Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1927-07-13 / 28. szám

2 Függeilen Budapest 1927. július 13. Az igazoló választmány amerikázik az összeférhetetlenségi ügyekben 4ngyalffy Sándor ügye a közgyűlés előtt. — Mi van a többi összeférhetetlenségi üggyel? A nyári szünet előtt vakációra induló városatyák­nak búcsúzóul pikáns szenzációval akartak szolgálni a legutóbbi közgyűlésen. Visszafojtott lélekzettel, néma' csendben hallgatták a botrányra éhes bizottsági tag urak azt a bejelentést mely egy városatya állítólagos panamájáról rántotta le a leplet. Biichler József és Hegedűs József vitték a közvélemény ítélő­széke éjé a nagy szenzációt, mely szerint Angyalffy Sándor, a középítési bizottságnak és az út- és csa­tornaépítési albizottságnak egyik sokat szereplő tagja, a vádak szerint, súlyos természetű .visszaélé­sekre használja fej bizottsági tagságát s az azzal járó hatalmát. Zech Károly'kövezőmester hosszú le­vélben emelt konkrét vádakat Angyalffy Sándor eile.;, akiről azt állította, hogy az út- és csatornaépítési al­bizottságban csak azokat a vállalkozó cégeket tá­mogatja s csak annak engedi odaítélni a munkát, aki Angyalffy gyárában szerzi be bitumen-, kátrány- és egyéb anyagszükségletét, az árut pedig 10%-kal drágábban számlázza a cégeknek, mint amennyi az anyagok napi ára. A vádakat előadó vállalkozó konkrét adatokat sorolt fel levelében és a megdöb­benés néma csendje fogadta a levél felolvasását. Ugyanilyen néma csendben hallgatta végág a köz­gyűlés Angyalffy előadását is, aki természetesen, visszautasította az ellene felhangzott súlyos vádakat s arra kérte a közgyűlés tagjait, hogy ítéletükkel várjanak addig, amíg az illetékes fórum: az igazoló választmány előtt tisztázza magát a vádak alól, me­lyek szerinte nem egyebek, mint a konkurrencia aljas, tisztességtelen gáncsoskodásai az ő elbuktatá- sára. A törvényhatósági bizottság, tekintettel An­gyalffy Sándor eddigi múltjára, fel is függesztette véleménynyilvánítását az igazoló választmány dön­téséig. Angyalffy azonnal el is távozott a közgyűlés­ről, ahol mindaddig nem jelenik meg, amíg ügyét nem tisztázta. Az igazoló választmányhoz eddig még nem érke­zett meg, sem Angyalffy önmaga ellen tett feljelen­tése. sem a pártok összeférhetetlenségi bejelentése. A választmány különben is hátrálékban van több összeférhetetlenségi ügy elintézésével. Nagy István inkompatibilitása még mindig függőben van, annak ellenére, hogy hónapok teltek már éli az ismeretes eset bejelentése és a vizsgálat megindítása óta. Nagy István azóta nem is jön a közgyűlésre,, mert a legmegbízhatóbb! SOPRON-, GYŐR- és VASMEGYEI TEJGAZDASÄGI R. T. Központi üzem és irodák : I., Fehérvári út 33 35. — Telefon : J. 305-31 és J. 428-01. nem tartja ildomosnak, hogy megjelenjen ott, ahol nyílt színen súlyos vádakkal illették. Tan Béla ellen­ben. akit azzal vádoltak, hogy városi közmunkákat kapott albérletbe a Walla-cégtől. minden közgyűlésen jelen van, pedig az ő összeférhetetlenségi ügyét sem tisztázta még, az igazoló választmány. Nem jelenik meg a közgyűlésen hónapok óta Zsombor Géza sem, aki az építési albizottságban viselt tagságával kap­csolatban került állítólag összeférhetetlen helyzetbe. Hasonlóképen Siegescu József, a klinikai panama- ügybe belekevert pápai prelátus sem, aki különben ebből az ügyből kifolyólag Ripka-párti tagságáról is lemondott. Hónapok óta az iglazoló választmány előtt fek­szik. egy másik, eddig