Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-03-10 / 10. szám
6 Független Budapest 1926. március 10. Kulminál a válság. ' (bp.) A miénknél csők valamivel is kevéssé szilárd optimizmusnak тек kellene inognia a sivár és vigasztalan kép láttán, amelyet a válsággal küzdő gazdasági élet mutat. Minden ágában, minden relációjában csak a pusztulás jelei mutatkoznak, amelyek a javulás lehetőségét is elvitató reménytelenséget bőségesen megokolják. A kereskedelem és ipar helyzete szinte kétségbeejtő. Nincs üzlet, nincs vállalkozás. A fizetésbeszüntetések és — most már — magánegyességi bejelentések száma nem csökken, a munkanélküliség ijesztő arányban nő, a pénztelenség általános. Az emberek roskadoznak a ma nincstelenségének borzalmai alatt és reményükvesztetten várják a holnapot. A gazdasági válság ezidőszerint világjelenség. Nem jobbak — ha nem még rosszabbak — a viszonyok Ausztriában, Németországban és egyebütt sem. A különbség csak az, hogy míg másutt a háború és még inkább a békekötés nyomán támadt és állandósult egészségtelen gazdasági viszonyok, a gazdasági élet szervi betegségei okozzák a bajt, addig nálunk a túlbuzgó orvosok, akik gyógyszereket kényszerítenek rá egészséges organizmusra. A hibás, helyesebben fölösleges terápialázt, kelletlenséget, rossz közérzést okoz és alaptalan halálsejtelmekkel telíti a gazdasági közvéleményt. Lehet, hogy végső eredményében a közgazdaság javára lesz, ami most az állami pénzkezelés terén történik. Lehet, hogy az állami pénzeknek a Nemzeti Banknál való koncentrációja valamilyen szempontból -nagy érdek. Pillanatnyilag azonban az a helyzet, hogy ennek az intézkedésnek a következményei a magán- gazdaságra egyszerűen végzetesek, mert további tőkék elvonását nem bírja el. Elhibázott a bankpolitika is, mert a természetes és szükséges óvatosságon túl bizalmatlan is a hitel- igénylésekkel szemben. Erre pedig sem oka, sem joga nincs. Nem az ipar és a kereskedelem van a bankokért, hanem a bankok vannak a közgazdasági élet szolgalatára. Önző értelmezése a tőke hivatásának, hogy csak a gyümölcsöztetésre kell figyelemmel lennie. Ha. mint most, olyankor hagyja cserben a közgazdaságot, amikor annak legnagyobb szüksége volna rá, súlyosan vét a közgazdasági etika, az ország és végső eredményben a maga érdekei ellen is. A felértékelt mérlegek nyilvánosságrajutásának nem maradhatott volna el a kedvező hatása. A baj azonban sohasem jár magában: a nyugdíjvalorizációs javaslat tárgyalásának legalább három héttel való elhalasztása a közgyűlési szezont is kitolta ugyanennyi idővel. Legalább három hétig nem javulhat meg ezért a tőzsde, mert a közönség addig mindenesetre tartózkodni fog a vásárlástól, míg nem tudja, milyen papirost vásároljon, hogy rendes, más kamatozási lehetőségekkel összhangban álló jövedelmet biztosítson magának a befektetett pénz után. Van ennek a borzasztó véletlennek összefüggése a gazdasági élet egészségi állapotával? Nincs, aminthogy a munkanélküliség sem betegségi tünet, csak a hibás hitelpolitika következménye. Nem tehet róla a munkanélküliség, hogy a közmunkák kiírásának és megindulásának bürokratikus elnyujtása miatt nem csökkenhet. Most kulminál a válság. Rosszabb helyzet, mint amilyen most, nem kövctkezhetik már, sőt csak javulás lassú, fokozatos, de biztos fejlődés lehetséges csak átmenetként az egész üzleti élet nagyszerű fellendüléséig. Mezőgazdasági téren a válság tartósabbnak ígérkezik a befektetett tőke kamatozási lehetőségének az üzleti vagyonétől eltérő természete folytán. Á legnagyobb baj, hogy bajain még a hitelválság meg- szűnése sem segíthet, mert részint a terményárak csökkenése, részint a termelési költségek emelkedése folytan a mezőgazdaság a 12—15%-os hiteleket nem bírja el. A bankok egészséges versenyének megindulása talán meghozza a_ hitelkamatláb leszállítását. Erre biztató jel a leszámítoló kartell bukása. A kartell, amely csak a legalacsonyabb kamatot tette kötelezővé tagjai számára, de a tíz