Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1927-04-06 / 14. szám

2 Független Budapest 1927. április 6. Nincs többé hiteltúllépés. Soity tanácsnok rendelete a túlkiadások ellen. Múlt heti számunkban megírtuk, hogy a közmun­káknál ezentúl egyszerrsmindcnkorra megszűnik a túlkiadások és felülfizetések rendszere. A tanács leg­utóbbi ülésén határozatot hozott, hogy a jövőben semmiféle megokolással sem engedélyez túlkiadáso- kat s ennek alapján Soity Lajos tanácsnok a követ­kező hirdetményt adta ki: — Utóbbi időben ismételten előfordult azon eset, hogy egyes vállalkozók, akik szabályszerű verseny­tárgyalás alapján bizonyos munkát vagy szállítást meghatározott egységárak alapján megkaptak, utó­lag részben a vállalkozás elvégzése előtt, részben pedig utána azon kérésekkel fordultak a tanácshoz, hogy az egységárak felemeléséhez utólag járuljon hozzá. Az ily kérvényezők kérésük alátámasztására rendesen valamely ipartestületi írást vagy újság­cikket, vagy egyébfajta írást szoktak csatolni, mely- lyel kérésük indokoltságát igyekeznek megerősíteni. Minthogy az ily vállalkozóknak ezirányú törek­vése a legélesebb ellentétben áll a közszállítási sza­bályzat szellemével s voltaké pen e szabályzat ki­játszását célozza, mert abban az esetben, ha a ha­tóság e kérelemnek eleget tenne, illuzóriussá válnék egvrészt a versenytárgyalások komolysága, más­részt minden kalkuláció és költségvetés: s minthogy az ily kéréseknek való elégtevése azonkívül hitel­túllépésekre is vezetne, ami pedig tilos; mindezekre való tekintettel a legszigorúbban uta­sítom a vezetésem alatt álló ügyosztály alkalma­zottait, hogy az ily kérelmeket már a limine utasít­sák vissza, tikár külön szóbeli, vagy írásbeli kére­lem formájában terjesztik isi elő, akár pedig szám­lákba, keresetkimutatásokba van az kifejletten vagy burkoltan belefoglalva. Egyébként utalok arra, hogy a szabályzati hirdet­mények szövegében különben is mindig bennefog- laltátik a következő szövegrész: „Az egységárak felemelését a vállalkozó sem időközi munkabér-, sem anyagáremelkedés címén, sem bármi egyéb címen nem kérheti." Amennyiben pedig kivételesen valamely egység­ártól való eltérés azért mutatkoznék indokoltnak, mert az illető munka műszakilag tökéletesebb kivi­teléhez több anyag felhasználása szükséges, mint az az elfogadott ajánlatban szerepel, akkor a vállal­kozó ennek szükségességét a munka elvégzése előtt tartozik az építési ellenőrnél bejelenteni, aki is, ha a szükségességét elismeri., azt az építési napióba bevezetni tartozik. Az egységár változása iránt azonban minden körülmények közt a tanács határoz. E rendelkezésem betartásáért a vezetésem alatt álló ügyosztály valamennyi alkalmazottja személyi­leg minden fegyelmi felelősséggel tartozik. AzújSzéchenyi-fürdőjövőjeszámokban. Emelkedés a bevételekben. — Az amortizációi 20 vagy 25 évre kei! felosztani. — A drágább építkezés nem csökkenti a Széchenyi-fürdő várható jövedelmezőségét. A Széchenyi-fürdő 55 milliiárdra emelkedett épí­tési költsége folytán nem maradhattak érvényben az eredeti jövedelmezőségi számítások, mert számolni kellett egyrészt a megnövekedett építési költségek súlyosabb mértékű amortizációjával, másrészt az újonnan létesült hasznos helyiségek jövedelmének szaporodásával. A 25 milliárdos építési költség alap­jain megejtett számítások szerint a Széchenyi-uszoda bevételei egy évre 287,365 pengőben, a kiadások 228,297 pengőben voltak előirányozva, míg a nép-> fürdő bevételei 256,101 pengővel, a kiadások 214,265 