Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-02-10 / 6. szám
1926. február 10. Független Budapest 7 Az árumíntavásárok gazdasági jelentősége. Irta Hamvasy István dr. főjegyző. Az ipar és kereskedelem egymás javára szolgáló sikeres együttműködésének legszebb intézményei az árumintavásárok. A vásárok rendezésének fontosságát már évszázadokkal ezellőtt is felismerték, s hogy a világháború tartama alatt, s utána a gazdasági köriilzártságunk idejében az árumintavásárok gazdasági előnyeit nélkülözni kellett, most annlál fokozottabb mértékben karolják í’el az egyes országok az árumintavásárokat. Hazai és külföldi pályaudvarokon szemünkbe ötlenek azok az élénk, feltűnő plakátok, amelyek a Lipcsében, Milánóban, Wienben, Prágában tartandó árumintavásárokra hívják fel az utazók figyelmét, s mindenféle kedvezmény adásával teszik könnyűvé az odautazást. Budapest tehát, mint országunk ipari és kereskedelmi központja sem maradhat el a külföldi versenytől, annál kevésbbé, mert Budapest előnyös földrajzi fekvésének kedvező voltát kiaknázatlanul hagyni nem szabad. •Magában véve az előnyös földrajzi fekvés azonban még nem elegendő: Cselekedni is kell. Fővárosunkat az ipari és kereskedelmi forgalom számára alkalmassá kell tenni és még nagy áldozatok árán is meg kell teremteni azon intézményeket, amelyek fővárosunkjat a keletre és Balkánra irányuló gazdasági- kapcsolatod létesítésénél nélkülözhetetlenné teszik. Ha a közeljövőben elkészül a kereskedelmi kikötő, a ferencvárosi helyi kikötő, ha folytatólag kiépítjük a dunai rakodópartokat, akkor meg fog indulni a teherforgalom a Dunián, elevátoraink ismét megtelnek árukkal, a vasúti tarifa leszállításával pedig a teherszállítás forgalma is emelkedni fog. Ezzel kapcsolatban megindul a személyforgalom, is, s mind több külföldi fogja fővárosunkat megtekinteni. A mi gondunkat képezze aztán, hogy az ideérkező külföldieknek olyasmit nyújtsunk, ami őket leginkább érdekli. Az ő kívánságaikhoz, ízlésükhöz kell alkalmazkodnunk. s ha lehetővé tesszük, hogy nálunk előnyös gazdasági összeköttetéseket szerezzenek, akkor évről-évre többen fogják felkeresni Budapestet. A külfölddel való gazdasági kapcsolat létesítésének az említett intézményeken kívül másik fontos eszközét az árumintavásárok rendezésében találjuk. Talán nem lesz érdektelen, ha felemlítjük, hogy Budapesten az első árumintavásár 1906. évben tartatott a Vigadó nagy termében, s azon 30—40 cég veti részt. A példa vonzott, s a következő években mind több iparos, kereskedő, gyáros jelentkezett a kiállításra és 1914. évig igen szép fejlődést mutatott. A világháború és azután következett szomorú idők nem voltak alkalmasak a kiállítás rendezésére. 1920. évben indult meg az ipar fellendülése és ebben az évben az á'rumintavásár már a városligetig nagy Ipar- csarnokban nyílt meg. Ekkor már 400 cég vett részi a kiállításon, amely szép sikerrel zárult. Később már az Iparcsarnok épülete is szűknek bizonyult, s a' székesfőváros tanácsa 1923. évben az Iparcsarnok mögött egy új tágas kiállítási csarnokot épített, s azon évben mind a két kiállítási csarnok megtelt kiállítókkal. Iparunk fejlődésének legszebb bizonyítéka, hogy a következő években a kiállítási terület kibővítéséről kellett gondoskodni, s 1925. évben már 850 kiállító cég jelentkezett, amikor az árumintavásár már nemzetközi jellegű volt. Ez évben a látogatók száma 150 ezer volt. Ez a rohamos fejlődés arra indította a székesfőváros hatóságát, hogy mivel a Városligetben mar nagyobb területet a nagy költséggel létesített parkjaink feláldozása nélkül e óéira nem engedhet át. új kiállítási terület létesítéséről gondoskodjék. Átmenetileg a legalkalmasabbnak látszott a régi lóversenytér területe, közelsége és könnyűszerrel! való megközelíthetősége miatt. Azonban, ha figyelembe vesszük az áruminta- vásárok gyors fejlődését, akkor a messze jövőbe is kell tekintenünk, s oly helyet kell keresnünk, amely évtizedekre kielégítheti a szükségletet. A székesfőváros tanácsa teljes tudatában van annak, hogy az árumintavásárok rendezőségének nem. állanak rendelkezésre azok az anyagi eszközök, amelyek a szükségletek örvendetes kényszerűsége következtében az árumintavásárok fejlesztésére megkívántainak. mert hiszen a hclypénzekből és belépődíjakból