Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-03-24 / 12. szám

XXI. évfolyam. 1926. március 24 12. szám. Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre .......... . 20 pengő = 250.000 korona. Fé l évre................... 10 pengő — 125.00J korona. ________________Egyes szám ára 5.000 korona.__________ Fő szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. (Telefon : József 45—82.) A közüzemek, amelyek a revíziós bizottság jelentése óta már amúgy is a nyilvánosság érdeklődése elé kerül­tek, most egyszerre sokkal aktuálisabbak lettek, mint idáig voltak. Népgyűlések, felvonulások, hangos botrányok és cikksorozatok foglalkoz­nak a közüzemekkel és olyan parázs harc kö­zéppontjába kerültek a főváros üzemei, amely tömegeket mozgat meg és heves indulatokat vált ki minden oldalról. Nem a főváros vezetőségében, vagy pedig a törvényhatósági bizottságban dúl a harc, egy­előre még csak az utcán és a sajtóban. A két ellentétes tábor, mielőtt megkezdődnék a tulaj­donkénem küzdelem, előbb alá akarja támasz­tani a maga álláspontját és éppen ezért fel­vonultatja a maga „tömegeit“, hogy aztán le- \ gyen kikre hivatkozni, ha a harc esetleg komo­lyabbá válik, mintsem azt sejteni lehetett. Amióta a demokratikus blokk bevonult a vá­rosházára, az üzemek kérdése az első alkalom, amelyben a blokk egyes pártjai közt ellentét mutatkozik. A demokraták, akik polgári érde­kekért harcolnak, üzemellenesek, kimondották, hogy az üzemek a polgárság érdekeit sértik, míg a munkásság, a szociáldemokraták, az üze­mek további fenntartását és fejlesztését követe­lik, mert az közérdek és mert főképen a szegé­nyebb néposztályok érdeke. Ha elolvassuk azokat a beszédeket, amelyek az üzemeket halálra akarják ítélni, úgy meg­lepetéssel kell konstatálnunk, hogy az argumen­tumok közt legelsősorban a polgári érdek sze­repel. A szónokok úgy tüntették fel az üzeme­ket, mintha azok a polgárság ellen, a polgárság megrontására működnének és ha elolvastuk a vasárnapi gyűlés beszédeit, úgy azt kellene hinnünk, hogy ‘a főváros üzemei a szociál­demokrácia eszközei, amelyek ellen végkimerü­lésig kell harcolnia mindenkinek, aki polgári gon­dolkozáséi. A vasárnapi és hétfői gyűlések, minden való­színűség szerint, egy nagy és elkeseredett harc előhírnökei, amely harc esetleg a demokratikus blokk felbomlására vezethet előbb-utóbb. Éppen ezért komolyan kell foglalkoznunk ezzel a hábo­rúsággal és elejét kell vennünk minden efféle lehetőségnek, mert most, amikor a harc még nem terelődött iát a törvényhatóságba, most még meg lehet találni azt a középútat, amelyen a harcos ellenfelek találkozhatnak. Hogy hol van ez a középút és mi az a Plattform, amelyet meg kell találniok a szemben álló feleknek, azt nékik maguknak kell megállapítaniok, de egy bizonyos: úgy a polgárság, mint pedig a- mun­kásság érdeke közös abban, hogy a demokra­tikus blokk megmaradjon és ez a közös érdek sokkal nyilvánvalóbb, semmint azok az állító­lagos polgári, avagy munkásérdekek, amelyekre a szónokok hivatkoztak. Mi nem hisszük el, „ hogy az üzemek megszüntetése polgári érdek lenne, — szemben a munkásérdekkel, — azt sem hisszük el, hogy fenntartásuk kizárólag munkásérdek lenne és meg vagyunk győződve arról, hogy ebben a kérdésben oly sok közös érdek találkozik mindkét részről, hogy ezek könnyen diadalmaskodhatnak az ellentétes ér­dekek felett, különösen akkor, ha a közös