pengővel szerepeltek az előirányzatban. E szerint a j 25 milliárdos befektetés mellett az uszoda évente 59,070 pengőt, a népfürdő 41,839 pengőt jövedelme­zett volna tisztán. Az építési költség emelkedése és új helyiségek ; létesítése folytán ezek a számítások megdőltek esi az illetékes tanácsi ügyosztály most új alapon szá­mította ki az új Széchenyi-fürdő bevételeinek és ki­adásainak várható mérlegét. E szerint a strand­uszoda üzeménél a bevételek jelentősen emelkedni fognak. Miután a vetkőzőszekrények és a kabinok száma sokkal nagyobb lesz, mint ahogy eredetileg tervez­ték, egy száz százalék erejéig kihasznált napon 5,660 látogatóra számítanak, szemben az első tervezetben remélt 4,260 személlyel Ez esetben 7,780 pengő lenne a napi bevétel, az eredetileg előirányzott 5,990 Pengővel szemben. A fürdőszezont 100 napra terve­zik és az új megállapítások szerint egész szezonban 237./20 személy használhatná a fürdőt és az általuk befizetett belépődíjak 326.760 pengőt tennének ki. Az első jövedelmezőségi számítás csak 178,920 sze­méllyel és 251,580 pengő bevétellel számolt. E sze­rint a megnövekedetí Széchenyi-fürdőben 58,800 sze­méllyel több fürödiie egy szezonban, és a belépő­díjak az eredeti előirányzattal szemben 75.180 pengővel szaporodnának. A fürdőruha-kölcsönzésnél alapul vették, hogy min­den tizedik személy úszóruhát s minden ötödik lá­togató egy törülközőt vesz igénybe és a ruhaköl­csönzésből 33,180 pengő bevételt remélnek, az eiso előirányzat 25.200 pengőjével szemben. A biiffé bérletéért a bruttó bevétel 10%-át remé­lik és az átlagfogyasztást egy-egy személy után egy korsó sör értékében vették fel. A büíféforgalomból eredő jövedelmet 11,886 pen­gőre becsüli a számítás, az előző 8.588 pengős előirányzattal szemben. Közegészségügyi problémák megoldása a fővárosban. Irta Dr. CSORDÁS ELEMÉR tiszti főorvos. I. Gyár- és iparegésiségügy A szocfólhigiénés problémák megoldása terén egyik legfontosabb, de egyúttal legnehezebb kérdés az iparegészségügy, vagy más szóval az egészség- ügyi munkásvédelem. Ezen a téren egészségügyileg nagyon elmaradtunk, de most már itt az ideje, hogy a munkát megindítsuk. Fudatában vagyok annak, hogy a mai gazdasági hellyze/t sok minden ilyen irányú munkának határt szab. Azonban hangoztatnom kell azt is, hogy ha a munkások életének és egészségének megvédésé­ről és megmentéséről van szó, akkor óvatosnak kell l'enni a gazdasági érdekek minduntalan való hang- súlyozásával. A háború előtti években, jobb gazda­sági viszonyok között is igen gyakran a minimális anyagi befektetés mellőzésével elnézték és eltűrték a legtarthatatlanabb egészségügyi állapotokat. A múlt hibáit kell megszüntetnünk és a jövőben egész­ségesebb irányt kell követnünk. Nemcsak a szociálhigiéne szempontjából, hanem igen fontos nemzeti szempontból is mindejr erő­vel törekednünk kell arra, hogy a dolgozó mun­kások egészségi viszonyainak javítására mindent megtegyünk. Ez a pont az, ahol a szociálhygienikus kilép a maga orvosi munkájának területéről és fon­tos missziót teljesít egy nagyobb területen, ugyanis fontos prophyl'axist végez a szociálpolitika terén is. Ami a gyűr- és iparegészségügyet illeti, nálunk a székesfővárosban nem is annyira a nagy gyárakról, mint inkább a kisebb ipartelepekről és műhelyekrői van szó. Akar merre is megyünk a székesfőváros területén, mindenhol azt látjuk, hogy az út szintje alatt, mé­lyen fekvő pincékben vannak a műhelyek, ott doT- goznak a munkások a legegészségtelenebb viszonyok kozott, a deli