Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-03-17 / 11. szám
1926. március \7. Független Budapest 3 I Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul ^JSSSSSS^A Vajúdik az új kerületi beosztás problémája. Mégis tizenöt kerületre osztják a fővárost, ha — lesz hozzá pénz. Nagy érdeklődést keltettek mindenütt a Független Budapest azon cikkei, amelyek a főváros új kerületi beosztásáról közöltek tudósításokat. Ezekben a cikkekben megírtuk, hogy a főváros és a belügy-« minisztérium városi osztálya között előrehaladott tárgyalások folynak! a kerületek szaporítása, a főváros arányosabb felosztása érdekében. Az erre- vonatkozó tervezet teljesen el is készült s e szerint Budán két. Pesten pedig három új kerület létesült volna, tehát az eddigi tíz kerület helyett 15 közigazgatási kerületet terveztek. A városházán ugyancsak folytak tanácskozások, ebben a kérdésben, azonban amikor a kivitel anyagi részére került a sor, az egész tervezgetés kátyúba rekedt. A kerületek szaporítása ugyanis 6 új elöljárósági épület felépítését tette volna szükségessé, ami 120—150 millilárd költséget igényel s miután ennek fedezetéről a főváros nem tudott gondoskodni, kénytelen volt a kerületek ilyen módon történő szaporításáról lemondani. A kerületi adminisztráció súlyos hiányosságára való tekintettel, később úgy vélekedtek illetékes helyen, hogy ideiglenesen 100 statisztikai alkeriiletre osztják a fővárost, minden ilyen kerületben 10—10,000 lakóval, mert az ilyen decentralizálással tehermentesíteni szerették volna a központi elöljáróságok munkáját. Erre vonatkozóiig is elkészült a4 terv, amely szerint a 100 elöljárósági kirendeltség az egyes körzetekben és iskolákban működött volna. Alig készült azonban el ez a tervezet, a városházán arra véleményre jutottak, hogy mégis csak célszerűbb lenne a régen tervezett 15 kerületet megvalósítani és a szükséges új elöljáróságokat felépíteni. Kapóra jött a polgármester felszólítása, amelyben részletes, kimerítő beruházási programúi elkészítésére szólítja fel az összes ügyosztályokat. Ezt az alkalmat az illetékes ügyosztályok meg is ragadták és a készülő építési progranuuba felvették a 6 elöljárósági palota felépítését is. A tanács valamennyi tagja támogatja a kerületek! szaporítását és az új elöljárósági épültetek felépítését, amit sürgőssé tesz az a körülmény is, hogy legutóbb az adókerületek számát is szaporították, de az új adófelügyelőségek számára még máig sem talált a főváros megfelelő helyiséget. Ha az új elöljáróságok felépültnek, a kerületi adóhivatalok is az elöljárósági épületekben kapnak helyet. A főváros a lakás- és boltbérek felszabadítása ellen. A főváros nemzetgyűlési képviselőinek értekezlete egyhangúan a felszabadítás ellen foglalt állást. A kormány tervezete szerint május 1-én az üzletek, november 1-én pedig a lakások forgalmában helyreáll a szabad felmondási jog, ami egyértelmű volna a gazdasági és szociális berendezkedés teljes felborulásával. A főváros közgyűlésén Bróáy Ernő, a lakáskérdés egyik legelső szakértője, éppen ezért hatalmas beszédben foglalt állást a tervezett felszabadítás ellen és követelte, hogy a főváros akadályozza meg ennek a súlyos szándéknak a végrehajtását. Megdönthetetlen érvekkel bizonyította Bródy Ernő a felmondási korlátozások megszüntetésének lehetetlenségét s rámutatott azokra a katasztrofális következményekre, ami az üzletek felmondása esetén az ország kereskedelmére hárulnának. Hangsúlyozta, hogy az üzlethelyiség a kereskedő egyik legértékesebb vagyontárgya, amelyet egyik napról a másikra nem lehet egyszerre elvenni s a kereskedőre