Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-07-13 / 28. szám
4 Független Budapest 1927. július 13. Lamotte Károly dr. a pénzügyi, Gallina Frigyes az elnöki ügyosztály élén. A Független Budapest egyik legutóbbi számában közöltük iazt a feltűnést keltő hírt. hogy Csupor József tanácsnok, aki már hónapok óta távol van betegség címén hivatalától, rövidesen nyugdíjba vonul és az ügyosztály vezetését az ú'j tisztújításig Lamotte Károly tanácsnok főjegyző veszi át. Híradásunkat sok helyen, kétkedéssel fogadták, de az események most mégis a mi értesülésünket igazolták. Amit 3 hét előtt ezeken .a hasábokon jelentettünk, az most megtörtént s a polgármester, szombaton kelt rendeletével valóban Lamotte Károlyt, az ^ elnöki ügyosztály vezetőjét bízta meg a főváros pénzügyi ügyeinek vitelével. Az erről1 szóló hivatalos kommüniké Csupor tanácsnok betegségével magyarázza a szenzációs intézkedést és csupán 3 hónapban jelöli meg az áthelyzés időtartamát. A hivatalos nyilatkozatnak ezt a kijelentését ezúttal mi fogadjuk kétkedéssel, mert a főváros adminisztrációjának történetében nem volt még eset arra, hogy egy tanácsnok betegsége esetén más tanácsnokot bízzanak meg ügyosztályának vezetésével. Ha igaz lenne a kommünikének az az állítása, hogy Csupor József tanácsnok szeptemberben újra elfoglalja hivatalát, elég lett volna a pénzügyi ügyosztályt két főjegyzője közül egyiket ^ megbízni az ügyek ideiglenes vezetésével. Az a tény azonban, hogy egy más ügyosztály tanácsnokát helyezték a pénzügyi ügyosztály élére, az elnöki ügyosztályba pedig ugyancsak más ügyosztályból Gallina Frigyes főjegyzőt helyezték át tanácsnoki hatáskörrel: ez a két intézkedés arra enged következtetni, hogy Csupor tanácsnok sem szeptemberben, sem később nem tér vissza hivatalába, hanem személye helyett legfeljebb nyugdíjazás iránti kérvénye fog megérkezni a városházára. Csupor tanácsnok elkedvetlenedésének okait szintén ismertettük legutóbbi cikkünkben és ezeket az okokat élénken kommentálták városi körökben. Megállapítható. hogy a pénzügyi tanáesnok távozása, mély sajnálatot vált ki mindenütt, de egyben nagy megelégedettségei vették tudomásul a polgármester intézkedését is, amellyel1 úgy a pénzügyi ügyosztály, mint az elnöki ügyosztály kiváló tehetségű, érdemekben glazdag új vezetőkhöz jutott. m Szent éJstván~jét tliáttításai Gép és Háztartása ipari KiáSBítás 9. Nemzetközi StekBám KiáSléfás Olcsó polgári búiorbemutaió VÁROSLIGETI IPARCSÁRKOK - FŐVÁROSI CSARNOK Augusztus 18— szeptember 15. jmmi—i—i mMMi „A drágaságnak nem a tüneteit kell felakasztani...“ Lázár Miklós interpellációja a drágaság megszüntetése dolgában. lÁz utóbbi hetek nagymértékű drágulására megmozdult a hatóságok ellenakciója. A közgyűlés és a közélelmezési bizottság hosszasan foglalkozott ezzel a mélyreható kérdéssel s igyekezett azokat az okokat felkutatni, amelyek a drágaság előidézésével a legfontosabb szerepet játsszák. Egyhangúan megállapították, hogy az árak emelkedése nemcsak a nagyszámú közvetítő bekapcsolásának tulajdonítható, hanem az óriási adóterhek, a különféle illetékek, a forgalmi adó és a megfizethetetlenül magas vásárcsarnoki és piaci helypénzek is közreműködnek az élelmiszer-drágaság fokozásánál. Hasonló szerep jut a drágaság kérdésében a sokat támadott fogyasztási adóknak, melyeknek megszüntetését évek óta sürgetik az összes baloldali pártok. A közélelmezési bizottság határozatára a tanács legközelebb foglalkozik a csarnoki és piaci helypénzek leszállításának kérdésével és megvitatja azokat a módozatokat, amelyek lehetővé tennék a fogyasztási adók teljes eltörlését. Ha sikerül erre nézve megoldást találni, úgy az 1928. évi költségvetésből már hiányozni fognak a fogyasztási adó bevételi tételei. Egyidejűleg a tanács felír a kormányhoz és kéri, keressen alkalmat a forgalmi adó eltörlésére. A legutolsó közgyűlésen Lázár Miklós, a Dolgozó Polgárok Pártjának elnöke, hatalmas interpellációt mondott a drágaságról ,s rámutatott azokra a körülményekre, amelyek a tűrhetetlen megélhetési viszonyokat előidézik. Lázár Miklós nagyhatású beszédében többek között ezeket mondotta: A napokban rendkívül érdekes munka jelent meg a francia könyvpiacon, Barthou francia igaz- ságügyminiszternek a munkája. Átlapoztam ezt a könyvet és valósággal lenyűgöző erővel hatott rám néhány lap. amit röviden kívánok ismertetni. 