napfény idejében is mesterséges vilá- gilas mellett, a levegő ott nyirkos, dohos, a talajból eredő meghűlés ellen védve, nincsenek, a legtöbb helyen a csatorna magasabb fekvése miatt vízveze­ték és mellékhelyiség nincs stb. Milyen sok beteg kerül ki az ilyen műhelyekből, tuberkulózis, rheumás, rosszhiszemű stb., de ezzel! karöltve a lelkűkben is elkeseredett munkások. Ha ma annyit beszélünk a keresztény nemzeti gondolat renaissanceáról, akkoi íme egy terűiét, ahol az nem praxisokban, hanem alkotó munkában élheti ki magát. A keresztnek fé­nye kell, hogy behatoljon ezekbe a sötét pince- odúkba is. hogy az ott dolgozók érezzék a hatóság gondoskodását. Csak. kiáltó példaképen akarok egy-két esetet fel­említeni. Egyik nagy ipartelepen, ahol több száz ló részére van istálló, láttam azt, hogy az istállók kifogás­talanul1 vannak megépítve, a falak frissen vannak meszelve, a kőpadló kitúrna, minden lóállás mellett csatornalefolyó, mindegyikben kellő számú vízveze­téki csap stb. van. Ugyanazon a telepen a munkás­lakások nedvesek, vízvezetékük alig van, közös, gödrös ánnyékszékek vannak, a munkások a ruháikat a szennyes műhely falárai akasztják, ha olajos, szennyes kezüket meg akarják mosni, az istállóban a lovak részére szolgáló vízvezetéki csapokból kap­hatnak hidegvizet stb., étkezniük a szabadban, az udvarban kell. A telepet vizsgáló alpolgármestertől csak lannyit kérdeztem: „„Hát nem politikai pro­phylaxis Tenne-e itt a higiéné?“ Ha a főváros külterületein járunk és a hideg, vagy esős időben azt látjuk, hogy a járda szélén ülve fo­gyasztják el a munkások kihűlt ételüket, akkor mindenki természetesnek tartja a kérdés sürgős megoldását. Ha kimegyek a legpiszkosabb munkát végző bél­tisztító tcrcore és azt látom, hogy 30' munkás részére a szekrény alul kotornák ki egy rozoga bádogtálat mosdás céljára, akkor a legnagyobb frivolitásnak tartom az iparegészség'íigy terén a gazdasági érde­keket unosuntalan hangoztatni. Hátha még elősorolnám mindazokat az ártalmakat, amelyek az iparűzés következtében hárulnak a munkásokra, vagy a műhely környezetére. Itt már tovább tétováznunk nem lehet. Igaz ugyan, hogy a törvény megfelelően intézkedik, A fodrászat, a dohánytőzsde és a kisebb helyfogla­lásokból évi 2,000, a fényképezési jog bérbeadásá­ból 800, a hirdetési területek bérletéből 3,000 és egy esetleg létesítendő mozi jövedelméből évi 4.000 pengő bevételt számítanak. Az új tervek szerint ugyanis mozi is létesülne a strandfürdőben, amely célra a stranduszoda emeleti lépcsős terrasza, valamint a büffé-terrasz, mint nézőtér kiválóan alkalmas. A kibővített népfürdőben 730 szekrény lesz és a látogatók számát évenkint 514,630 személyre becsü­lik. A várható fürdődíj egv pengős beléptidíjjal te­hát 514,630 pengő lesz évente. A népfürdő eddigi bevétele egy évben mindössze 264,405 pengő volt. A népiúrdőosztályon a fodrászat bérbeadásából 1,200, az alagsori vendéglő bérletéből 10,000. a rendőr­szoba évi béréből 1,600, a tejcsarnok és kávézó­helyiség után 6,000, és a létesített lakások bére után 1,800 pengő bevételre számítanak. Jelentős bevételi lehetőséget várnak a loggia- szerüen tervezett, de hasznot nem hajtó födött át­járó folyosó helyett kialakított ivócsarnok helyisé­gektől. mely reményre a Hungária-forrás nagy for­galma. valamint a Széchenyi-fürdő ártézivizének majdnem félszázados nagy népszerűsége jogosít fel. 