Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1927-01-19 / 3. szám

XXII. évfolyam. 1927. január 19 3. szám. Várospoiitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre — ... 20 pengő = 250.000 korona. Fél évre ­............. 10 pengő = 125.00 > korona. ______Egyes szám ára 40 fillér = 5.000 korona.______ Fő szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Felelős szerkesztő: L1PPAY GYULA dr. Telefon: József b5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45.476. A közgyűlési pártok belső életében különös, idáig egészen szokat­lan jelenségek mutatkoznak. Elégedetlenkedők mutatkoznak itt is, ott is és akár jobbra nézünk, akár balra, mindenütt csupa Petur bánnal talál­kozunk. A pártfegyelem kora lejárt, a szigorú megkötöttségből elég volt, megkezdődik az a természetes folyamat, amelynek előbb-utóbb el kellett jönnie: az emberek rájönnek, hogy nem­csak a pártfegyelem köti őket, hanem a saját meggyőződésük is, amely nem mindig egyezik a párt meghatározott irányával. Ez a folyamat egészséges. A pártok való­színűleg nem nagyon örülnek ennek a javulás­nak, de a köz szempontjából ez nemcsak ör­vendetes, de egyenesen elengedhetetlenül szük­séges. Nem volt egészséges idáig Budapest községi élete, beteg volt, a gyógyulás csak most kezdődik, a békókba szorított meggyőző­dések felszabadulásával. Igaz: így kényelmesebb volt. Nagyon egy­szerűen ment minden, akármilyen nagy dolog­ról volt is szó. A pártközi értekezlet mindent el­intézett ta törvényhatósági bizottságnak nem volt egyéb dolga, mint végrehajtani a pártközi értekezleten történt megállapodást és. ez a rendszer nagyszerűen bevált a — pártvezérek és a kormányzat szempontjából. De a közre nézve káros volt. Összeült néhány úriember és elhatározta, hogy mit akar a törvényhatósági bizottság. A pártok vezérei elkötelezték a pártokat és szállították őket, akár egy csomagot, amely fölött korlát­lanul rendelkeznek. És a pártok, amelyek alap­jában véve gondolkozó és nagykorú emberek­ből állnak, szó nélkül, hang nélkül engedték, hogy rendelkezzenek velük, mert nem tudták elkép­zelni, hogy van nagyobb dolog is a pártfegye­lemnél. A városatyák szavaztak, még pedig mindig úgy, ahogy a vezérek ezt megkövetel­ték, mert elképzelhetetlen volt, hogy ez máskép is lehessen. Elképzelhetetlen volt-, hogy a város­atya mint egyén is gondolkozzék, a városatya csak párttag, aki szavaz. Hát ennek a szép, idillikus állapotnak, úgy látszik, vége szakadt. A Petur bánok ezentúl nemcsak befelé dohognak, hanem kifelé is és nemcsak titokban csikorgatják meg fogaikat, hanem megmutatják, hogy harapni is tudnak vele. Nem egyszer hallottunk ennekelőtte is éles kifakadásokat, amikor az egyes pártok tagjai elégedetlenkedtek a kötelező határoza­tok miatt, amelyeket a pártközi értekezlet ered­ménye kényszerített rájuk, most azonban ezek a kifakadások már tettekké lendülnek és íme, kitűnt, hogy a pártok mégsem egyszerű csoma­gok, amelyeket prezentálni lehet, hanem embe­rek tömege, akiket köt egy magasabbrendű va­lami: az a meggyőződésük, amellyel a fővárost akarják szolgálni. Három nagy pártja volt a közgyűlésnek: a blokk, a keresztény-párt és a Ripka-párt, amely csak azért volt nagy, mert helyzeti energiájánál fogva kellett számolni vele. Tu­lajdonképen azonban csak két nagy párt volt és ez a két nagy párt azt csinálta idáig, amit a harmadik akart A jobb- és a baloldal csak szavazott, akár a Nádorkert megvételéről volt szó, akár egyéb gyanús illatú dologról, ho­lott az emberek, az egyesek érezték, hogy ökölbe szorul a kezük és vérzik a szívük, amikor szavazniok kell. De volt egy szentség: a part­közi értekezlet, ez döntött, ez ellen nem volt appelláta, s ha a pártközi