Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-04-13 / 15-16. szám
1927. április 13. Független Budapest 3 | Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul «!!::Si,h&,V Su 20. A pénzügyi bizottságban a főváros költségvetésének általános vitája már a második ülésen véget ért. Kilenc bizottsági tag volt együtt és egy szótöbbséggel fogadta el a bizottság a költségvetést. Ez az egyetlen szótöbbség pusztán a véletlen játéka. Lehetett volna megfordítva is. Önkéntelenül felmerül a kérdés, mi a magyarázata ennek a jellegzetes közönynek. Talán az. hogy a pénzügyi bizottság a baloldali pártok tiltakozása dacára olyan időben tárgyal, amikor a baloldali pártok tagjai kenyérkereseti elfoglaltságuknál fogva nem lehetnek jelen, vagy talán az. hogy a bizottsági tagok pártkülönbség nélkül ráeszméltek arra, hogy a bizottsági tárgyalásoknak pénzügyi kérdésekben semmiféle értelme nincs, mert bármit határoz is a pénzügyi bizottság, vagy a közgyűlés, a minisztérium, mint felügyeleti hatóság, saját hatáskörében — a közgyűlés általános óhajának figyelembevétele nélkül — dönt. A bizottság tagjai pártkülönbség nélkül érzik, hogy a főváros mai adminisztrációja, számos bizottsága és a mai összetételű közgyűlés halálra van Ítélve, és ezért a törvényhatóság legfontosabb bizottsága, a pénzügyi bizottság is. szárnyaszegetten és sokszor szakértelem, nélkül, de mint a fenti példa is mutatja, gyorstalpaló üzemben teljesíti feladatát. Nem érdemes. Siessünk! Aminthogy nem isi érdemes. A főváros közgyűlése úgy határozott, hogy 1927-re vonatkozólag eltörli a fogyasztási adók egy részét. A miniszter kijelentette, hogy a főváros közgyűlésének ezt a határozatát figyelembe vétetni nem engedi. A pénzügyi bizottság és a közgyűlés 60%-os pótadót állapít meg. A miniszter megsemmisítette a határozatot, és a pótadó kulcsát 5(J%-ra redukálta. A közgyűlés az ínségadó kulcsát 10%-ban állapította meg. a miniszter a határozatot megsemmisítette és a kulcsot 8%-ra redukálta. A közgyűlés kimondja, hogy a boltbérek felszabadítását ellenzi, Budapest Közönségére károsnak tartja, amiután csak egészen természetes, hogy a kormány a boltbéreket felszabadítja. A közgyűlés kimondja, hogy az adómérséklésről szóló törvényben foglalt és az autonómiára vonatkozó törvényjavaslatot alkotmánysértésnek tartja és az egész közgyűlés egyhangú határozata alapján a társ-törvényhatóságokat a javaslat ellen tiltakozásra szólítja fel, aminek természetes folyománya, hogy az autonómia korlátozására vonatkozó javaslat törvényerőre emelkedik. Lehetne folytatni a példákat annak illusztrálására, hogy a pénzügyi bizottság tárgyalása és pénzügyi kérdésekben a közgyűlés határozatai jogi jelentőség nélkül valók. Közgyűlés tervez — miniszter végez! Teljes objektivitással meg kell azonban állapítani, hogy a miniszter döntése sok esetben helyes. A főváros polgársága adófizető-képességének maximumához érkezett el. és hogy ilyen körülmények között a miniszter sem a 60%-os pótadót. sem az ínségadónak magas kulcsban való megállapítását nem engedélyezte, pénzügyileg teljesen indokolt intézkedés volt. De bármennyire helyes is a minisztériumnak állásfoglalása, a közgyűlési határozatoknak gyakori megsemmisítése, a közgyűlés állásfoglalásának semmibe vétele olyan intézkedések, amelyek komoly munkám nem ösztönöznek. Nem érdemes tehát komoly pénzügyi tevékenység kifejtése elsősorban azéit, mert a kormány nem veszi nagyon komolyan a közgyűlési határozatokat és gyakorolja a maga vétóját, sőt ellenkező irányban intézkedő hatalmát. De nem veszi komolyan a közgyűlés határozatát maga a közgyűlés sem. A közgyűlés felkérte a közgyűlésnek országgyűlési képviselő tagjait, hogy a boltbérek felszabadítása elleni közgyűlési határozatot memorandum kíséretéMegérkeztek a legújabb francia, német és angol tapétáink Hantos Testvérek r.