nézve nem mindegy, hogy üzlete a város melyik részén fekszik. A súlyos gazdasági viszonyok ellenére ma csak a meglévő üzletek 0-28%-á áll üresen s felszabadításról csak akkor lehetne beszélni, ha legalább 3% üres üzlethelyiség áll a kereskedelem rendelkezésére. A lakások felszabadításáról meg éppen nem lehet beszélni, hiszen ezrével vannak hajléktalanok és nyomortanyári élők a fővárosban és elképzelhetetlen állapotok következnének be, ha intenzív építkezés nélkül egy fél év múlva életbelépne a lakások szabad felmondása. Az emlékezetes közgyűlési beszédben Bródy Ernő azt indítványozta, hogy a főváros felirattal forduljon a kormányhoz s e súlyos körülményekre rámutatva a szabadforgalom helyreállításának legalább egy évvel való kitolását kérje. Ezt megelőzően azonban Budapest nemzetgyűlési képviselőinek bevonásával egy értekezlet megtartását indítványozta, ahol a szükséges lépéseket és a. követendő eljárást megbeszélnék. Sipőcz Jenő polgármester a múlt hét végére hívta össze ezt a lakásügyi ankétot, amelyen a főváros képviselőin és Bródy Ernőn kívül 17 budapesti nemzetgyűlési képviselő jelent meg. Az értekezlet előtt megjelentek a polgármesternél a Háztulajdonosok Szövetségének képviselői, hogy a maguk álláspontjáról informálják a polgármestert s hangulatot keltsenek a háztulajdonosok érdekei mellett. A küldöttség átadta a polgármesternek azt a memorandumot, amelyet a kereskedelmi miniszter elé terjesztettek az üzlethelyiségek felszabadítása érdekében. Szónokuk hangsúlyozta a háztulajdonosok súlyos helyzetéi (?), hivatkozott arra, hogy ck, akik ezt a várost felépítették s annak legnagyobb terheit viselik, még most, a gazdasági élet felszabadítása után sincsenek tulajdonjoguk birtokában. Azt kérték a polgármestertől, hogy a lakásértekezleten a nemzetgyűlési képviselőkkel ismertesse a háztulajdonosok érveit is. Sipőcz polgár- mester megígérte, hogy a memorandum tartalmát az értekezlettel közli. A délutáni értekezleten azután Liber Endre tanácsnok terjesztette elő a lakásügy egész komplexumát ési megerősítette azokat az érveket, amelyek a korlátozások megszüntetése ellen szólnak. Bródy Ernő hosszabb beszéde után Vázsonyi Vilmos, Csilléry András, Propper Sándor és még többen szóltak hozzá a kérdéshez sI valamennyien egyhangúan, pártkülönbség nélkül amellett foglaltak állást, hogy a felmondások megengedésének még nem érkezett el az ideje. Ezért Farkas István, Friedrich István, Rassay Károly, Vázsonyi Vilmos és Wolf ' Károly személyében 5 tagú bizottságot alakítottak, amelynek feladata lesz az illetékes kormányhatóságokkal érintkezésbe lépve, a szabad felmondási jog- életbelépésének elhalasztását keresztülvinni. Ulabb ajánlatok a Hungária-forrás vizének hasznosítása körül. A forrás vizét újból analizáltatja a főváros. — A Gellérthegy egyéb forrásait is az üzem szolgálatába állítják. Általános érdeklődést keltettek azok a tervek, amelyek a budai Hungária-forrás kedvezőbb hasznosítása körül keletkeztek. Az érdeklődést különösen felcsigázták a téves információk alapján napvilágra került hírek, amelyek arról szóltak, hogy a főváros a Hungária-forrást bérbe akarja adni egy magán- vállalatnak és az üzlet megkötése már befejezés előtt áll. A Független Budapest múlt heti számában hivatalos helyről nyert nyilatkozat alapján alkalmunk volt megvilágítani a Hungária-forrás dolgát. A közölt nyilatkozatból kiderül, hogy szó sem volt s szó sincsen a forrás bérbeadásáról, csupán az a tény, hogy konkrét ajánlat birtokában a főváros tárgyalásokat folytatott egy alkalmi társasággal, amely bizonyos mennyiségű forrásvíznek