Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1927-06-15 / 24. szám

XXII. évfolyam. 1927. június 15 24. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ......... 20 pengő = 250.000 korona. Fé l évre ............... ÍO pengő = 125.000 korona. ______Egyes szám ára 40 fillér 5.000 korona.______ Fő szerkesztő: B. V2RÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József U5—S2. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.<176. A lakásfelszabadítás, amelyről már annyit beszéltek, és táján még többet írtak, fenyegető rémként közeledik fe­lénk. Es, úgy látszik, nincs ellene védekezés. Hiába fog össze a főváros valamennyi pártja, hiába tiltakozik a sajtó és a közvélemény, hiába készít a főváros statisztikát a lakásínségről és hiába lesz öngyilkos a magas bérek fizetésétől megőrült szegény. pesti polgár: a lakásfelsza­badítás benne van a kormány programmjában és fő a programra, a többi mellékes. Vass József, akit a háziurak alighanem megválasztanak dísz­tagnak, azért népjóléti miniszter, hogy meg­védje a szegény, elhagyatott háziurak vagyo­nát és ebből a védelemből nem enged a nép­jóléti miniszter úr. Kétségkívül van igazság abban a tételben, hogy a szabad lakásforgalom előmozdítja az építkezések megindítását. Pesten meg is indult az építkezés és egy éven belül fel is épül néhány ezer lakás. Ebben az építkezésben nagy része van a lakásfelszabadítás közelgő terminusának. A háziúr, aki a kapitalista termelési rendszer legcsúnyább kinövése, épít. mert sehol se tudja tőkéjét úgy elhelyezni, mintha kihasználja a mai rettenetes lakásnélküliséget és akkora árakat kér a lakásért, amelyek megfizethetetlenek. Ennélfogva épít a háziúr, mert a mai kalkuláció szerint még akkor is nagyszerű üzletet csinál, ha az épülő új házban üres marad esetleg a lakások ötven százaléka. De mivel hogy lakni muszáj, nem marad üresen egyetlenegy lakás sem, és sokára, nagyon sokára következhetik csak el az az idő, amikor majd a háziúr arra gondol, hogy engedni is lehetne valamit a hihe­tetlen magasságokba felsrófolt házbcrből, mert különben nem tudja tőkéjét minden másnál job­ban kamatoztatni, házépítő spekuláció segítsé­gével. A most épülő budapesti bérházak lakásai olyan szörnyűségesen drágák, amilyenhez fog­hatóra sehol a kerek földön nem is mernek gon­dolni^. Általában véve 800 aranykoronát kérnek szobánkint az épülő új házakban, de ehhez a 800 aranykoronához (nem is pengőhöz!) még sok minden egyéb járul, úgy, hogy például egy kis, kétszobás lakás ára ma 2,000 aranykorona, vagyis körülbelül 29 millió papírkorona, ami csaknem 2,400 pengőnek felel meg. Ha már most felszabadulnak a lakások, természetes, hogy a régebbi háziurak is nyomban forgatnak egyet- kettőt a srófon, mert mért lennének ők hátrány­ban az újak mögött?! Nekiesnek a házbérsróf- nak s lesz itt olyan sírás, fogaknak csikorga- tása, amilyen még nem volt a világon. Nem hivatkozunk Bécsre. mert ott nem állnak kapitalisztikus alapon. Mi, akik polgárok va­gyunk és testestől-lelkestő] hívei vagyunk a mai világrendnek, éppen ennek a rendnek érdekében tiltakozunk a lakásfelszabadítás ellen. Mint mondtuk: a mai pesti házbéruzsora rettenetes kinövés a kapitalizmus testén, olyan kelevény, amelyet le kell operálni, mert különben veszé­lyezteti az egész testet. Lojálisán beleegyezünk abba a megváltozhatatlan helyzetbe, hogy a házépítés is üzlet, legyen is az, de tisztességes üzletet tudunk csak jogosnak elképzelni, nem pedig tisztességtelent. Már pedig az idő előtt való lakásfelszabadítás azt fogja eredményezni, hogy a lakás-üzlet lesz a főváros legtisztesség­telenebb üzlete, amely csúnyábbá fajul a