Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-12-15 / 50. szám
2 Független Budapest 1926. december 15. A főváros összeállította a választás .előkészületeinek költségjegyzékét, mely szerint 2 inilliárdba és 50 millióba került a választások technikai előkészítése. Ezt a hatalmas összeget a névjegyzék összeállítása körüli munkadíjakra, plakátok és egyéb nyomtatványok előállítására, a szavazóigazplványok, széthor- dására, a választási helyiségek béreinek költségeire és egyéb célokra fordították. A választás 2 napján 200 autótaxi állt a főváros rendelkezésére, amit szintén közpénzekből fizetlek. A több mint 2 milliárdos választási költség megtérítését a főváros a belügyminisztertől fogja kérni. Az ellenzék legkomolyabb törekvése csak az általános titkos választói log lehet. Nagy politikai vacsora a VII. kér. függetlenségi pártkörben. Rassay Károly, Baracs Marcel, Kakn.iay Károly, dr. Bródy Ernöné, dr. Baracs Marcelné és Weiler Ernő beszédei. Szerdán este impozáns politikai vacsorát reindezett a VII. kerületi Függetlenségi és 48-cis Pártkör. A fővárosi képviselőválasztások előtt rendkívül nagy számmal jelent meg a kerület liberális polgársága a Wesselényi-utcai pártkörben, ahol a liberális ellenzék vezérei tartottak lelkesítő beszédeket. Rassay Károly, a liberális és demokrata pártok vezére, Baracs Marcel, a demokrata párt elnöke, Kakujay Károly. Weiler Ernő, Deutsch Mór, Vörös János, Baracs Marcelné és Bródy Ernőné jöttek el a vezérek közül a nagy vacsorára, hogy lelkesítő szavakkal buzdítsák kitartásra és bizalomra a szabadságért rajongó választókat. A zsúfolásig megtöltött teremben B. Virágli Géza, törvényhatósági bizottsági tag, a pártkör elnöke tartotta a megnyitó beszédet és hivatkozott arra, hogy alig két hét előtt e falak között bontotta ki ugyanez a közönség a kossuthi lobogót. Akkor az a meggondolás vezette szándékában a pártot, hogy külön listán küzd a reakcióval szemben a szabadságjogokért. De időközben tanúi voltak a most folyó atrocitásoknak, a polgárság terrorizálásának s ezek a tények arra az elhatározásra bírták a pártvezetőséget, hogy mellőzi a testvérharcot e kritikus órákban. Ez a mai este annak a szolidaritásnak a tanujele, amellyel a kossuthi eszméket valló polgárság a demokrata pártok vezérei iránt viseltetik. Nem szükséges, hogy az itt megjelent tömegeket lelkesítsék, mert ezek a polgárok úgy is tudják, hogy mi a kötelességük. De azért jöttek össze ily impozáns nagy számmal, hogy új erőt merítsenek a küszöbön álló nagy harcra és meghallgassák a vezéreket, akik titáni küzdelmet vívnak az eszme diadaláért. Rassay Károly emelkedett ezután szólásra a lelkes tömeg falren- erftt/í tanpi es. eijo.,*,z.~o Lvwhpn Azzal kezdte felszólalását, hogy valahányszor megjelent a függetlenségi Pártkör falai között, mindig egy cél vezérelte: — az összetartás érzését növelni.- Sir William Good, a magyar kormány jóbarátja, eljött Magyarországra, hogy tanulmányozza a nyílt szavazás választójogi rendszerét. Már látom a cikket. — mondotta — mely meg fog jeilenni az angol lapokban, hogy a nyi t szavazás szokatlan ugyan Európában, de Magyarországon helyes, mert a magyar nép természete megkívánja a nyílt szavazást. Sir William Good úrnak azt tanácsolom, jöjjön velem néhány napos körútra a vidékre és eléje fogom vezetni az emberek százait és ezreit, akik megfélemlítve a terror minden eszközével, nem tudnak eljutni oda, hogy meggyőződésük szerint szavazzanak. Akkor állítsa ki Sir William Good úr a magyar kormány részére az erkölcsi bizonyítványt, amely, azt hiszem, nem nagy értékkel fog bírni És amikor Sir William Good Vácott tanulmányozza a nyílt szavazás rendszerét. Váctól pár kilométernyire csendőrfegyverék két embert megöltek és hármat megsebesítettek. És ugyanekkor a polgármesteri szobából az a nyilatkozat ment nyilvánosságra, hogy „kellemetlen incidens“, amely abból állott, hogy agent provokátorok a csendőrök ellen támadásra készültek, el akarták venni fegyverüket és erre a csendőrök kötelességszerűen fegyvert használtak. Ennek a két halottnak a vére és a sebesültek szenvedése nemcsak a kormányt vádolja, de vádolja Andrássy Gyulát is, aki éveken keresztül kényelmesem félrevonult a küzdelemtől és ő és társai nem állottak sorompóba velünk, hogy megvédjék a nép jogait. Ha a legitimisták komolyan akartak volna legitimista politikát csinálni, a népre kellett volna támaszkodniok és első törekvésüknek annak kellett volna lenni, hogy valóban alkotmányos államot teremtsenek. Sohasem hallotuk, hogy ezek az urak — az egy Apponyi Albertet kivéve — még csak elvileg is leszögezték volna magukat a demokratikus irányzat mellé. Ma 'Pallavicini lóháton ül. Andrássy Gyula kétségbeesett választási küzdelmet folytat és a többiek önkéntes száműzetésben fedezik fel, hogy ebben az országban nincs alkotmányos élet. És ez mutatja meg nekünk az utat a további küzdelemhez: az ellenzék legkomolyabb törekvésének, az általános titkos választójognak kell lenni. És én meg vagyok győződve, hogy ebben a küzdelemben Apponyi Albert hatalmas egyéniségére és erejére feltétlenül számíthatunk, ő is, elérkezettnek fogja látni az időt, hogy teljes erővel csatasorba álljon a mai kormányzattal szemben. Azok az urak, akik magukat vezéreknek hirdetik, szakadást idéztek elő a mi frontunkon, amikor azt mondják, hogy ők ebben a kormányzatban ismerték fel a liberalizmus és a demokrácia teljességét. Ezek az urak a polgári társadalom árulói. A polgárság ítrl f.