és fél százalékról1 tizenhárom, sőt tizennégy százalékig is emelkedő kamatfelsizámítást is lehetővé tette, nagyon megdrágította a hitelélet forgalmát. Ez a megállapodás összeegyeztethetetlen volt a nehéz gazdasági helyzettel és nem volt más magyarázata, mint hogy a bankok nem akarták tűrni a hitelezés terén a versenyt. Nem tartotta megokoltak a kartellt a Nemzeti Bank sem, sőt egy-kétbank is feszélyezve érezte magát a megkötöttségben, így aztain megszüntették a kartellt. Most egy-két intézet újból kísérletet tesz feltámasztására, az erre vonatkozó tárgyalások meg is indultak, de alig lesz belőle valami, mert a többség már hallani sem akar kartell- szeru megállapodásról. A kartell bukása megnyugvást kelt, mert elviselhe- tetlenmég gondolatnak is. hogy a gazdasági élet hitelszükséglete kart ellnek legyen kiszolgáltatva. A kormány döntött a Postatakarék sorsáról. A kormány értesülésünk szerint már határozott a 1 ostatakarekpenztar jovo sorsáról. A döntés szerint a Postatakarékot továbbra is meghagyják azoknak a legsajatabb feladatoknak a szolgálatában, amelyek egy tökéletesen működő állami szervezetben szükségesek, de másrészt megszűnik ennek az intézménynek minden önállósága oly értelemben hogy bárminő formában hitelezéssel foglalkozhassék. X I ostatakarék a Nemzeti Bank impériuma alá kerül es Imiiden valószínűség szerint a Nemzeti Bank lesz köteles gondoskodni az intézmény összes dologi és személyi kiadásairól. A Postatakaréknak a jegybankhoz való viszonyát külön rendelet szabályozza majd. A Hermes Magyar Általános Váltóüzlet R.-T. közgyűlésén elhatározta az alaptőkének, 100,000 darab 2.000 korona névértékű új részvény kibocsátása és a befolyó felpénzből a régi részvények névértékének 35.000 koronáról 2,000 koronára történő felülbélyegzése iáital, 1.200 millióra való felemelését. Az új részvények! 5 : 1 arányban 1925. július 1-i szelvénynyel darabonként 12,500 koronáért vehetők át március 2-töl 17-ig a régi részvényesek által a, Hermes- nél vagy a Magyar Általános Hitelbanknál. Elhatároztatott továbbá a Nemzetközi Kiviteli és Behozatali R.-T. (Interrexim) beolvasztása. Megindulnak a magyar-cseh kereskedelmi szerződéses tárgyalások. Ügy értesülünk, hogy most már majd rövidesen sor kerül a magyar-cseh kereskedelmi szerződéses tárgyalások megindítására. Csak a genfi népszövetségi szezsur végét várják mindkét ország illetékesei, mert annak eredménye feltétlenül hatással lesz a meginduló tárgyalások) modorára, szívélyességére és időtartamára. A tarifatételek túlnyomó többsége tekintetében nehézségek alig lesznek, mert hisz a csehek is beérhetik a kedvezményeknek azzal a mértékével, amelyet a francia és osztrák kereskedelmi szerződés —• hasonló kedvezmények felajánlása esetén — amúgy is megilleti őket. Komoly vita tárgya egyfelől, a cseh behozatali tilalmak megszüntetésének dolgában, másfelől a magyar mezőgazdasági cikkek kiviteléinek kérdésében lesz. Lisztről, gabonáról, borról kell dönteni, fel kell szabadítaniok a cseheknek a szalámi-exportot és még egész sereg fontos kívánságainkat kell teljesíteniük. A csehek tudtunkkal a textil- és a gépipar exportkívánságainak teljesítésére fektetik a fősúlyt. Megállapították a gabonahatáridöüzlet szokványait. A tőzsdetanács, bár a gabonahatáridöüzlet bevezetésiének időpontja még bizonytalan, már elkészítette a határidőüzlet szokványait és megállapította a kötésegységeket és a szállítási határidőket. A szállítás hónapja e szerint a búzánál március, április, május, szeptember, október és november^ a rozsnál március, április, május, szeptember és október, a zabnál és árpánál március, április, május, szeptember és október, tengerinél május, június, augusztus és szeptember, az olajos magvaknál július és augusztus, a szilvánál és szilvaíznél október és november lenne. A kötésegységek a gabonaféléknél 300. az olajos^ magvaknál, a szilvánál és szilva- iznél 150 métermázsa. A felmondás a szállítási hónap bármely napjára szóihat. A Biztosítási Tisztviselők Országos Szövetsége f. évi március hó 7-én megtartott rendes évi közgyűlésén a szövetségnek évenken át ügyvezető alelnökét Putdfcy Emilt egyhangúlag és nagy lelkesedéssel a szövetség elnökévé megválasztotta. SOPRON-, GYŐR- és VASMEGYEI TEJGAZDASÁGI R.