titokban tartott összeférhetet­lenségi bejelentés, amelyeket Dörögdy Antal szám- tanácsos nyújtott be Kabakov its József ellen. A nyári szünet alatt semmiesetre sem hívják össze az igazoló választmányt és így ezeket az ügyeket legalább is késő őszig nem intézik el. Egyesek szerint még ősszel sem remélhető, hogy az inkompatibilitási esetekben döntést provokáljon az igazoló választmány, hanem addig húzzák az ügye­ket. amíg elérkezik a közgyűlés feloszlatásának az ideje s ilyen módon sikerül majd elkerülni azt, hogy egyes esetekben kellemetlen ítéletet hozzon a vá­lasztmány. . SS Tisztviselői fizetés, mint — kortesfogás. Mért maradtak el a város tisztviselői segélyei? Nem régen írtunk a városházi tisztviselők elége­detlenségéről s arról az elkeseredett hangulatról, ami a súlyos anyagi helyzetben tengődő fővárosi alkal­mazottak között lett úrrá. A kormány azonban hal­lani sem akar a tisztviselők helyzetének megjavítá­sáról s kitűnő ürügyként állítja oda az állami tiszt­viselőket, akik szintén nincsenek irigylésreméltó helyzetben. Ez a tündöklő példa azonban édeskevés vigaszt jelent a városi alkalmazottaknak, mert hi­szem ők nem bánnák, ha állami kollégáik sorsa is jobbra fordulna. Az állam feleslegeiből bőven jutna a tisztviselők fizetésjavítására, vagy legalább is pil­lanatnyi felsegélyezésére, a fővárosnak pedig meg­van szintén az ehhez szükséges pénzügyi fedezete. Csak a múlt évi zárszámadás 157 milliárdos feles­leget eredményezett s jutna ebből az alkalmazottak számlára is egy kis segélyrevaló. A külön munkadíjat, mint ismeretes, teljesen eltörölték s egész mostanáig hiába várták a tisztviselők a szokásos félévi remune- rációt. Ez a várakozás szomorú csalódást hozott, mert az illetékes faktorok hivatalos kijelentése sze­rint a félévi segély ügye teljesen illuzóriussá vált és sem egy havi, sem fél havi segélyben ez alkalommal nem részesülnek a tisztviselők. A hiábavaló ■ várako­zás nagy lehangoltságot teremtett az egész város­házán, ahol most nem hallani mást, mint elkeseredett panaszt a drágaság és még elkeseredettebb kiíaka- dásokat a főváros méltánytalan eljárásával szemben. Többen politikai tendenciát látnak a tisztviselőkkel szemben való eljárásban és a Ripka-pártot támadják, mert szerintük ez akadályozza meg a kormánynál a segély engedélyezését. Azt hangoztatják, hogy a Ripka-párt, illetve a kormány addig semmiféle jutal­makat nem engedélyez az alkalmazottaknak, amíg Sipőcz a polgármester és ez a tanács vezeti az ügye­ket. Ezzel azt akarják elérni, hogy a tisztviselők előtt is antipatikussá tegyék a mai rezsimet, mert olybá tűnik, mintha a jelenlegi vezetőség nem akarna, vagy nem tudna segíteni a tisztviselők sorsán. Majd tavasszal, — mondják Ripkáék, — majd ha Riplzß Ferenc lesz a polgármester, lesz jutalom, lesz se­gély, lesz minden jó, amit ígérni lehet. Mint látható, a közéleti viszonyok ma már olyan mélyre sülyed- tek. hogy a tisztviselők megélhetése is a politika le- és felszálló hintájától függ, ha ugyan igazak a szál­longó pletykák. B. Virágh Géza a legutóbbi közgyűlésen azt a kérdést vetette fel: van-e utalványozási joga a tanácsnak, még pedig azért kérdezte ezt, mert a tanács nem utalványozta ki a számvevő­ség tisztviselőinek az 1926-iki zárszámadások után' járó munkadíját, amely összesen 66.970 pengőt tett ki. Az interpellációnak megvolt a kellő hatása, a tanács ezen a héten kiutalvá­nyozta végre ezt a jól megérdemelt csekély