokon a közszemle február 15-től március 1-éig tart, naponta reggel 8-tól déli 12 óráig. Ez idő alatt hétköznapokon délután 2—6 között a névjegyzéket bárki lemásolhatja. A közszemle tartama alatt a névjegyzék elleni kihagyás miatt maga a kihagyott fél élhet panasz- szak Jogosulatlan felvétel miatt ellenben az illető választókerület bármelyik választója élhet írásbeli panasszal. Ebben a vonatkozásban „választó" alatt azt a személyt kell érteni, aki a képviselőválasztók 1926. évi névjegyzékébe fel volt véve. Az elöljáróság tehát az 1926. évi névjegyzékből megállapítja* vájjon az ilyen panaszt benyújtó fél fel volt-e véve ugyanannak a választókerületnek a múlt évi névjegyzékébe, amely választókerület ideiglenes névjegyzékében a panasszal megtámadott választó szerepe!. Figyelemmel kell lenni arra is. hogy minden panasz csak egy személyre vonatkozhatik. Több személyre vonatkozóan egy beadványban benyújtott panaszt nem lehet elfogadni. A panaszokhoz tulajdonképen csatolni kellene a választó igazolására alkalmas okiratokat, illetve azokat a bizonyítékokat. melyből kitűnik, hogy a névjegyzékben felvett panaszolt személynek nincs választójoga. A mellékletek hiánya miatt nem lehet megtagadni a panaszirat átvételét. Hasonlóképen el kell fogadni a határidő után érkező panaszokat is, melyekre ráírják, hogy ,,elkésve érkezeit”. Az elöljáróság a panaszirat átvétele után a közszemlére kitett ideiglenes névjegyzéknek a panasz- szal megtámadott félre vonatkozó bejegyzésénél egy nagy P. betűvel köteles feltüntetni, hogy az illető ellen panasz érkezett be. utcát be nem szennyezheti. Bűzös anyagok fuvarozásánál (trágya, szemét) még az is előírandó, hogy a büzterjesztés megakadályozandó. Egy másik például az üzleti rekliámcédulák osztogatása, mely szerintem az .egyik legnagyobb abuzus, amelyet az utcán, annak tisztasága ellen elkövetni lehet. Mindenki számtalanszor megfigyelhette, hogy a főváros legfontosabb útvonalain a járda néha teljes szélességében és néhány 100 méter hosszban rövid percek alatt lesz egy mozi, vagy más magánvállalkozás eldobott reklámcéduláitól ellepve, már pedig ezek eltávozása. különösen esős. nedves időbeit a legnagyobb nehézséggel jár. Itt vannak aztán az utcai árusok, különösen ha azok élelmiszereket, virágokat árusítanak. Ezek foglalkozása szintén szemétkeletkezéssel jár és ezt a szemetet vagy ők maguk, vagy vevőközönségük nyomban az utcára szórja. De aztán itt vannak maguk a rosszul nevelt, a rend és tisztaság iránt kevés érzékkel bíró városi lakosok, akik az utcán elfogyasztott narancs- vagy banánhéjat semmivel sem törődve, ott hajítják el. ahol az ,nekik jól esik. Ugyanezt teszik az elhasznált csomagoló papírosokkal a kiolvasott újságokkal, a szivar- és cigarettavégekkel és egyáltalában minden tárggyal és anyaggal, amely részükre fölöslegessé vált. Ezeket a rosszul nevelt polgártársakat szép szóval, propagandával csak nehezen és ritkán tudjuk a helyes útra terelni. Ezeknél más .nevelési eszközhöz kell folyamodnunk, s ez a nevelési eszköz: tettenérés esetén a szigorú rendőri büntetés. Újabban Bécs és München .példájára több német és olasz város vezette be azt a rendszert, hogy tettenérés esetén, ott nyomban a helyszínén súlyos pénz- büntetéssel sújtják azt. aki az utcát ily módon beszennyezi. E célra elsősorban a főútvonalakon külön rendőröket alkalmaznak. Ez a rendszer mindenütt, ahol már bevezették bámulatos eredménnyel járt. főképen ott. ahol a rendőrök munkáját maga a jobb érzékű közönség is támogatja. Különösen német városokban mindennapos eset az, hogy magánszemélyek. akik csudáliatosképen nem mindig a magasabb műveltségű társadalmi osztályokhoz tartoznak, erélyesen rendreutasítják azokat, akik a fenti kihágást elkövetik. , Egy város tehát akkor lesz tiszta város, ha jól kiépített, szépen parkírozott utdáit egy jól szervezett köztisztasági üzem rendszeresen tartja tisztán, ha a város közönségében a tisztaság iránti érzék ki vau fejlődve és ha az utcán rendetlonkedöket szigorú rendbírsággal büntetik.