-t. festő-, mázoló- és tapétázó-iparüzem BUDAPEST, VI., HORN EDE-UTCA 5. Telefon: L. 994-51, L. 985—23. Árajánlatokra felhívást kérünk! ben adják át a kormánynak. Kit képviselő jelent meg a sokból. A többi távollévő képviselő valósággal demonstrált ama közgyűlési határozattal szemben. amelyet egyébiránt a közgyűlésen megszavazott. Az országgyűlési képviselő bizottsági tagok jórésze heves harcot hirdetett „az autonómiát elrabló“ törvényjavaslat ellen, és mintán ebben a harcban vereséget szenvedtek, megelégedtek látszatengedményekkel és ezen látszatengedinények folytán magukat győzteseknek nyilvánítván, a képviselőházban lelkesen megszavazták azt a törvényjavaslatot, amelyik ellen a közgyűlés egyhangúkig tiltakozott. Nem érdemes tehát komoly munkát végezni azért sem, mert maga a közgyűlés sem veszi komolyan önmagát. De talán komolyan veszi a közgyűlést a tanács, amely javaslatokat terjeszt elő, amely intézkedéseket foganatosít, és amely a közgyűlésnek ellenőrzése alatt áll? -Nézzük hát! A tanács kidolgoz egy beruházási progrummot, amely megnyitja a gazdaságnak és a jólétnek zsilipjeit, és feltünteti azokat az óriási pénzügyi eredményeket, amelyek a beruházási programmnak megvalósítása után előállanak. A tanács olyan meggyőzően indokol, hogy megelevenedik lelki szemeink előtt az ismert reklám: .,Használat előtt — Használat után“. Beruházás előtt: kis rentabilitás; — beruházás után: nagy jövedelem. Ha azonban a dolgok mélyére nézünk, akkor keserűen kell konstatálnunk, hogy ezek a rentabilitási számítások merőben önkényesek, és hogy a tanács sem veszi túlságosan komolyan, sem a pénzügyi bizottságot. sem a közgyűlést. Az autóbuszüzem költségvetést terjeszt a közlekedési bizottság elé 1927. évi január hó 31-i dátummal és ebben előirányzatot készít arra az esetre, ha a beruházási Programm megvalósul. Ebből az előtejesztésből azt látjuk, hogy az autóbuszüzem jövedelmezősége nagyobb ma. mint lenne az esetben, ha a beruházási Programm valóra válna és a főváros 50 új autóbuszt megvenne. Nem is egészen két héttel később, 1927. évi február hó 15-én a tanács előterjesztésit tesz a pénzügyi bizottságnak a beruházási kölcsön felvétele tárgyában és ebben pontosan az ellenkezője foglaltatik annak, amit a közlekedési bizottságban előterjesztettek. Nevezetesen az, hogy az 50 autóbusznak megvásárlása az autóüzem rentabilitásának nagyfokú emelkedését eredményezné. Mit tegyünk?! Bosszankodjunk azon. hogy a közlekedési bizottságnak más előterjesztést tesznek, mint a pénzügyi biizottságm.k?! Beszéljünk arról, hogy ez csődje az egész közigazgatásnak és semmibevétele a közgyűlésnek, amely a bizottságot kiküldötte. írjunk szatírát? Ugyan kérem, nem érdemes. Egyáltalán nem érdemes pénzügyi kérdéshez szakszerűen hozzászólam. .Komoly pénzügyi feladat volna lecsökkenteni az adókat, leszállítani a közszolgáltatások, viz. gáz, villany, vasút árát. általában megvalósítani azt a progrummot. amelyre a közgyűlés a választások alkalmával mandátumot kapott. Mindez