Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-12-22 / 51-52. szám
10 Független Budapest 1926. december 22. A tiszti ügyészi választások ellen a közigazgatási bírósághoz felejtett egy kibukott pályázó Löllbach Gusztáv dr. adta be a felebbezést. — Ha a közigazgatási bíróság helyt ad a panasznak, úgy a fötisztviselö helyettesi és tanácsjegyzői választások is érvénytelenek. A legutolsó fővárosi tiszviselőválasztás érdekes epilógusaként Löllbach Gusztáv dr. budapesti ügyvéd. volt fővárosi tisztviselő panaszt tett a közigazgatási bíróságnál, amelyben megtámadja a tiszti ügyészi választást. Löhbach Gusztáv dr. pályázott az egyik tiszti ügyészi állásra, de a kijelölő választmány őt nem jelölte. Az ügyvéd erre az egész választás megsemmisítése iránt nyújtott be keresetet a közigazgatási bírósághoz, s panaszában arra hivatkozik, hogy a tiszti ügyészek jelölése törvénytelen körülmények között történt, mert a jelölésnél a kijelölő választmány három tagja hiányzott, noha szerinte a törvény előírja. hogy a jelölésnél az összes tagoknak jelén kell lenniök. Löllbach Gusztáv erre való hivatkozással kéri a közigazgatási bíróságot, hogy jelentse törvénytelennek a csonka kijelölő választmány jelöléseit s ennek következtében semmisítse meg e törvénytelen jelölés folytán tartott tiszti ügyészi választást. A panaszt tevő ügyvéd hivatkozik beadványában több konkrét vidéki tisztviselőválasztásra, amikor szintén csonka kijelölő választmány ejtette meg a jelöléseket. Számos ilyen esetben az érdekeltek meg- felebbezték a választást s a közigazgatási bíróság helyt adva a panaszoknak, elrendelte az ilyen alapon történt választások megsemmisítését. Ezek a precedensek indították Löllbach Gusztávot is a panasz benyújtására s most reméli, hogy a bíróság annak helyt is fog adni. A városházán nagy érdeklődéssel kísérik az esetet és latolgatják a panasz sorsát. A vélemények megoszlanak s vannak sokan, akik bíznak abban, hogy I a közigazgatási bíróság megsemmisíti a „törvénytelen“ jdőlés alapján lefolytatott választást. Ma ez megtörténik, akkor nemcsak a tiszti ügyészi választást kell megsemmisíteni, hanem a főt szt- viselö-helyettesek és a tanácsjegyzök választását is, mert ezek jelölésénél sem volt teljes a kijelölő választmány. Mások viszont kizártnak tartják, hogy a bíróság helyt adjon a panasznak, mert azzal érvelnek, hogy a törvényben nincs kimondva, hogy a kijelölő választmány összes tagjainak jelen kell lenniük az ülésen. Nem lehetetlen, hogy a közigazgatási bíróság érdemi tárgyalás nélkül alaki okokból visszautasítja a panaszt, mert azt Löllbach irodai alkalmazottja nem a közgyűlési iktatóban nyújtotta be, ahová kellett volna, hanem a közigazgatási bizottság iktatójában, még pedig a törvényes határidő utolsó napján, december 2-án. A rendes illetékes iktatóba ilyenformán az akta csak a törvényes határidő letelte után került, s így megtörténhetik, hogy a köz- igazgatási bíróság, amely a benyújtás körül támadt zavarokat nem iismeri, az aktát, mint elkésettet visszautasítja. Éppen ezért Löllbach egy pótbeadványt is intézett a közigazgatási bírósághoz, amelyben bejelentette, hogy az akta téves helyen való benyújtása miatt az iktatóhivatal tisztviselőit illeti a felelősség. A mi véleményünk ebben a kérdésben az. hogy a közigazgatási bíróság — ha egyáltalán érdemi tárgyalás alá veszi a panaszt — azt el fogja utasítani. Az elmúlt időkben tucatjával adódott ugyanis precedens, hogy a kijelölő választmány 2—3 tagjának jelenlétében hozott jogerős határozatokat. Nem szállítják le a közszolgáltatások díjait a főváros üzemei a pengőszámításra való áttérésnél. A közgyűlésnek kell közbelépnie, hogy a túlmagas árak megszűnjenek. A pesti polgárság hiába remélt könnyebbülést a január 1-én életbelépő új pénzegységtől, ez a várakozása nem fog teljesedni. A főváros urai gondoskodtak arról, hogy ne csökkenjenek a terhek, ne legyen kevesebb az adó és ne legyenek olcsóbbak a közszolgáltatások. Az üzemek költségvetései