-T. Kérje mindenütt a Napi 30,000 liter teljesítőképességű, legmodernebb berendezésű. TELEP és KÖZPONTI IRODA: I. KÉR., FEHÉRVÁRI-ÚT 27. — TELEFON: József 128 01 OTT GYULA vízvezeték-, légszesz-, csatorna- és mindennemű bádogos-munkák vállalata, valamint állandó sírlámpa-raktár BUDAPEST, IV., ESKÜ-TÉR 1. SZ. MITTERMAYER ISTVÁN ÉPÜLET- ÉS DISZMŰ-BÁDOGOS, CSATORNÁZÁS-, LÉGSZESZ- ÉS VÍZVEZETÉK-BERENDEZŐ BUDAPEST, Vili. KÉR., BEZERÉDI-UTCA 6. UNGVAET JÓZSEF hűtő technikus vállalkozó Budapest, V., Csáklya-utca 6. Telefon: L. 913—03. Vállalja hűtő- és fagyasztó-berendezések javítását, bővítését és karbantartását. SODEMANN ALBERT VILLAMOSSÁGI ÉS MŰSZAKI VÁLLALAT. — Telefon: 158-18. Villamosvilágítási és erőátviteli berendezések tervezése és építése. — Mezőgazdasági és mindennemű ipari üzemek elektromosítása. — Villámhárító-, vészjelző- és telefonberendezések. — Villamosgépek és készülékek javítása. 1 rodaés üzlet: I., Alagút-utca 1. Műhely: I., Attila-utca 13. 'JIIIIIIIIIIMIMIIIIIIIMIIIIMIIIUMIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIMMIMilMIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIMML; aszás Márton! szobafeslő-mázoló mester BUDAPEST, VII., VÁROSLIGETI FASOR 1. SZ. E Telefon: József 45-98. = .......................................Illillllllliuill........II........I....... re ndelő vér- és nemibetegek részére EZÜST SALVARSAN-OLTÁS I К SZAKORVOSI Rendelés egész nap. — Rákóczi-út 32., I. em. 1., Rókussal szember. PETZ TESTVÉREK Városház-utca 8. Hercegprfmási vasöntöde és gépgyár. Műszaki cikkek. 11111111111111II11111111111111111111111111111111111!1111111111111111111111111111111111111111111111 = Alapíttatott 1893. Telefon: József 123-24. = Ifj. HAB ER SÁNDOR E PALA-, CSERÉP-, KÁTRÁNVLEMEZ-, FAcEMENTFEDÉSI = = ÉS TETŐZETJÓKARBANTARTÁSI VÁLLALAT E BUDAPEST, VII., KIRÄLY-UTCA 7. 77i 1111111111111111111....11111111111m 11111111111 и 1111111111111111111111111111111 ii 111111111111 гг EG YEDI JENŐ Vízvezeték, csatornázás, központi fűtés, szellőztetés. Légszesz-, épület- és díszműbádogosmunkák vállalata. Budapest, V., Koráll-utca 10. sz. Telefon: Lipót 971-60 Budapest, VI. gépműhelye (saját telepén). Elvállalja mindenféle gépek és kazánok javítását, készít szívógáz-generátorokat, szerel mindenféle motorokat, vállal eszterga- és gyalumunkákat. I Autogén-hegesztések. Teve-utca 33. sz. (Telefon.) V AS-és RÉZBUTOR és sodrony-ágybetét gyártása ELBERT BÉLA a P a I a c e-s z á I Budapest, Vili., Bezerédy-utca <1. oda mögött. •ssm a vezető világmárka. Eladási osztály és központi iroda: IV., Váci-utca 12. Telefon: 124-53 és 150-76 LÄUFER FERENCES BÉLA Budapest, VIII., József-körút 19.Telefon: József 4-97 Üveg-, porcellán- és díszműáruk és saját gyártmányú fémáruk. EGGENBERGERS. ÉPÍTŐMESTER Gyárkémények tervezése és építése, gőzkazán-befalazások és mindenféle kemencék építése, magas építés Budapest, II., Zsigmond-utca 14. Telefon: 147-54. Elektromos gépek javítása. és*» Budapest,Vili.,Baross utea 91 BEROER TELEFON : j^sef 60-69 STUMPF TESTVEREK kocsigyára Teherautókarosszériagyártás. Kovácsmühely. Lópatkolda. Telefon: J. 38-65 Alapíttatott: 1871. évben. Budapest, IX., Vágóhíd-u. 4. H olitscher Zsigmond és Társa ELEKTROTECHNIKAI VÁLLALAT OLAJ- ÉS ZSIRADÉK- KERESKEDES BUDAPEST, V., KÄLMÄN-UTCA 16. Telefon : 37—20, 48-37. SPITZER SALAMON nagyiparos központi fűtés, vacuum és légfűtés, szellőztető berendezés, légszesz-, vízvezeték- és egészségügyi berendezési munkák, valamint épület- és díszmű-bádogos munkák gyártelepe Budapest, V., Visegrádi-utca 29. Telefon : L. 904-50. THOLT ISTVÁN oki. mérnök Budapest, II., Donáti-u. 26. Telefon: L. 903-25. Vízvezeték, csatornázás, központi fűtés, derítő telepek.