utópia. Ezen a téren nem történik semmi, Budapesten minden lélek több mim 21 aranykorona jövedelmi adói fizet. Más törvényhatóságok ennek az összegnek csak 1U, Vá-öd részét. Budapest költségvetése olyan vérszegény, hogy egy nevetségesen kis összeget, egy millió pengőt csak úgy lehet a legszükségesebb célokra kiizzadni, ha költségvetésen kívül, a jövedelemadót 10%-os ínségadóval megpótlékolják. A beruházó kölcsön rentabilitását minden áron ki kell mutatni, és ezért a tanács úgy állítja össze a beruházó programmját és költségvetését, hogy a felveendő kölcsönt 50 .év alatt fogja amortizálni. Azért 50 év alatt, mert akkor egy évre aránylag kis ösz- szeg esik. Tisztára struccpolitika. Nemcsak azért, mert 50 éves kölcsönt kapni valószínűleg nem lehet, de azért is, mert minden pénzügyi koncepcióval ellenkezik 50 év alatt törleszteni azt a gépet, amelynek élettartama 15 év. Mindezekről édeskevés szó esik a pénzügyi bizottságban. Ott technikai kérdéseket vitatnak meg, mintha mérnök- és építészegyesület ülésein volnánk; ott szociális kérdéseket íejtegetnek, mintha a szociálpolitikai ügyosztály ülésein volnánk; ott /pedagógiai kérdésekről vitáznak, úgy hogy már egyszer a pénzügyi bizottság ülésein megállapítani voltam kénytelen, hogy ezt a bizottságot azért hívják pénzügyi bizottságnak, hogy ott mindenről lehessen beszélni, csak pénzügyi kérdésekről ne. Adót mérsékelni, a közszolgáltatások árát leszállítani. általában a választási programmot megvalósítani nem lehet akkor, ha a pártok túllicitálják egymást az alkotniakarás vágyával. A pártok, a tanács tagjai, bizottsági tagok eszméket termelnek, hogy valóra hívják a jövő század regényét és* hogy eljöjjön az az édenj állapot, amikor Budapesten á kőszikla is terem virágot. Amikor ezeket a ragyogó programrnokat hallom, amelyeknek pénzügyi átgondolása hiányzik, amelyeknek pénzügyi fedezete a holdban van. mindig az a gyanúm, hogy az előterjesztést tevő, a fórumon ágáló egyének nem is a napisajtónak, hanem egyenesen a történelemnek dolgoznak. Azt akarják, hogy Budapest majdan díszsírhelyet adományozzon nekik és a hálás utókor utcákat és tereket nevezzen el róluk. Meg is érdemlik. Ök a kimagasló egyéniségek, akik palotákat vásárolnak könyvtár részére, akik lenyúzó beruházásokul létesülnek, amelyeknek jöveA SZÉKESFŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSA .. rendeletének megfelelően FÜSTMENTES g a tüzelés NA® SZÉNSZüCSfaKNOll-féú NYEREGRDSTÖíO« Gyártja : I., BUDAFOKI-UT 70. Egyéb gyártmányok : Gőzgépek, gőzkazánok, téglagyári, jéggyári berendezések, olaj- és borsajtók. Költségvetéssel díjtalanul szolgálunk, dehne nulla, elfelejtvén, hogy a mai költségvetésnek egyensúlya csak fikció, amelyet csak agyuknak izzadságos munkájával lehetett papírra vetni. Ha egyfelől látjuk a városi közigazgatásnak számos hibáját, mint szenvedő alanyok érezzük a már már elviselhetetlen adókat és becsületesen bevallani vagyunk kénytelenek, hogy ilyen közigazgatás mellett az adók és közterhek mérséklése nem áll módunkban, másfelől látjuk az alkotásnak azt a vágyát, amely megmámorosítja az elméket, de amely alkotásoknak megvalósítása a közterheknek további emelkedését vonja maga után, akkor meg kell állapítani, hogy nem érdemes kritizálni, mert ezen a közgyűlésen nem lehet segíteni. Rohan ez a maga vesztébe. Die Toten reiten schnall. 3VIecIcIö rxiimteet. , Irta ör. Láng Lajos székesfővárosi bizottsági tag.
