Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1927-07-13 / 28. szám

4 Független Budapest 1927. július 13. Lamotte Károly dr. a pénzügyi, Gallina Frigyes az elnöki ügyosztály élén. A Független Budapest egyik legutóbbi számában közöltük iazt a feltűnést keltő hírt. hogy Csupor Jó­zsef tanácsnok, aki már hónapok óta távol van be­tegség címén hivatalától, rövidesen nyugdíjba vonul és az ügyosztály vezetését az ú'j tisztújításig La­motte Károly tanácsnok főjegyző veszi át. Hír­adásunkat sok helyen, kétkedéssel fogadták, de az események most mégis a mi értesülésünket igazolták. Amit 3 hét előtt ezeken .a hasábokon jelentettünk, az most megtörtént s a polgármester, szombaton kelt rendeletével valóban Lamotte Károlyt, az ^ elnöki ügyosztály vezetőjét bízta meg a főváros pénzügyi ügyeinek vitelével. Az erről1 szóló hivatalos kommü­niké Csupor tanácsnok betegségével magyarázza a szenzációs intézkedést és csupán 3 hónapban jelöli meg az áthelyzés időtartamát. A hivatalos nyilatkozatnak ezt a kijelentését ez­úttal mi fogadjuk kétkedéssel, mert a főváros adminisztrációjának történetében nem volt még eset arra, hogy egy tanácsnok betegsége esetén más tanácsnokot bízzanak meg ügyosztályának vezetésé­vel. Ha igaz lenne a kommünikének az az állítása, hogy Csupor József tanácsnok szeptemberben újra elfoglalja hivatalát, elég lett volna a pénzügyi ügy­osztályt két főjegyzője közül egyiket ^ megbízni az ügyek ideiglenes vezetésével. Az a tény azonban, hogy egy más ügyosztály tanácsnokát helyezték a pénzügyi ügyosztály élére, az elnöki ügyosztályba pedig ugyancsak más ügyosztályból Gallina Frigyes főjegyzőt helyezték át tanácsnoki hatáskörrel: ez a két intézkedés arra enged következtetni, hogy Csupor tanácsnok sem szeptemberben, sem később nem tér vissza hivatalába, hanem személye helyett legfeljebb nyugdíjazás iránti kérvénye fog megér­kezni a városházára. Csupor tanácsnok elkedvetlenedésének okait szin­tén ismertettük legutóbbi cikkünkben és ezeket az okokat élénken kommentálták városi körökben. Meg­állapítható. hogy a pénzügyi tanáesnok távozása, mély sajnálatot vált ki mindenütt, de egyben nagy megelégedettségei vették tudomásul a polgármester intézkedését is, amellyel1 úgy a pénzügyi ügyosztály, mint az elnöki ügyosztály kiváló tehetségű, érdemek­ben glazdag új vezetőkhöz jutott. m Szent éJstván~jét tliáttításai Gép és Háztartása ipari KiáSBítás 9. Nemzetközi StekBám KiáSléfás Olcsó polgári búiorbemutaió VÁROSLIGETI IPARCSÁRKOK - FŐVÁROSI CSARNOK Augusztus 18— szeptember 15. jmmi—i—i mMMi „A drágaságnak nem a tüneteit kell felakasztani...“ Lázár Miklós interpellációja a drágaság megszüntetése dolgában. lÁz utóbbi hetek nagymértékű drágulására meg­mozdult a hatóságok ellenakciója. A közgyűlés és a közélelmezési bizottság hosszasan foglalkozott ezzel a mélyreható kérdéssel s igyekezett azokat az oko­kat felkutatni, amelyek a drágaság előidézésével a legfontosabb szerepet játsszák. Egyhangúan meg­állapították, hogy az árak emelkedése nemcsak a nagyszámú közvetítő bekapcsolásának tulajdonítható, hanem az óriási adóterhek, a különféle illetékek, a forgalmi adó és a megfizethetetlenül magas vásár­csarnoki és piaci helypénzek is közreműködnek az élelmiszer-drágaság fokozásánál. Hasonló szerep jut a drágaság kérdésében a sokat támadott fogyasztási adóknak, melyeknek megszüntetését évek óta sür­getik az összes baloldali pártok. A közélelmezési bizottság határozatára a tanács legközelebb foglalkozik a csarnoki és piaci helypén­zek leszállításának kérdésével és megvitatja azokat a módozatokat, amelyek lehe­tővé tennék a fogyasztási adók teljes eltörlését. Ha sikerül erre nézve megoldást találni, úgy az 1928. évi költségvetésből már hiányozni fognak a fogyasz­tási adó bevételi tételei. Egyidejűleg a tanács felír a kormányhoz és kéri, keressen alkalmat a forgalmi adó eltörlésére. A legutolsó közgyűlésen Lázár Miklós, a Dolgozó Polgárok Pártjának elnöke, hatalmas interpellációt mondott a drágaságról ,s rámutatott azokra a körül­ményekre, amelyek a tűrhetetlen megélhetési viszo­nyokat előidézik. Lázár Miklós nagyhatású beszédé­ben többek között ezeket mondotta: A napokban rendkívül érdekes munka jelent meg a francia könyvpiacon, Barthou francia igaz- ságügyminiszternek a munkája. Átlapoztam ezt a könyvet és valósággal lenyűgöző erővel hatott rám néhány lap. amit röviden kívánok ismertetni. 