meghatározott összegen történő megvásárlására tett ajánlatot. Úgy volt, hogy a főváros a társaság ajánlatát rövidesen az illetékes fórumok elé terjeszti, miután a kedvezőnek ígérkező üzletből kínálkozó hasznot szeretné biztosítani a főváros. Érthetetlen okból azonban az ügyet kétszer egymásután levették a tanácsülés napirendjéről, amit egyszerűen azzal indokolnak, hogy az ügyosztály mégnem tudta kellően előkészíteni a tárgyat. A rövid magyarázat mögött azonban bizonyára nyomosabb okok húzódnak meg, mert hiszen ez a kérdés hetek óta tárgyalásra készen áll az ügyosztályban, amit bizonyít az is, hogy az illetékes házibizottság már foglalkozott az üggyel s két alkalommal a tanácsülés napirendjére is ki volt tűzve. Az ajánlat részletes tárgyalásának elhalasztása tehát bővebb és eliogadhatóbb magyarázatra szorul. amivel illetékest helyen ezidőszerint nem hajlandók szolgálni. Sikerült a forrásvízügyről beavatott helyen bővebb információkat is szerezni, amelyek számos új adatot tárnak fel ebben az érdekes ügyben. Informátorunk a következőkben világította meg előttünk a bérlőtársaság és a főváros terveit. A dr. Siklössy vezetésé alatt álló pénzcsoport nagyszabású terveket készített a Hungáriavíz külföldön történő terjesztésére. A társaság három milliárdot akar belefektetni a vállalkozásba és^ ennek az összegnek a legnagyobb részét nagyméretű propagandára és a vízzel folyó tudományos kísérletekre kívánja fordítani. Egyetemi tanárokból álló orvosi tanácsot akar alakítani a társaság, amelynek az lesz a feladata, hogy hosszú időn át tartó tudományos kísérletekkel a Hungáriavíz gyógyító hatását az egyes betegségekre nézve megállapítsa. A víznek ugyanis olyan sok betegségre nézve van csodálatos gyógyító hatása, hogy ma még nem is ismerjük teljesen és épp ezért szükséges a víz alapos vizsgálata és gyógyító erejének hiteles megállapítása. A főváros is elhatározta, hogy a forrás vizét újra analizáltatja, mert az utolsó vizsgálat óta jelentős változások állottak be a víz összetételében. Amennyiben a kísérletek a remélt nagyszerű eredményekhez vezetnek sí a Hungáriavíz külföldi terjesztése ezek alapján nagy lendületet vesz, úgy a főváros a Gellérthegy többi, hasonló vizet fakasztó forrását is az üzem szolgálatába állítja. Most ugyanis részben a Rudasfürdőt látják el a gyógyhatású források, nagyrészt pedig a Dunába ömlenek ezek a felbecsülhetetlen értékű víztömegek. Hogy a Hungáriavíz világhíre már szárnyaiéban van, azt bizonyítja az a tény, hogy legutóbb Indiából és Amerikából érdeklődtek a fővárosnál a gyógyvíz iránt, most pedig, hogy a Siklóssy-féle ajánlat nyilvánosságra került, egymásután három hasonló társaság megbízottai jártak a városházán s bejelentették, hogy szintén hajlandók fix összegben bizonyos mennyiségű gyógyvizet állandóan átvenni. A főváros azonban újabb ajánlatok elfogadásáról nem tárgyal. A LÉGZŐSZERVEK BÁNHALMAINÁL ASTHMA EMPHISEMA esetén biztos gyógyulást nyújt legtökéletesebb berendezésű inhalatóriuma és pneumatikus kamrája. Strenger C7n|.< ifoetn пшп!п Rezső MUUl lIiulU, Шиши Budapest, IX., Mátyás-utca 18. (Telefon: József 12-51.) AITss“atott BUDAPESTI ECSET-, MESZELŐ- és KEFEGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, VIII., Mária-utca 46. Telefon : J. 106-97. Mindennemű felvonók, villamos berendezések SCHWEIGER ZSIGMOND és TÁRSAI Budapest, V., Csákyutca 17. — Telefon: 186—11. Rutián István •tsssf&ar Budapest, VI., Kmetly-utca 7. Telefon : L. 966-25. (Felsőerdősor-utca sarok.) Központi fűtések, szellőztetések, légszesz-, vízvezetéki, csatornázási és bádogos-munkák tervezése és készítése.