értekezlet határozott valamiben, akkor vakon kellett engedelmes­kedni. , Hisszük, hogy most vége ennek az idillnek. Homladoznak a pártkeretek, a közgyűlés össze­tételében örvendetes változás kezdődik. Hisszük, hogy ezentúl nem lehet már majd oly könnyű­szerrel elintézni a dolgokat, hisszük, hogy az egyéni meggyőződés szétfeszíti azt a béklyót, amelyet a pártkeret szorított az emberek lel­kére. A nagy felszabadulás eljövetelét mutatja Jövő héten, január hó 25-én, kedden fejezik be a kirendelt biztosok a kép viselő választók új össze­írását. Egy hét óta folyik a hatalmas munka Sí még egy hét van hátra. Most már tehát körülbelül tudni kellene, hogy milyen eredménnyel jár ez az új hiva­talos rendszer, amelynek célja tulajdonképen nem is az, hogy választókat szerezzen, hanem az, hogy választókat fosszon meg szavazati joguktól. Az egy­heti összeírás statisztikai eredményei eddig nem is­meretesek, mert érthető okokból majd csak február 1-én válik ismeretessé, hogy hány választót sikerült kiirtani az eddigi névjegyzékekből. Hozzávetőlegesen már most is le lehet szegezni azt a tényt, hogy kitűnően sikerül az új összeírás. Már tudniillik a kormány szempontjából. Ritka szerencsés ember lesz az a polgár, aki két hét múlva azt mondhatja magáról, hogy szavazati joggal rendelkezik. Mert a kormány közegei alaposan megvizsgálják az uj névjegyzékbe felveendő polgá­rok személyét s nagy súlyt helyeznek arra, hogy csak megbízható egyén nyerjen szavazati jogot. Ilyen megbízható polgárt pedig csak igen keveset tahitiik s már eddig 100,000-néí több a*oknak a volt válasz­tóknak száma, akiket az összeíró biztosok mos­tani működésük során nem találtak méltónak a választói névjegyzékbe való újbóli felvételre. Alkalmasint ez a szám még megduplázódik a hátra­levő hét folyamán s ha Budapest legközelebb újra A kislakásépítést elrendelő közgyűlési határozat soronkívül jutott fel a belügyminiszterhez, aki érte­sülésünk szerint még ezen a héten, de legkésőbb a jövő hét elején jóváhagyásával látja el a határozatot. A közgyűlés állásfoglalása megfelel a kormány intencióinak. A kormány azt akarja, hogy az építke­zés a banktőke segítségével induljon meg. Így hát a belügyminiszteri jóváhagyása is soronkívül /Jog megtörténni, hogy az építkezési előkészületek mielőbb végrehajthatók legyenek s a műhelyekben megindul­hasson az ipari munka. A főváros vezetőinek a lakásépítéssel kapcsolatban nagy gondot okoz az a kérdés, hogy hol jelöljék ki az épületek számára szükséges házhelyeket. A kö­zönség és a közérdek azt követeli, hogy a város belső részein is épüljenek az új házak, mert ezáltal az építkezés nemcsak olcsóbb lesz, hanem a lakók számára is óriási előny, ha lakóhelyük a forgalmi központokban létesül. A törvényhatósági bizottság tagjai is a város belső részén való építkezést követelik, mert már megelégették, hogy a város folyton csak a kültelkeken, a főváros határában elterülő mezőkön építkezzék. Egyes öreg, vaskalapos városi tisztviselők azonban mereven ragaszkodnak ahhoz, hogy a vá­ros Budapest külterületeinek fejlődését mozdítsa elő az új építkezésekkel s az uj házakat ismét Újpest, Kispest és Óbuda határában akarják felépíteni. Ez ellen a szándék ellen már pénzügyi okokból is tilta­kozni kell. mert, ha az épülő házak csakugyan ezeken a külterületeken létesülnek, súlyos milliár- dokat fog a főváros elpocsékolni csak közművekre s ezzel megdrágítja az építkezést s cbbőll kifolyólag természetszerűen a lakbéreket is. Az út- és csatorna­műiden jel, hisszük, hogy a megújhodó tavasz friss, új városházát talál, hogy a Petur bánok ökle odacsap arra az asztalra, ahol eladták őket és szebb jövőre virrad Budapest törvényhozása, a paktumok