leg­csúnyább uzsoránál. Mert lakni kell és ez a kényszerűség a háziúr zsebébe revolverezi a dolgozó pesti polgár minden jövedelmét, min­den erejét és munkára hajló teljes energiáját. í'é a kormányt mindez nem érdekli, A nép­jóléti miniszter úgy értelmezi a ncpjólétet, hogy azt felülről kell kezdeni, legfelül pedig a házi­urak vannak. Aki olyan buta volt, hogy hadi- kölcsönt jegyzett és pénzét a hazának adta, az pusztuljon el. Aki akkora szamár volt, hogy a fővárosra bízta a pénzét, mert segíteni akart Budapesten, az pusztuljon el. Mért volt ilyen ostoba. De, aki olyan okos volt, hogy nem jegy­zett hadikölcsönt, vagy fővárosi kölcsönt, ha­nem házat vett inkább, az éljen, virágozzék és gyarapodjék, mert a helyes nemzetnevelés azt diktálja, hogy az államnak inkább van szüksége az okos praktikusokra, mint az ostoba önzetle­nekre és hazafiakra. Ezer meg ezer kérvényező jelentkezik napon­kint a városházán lakásért. És még több ezer nem jelentkezik, egyrészt azért, mert nem ér rá, vagy mert céltalannak látja, vagy esetleg nem A halódó közgyűlés — mielőtt utolsó pihenőre szét­menne — szenzációval szolgál a főváros közönségé­nek. Ezúttal a Ripka-párt gondoskodik arról, hogy maga felé irányítsa a közfigyelmet. Hétfő este párt­értekezletén ugyanis rendkívül élesen fordult Folkusházy Lajos al­polgármester ellen, akit a közlekedési ügyek szándékos elamerikázásával vádoltak meg és a felhangzott panaszok eredményeképen elhatá­rozta a párt, hogy június 20-ára, hétfőre rendkívüli közgyűlés össze­hívásai Kéri, amelyen a közlekedési kérdéseket és az ennek kap­csán Folkusházy részéről történt muldsztásokat kívánja kiteregetni. A támadások Harrer Ferenc, Becsey Antal és Scheuer Róbert részéről hangzottak el. akik a hétfői rendkívüli közgyűlés vezérszónokai lesznek. Scheuer Róbert az autóbusz-ügy kulisszatitkairól akarja lerántani a leplet. A ..Független Budapest" arról értesül, hogy A Garay-téri piac új elhelyezésének ügye is elér­kezett, végül a megvalósulás stádiumába. A 20 millió dolláros kölcsön felvétele lehetővé tette, hogy most már komolyan hozzáfogjanak a nagy beruházási terv'ek előkészítéséhez. Mint a Független Budapest már jelentette, a közélelmezési intézmények fejlesz­tésére szolgáló kölcsönösszegből legelsősorban a VÍI. kerületi új vásárcsarnokot fogják felépíteni. Hogy ez az ügy idáig eljutott, abban nagy érdeme van nemcsak a Független Budapestnek, hanem a Dolgozó Polgárok Pártjának isi, amely fennállása óta harcolt a piaciárusok érdekeiért és küzdött a Garay- téri piac rendezésével kapcsolatban az új vásár- csarnok létesítéséért. Vájná Fde tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály vezetője szintén felismerte azokat a nagy érdekeket, melyek a Garay-tér rendezéséhez fűződnek s ezért határozta el, hogy beruházási programmjának végre­hajtása során legelsőnek itt építi fel a vásárcsarno­kot. Sok féle terv merült fel a kivitelre vonatkozóan. A tanács hivatalos álláspontja az volt, hogy a csar­nokot a piac mai helyén, a Garay-tér közepén kell felépíteni s az építés idejére az árusokat, vagy a környéik utcáiban, vagy az új Lóversenytéren he­lyezték volna el ideiglenesen. Ezzel szemben a piaciárusok azt kérték, hogy a csarnokot építsék fel a régi Lóversenytéren s az építés tartamára hagyják meg a piacot a Garay-téren. Hivatkoztak arra, hogy a csarnoknak a Lóversenytéren való felépítése ha­talmas lökést adna a környék fejlődésének és a régi is tudja, hogy jelentkeznie kellene, ütször- akkora lakásépítés sem lenne elegendő, mint a mostani, ötszörannyi új lakás sem tudná meg­szüntetni azt a fölényt, amellyel a lakáseladó áll a lakásvevővel