érde­keket keresik és nem az ellentéteket. Túlságos nagy élannal indult meg a harc és hisszük, hogy az a hév, amely megindította, csökkenni, tompulni fog az idők folyamán. Nem szabad az üzemek kérdését a szenvedélyek já­tékává tenni, mert a szenvedélynek semmi ke­resete ott, ahol — üzletről van szó. Az üzemek kérdése pedig — üzlet. Üzlet a fővárosnak, üzlet a polgárságnak és munkásságnak egyaránt és arról, hogy jó, vagy pedig rossz üzlet-e, nem az utca. fog dönteni, hanem a szigorú és alapos vizsgálat, amely józanságra és nyugalomra kö­telez, nem pedig a szenvedélyek felszítására. Az üzemek kérdése a törvényhatóság elé tarto­zik, ott kell, objektív számítások és mérlegelé­sek alapján, eldőlnie a harcnak és ott kell meg­állapítani, konkrét tények alapján, hogy mi tör­ténjék a főváros üzemeivel: jó-e, rossz-e az Vasárnap és hétfőn volt az első összecsapás a két ) hatalmas tábor közt, amelyek közül az egyik az üze­mek ellen, a másik pedig az üzemek mellett harcol. A vasárnapi nagygyűlés, mely a Vigadóban folyt le, a községi üzemeket halálra akarja ítélni. Felvonultak ezen a nagygyűlésen a kereskedelem és ipar összes képviselői, a csarnoki árusok, a cipészek, a szabók, az asztalosok', a bádogosok, a hentesek és mészáro­sok, a pékek, a kovácsok, valamint a sírkőkereske­dőktől kezdve a tojáskereskedőkig a kereskedelem minden ágának képviselői. A különböző érdekeltsé­gek nevében Bittner János, Balkán у i Emil, Vértes Emil, Latinák Jenő, Deutsch Mór, Holczer Sándor, s még egy pár tucat más kereskedelmi és ipari szak­ember szólalt fel, előadva azokat a vélt sérelmeket, amelyeket a községi üzemek okoznak a dolgozni akaró adófizető polgárságnak. Az ipari üzemeken kívül háP'nösen a községi élelmiszer árusító üzem ellen hangzottak kifakadások és a kereskedők egész sora követelte ennek a sze­rintük túltengő intézménynek a beszüntetését. Fel­soroltak mindenféle bizonyítékot és adatot, amellyel az üzemek működésének káros voltát igyekeztek bi­zonyítani s a jelen voltak zajos helyeslése közben mondták ki a halálos ítéletet a szónokok a konkur- rens üzemekre. A fővárosi választásokat megelőzően a budapesti kurzi’.spárt vezérei végig gyűlésezték a környékbeli városokat is s mindenütt azt hirdették, hogy a kör­nyékbeli városok a fővárosi kurzus védőbástyái. Wolff Károly egyik beszédében erős keresztény vasi- gyűrűnek nevezte a budapestkörnyéki városokat, amely gyűrű megfojthatja Budapestet, ha leszámol a kurzussal. Azóta régen lezajlottak a választások, a demokra­tikus blokk győzelme elsöpörte a budapesti kurzust, de nem láttuk seholsem a vasgyürüt. Utána jártunk ennek a dolognak és sikerült meg­állapítanunk a következőket: A fővárosi választások eredménye nagymértékben befolyásolta a környékbeli kurzuspártok hangulatát s nagyon lehütötte a kurzusireményeket. Ezidőszerint az a nelyzet, hogy ez évben két helyen Kispesten és Rákospalotán lesznek részleges választások. Rákospalotáu a kurzuspártok már nem is kísér­leteznek sí értesülésünk szerint a választáson kereszténypárti lista nem is lesz. Kispesten az „egyesült községi pár­tok“ címet vette fel a kereszténypárt, azonban a jelek szerint egyetlenegy mandátumot sem fog kapni. Mindkét helyen az üresedésben levő 50—50 mandá­tumot a demokratikus blokk kapja. Budafok most alakul át rendezett tanácsú várossá üzlet és kinek jó és kinek rossz az. Egyelőre csak az bizonyos, hogy a blokk