'A Hungária}-forrást ezidőszerint naponta mintegy 3,500—4,000 személy látogatja és a bevétel a műit évben 103,375 pengő volt. A létesítendő új ivócsar­noknál nem számítanak ilyen nagy bevételre, de re­mélik. hogy az ártézi ivócsarnok forgalma legalább egyötöde lesz a Hungária-forrás látogatottságának, így az ivócsarnok évi bevételét 20.675 pengőre ér­tékelik. A kiadások megállapításánál a főváros illetékes ügyosztályai szintén jelentős változásokat esz­közöltek az eredeti tervvel szemben. Az első számí­tásnál ugyanis az építkezésbe befektetett tőke 10 évi amortizációjával számoltak, az építési költségek rendkívüli emelkedése folytán azonban most már iegalább is 20, vagy még inkább 25 évi amorti­zációra kell gondolni. Az épületfenntartást a régi számítás szerint az épületérték 4%-ában irányozták elő. ami 62,400 pengő lett volna ez a teker húsz évi törlesztés mel- tés folytán elég lesz két százalékot fordítani a fenn­tartásra. Miután az építkezési költségek 4,400.000 pengőt tesznek ki, így a fenntartási költségek évente 8,800 pengőre fognak rúgni. Az adókat és a közter­heket a bruttó üzemi fölösleg 10%-ában irányozták elő. A befektetett tőke- és kamatszolgáltatásra úgy, mint eredetileg, most is 7%-os kamat mellett irá­nyozzák elő az amortizációt, de nem 10 évre, hanem 20 vagy 25 évre. Tíz évi törlesztés mellett 284,755 pengő lett volna ez a teher, húsz évi törllesztés mel­lett pedig 377,560 pengőt tenne ki. A fürdő üzleti feleslege az eredeti számítások sze­rint évente 100,909 pengő lett volna, míg az új szá­mítások alapján 20 éves törlesztés mellett évi 88,237. 25 évi törlesztés mellett évi 155,999 pengő várható. a legmegbízhatóbb! SOPRON-, GYŐR- és VASMEGYEI TEJGAZDASÁGI R. T. Központi üzem és irodák : I., Fehérvári út 33 35. — Telefon: J. 305-31 és J. 428-01. vannak rendeletek is. melyek ebben a tekintetben eleget tetteik. De ha egyik oldalon nézem az előbb vázolt tarthatatlan helyzetet, a másik oldalon pedig a törvényeket, rendeleteket, a blankettákat és a kettőt egybevetve azt látom, hogy minden úgy van és úgy marad, amint volt. akkor, hogy egy kissé szabadabban fejezzem ki magamat, csak egy szálló igével jellemezhetem a viszonyokat: „A Sipka­szorosban minden csendes!“ Az 1876 : XIV. t.-c. a hatósági orvosokat, az ipar gyakorlásáról és az ipar felügyeletéről szóló tör­vények az iparfelügyelőket bízzák meg az ipartele­pek vizsgálatával. De nem a vizsgálat ám a fon­tos, és hogy ki végzi azt, hanem az annak alapján teendő szociálhigiénés intézkedések. Meg keli ol­dani a kérdést, még pedig minél sürgősebben. A mi közigazgatási rendszerünkben ugyan hozzá vagyunk szokva, hogy sok fontos és komoly dolognak, sok életrevaló tervnek fejfái a paragrafusok, de azért az élet hatalmasabb lesz a paragrafusoknál. A kormány- hatóságnak éppúgy, mint a törvényhatóságnak fel­adatai. hogy ezen a téren sürgősen és energikusan rendet teremtsen1. ' .. Szociálhigiénés problémáik megoldásában egyik legfontosabb kérdés az orvosi munkásvédelem meg­oldása. A székesfőváros egészségügyi, intézményeit és a tisztiorvosi karát megoldhatatlan feladatok elé állítják ezen a téren, ha a kormányhatóság és a székesfővárosi iparhatóságok segítségükre nem sietnek. A gazdasági élet fellendülésével és szebb jövőjével kapcsolatban reméljük a szociálhigiénés munka fellendülését és szebb jövőjét is. A lakásépítésekkel kapcsolatban pedig nem volna szabad megfeledkezni e téren is egészségesebb állapotokat teremteni és megfelelő műhelyeket is kellene építeni. Magyar FeSvonő és Gépgyár R.-T. Wertheim F. és Tsa U óda VI., LEHEL-UTCA 12. TELEFON : 900-99, 908-54.

Next

/
Thumbnails
Contents