teljesen elkészültek és január 1-én az egész vonalon életbelépnek a pengő-tarifák, amelyek csak számszerűleg lesznek kisebbek a mai papírkorona áraknál, de a valóságban semmi sem lesz olcsóbb egyetlen fillérrel sem. Az illetékek, a hatósági díjak, a helypénzek, a vámok, a különféle adók ugyanakkorák maradtak, mint eddig voltak, kikerekítés sem lefelé, sem felfelé nem történt. Egyedül az ebadót módosították a pengőszámítással kapcsolatban, de ott is — felfelé kerekítették ki az adótételeket. A főváros, tehát elöl- járt a jó példával, hogy miként kell állandósítani a lakosság nyomorúságát és a polgárok terheit. A többi közszolgáltatás ára is változatlanul épp olyan drága maradt, mint eddig volt. A gáz ára köbméterenkint 20 fillér lesz, az eddigi 2,500 korona helyett. Az elektromos áram egységárát 6 fillérben állapították meg, míg a víz köbmétere 18 fillér lesz. A lakosság és a törvényhatósági bizottság tagjai hiába kívánták az egységárak leszállítását s hiába hangzottak el indítványok: e tárgyban a közgyűlésen, az üzemek igazgatói és a tanács nem respektálta a jogos követeléseket. Hasonlóképen cselekedtek a főváros tulajdonában lévő közlekedési vállalatok is. Legutóbbi számunkban már megírtuk, hogy a Reszkárt igazgatósága a tanács felszólítása ellenére sem volt hajlandó a jegyárakat leszállítani s a pengőd viteldíjakat egyszerűen átszámítva terjesztette elő jóváhagyás végett. A fogaskerekű vasút, a sikló és az autóbuszüzem ugyancsak átszámította a tarifákat. A tanács legutóbbi ülésén tárgyalta ezeket a beadványokat és hosszas vita után úgy határozott, hogy beleegyezik az átszámított v'teldíjak január 1-én való életbeléptetésébe. Ezek szerint a villamosvasúton azok a jegyárak lesznek érvényben, amelyeket már múlt számunkban közöltünk. Az autóbusz jegyárai a következők lesznek: Szakaszjegy 24, vonaljegy 32. átszállójegy 40 fillér. A siklón egy jegy ára 16 fillér lesz. A 10 jegyet tartalmazó kedvezményes jegyfiizet 88 fillér, a rendes árú jegyfüzet 1 *60 pengő, a havi bérletjegy 3-52 pengő. A fogaskerekű vasút jegyárai: oda-vissza III. osztály L04 pengő. II. osztály L36 pengő. Egyszerű felfelé utazás III. osztály 88 fillér, II. osztály E04 pengő. Egyszerű lefelé utazás III. osztály 52 fillér, II. osztály 68 fillér. Már ezekből a számokból is látható, hogy az újjegyárak nemcsak drágaságuk miatt tarthatatlanok, hanem azért is, mert lehetetlen összegek kerültek ki az átszámítás folytán. 52, 68 filléres. 1 pengő 04 filléres jegyárakat nem lehet megállapítani illő komolysággal. A főváros legalább annyi jóindulatot mutathatott volna a közönség iránt, hogy ezeket a lehetetlen összegeket lefelé kikerekíti. Csakhogy ez ellen azt az érvet hozzák fel az illetékes körök, hogy egy fillérrel sem lehet lc- szállítaniok a jegyárakat vagy az egységárakat az illető üzem költségvetésének felborítása nélkül. Sajnos, a törvényhatósági bizottság most már nem akadályozhatja meg. hogy január 1-én a drága pengőtarifák és egységárak életbe ne lépjenek, mert ebben az évben már nem lesz bizottsági ülés, ahol e kérdésben döntést hozhatnának. Január elején azonban a bizottságok összeülnek s a közgyűlés tagjainak legelső kötelességük lesz az elviselhetetlen és ndokolatlauul magas közszolgáltatási árak letörése. Tarthatatlan helyzet, hogy amikor az üzemi költségek minden üzemnél, minden közlekedési vállalatnál MAGYAR WAGGON- ES GÉPGYÁR RT. GYŐR, Telefónok: 201, 202, 233. BUDAPEST, V., Deák Ferenc-utca 18. Telefonok: T. 43 - 00, L .979-49. 1, 3, 5 tonna hordképességü Teherautók ^ Autóbuszok A magyar utaknak legjobban megfeleli autó Pótkocsik Speciálkocsík г A magyar utaknak legjobban menfalelő autó Szolid kivitel, gazdaságos üzem, előnyös árak és ffeltételekl Ajánlati felhívások cégünkhöz clmzendők. Képviseletünk nincsen. IТОРОЮ ENDRE ниш Készít épület- és bútorasztalos- munkákat művészi rajz szerint. Költségvetés díjtalan. hegedű/ /Andor u.6. TElCFOtt*}<>-91 ' - ’• .• i,- • . év;-,- ' áii.V V >.;v. . % '.V '• /.