fennmaradása jó üzlet úgy a polgárságnak, mint a munkásság­nak, míg a blokk felbomlása rossz üzlet mindkét félre nézve. Ezt kell szem előtt tartani, amikor az üzemek körüli harc megindul, s ha ezt a szempontot nem veszítjük szem elöl, akkor más­kép fog a harc folytatódni, mint ahogy meg­indult. Hétfőn viszont a szociáldemokrata párt rendezett impozáns nagygyűlést, ahol ellentüntetést rendeztek az üzemek érdekében. A szónokok itt azt hangoz­tatták, hogy a polgárság érdeke minden egyes köz­ségi üzem fenntartása s legfellebb arról lehet szó, hogy az üzemeknél dívó rendszert és gazdálkodást helyezzék megfelelőbb, a köz szempontjából kívána­tosabb alapokra. Most fog tehát eldőlni, hogy mi történik a sokat támadott és kifogásolt üzemekkel, most dől el, vájjon az üzemellenes, vagy az üzemeket támo­gató pártok maradnak-e győztesek. Városházi körökben mint érdekes pikantériát beszé­lik, hogy tulajdonképen egy köztiszteletben álló, ma­gas közéleti szerepet betöltő személyiség adott erős lökést az üzemek ellen folyó harcnak. Az illető, aki közéleti szereplése mellett iparral is foglalkozik, állítólag megvételre ajánlotta fel gyárát az egyik községi üzemnek. Az üzem azonban nem reflektált az ajánlatra, ami az ellenőrizhetetlen híresztelések szerint az illető urat állítólag nagyon kellemetlenül érintette s a meghiú­sult vásár feletti elkeseredésében az üzemellenes tá­bor élére állt. s a közel jövőben lesznek a községi választások. A demokratikus blokk már több népgyűlést tartott, amelyeken a fővárosból megjelentek dr. Posta Sán­dor, Hajdú Marcell és több szociáldemokrata bizott­sági tag. A keresztény párt még gyűlésit sem tartott s vezetői azzal kísérleteznek, hogy a demokratikus blokkal kötnek megegyezést. Erre azonban semmi szükség nincsen, mert a blokk győzelme biztosítva van Pesterzsébeten a legutóbbi választáson valamennyi kereszténypárti jelölt kibukott. A legérdekesebb küzdelem Újpesten folyik. Már a múlt év végén kellett volna megtartani a részleges választást, azonban a névjegyzékek körül nagyvárosi és egészen különös arányú manipulációk folytak. Olyan neveket csempésztek a választói névjegy­zékbe, hogy első pillantásra nyilvánvaló volt a hami­sítás s a kurzushoz hű választók nevei négy-öt kerü­letben is szerepeltek. A névjegyzékek miatt még most sem lehetett megtartani a választást s ezért a Wolíf-párt programmját valló kurzuspárt a választott képviselőtestületi tagoknak még mindig a legnagyobb pártja. Újabban komplikálta ezt az ügyet az, hogy Újpest — a belügyminiszter kijelentése szerint - törvényhatósági jogot kap s így Budapest tőszomszédságában Újpest lesz az első önálló törvényhatóság. ICét nagygyűlés: egyik az Üzemek ellen, másik az üzemek mellett — Kik és miért támadják az üzemeket? —­A kurzus élet-halálharca Budapest környékén. A demokratikus blokk fővárosi győzelme letörte a kurzuspártok reménykedését. — Kísérlete­zések a névjegyzékekkel, elszánt harc a hatalomért — Újpest önálló törvényhatóság lesz. — Az újpesti Wolíf-párt harca az átalakulás ellen. — Budafokon, Kispesten és Rákospalotán a a demokratikus blokk fölényes győzelme várhat). Legmodernebb gyógy­intézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM SS Magánklinikai osztályon teljes ellátási díj napi 140.000 korona. Idegbetegek, üdülők gyógy­helye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.

Next

/
Thumbnails
Contents