munkadíjat s így megtudtuk, amit Folkusházy alpolgármesternek az interpellációra adott vá­laszából nem láthattunk tisztán, hogy igenis, a tanácsnak még megvan az utalványozási joga. De ha megvan, mért nem él vele, mért kelt ha­mis látszatokat?!.. Párizsi Grand Prix 1927. Első: Második: Harmadik: Délage. Délaga» Déiaise. REIMAN Automobil Kereskedelmi rt. V., Vörösmaríy-tér 3. A közegészségügyi problémák Irta Dr Csordás Elemér, Budapest székesfőváros tiszti főorvosa. III. A intézetek. A legpusztítóbb népbetegség a tuberkulózis ellen való védekezés céljából a székesfőváros is felállí­totta a tüdőbeteggondozó intézeteket. Ezidőszerint négy ilyen intézet van működésben. Az ötödik ebben ,a hónapban készül el s rövidesen átadható lesz ren- deltetésének. Ha a törvényhatóság közgyűlése a to­vábbfejlesztés tervezetét elfogadja, akkor két újabb tudobeteggondozó intézet felállítása válik lehetővé meg ennek az évnek folyamán. De nemcsak a főváros, hanem magánegyesületek is állítottak fel tüdőbeteg­gondozó intézeteket. Megvalósultak-e a szociálhigienés törekvéseik é's elertük-e a célt ezen a téren a székesfővárosban? bajnos, azt kell felelnem, hogy nem és ezen a téren nieg kell tennünk mindent, hogy ezt elérhessük.. Nem szabad egy pillanatig sem szem előli tévesz­tenünk, hogy egészén1 más a tüdőbetegek megvizs- galasa és kezelése és egészen más a tüdőbetegek gondozása. A tüdőbeteggondozó intézeteknek a hiva­tása nem gyógyító orvosi munka, hanem megelőzés elvének előtérbe állításával szociálhigienés feladatok teljesítése. Hivatása a tüdőbetegről való gondosko- oas, azoknak megvizsgálása, ha kell, ilyen célból 7a 0 - ^l,tatasa azoknak megfelelő kezelésbe való juttatása, továbbá a^ fertőzésnek kitett környezet mcgvjzsgalasa, megvédése és szociális segélyezés közvetítése. A_ Bii tüdőbeteggondozó intézeteink részben a gaz­dasági viszonyok nyomása, részben a kellő szervezet és támogatás hiányában a szociálhigienés cél felé vezető útról mindinkább letértek. Miképen valósíthatók magi tehát a szociálhigienés feladatok ezen a téren? A következőket tartom szük­ségesnek: I. A legfontosabbb az, amit nem lehet eléggé hang­súlyozni. hogy a tüdőbeteggondozó intézetek nem lehetnek ambulatóriumok, hanem csakis szociál- lngienés intézetek. Ezen múlik, hogy céljukat el tudjak érni, vagy sem. Ha nem ezen az úton halad­nak, akkor tüdőbeteggondozó intézetekre szükség nincs, mert a tüdőbeteg megvizsgálását és kezelését a klinikák,, a kórházak, a betegsegélyző pénztárak, a a magánrendelő intézetek, a gyakorló orvosok stb. bőven el tudják látni. Nem zárkózhatunk el termé­szetesen ezidőszerint még teljesen attól, hogy az in­tézetekben az arra rászoruló szegény betegeket ke­zeljék. 2. A székesfőváros területén nem székesfővárosi tüdőbeteggondozó intézetek csak abban az esetben részesüljenek hatósági részről erkölcsi és főképen anyagi támogatásban, ha valóban tüdőbeteggondo­zással foglalkoznak s ha ezt a másodfokú közegész­ségügyi hatóság, a polgármester, illetve: szakértője, a tiszti főorvos megállapítja. Leghelyesebb volna azonban, ha ilyen intézetek éppúgy, mint a kórházak, csak előzetes engedély alapján volnának felállíthatok. 