1790. júliusában körülbelül ugyanazok a viszonyok ural­kodtak a párizsi vásárcsarnokokban, mint ma Budapesten. Alig 3 hónap alatt 120%-kal, emelked­tek az árak. A francia sajtó, mely az akkori kor­mánynak, a bankoknak ás az adóbérlőknek a zsold- jában állott, ez a kitartott sajtó Párizs népét arra úszította. hogy rohanja meg a vásárcsarnokokat, törjön, zúzzon, raboljon és a kofák elkergetésévcl akadályozza meg a folyton emelkedő drágaságot. És Párizs népe egy júliusi reggelen megindult a csarnokok felé. A vásárcsarnok kapujában szembe­találta magát egy hatalmas termetű, himlőhelyes arcú, bozontos hajú férfiúval: gróf Mirabeauval. Mirabeau megállította a tömeget s messze halló hangon mondta: „Ha most Franciaországban himlőjárvány törne ki, akkor ezt úgy akadályoznátok meg. hogy az én himlőhelyeimet operálnátok ki. A drágaságnak nem a tüneteit kell felakasztani, vagy pozdorjává zúzni, nem a tünetei ellen kell hadbaszállni. Az első roham a diktatúra ellen, a másik a túl­adóztatás ellen induljon. — mondta Miraoeau. — mert a túladóztatás a csírája minden élelmiszer­drágaságnak. — Aki a pesti drágaság végső s valódi okaira kiváncsi, az üsse fel a főváros legújabb zár­számadását. Tagadom, hogy a kereskedő, vagy a termelő köz­vetlen részese lenne a drágasági folyamatnak. A zárszámadásból látjuk, hogy a túladóztatás emeli kétszeresére a termékek árát. Forgalmi adóban, városi vámban, helypénzben, vásár- és rakodó­díjakban. közlekedési adóban 40 milliárddal vett be többet a főváros a múlt évben, mint amennyire számított. Szédületes karriert futott be a fogyasztási adó, amely 1924-ben 71 milliárdot, 1925-ben 109 mil- liárdot, 1926-ban pedig már 179 milliárdot jövedel­mezett a fővárosnak. Ki csodálkozik ezután, hogy a drágaság évről-évre nő? A főváros más eszkö­zökkel is hozzájárul a drágaság növeléséhez. Mi­kor az árak emelkedtek, jelentős százalékkal emel­ték a vásárcsarnoki árakat, amivel a hús kg.-ját 3,000 koronával megdrágították. A drágaságnak megvan, a maga útja s a maga tanulsága. Én azt a tételt kívánom bebizonyítni, hogy az állami, de főként a városi adózásnak igen jelentékeny és bűnös szerepe van az élelmi- cikkek megdrágulásában. Az adózás titán nem habozom kijelenteni, hogy a drágaság legnagyobb tápláló erejét a bankokban és a kartellekben látom. Vádat emelek a főváros tanácsa ellen és a közélelmezési ügyosztály vezetője ellen, mert ne­kik kötelességük lett volna az adóknak, az illeté­keknek, a helypénzeknek és minden városi járan­dóságnak a mérséklése, amivel két eredményt le­hetett volna elérni. Egyrészt deklarálták volna, hogy az adók leszállítása után a drágaság ugyanaz marad, hogy voltaképen ki is az árdrá­gító, másrészről pedig eleget tettek volna lelki- ismereti és hivatali kötelességüknek. Ezek után a következő interpellációt terjesztem a város veze­tősége elé: —Hajlandó-e a tanács haladéktalanul intézkedni, hogy a városi vámok, helypénzek, vásár- és ra­kod ód íjak. vásári helybérek, szóval az összes vá­GUNDEL átvette a szt. GELLERT SZÁLLÓ éttermeit és kávéházát. ÁLLATKERTI VENDÉGLŐJE változatlanul áll kedves közönségé­nek rendelkezésére. sári és fogyasztási díjak revideáltassanak és az 1924. évi nívóra szállíttassanak le. Az interpellációt kiadták a polgármesternek. SCHWARCZ DEZSŐ, kőfaragó VII., Gizella-út 25. (bejárat Hungária-körútról is). Telefon : (lakáé llka-u. 33.) J. 345-46. MUheiy és telep: Hívé J. 392-35. Mindennemű kőfaragó munkák és síremlékek készítése. SZEIDL KÁROLY ércönfődéje BUDAPEST, I., ALKOTÁS-UTCA 8. (Déli vasútnál) Telefonhívó : T. 132—82. SZftKORVOSi vér-'és ’nemibetegek részér* * niiiiin «Ti wliTnimi iTi EZÜST SALVARSAH-OLTÁS I Rendelés egész nap. — Rákóczi-út 32.. I. em. 1.. Rókussal szembe AA-arc'ánf'annlÁlr részére összevont tankönyvek, mctgctllldUUlUK kivonatok, segédkönyvek ■Vf magánfanfolyamnál Budapest,VII., V J Dohány-utca 84. Telefon : József 424-47. ÍT A ~h/l A D A mozgóképszínház Fricsay 30 tagú zenekar/ —*-KJL_Ztl—L txjL Dohány-utca 42. Telefon: jőzscí440-27. Elsőrendű műsor minden héten !

Next

/
Thumbnails
Contents