befolyt összeg a rendezéssel járó nagy költségek mellett nagyobb beruházásokra nem elegendők, ezért и vásár rendezőségét mindenkor a legnagyobb erkölcsi és anyagi támogatásban részesítette. mert ezáltal nemcsak a hazai ipart és kereskedelmet óhajtotta támogatni, hanem ezzel a fővárosba irányuló idegenforgalmat is előmozdítani igyekezett. Azonban szomorú jelenség nálunk, hogy^ mi minden segítséget a kormánytól, a főváros hatóságától várunk, de saját intézményeinket magunk erejéből nem támogatjuk. Mint említettem az 1925. évi nemzetközi árumintavásárt a csaknem 1 milliós lakosságú fővárosból mintegy 100,00ü-en látogattak, ezenkívül 20,000 vidéki és 30,000 külföldi látogatója volt. Mikor Wien, Prága, Zágráb, Lipcse. Frankfurt, Köln, Berlin, Grác, Laibach, Milánó, Párizs a legnagyobb áldozatokat hozzák, hogy áruminta- vásáraikat minél sikeresebbé tegyék, s minél több külföldit édesgessenek magukhoz, s lakói hazafias kötelességüklnek tartják, hogy a vásárt maguk is minél nagyobb számban látogassák meg, mikor azt látjuk, hogy például Prága városa lakóinak 9/m-ed része látogatta meg a prágai árumintavásárt, akkor szomorúan kell megállapítanunk, hogy a mi vásárunkat Budapest lakosságának csak egytizede látogatta meg, Nem hihető, hogy a főváros lakói oly rossz anyagi viszonyok között llennének, hogy a csekély belépődíjat sem tudnák fedezni, inkább a hazai intézményeinknek oly fokú szeretete hiányzik a főváros lakosságából, amely a kifejezett pártolásban nyilvánul meg. Az árumintavásárok örvendetes fejlődéséből megállapíthatjuk, hogy azok mily serkentőleg hatnak a kisiparosokra és gyárosokra egyaránt, ezt megerősíti a múlt év augusztusában tartott országos kézműipari kiállítás nagy erkölcsi sikere is. Ügy a magánosoknak! mint a hatóságoknak vállvetve kell együttműködniök az árumintavásárok sikerének fokozásában, hogy a külföld is minél jobban ismerje meg azokat a nagy gazdasági értékeket, amelyek az annyira elnyomott magyar nemzetben rejlenek. S ha ezeket a külföldiek is tapasztalni fogják, mind többen keresik majd fel Budapestet, megindul itt is az idegenforgalom s az idegen valuta fogja gazdasági vérkeringésünket lüktetőbbé tenni, s erős lendületet adni gazdasági életünknek. Ezen reményben foglalkozott a főváros tanácsa azzal a gondolattal, hogy egy állandó kiállítási területet létesít, s épp most folynak tárgyalások a Lágymányoson az összekötő vasúti híd és a tervezett Boráros-téri híd között a Dunapart és Budafoki-út közt fekvő terület megvásárlására. Hisszük, hogy a székesfőváros törvényhatósági bizottságának minden egyes tagja a nemes cél elérése érdekében hazafias lelkesedéssel fog hozzájárulni ezen telek megvásárolásához, amely telket a közelmúltban az érdekeltekből alakult bizottság e célra fekvésének közelsége és a Horthy Miklós-úti villamos vonalnak a Verpeléti-útón át a Budafoki-úton levő Dohánygyárig való meghosszabbítása által könnyű meg- közeliíthetése miatt teljesen alkalmasnak talált. Akiknek alkalmuk volt látni az új kiállítási csarnokok és környékének tervét, amelyet a városrendezés kiváló hírű mestere Wargha László műszaki főtanácsos készített el, azok elragadtatással beszélnek a terv szépségéről. Hisszük, hogy már 1927. évben a Lágymányos gyönyörűen rendezett és parkozott területén díszes kiállítási csarnokokban fogják bemutatni és hirdetni Európaszerte a magyar ipar dicsőségét. Pénzszűke. (bp.) Újabban az általános gazdasági depresszióhoz pénzszűke is járult, hogy végképen elviselhetetlenné váljék az élet. A viszonyok fejetetejére állí- tottságára vall, hogy az ok szerepet cserélt az okozattal. Eddig mindenkor úgy volt, hogy a pénzszűke okozta a gazdasági válságot: most a gazdasági válság következtében van pénzszűke. Küszöböljünk ki a pénzszűke valószínű vagy lehetséges okai közül minden negatívumot és azonnal rájövünk ennek a megállapításnak a helyességére. 1. Nem igaz, hogy a külföld beszüntette kölcsön- ajánlatait. Á frankhamisítás kipattanását követő első riadalomban tényleg jelentékeny összegű esedékes külföldi kölcsönt vontak vissza, de azóta gyökeresen megváltozott a helyzet. Az angol piacról számos újabb kedvező kölcsönajánlat érkezett a bankokhoz, sőt magáncégekhez is, aminek hatásaképen más oldalról is mutatkozik hajlandóság kölcsönnyújtásra. 