3. Feltétlenül meg kell követelnünk azt,, hogy a tüdőbeteggondozó intézetek által erősen fertőzőnek talált, nyílt tuberkulózisban szenvedő betegek, akik tehát a környezet egészségének veszélíyejztetése nél­kül otthoni ápolásban nem maradhatnak, tüdőbetegek kórházában azonnal elhelyezhetők legyenek. Tartha­tatlan az a helyzet, hogy e tekintetben a székes- fővárosi tüdőbeteggondozó intézetek teljesen tehe­tetlenek. Ha nem is érhetjük mégi cl azt az ideális helyzetet, hogy úgy járhassunk el, mint a legjelen- téktelcncbb heveny fertőző megbetegedések eseté­ben, hogy a tiszti orvos telefon intézkedésére; a be­teget a kórházba azonnal felveszik, de legalább a nagyon súlyos esetekben meg kell adni a tüdőbeteg- gondozó intézetek igazgató főorvosának ezt a lehető­séget. 4. A gondozó nővéri munka fejlesztésével a tüdő­betegek hozzátartozóit az intézetekben megvizsgálás és állandó gondozás ,alá kell venni. E tekintetben kiterjedt a fáradhatatlan munkára és nem szűnő energiára van szükség. A megfelelő gondozónői munka nélkül az intézet a célját meg sem közelítheti. 5. Az iskolaorvosi intézménnyel szoros összekötte­tést kell fenntartania és nemcsak a betegek, hanem a környezet megvizsgálása állapján is az iskolaorvo­sokat a megfelelő ellenőrzés és intézkedés végett ér­tesíteni kell. 6. A szó igazi értelmében vett gondozás érdekében a tüdőbeteggondozó intézeteknek állandó összeköt­tetésben kell lenniük a szociálpolitikai ügyosztállyal, illetve annak egyes szerveivel a segélyezés külön­böző módjainak lehetővététele végett. 7. A kerületi tiszti orvosok és a tüdőbetejgigondozó intézetek együttműködése fcitétlomill szükséges, mert csak így kaphatunk tiszta képet az egyes kerület­részekben előforduló tuberkulózis megbetegedések­ről. halálozásokról stb. s csak így lehetséges az eredményes intézkedés. 8. Nagyon fontos végül az, hogy ,az egyes tüdő­beteggondozó intézetek részére körülírt működési területet kell meghatározni, még pedig nem abból a szempontból, hogy csak arról a területről jelentkező betegeket vizsgálja meg az illetékes tüdőgondozó, hanem abból a célból, hogy abban a kerületben a tüdőgondozáson kívül végzi az intézet az annyira fontos propagandának a megszervezését, a hatósá­goknak való tanácsadását és a társadalmi egész­ségügyi egyesületekkel való együttműködést is. Az anya- és csecsemővédelem. Mint minden nagy városban, úgy nálunk is egyik legfontosabb egészségügyi feladat a helyesen irá­nyított és működő anya- és csecsemővédelem. Tekintettel azonban arra, hogy nálunk a székes- fővárosban — bármily különösen hangzik is — ez a szociálhigiénes feladat, helyesebben intézmény ,az egészségügyi közigazgatással! semmiféle érintkezés­ben sincs sem a közegészségügyi ügyosztállyal, sem a tiszti főorvosi hivatallal, sem a kerületi tiszti orvosokkal, erről a kérdésről a félreértések elkerü­lése céljából nem akarok beszélni. Meg kell azonban jegyeznem, hogy e tekintetben feltétlenül szükséges az együttműködés a közegész­ségügyi faktorokkal, általában pedig az anya- és csecsemővédelmet ellátó szervnek az egész közigz- gatáshoz való hozzáalkalmazkodásá, nemcsak azért, mert a törvény betűje és szelleme is így követeli, hanem legfőképen azért, mert ezt az igen fontos szociálhigienés problémát a székesfővárosban csakis így lehet végle,gi megoldani. Roesseiimnn és Kíiiiiieinaiin - Épp és Fekete Egyesült Gépgyárak R. T. Kisvasutak — Emelő-készülékek — Daruk Modern szállító berendezések — Jég- és hűtőtelepek Érdekkö­zösségben vashordó-, tartány- és csőgyár r.-t.-vel Vashordók — Tartányok — Vili. hegesztett csövek Központi iroda: Budapest, III., Római-fürdő. Városi eladási iroda : VI., Berlin-tér 2.

Next

/
Thumbnails
Contents