1790. júliusában körülbelül ugyanazok a viszonyok uralkodtak a párizsi vásárcsarnokokban, mint ma Budapesten. Alig 3 hónap alatt 120%-kal, emelkedtek az árak. A francia sajtó, mely az akkori kormánynak, a bankoknak ás az adóbérlőknek a zsold- jában állott, ez a kitartott sajtó Párizs népét arra úszította. hogy rohanja meg a vásárcsarnokokat, törjön, zúzzon, raboljon és a kofák elkergetésévcl akadályozza meg a folyton emelkedő drágaságot. És Párizs népe egy júliusi reggelen megindult a csarnokok felé. A vásárcsarnok kapujában szembetalálta magát egy hatalmas termetű, himlőhelyes arcú, bozontos hajú férfiúval: gróf Mirabeauval. Mirabeau megállította a tömeget s messze halló hangon mondta: „Ha most Franciaországban himlőjárvány törne ki, akkor ezt úgy akadályoznátok meg. hogy az én himlőhelyeimet operálnátok ki. A drágaságnak nem a tüneteit kell felakasztani, vagy pozdorjává zúzni, nem a tünetei ellen kell hadbaszállni. Az első roham a diktatúra ellen, a másik a túladóztatás ellen induljon. — mondta Miraoeau. — mert a túladóztatás a csírája minden élelmiszerdrágaságnak. — Aki a pesti drágaság végső s valódi okaira kiváncsi, az üsse fel a főváros legújabb zárszámadását. Tagadom, hogy a kereskedő, vagy a termelő közvetlen részese lenne a drágasági folyamatnak. A zárszámadásból látjuk, hogy a túladóztatás emeli kétszeresére a termékek árát. Forgalmi adóban, városi vámban, helypénzben, vásár- és rakodódíjakban. közlekedési adóban 40 milliárddal vett be többet a főváros a múlt évben, mint amennyire számított. Szédületes karriert futott be a fogyasztási adó, amely 1924-ben 71 milliárdot, 1925-ben 109 mil- liárdot, 1926-ban pedig már 179 milliárdot jövedelmezett a fővárosnak. Ki csodálkozik ezután, hogy a drágaság évről-évre nő? A főváros más eszközökkel is hozzájárul a drágaság növeléséhez. Mikor az árak emelkedtek, jelentős százalékkal emelték a vásárcsarnoki árakat, amivel a hús kg.-ját 3,000 koronával megdrágították. A drágaságnak megvan, a maga útja s a maga tanulsága. Én azt a tételt kívánom bebizonyítni, hogy az állami, de főként a városi adózásnak igen jelentékeny és bűnös szerepe van az élelmi- cikkek megdrágulásában. Az adózás titán nem habozom kijelenteni, hogy a drágaság legnagyobb tápláló erejét a bankokban és a kartellekben látom. Vádat emelek a főváros tanácsa ellen és a közélelmezési ügyosztály vezetője ellen, mert nekik kötelességük lett volna az adóknak, az illetékeknek, a helypénzeknek és minden városi járandóságnak a mérséklése, amivel két eredményt lehetett volna elérni. Egyrészt deklarálták volna, hogy az adók leszállítása után a drágaság ugyanaz marad, hogy voltaképen ki is az árdrágító, másrészről pedig eleget tettek volna lelki- ismereti és hivatali kötelességüknek. Ezek után a következő interpellációt terjesztem a város vezetősége elé: —Hajlandó-e a tanács haladéktalanul intézkedni, hogy a városi vámok, helypénzek, vásár- és rakod ód íjak. vásári helybérek, szóval az összes váGUNDEL átvette a szt. GELLERT SZÁLLÓ éttermeit és kávéházát. ÁLLATKERTI VENDÉGLŐJE változatlanul áll kedves közönségének rendelkezésére. sári és fogyasztási díjak revideáltassanak és az 1924. évi nívóra szállíttassanak le. Az interpellációt kiadták a polgármesternek. SCHWARCZ DEZSŐ, kőfaragó VII., Gizella-út 25. (bejárat Hungária-körútról is). Telefon : (lakáé llka-u. 33.) J. 345-46. MUheiy és telep: Hívé J. 392-35. Mindennemű kőfaragó munkák és síremlékek készítése. SZEIDL KÁROLY ércönfődéje BUDAPEST, I., ALKOTÁS-UTCA 8. (Déli vasútnál) Telefonhívó : T. 132—82. SZftKORVOSi vér-'és ’nemibetegek részér* * niiiiin «Ti wliTnimi iTi EZÜST SALVARSAH-OLTÁS I Rendelés egész nap. — Rákóczi-út 32.. I. em. 1.. Rókussal szembe AA-arc'ánf'annlÁlr részére összevont tankönyvek, mctgctllldUUlUK kivonatok, segédkönyvek ■Vf magánfanfolyamnál Budapest,VII., V J Dohány-utca 84. Telefon : József 424-47. ÍT A ~h/l A D A mozgóképszínház Fricsay 30 tagú zenekar/ —*-KJL_Ztl—L txjL Dohány-utca 42. Telefon: jőzscí440-27. Elsőrendű műsor minden héten !
