Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-04-27 / 17. szám
2 Függeilen Budapest 1927. április 27. vese, hogy az ellentéteket elsimítsa és harmóniát teremtsen. Főleg az országos kormányzat és a főváros vezetősége között kell biztosítani ezt a harmóniát. A főváros mindig igyekezni fog az országos^ kormányzatot támogatni, minden fontos és közérdekű ténykedésben. A múlthoz képest egyébként a viszonyokban lényeges javulást lát. íiizonyos optimista felfogást vall és azt hiszi, hogy összefogó munkával, vállvetett, szorgalmas, józan politikával meg fogjuk teremteni Budapest életében is a jobb jövőt. Ennek a jobb jövőnek egyik lépcsőfoka ez a költségvetés, s ezért ajánlotta a közgyűlésnek elfogadásra. A főváros műszaki igazgatásának hibái. Ezzel a cikkel igen előkelő helyről tisztelték meg a Független Budapestet. Olyan helyről, amelynek döntő szava van műszaki — tárgyi és személyi — kérdésekben egyaránt. Meggyőződésünk, hogy a cikk a főváros minden illetékes és érdekelt rétegében nagy érdeklődést vált ki. I. A Széchenyi-fürdő építése körül fölmerült és nyil- yánosságra került bajok fölkeltették most már a nagyközönség széles érdeklődését a főváros műszaki ügyei iránt s ami még sokká! örvendetesebb, magukra vonták a főváros közigazgatásának vezetésére és irányítására illetékes és hivatott körök figyelmét is. Ennek üdvös hatása bizonyára abban fog ^megnyilatkozni, hogy módot fognak keresni a műszaki igazgatás bajainak gyökeres orvoslására. A tünetek kezelése máris! megtörtént vagy folyamatban van, de meg kell keresni a bajok forrását s meg kell szüntetni a bajok okozóit. Ezt a célt kívánjuk szolgálni azzal, hogy rámutatunk azokra az anomáliákra, amelyek a fővárosi adminisztrációban a fővárosi törvény .avult rendelkezései alapján mind a mai napig nemcsak fönn- állanak, hanem amelyeket — éppen mert a törvény • rendelkezéseiből folynak — tovább is alkalmazni kell, még akkor is, ha azok káros következményeit előre látjuk. Sjajnálattal kell azonban látnunk, hogy eddig még csak nagyon kevesen vették észre, vagy ismerték be, hogy melyek az igazán elavult s ma már tarthatatlan rendelkezései a törvénynek s a rendezés mikéntjét az ősrégi, elavult elméletek fenntartása mellett kívánják megállapítani. A fővárosi törvény betűit, de szellemét is magától értődőén a múlt évszázad hatvanas életviszonyai, az akkori világnézet s az ország kulturális helyzete adták meg és tüntetik föl. Az akkori művelt középosztály egyetlen egy rétegből állt. a jogászokból. Az úgynevezett úri társaságot a miniszteriális tisztviselők, bírák, ügyvédek képezték, a vidéken a megyei tisztviselők s a föld- birtokosok. Az orvost, mint szükséges rosszat megtűrték. a tanár, mérnök, gyógyszerész, akiket ma már többé-kevésbbé egyenrangúnak ismernek el az intellektuel társadalomban, akkor számba sem jött. Ma is ismeretes még a filozopter. indzsellér, föld- kóstoló, lánchúzó. méregkeverő, patyikus nem rosszindulatú, de tréfásan lekicsinylő elnevezése, amivel ezeket a foglalkozásokat megkülönböztették az akkor egyedül műveltségszámba menő jogi képzettséget föltételező foglalkozásoktól. Meg is volt az alapja akkor ennek a megkülönböztetésnek. A többi tudományos szakról most nem beszélve, megállapítható, hogy a