szemben. A kereslet ijesztően nagy, ennélfogva az általános kereskedelmi tör­vények szabályai szerint az árakat kényük-ked- viik szerint állapítják meg a háziurak. Ehhez most sürgősen segítségükre megy a kormány és néhány hónap múlva olyan katasztrofális lesz a dolgozó polgárság helyzete, amelynek nagyon örülhet majd a népjóléti miniszter, aki­nél az ember ezúttal nem a bárónál, hanem a háziúrnál kezdődik. a Ripka-párt frontot változtat a közüzemek kérdésében is \ és ezt a frontváltozást is a tanács tehetetlenségével és hozzá nemértésével indokolja meg. A oártértekez- leten ugyanis Becsey Antal, aki a közgyűlésnek egyik legértékesebb és legképzettebb tagja és aki soha személyi kérdésekben nem exponálta magát —• kifejtette, hogy kellő hozzáértéssel le lehetne szállí­tani a gáz-, a viz- és az elektromos áramszolgáltatás dijait és csak a tanács tehetetlenségének és hozzá nem értésének a rovására Írandó, hogy a közszolgál­tatások díját jelentős mértékben leszállítani nem le­hel. Freis cy v uiirLv-v nogy a tini. tlcu a.^ vádjait a hétfőn rendkívüli közgyűlésen fogja kifej­teni. A legérdekesebb pedig a dologban az, hogy a Ripka-párt teljes egyhangúsággal hozta meg határozatait és most ők állanak a tanácsot ostromló seregek élére. Benfentes körökben arról suttognak, hogy a Wolff- párt teljesen egy vizen evez Ripkáékkal, akik ezúttal az előretolt őrs szerepére vállalkoztak. Lóversenytér helyén egy teljesen új városrész ki­épülésének. A tanács azonban nem akceptálta a piaci árusok érvelését és továbbra is úgy dolgozta ki a terveket, hogy a csarnokot a Garay-tér közepén létesíti. Ekkor avatkozott be a vitába a Közmunka- tanács, amely bizalmasan tudtára adta a fővárosnak, hogy semmi körülmények között sem járul hozzá a Garay-tér közepén tervezett vásárcsarnok építéséhez. A Közmunkatanács hivatkozott arra, hogy város- szébészeti szempontokat és figyelembe kell venni és a környék Lakosságának egészségügyi érdekeit sem szabad szemelől1 téveszteni. Erre való tekintettel a Közmunkák tanácsa a Garay-téri piac végleges eltávolítását követeli, a teret pedig teljesen parkoztatni szándékozik, gyer­mekjátszó teret kíván létesíteni a tér közepén, hogy végre a bérkaszárnyákkal, zsúfolt szürke Csikágó is egy csepp szabad levegőhöz jusson. A bevatkozás folytán a főváros_ is kénytelen volt lemondani eredeti terve megvalósításáról és a piac elhelyezésére új megoldást kellett keresnie. A régi lóversenytéri megoldást azonban érthetetlen okok­ból a tanács még ezek után is mellőzte. Vájná ta­nácsnok tovább kutatott új lehetőség után és talajt is olyan megoldási módozatot, mely többek tetszésé­vel találkozik, de a kivitelre nézve anyagi okokba! még több aggodalomra ad okot. Vájná tanácsnok terve szerint ugyanis a Garay-téri nyílt piac kihelye­zését és az új vásárcsarnok felépítését könnyen meg A régi lóversenytéren kell felépülnie az úl VII. kerületi vásárcsarnoknak. A tanács kisajátítása útján akar telket szerezni az új vásárcsarnok részére. mm •MNMHIM A Ripka-párt Folkusházy ellen fordult. A közlekedési ügyek elamerikázásával vádolja a Ripka-párt Folkusházy Lajos alpolgármestert. — Rendkívüli közgyűlést hivat össze a Ripka-párt, amelyen nyíltan szembe akar fordulni Fol- kusházyval és a tanáccsal. — Az autóbuszügy kulisszatitkai. Legmodernebb gyógy- ffl. intézet sebészi és bel- |j| . n A mn f* All ATÍIDIIIIA BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógy­. PAuOH-üANAlllKIUM VAS-UTCA 17.sz. helye, vízgyógyintézet, nap­betegek részére ■ 1 nuvil uniimviiawm *_ és légfürdők. Magánklinikai osztályon teljes ellátási dij napi 12 pengő.

Next

/
Thumbnails
Contents