• • -j ' :■ ’ • ■ í jelentékenyen redukálódtak, még mindig ugyanazok a tarifák maradjanak érvényben, melyeket több mint egy év előtt, jelentékenyen drágább üzemi költségek mellett, állapítottak meg. Elsősorban a főváros üzeme nek kellene elöljárni az új pénzegység bevezetésével kapcsolatosan az árak mérséklésével, mert az egész gazdasági élet a főváros lakosságának megélhetési körülményei a közüzemek tarifapolitikáján fordulnak meg. fia olcsóbb a gáz, a villany, a víz. olcsóbbak lesznek az ipari termékek, a közlekedés olcsóbbodása által könnyebb lesz a szegénysorsú lakosság megélhetése, és ha a közüzemek drágítanak, megdrágul utána az egész élet. A közgyűlésre épp ezért óriási feladat vár, amit elsősorban a hatósági árak letörésével lehet és kell megkezdeni. Vázsonyi Vilmos beszédei és írásai. Kiadta az Országos Vázsonyi-emlékbizottság. Két hatalmas kötet: újságcikkek, beszédek, levelek, versek. Vázsonyi Vilmos szellemi hagyatéka az a kétkötetes munka, amelyet Csergő Hugó dr. és Balassa József gyűjtöttek össze és láttak el jegyzetekkel és amelyhez Apponyi, Rárczy István és Esterházy Móric gróf írtak előszót. Vázsonyi beszél hozzánk ebben a két kötetben, amelyben benne van ennek a lángésznek minden zsenialitása. Ahogy lapozunk a könyvben és végigvonul szemünk előtt a pálya, amely a kis sümegi házból indult ,el, .olybá tűnik előttünk az az út, amely Vázsonyi vonulását jelzi, mint az üstökösé, amely jön, szikrázva, ragyogva tölti be az égboltozatot és aztán megint eltűnik, hogy sötétségben hagyjon bennünket. Vázsonyi eltűnt s ma itt állunk a dermedt sötétségben, mert nincs többé vezérlő fény, amely utat mutasson a városi polgárságnak abban az ellenséges homályban, amelybe Budapestet és népét burkolták a népjogok és demokrácia ellenségei. De ha Vázsonyi el is ment, itt van előttünk életének egész munkája, amely erőt, biztatást ad és utat mutat. Szinte jóslásszerűen hangzik egyik- másik beszéde, és amikor ezt a könyvet olvassuk, nem egyszer állunk meg döbbenettel: úgy érezzük, hogy próféta beszél hozzánk. „... minket lebecsülhetnek, lekritizálhatnak, de az ország fővárosát, annak lakosságát, népét, csak azért, mert minket követ, miért becsmérlik, miért gyanúsítják, miért támadják meg hazafiasságában és értékében?! És miért akarják másodrendű polgáí- rokká degradálni?“ Azt a beszédet, amelyből ezt a néhány sort kiragadtuk. 1911. november 28-án mondta el a képviselőházban Vázsonyi Vilmos, de ma aktuálisabb, mint akkor voHt. A ma problémái ott vannak Vázsonyi beszédeiben és ha végignézzük1, mindenre választ találunk benne, ami ma éget, fojtogat bennünket. Pakots József írta meg Vázsonyi élete rajzát, meleg szeretettel és attól a tisztelettől áthatott hangon, amely Vázsonyi emlékezetének kijár. Abevezető tanulmányok után ott látjuk a legelső beszédet, amelyet Vázsonyi — akkor még Weiszfeld — 20 éves korában a véderővita alkalmával mondott el a függetlenségi pártkörben 1889. január 16-án, amely beszéd után Polónyi Géza megölelte az ismeretlen fiatal jogászt és Rákosi Jenő vezércikket írt róla másnap a Budapesti Hírlapban „Weiszfeld“ címen. És utána sorbajönnek a cikkek és beszédek, amelyek az azóta elmúlt 36 esztendő minden politikai, társadalmi és kommunális eseményét magukban foglalják. Vázsonyi nagy politikai karriert futott be. de szívében. lelkében mégis Budapest rezegtette meg a legőszintébb húrokat. Hogy mije volt Vázsonyi Budapestnek, hogy mit tett ezért a városért, azt tudjuk. És mégis, ha végiglapozzuk ezt a két hatalmas kötetet, csak akkor látjuk, mennyire egészen a mienk volt. mennyire kitörölhetetlen az ő emléke Budapest történetéből, amelyben új. nagy. dicső fejezetet jelent Vázsonyi Vilmos megjelenése és kommunális működése. A kispolgárság, amelyet ő teremtett meg. 6 emelt ki az öntudatlanság homályából, meghajottau, szemléli Vázsonyi szellemének ezt a hagyatékát, a hálának és emlékezésnek szeretetével és vigaszt merít belőle ahhoz a küzdelemhez, amely még előtte áll.