mérnöki tudományok és a mérnökképzés a múlt század utolsó negyedéig Magyarországban meglehetősen gyengén állott. A technikai tudás alig érte cl a mai felsőipariskolai színvonalat s inkább gyakorlati ismeretekből állott. Ebből a tudományos alacsonyabbrendüségből eredt az, hogy a művelt családok gyermekeiket nem adták erre a pályára s az első, komoly és már tudományosan képzett mérnökgeneráció az akkori úgynevezett polgári osztályból, tehát iparosok, kereskedők s egyéb nem jogászcsaládokból került ki. Figyelembe kell vennünk még azt is, hogy a fővárosi törvény alkotása még a kiegyezési időszakba esik. amikor az ország legvitálisabb érdekeit a közjogi kérdések képezték, amely kérdéseknek leghiva- tottabb magyarázói, valóságos szakértői éppen a jogászok voltak, akiknek kétségtelen érdemei ezen a téren elviitathatlanok. . Ez a magyarázata annak, hogy a fővárosi törvény ben s általában törvényeinkben, amelyek a köz- igazgatásról szólnak, még ma is az a szellem uralkodik, amely a közélet irányításában minden rendelkezési jogot kizáróan a jogi képzettségű tisztviselőknek ad meg s vezető állásokra egyedül csakis a jogi képesítést minősíti. Kivételt csakis a politikai színezetű állások: főispán. főpolgármester, politikai államtitkár és miniszter, képeznek. Itt ismernek el egyedül törvényeink hivatottságot, amely hivatottságnak a megállapítása azonban a mindenkori államfő jogai közé tartozik. A művészet, technika és magyar munkáskezek gyönyörű alkotása a Spolarich-étterem söröző BUDAPEST. IV. KÉR., FERENCIEK-TERE 7. SZ. Legjobb magyar konyha ! A legszebb kávéház pedig a Spolarich-kávéház BUDAPEST, Vili. KÉR., JÓZSEF-KÖRÚT 37-39. Esténként cigányzene. I.xpresso kávé. Saját sütő- és cukrászipar! üzem. Nézetünk szerint a hrivatottság nemcsak a politikai állásokban, hanem minden vezető állásban szükséges s nincs kötve semmiféle képesítéshez. Viszont a jogi képzettség magábanvéve még nem képesít a vezetői szerepre s azok a kvalitások, melyek a vezetésre hivatottá teszik az embert, nem jogi képesítésű egyénben is meglehetnek. E téren, hogy az élőket meg ne említsük, hivatkozhatunk a megboldogult hieronymi miniszterre, Zielinszky volt közmunkatanácsi elnökre, akik nemcsak elsőrangú szakemberek, de kiváló szervezők és vezetők is voltak. Főispáni karunkban ma is vannak mérnökök, kik semmiben sem maradnak jogi képzettségű kartársaik mögött. A mérnökök tehát bebizonyították, hogy a legmagasabb vezető állásban is megállják helyüket. Kétségtelen az, hogy az az inferióris helyzet, amelyben a mérnökök még ma szenvednek, nem alkalmas arra, hogy tudásukat és képzettségüket abban' a mértékben kifejthessék, amely tudásuknak és tehetségüknek megfelelne. A kötöttség, az alárendeltségi viszony nemcsak jogilag teszi lehetetlenné a magasabbrendű tevékenységet, hanem szellemileg is indiszponálttá teszi az egyént az önálló tevékenységre. Hány kiváló, alkotásra hivatott, rendkívüli tehetséggel megáldott mérnök ambíciója tört le s mennyi áldásos munkaeredmény maradt el a miatt, hogy a mérnökök szava — a rendelkezési jogok hiánya miatt — megértés nélkül hangzott el, vagy kicsinyes féltékenységből nem vétetett figyelembe. Belátjuk, hogy sok önzetlenség s ideális gondolkozás kell ahhoz, hogy a ma