2. Nem igaz, hogy a Nemzeti Bank szűkkeblűén kezelte a hitelkontingenseket, hisz ha így volna, nem emelkednék hétröl-hétre a váltótárca. Ellenkezően, felszólította az egyes pénzintézeteket, hogy nagyobb mértékben vegyék igénybe a hitelkereteket. Szóval sem a külföld bizalmának megrendülése. — Londonban 2-5 százalékkal a békeparitás fölött jegv- zik a magyar koronát, — sem a Nemzeti Banknak a piac szükségleteivel szemben való elzárkózása okozza a pénzszűkét. Marad így mint egyetlen elképzelhető magyarázat a hónapok óta tartó és egvre mélyülő gazdasági válság. A gazdasági helyzet egyre-inkább kiélezi a bizalmi válságot, ami másként annyit jelent, hogy a bankok bizalmatlanok a hiteligénylésekkel szemben és változatlan szigorúsággal bírálják el azokat. A bankok nem igen veszik igénybe a külföldi kínálatot és a Nemzeti Bank felszólításának is csak szórványosan tesznek eleget, mert nem tudják kihelyezni a' rendelkezésükre álló tőkéket sem. Károkozó szándékkal vagy éppen rosszhiszeműséggel a. bankok azért nem vádolhatok meg, hisz a gazdasági depresszió állandósítása nekik éppen olyan kevéssé érdekük, mint üzletfeleiknek. Szívesen kötnek üzletet, mert üzletkötés a céljuk és a létfeltételük. De a dekonjunktúra alatt tett szomorú tapasztalataik fokozott óvatosságra készteti a tőkét, amelynek nincsenek csak üzleti szempontjai. Általános föllendülésre, a gazdasági helyzet megváltozására van szükség, hogy a pénzszűke is megszűnjön. Ez pedig csak akkor következhetik be, ha az állami és városi beruházási munkálatok megindulásával tömegesen új munkaalkalmak nyílnak meg a munkanélküliség számára, ami az általános fogyasztóképesség emelkedését hozza. Egyéb nem is kell hozzá. Ügy érezzük, hogy a gazdasági viszonyok jobbrafordulása független a politikai helyzet alakulásától. Lám a piac most is nyugodt, a tőzsde jó, pedig a politikai helyzet ugyancsak válságos. Felbomlik a Viktória-konszern, új életre kel a malomkoncentráció. Most már rövidesen megalakul a Viktória-malom szanáló részvénytársasága, miután előbb fedezetet teremtettek a hitelekre és az angolok bizonyos feltételek mellett lemondtak a részükre biztosított bekebelezési jogokról is. Az áldozat, amit az állam, a nagytőke és a nagyipar hozott a Viktóriáért, csak ideiglenes, szinte csak kölcsönjellegű, mert a felhasználandó hitelek a likvidáció során okvetlenül megtérülnek. A Viktória-konszern azonban részeire bomlik, mert a tárcájában lévő részvénypakettek értékesítésével a hozzátartozó vállalatok visszanyerik függetlenségüket. A konszern fölbomlásával egy- időben új életre kel a malomkoncentráció. A malomtröszt újraéledése állítólag független a Viktória ügyétől és csak a malomiparnak átmenetileg nehéz helyzetéből folyó szükségesség. A Viktória szanálását intéző részvénytársaság vezetői Russo Illés és Dobay Aurél lesznek. Jönnek zz aranymérltígek. A részvénytársaságok természetesen nem készíthették el addig aranymérlegüket, míg a rájuk háruló nyugdíjterhek nagyságát nem ismerték. A magánalkalmazottak nyugdíjvalorizációjáról szóló törvényjavaslat hamaros törvényerőre emelkedésével most már elhárul az aranymérlegek megállapításának utolsó akadálya is. A felértékelt mérlegek publikálása tovább alig is volt halasztható, nem annyira a Genfben vállalt kötelezettség miatt, hanem főként azért, mert az egész gazdasági élet érdeke, hogy az aranymérlegek végre tisztán és félreérthetetlenül tárják a világ elé a vállalatok tényleges helyzetét. Mégis lesz hadikölcsön-valorízácló? A pénzügy- miniszter az egységes párt körében elterjedt hírek szerint elejti a hadikölcsönök karitatív valorizációjának tervét és hozájárul ahhoz, hogy évenkint öt millió aranykoronát állítsanak be a költségvetésbe a hadikölcsönök mérsékelt valorizációja érdekében. Ez a felértékelés csak az eredeti jegyzőkre lenne tekintettel, többé-kevésbbé kielégítené őket és nyugvópontra juttatná a kérdést. A kérdés az egységes párt valorizációs bizottságának ё heti ülésén dől el. Főelárusífás: BUDAPEST, VI., MOZSÁR-UTCA 9. SZÁM. — Telefon: 76—02, 99—02. mindenütt a SOPRON-, GYŐR-és VAS- ВП« f PVP MEGYEI TEJGAZDASÁGI R.-T. * *■«» ЛЛ A Napi 30,000 liter teljesítőképességű, legmodernebb berendezésű. TELEP és KÖZPONTI IRODA: I. KÉR., FEHÉRVÁRI-ÚT 27. — TELEFON: József 128—01