és megalkuvások eddigi tanyája. választ, elég lesz a választás idejét egy napra kiírni, mert nem sokan lesznek, akik az urnákhoz járulhatnak. A házak kapualja különben tele van plakátokkal, amelyek a választói összeírásról tájékoztatják az el­fásult polgárokat. Az egyik hirdetményen közli az összeíró biztos azok névsorát, akiket az illető házban a választói névjegyzékbe felvett. Akü a választók jegyzékéből kihagytak, az a kihagyás miatt csak saját maga szólalhat tel s választójogosuííságát okiratokkal köteles igazolni. A jogosulatlan felvétel ellen azonban bármelyik választó felszólahat, de meg kell jelölnie azt a vá­lasztójogi kelléket, vagy jogcímet, mellyel a szerinte kifogásolt személy nem rendelkezik, vagy azt a ki­záró okot, amely miatt az illetőt a választójog nem illeti meg. A felszólalás az összeíró lapon megneve­zett biztosnál élőszóval, vagy levélben jelentendő be, az azon a 8 napi határidőn belül, amelyet a biztos a kapu alatt kifüggesztett összeíró lapon megjelöl. Fel­szólalni lehet ez idő alatt hétköznapokon este 5 és S óra, vasárnapokon délelőtt 9 és 12 óra között. Akinek választójogát valaki felszólalással megtá­madta, azt az összeíró biztos felszólítja, hogy 8 napon belül igazolja a kifogásolt kelléket, vagy jogcímet. Amennyiben az illető ennek eleget nem tesz, a név­jegyzékből nevét törlik. Február 15-től március 1-ig. az ilyen módon elkészült ideiglenes névjegyzéket a városházán teljes egészében kifüggesztik, az egyes házakban pedig a házban lakó választók névsorát teszik közszemlére. építési ügyosztály pontos adatokkal kimutatta, hogy például a Ceglédi-út mentén, ahol pedig vannak csa­tornák, utak, közlekedési útvonalak és világítási hálózatok, mégis 1.000 lakásnak 21 milliárdba ke­rülne a közmüvek elvezetése az útesttől1 a házak be­járatáig. 3.400 lakásnál tehát kerek 70 milliárd volna szük­séges csak közművekre. aminek költségei természetesen a fővárost terhelnék. Terveznek azonban* olyan helyen is házépítést, ahol közelben nincs semmiféle közmű, s ha ott akarnának új csatornákat, utakat, villamos vonalakat és világí­tási hálózatot létesíteni, legalább 3—4-szerese. lenne a szükséges összeg a tervezett költségeknek. Nem túlozunk tehát, ha azt állítjuk, hogy a főváros 100 milliárdot akar feleslegesen kidobni azáltal, hogy lakatlan területeken építi fel az új bérházakat. Ha a belső városrészek üres telkeit építené be a főváros, ezt a 100 milliárdot egyszerre megtaka­ríthatná. mert a város belső részén egyetlen méter új csator­nát. vagy világító kábelt sem kellene lefektetni. A megtakarított Í00 milliárdon pedig újabb 1.000 lakás építése válnék lehetővé. Ez a józan gondolkodás a főváros vezetőin eddig, sajnos, nem kerekedett felül s az építési ügyosztály a városrendezési ügyosztállyal együtt egész mosta­náig azt tervezi, hogy a 3,400 lakást a Cégiédi-úton, a Oyöngyösi-úton. a belső Jászberényi-útón, az Óbudai Heuthall'er-féle telkeken, a Gyali-úton és az angyalföldi Tripolisz határán építi fel. A kisajátító bizottság ellenzi ezeknek a telkeknek a beépítését, mert szintén azt vallja, hogy belterületen kell laká­sokat építeni. A bizottság tagjainak álláspontját meg­WMnMHNmn Belterületen kell felépülniük a kislakásos bérházaknak. A közmüvek bevezetésének költségeiből újabb ezer lakás épülhetne. Legmodernebb gyógy­intézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR­Magánhliníkai osztályon teljes elfáfási díj napi 150.000 korona BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógy- VAS-UTCA17.SZ. helye, vízgyógyintézet, nap­és iégfürdok. Százezrek választójogát veszi el az áj Összeírás. Tudnivalók az összeírás során kihagyottak részére.

Next

/
Thumbnails
Contents