uralkodó osztály rászánja magát arra. hogy sorai közé beengedje azokat, akik eddig csak szerény eszközök voltak az ő kezében. De ahogy 1848-ban a nemesség képes volt minden külső nyomás nélkül, tisztán csak az. igazság belátásából a jobbágyságot felszabadítani, úgy kell, hogy a jogászság is fölismerje a mérnökök alárendeltségéből származó károkat s maga nyissa meg az utat az arra hivatottaknak. A jobbágyság felszabadítása teljes, eredménnyel járt; ma alig tudjuk elképzelni, hogy nem is nyolcvan év előtt más mértékkel mértek a nemesnek s mással a parasztnak, de törvényeink még ma is más mértékkel mérnek a jogásznak s mással a szakembereknek. Ezt a mérnököket mélyen sértő, de a közre is kiszámíthatatlan károkkal járó megkülönböztetést meg kell szüntetni. A minősítési törvényt abban az értelemben kell megváltoztam, hogy bármely köztisztviselői állást minden főiskolai képzettségű egyén betölthessen. Ezzel megadjuk a lehetőségét annak, hogy az arra hivatottak vezetői állásokba is bejuthassanak. Szabad verseny nyílik. így nagyobb lesz a választék s ebből következően jobb az eredmény. De megmérhetetlen volna a törvénymódosításnak a haszna annak etikai hatásában. Ma a mérnökök előre tudják, hogy a legnagyobb tudás, Iegfokozottabb munkakifejtés dacára is csak szűkre szabott határig juthatnak el. viszont kényelmes beosztással s egy kis ügyeskedéssel ugyanazt az eredményt érhetik el. Ha minden mérnök azzal a fölemelő tudattal léphetne a fővárosi szolgálatába, hogy előtte nyitva a pálya s elérheti a legmagasabb tisztségeket is, bizonyára egész más munkakedvvel dolgoznék, mint ma. A tapasztalat is mutatja, hogy a mérnökök közül számosán otthagyják állásukat s a magántevékenység útjára lépnek, vagy a politikai pályára, vetik magukat. ahol oklevelük nem gátolja érvényesülésüket. Még többen vannak azonban azok. akiket körülményeik késztetnek a maradásra s elégedetlenül, vagy elcsüggedve végzik robotként a jobb jövő minden reménye nélkül mindennapi munkájukat. A minősítési törvény említett módosítása azonban csak az első lépést jelentené abban az irányban, hogy a jővárois műszaki igazgatásában a javulás lehetősége biztosíttassák. Ez a módosítás ugyanis csak azt tenné lehetővé, hogy'- a mériMkök előtt elvben megnyílnék a vezető állások: az alpolgármesteri és polgármesteri állások elnyerésének az útja. Valószínű azonban, hogy a gyakorlatban ez az elv sohasem érvényesülne, sőt, ha egy mérnök ez állások egyikébe be is kerülne, a főváros műszáki ügyeinek vezetésében nagyobbszabású változást alig érhetne cl. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek mai ügykörébe ugyanis oly heterogén ügyek végső intézése tartozik, amelyeknek csak föliiletes ismeretét sem lehet még egy pplihistortól sem követelni. Bizonyos, hogy a polgármestertől nem is kívánja senki, hogy oly ügyekben döntsön, amelyek bármely ,,jÄa UNIÓ cipőgyár Budapest, VII., Dohány-utca 16-18. Tel.: J. 426-41. Tisztviselőknek, altiszteknek kedvezményes árban adok cipőket. A SZENT GELLERT SZÁLLÓ ÉTTERMEI BUDAPEST KÖZÖNSÉGÉNEK LEGKEDVESEBB BÁLHELYISÉGEI Délután ötórai tea! Jazz-Bandi Minden csütörtökén este kedélyes családi est KÜLÖNTERMEK uanyban is szaktudást igényelnek. Más azonban az eset a ^ főváros alpolgármestereinél, akik az egyes ügyosztály-csoportok munkájának felülvizsgálását de egyszersmind azok irányítását is végzik. Úgy az irányítás, mint a felülvizsgálás eleve megkívánják a tárgyismeretet, mert annak hiányában az irányítás vagy elmarad, vagy helytelen lesz, a felülvizsgálat pedig vagy puszta parafálássá devalválódik vagy hatalmaskodássá fajul. Nagy hibája még a tárgyismeret nélkül való rendelkezési jognak az is, hogy a laikus lendelkező jóváhagyása vagy intézkedéséből származó hibákért a felelősséget a rendelkező nem hajlandó viselni, hanem azt, — hivatkozással éppen laikus voltára — áthárítja a végrehajtó szakemberre. Bizonyos az, hogy minden intézkedésért az felelős. aki azt elrendelte; ezt nemcsak a józan ész diktálja, hanem a törvények is megállapítják; viszont kétségtelen az is, de ezt már csak a józan ész mondja, hogy nem lehet valakit azért felelősségre vonni, amit kötelességéből etedöen jóhiszeműen tett, de hozzáértés hiányában a következményeket előre nem láthatta. Minthogy azonban a törvény erősebb, mint a józan gondolkozás ® a kettő itt egymással összeütközésbe került, viszont a logika és igazság fontosabb, mint egy elavult s ma már anakronizmussá vált törvény, ennélfogva a törvényt kell megváltoztatni. A fővárosi törvény az. amely azt az anakronizmust tartalmazza, hogy műszaki ügyek revideálá sára és irányítására a jogi képesítést és csak jogi képesítést ír elő. Érthető és logikus volt ez a rendelkezés 1872-ben, amikor műszaki ügyei a fővárosnak alig voltak, s így azok műszaki irányítására és felülvizsgálására szükség nem volt, hanem az irányítás és felülvizsgálat is kizárólag várospolitikai és gazdasági természetű volt. amihez különleges! szaktudásra sem volt szükség. Ma a műszaki ügyek a főváros igazgatásában óriási fontosságra tettek szert. A műszaki ügyek ellátása a főváros kiadásaiban annak több, mint negyven százalékát teszi ki. A műszaki személyzet központi igazgatási személyzetnek is körülbelül negyven százalékát képezi. A főváros háztartásában a műszaki munkák minden fajtája képviselve van, úgy, hogy alig képzelhető oly technikai kérdés, amellyel a főváros mérnökkarának foglalkoznia ne kellene. Ily körülmények között ma már nemcsak arról van szó, hogy a műszaki ügyek műszaki szempontból is irányíttassanak. hanem és elsősorban, hogy a különböző műszaki kívánalmak, a tervbe vett munkák, sőt a folyamatban levő munkák is egységesen, egymással harmóniában, egymást kiegészítve terveztessenek és végeztessenek. Ezek azok a feladatok, amelyek kimondottan csak alpolgármesteri hatáskörben végezhetők, alpolgár-* mesteri jogok mellett gyakorolhatók, de amelyek ma se el nem végeztetnek, de a törvény fogyatékosságai miatt nem is végezhetők. Itt jutottunk el a főváros műszaki igazgatása hibáinak első állomásához. .(Folytatjuk.) A SZEKESFOVAROSIKOZMUMKM TÄNACSÄ 4. rendeletének megfelelően FÜSTMENTES f! a tüzelés SZŰCS ésKNOH-fale NYEKEGROSrÉLOM Gyártja I., BUDAFOKI-ÚT 70. Egyéb gyártmányok : Gőzgépek, gőzkazánok, téglagyári, jéggyári berendezések, olaj- és borsajtók. Költségvetéssel díjtalanul szolgálunk, Tpijr Á liM & J’~T> A mozgóképszínház Fricsay 30 t>uú zenekar! _L ÖfX. '.JL JL ItXjL Dohány-utca 42. Telefon: József 440-27. Elsőrendű műsor minden héten!