^/i'bredni és amikor látja, hogy vezCiciK egy 1 ös/e Уазз^ТлТ-ГаоЬа variul, másik része a reakció táborába ment: elveszti hitét, bizalmát és olyan lélektelen összeomlás jön, amely belekergeti őket a szociáldemokrata pártba. Én azonban a polgári gondolat erejét felismerem és ezt a polgári gondolatot cserbenhagyni nem akarom. Bethlen István gróf azonban bármennyire hirdeti is, hogy a liberális és demokrata irányban akar haladni, ennek eddig még semmi jelét nem adta. Én a titkosságnak vagyok a híve a politikában és a nyilvánosságot is értékelem, de nyílt programniot akarok, titkos szavazással és nem titkos programmot nyílt szavazással, Ugronékkal nem sokat vesztettünk, mert aki a kritikus pillanatban a harc kényelméért képes átmenni az ellenséghez, az nem volt erőssége a békének, de a harc előkészületének időpontjában sem. A mi történelmi hivatásunk, hogy a polgárságban fenntartsuk az öntudatot, mert a városi polgárságnak kell összefogni és megmutatni, hogy a város polgársága szemben áll ezzel a nemzetrontó politikával. Én bízom abban, hogy az Önök szabad megnyilatkozása itt Budapesten ki fogja mondani a lesújtó ítéletet, amelyet a sok néma ajak és ökölbe szorult kéz nem tudott kimotndani ennél a választásnál. Utána Baracs Marcel annak a véleményének ad kifejezést, hogy a váci csendőröknek, akik ezt a mai brutális támadást követték el a választás tisztasága elleni, nem lesz semmi bántődásuk, mert meg fogják találni a mentséget és ürügyet, hogy a csendőrök kényszerülve voltak fegyverüket használni. Ennél a választásnál nemcsak brutális erőszak nyilvánul meg, hanem a hatalom nyomása is. Kakujay Károly volt a következő felszólaló, aki egy Szegeden terjesztett egységespárti röpiratot olvas fel. amelyből nagy derültség közben azt olvasta, hogy Bethlen István gróf Szegeden Sztcrényi Józsefet ajánlja a keresztény választók figyelmébe, mint a Keresztény és Keresztény Kisgazda Földmíves és Polgári Párt hivatalos jelöltjét. Báró Sztcrényi József, mint a kereszténység védelme! Dr. Baracs Marcelné a nők nagy feladatairól beszélt és elmondta, hogy a háború kényszerítette az asszonyokat, hogy a férfiak munkáját részben pótolják, és most már a nők sem mehetnek vissza tisztán háztartási kötelességükhöz, hanem képességük és erejükhöz mérten a maguk munkájával is hozzá kell járul,niok a haza felépítéséhez. Bródy Ernöné j volt a következő szónok, aki nagy tetszés mellett I! szólt a nők politikai feladatairól. Weiler Ernő beszélt ezután s rámutatott arra, hogy az egész élet a napi politika körül forog, mert a napi politikától függ. hogy kinek mekkora karéj kenyér jut. Végül Eadányi Miksa dr. főtitkár záró szavai fejezték be a nagysikerű estélyt, aki azt hangoztatta, hogy a megjelent kispolgárok nem csüggednek az ellenzék vidéki kudarcai miatt, hanem igenis kitartanak a demokrácia eszméi mellett. Január 1-től kezdve megszűnik a szállodaadó Helyébe ugyanolyan összegű idegenforgalmi adó jön, A Független Budapest írta meg először, hogy 1927. január 1-jén a szállodaadó teljesen megszűnik s helyébe idegenforgalmi járulékot léptet életbe a tanács. Tekintve, hogy január 1-jétől már alig néhány hét választ el bennünket a pénzügyi ügyosztály elkészítette az új elnevezésű adóról szóló szabályrendeletet s a pénteki közgyűlés már a törvényhatósági bizottság elé is terjeszti azt jóváhagyás végett. Ötéves fennállás után szűnik meg ez év végével a szállodaadó. amely súlyos akadályként nehezedett Budapest idegenforgalmára. Volt idő, amikor a kül- I földiek 100%-os idegenadót fizettek s ez a külföl- I dieket teljesen elriasztotta a magyar főváros meglátogatásától. Később progresszív adótételeket állapítottak meg. majd egységesen 20% volt a szállodaadó, amit állandó harcok után leszállítottak 15%-ra, míg ez év közepe óta már csak 5%-os adót vetettek ki a szállodákban megszálló vendékegre. Az idegen- forgalmi érdekeltségek állandóan követelték ennek a súlyos és célját tévesztett adónemnek a megszüntetését s mindig rámutattak arra, hogy az idegenek ideözönlését legelsősorban ennek az adónak a fennállása akadályozza meg. A belügyminiszter szintén ellenezte a szállodaadó fenntartását s többször egyenesen megtiltotta annak további szedését. Egy leiratában a belügyminiszter utalt arra, hogy a szállodaadó azt a kereseti tevékenységet terheli meg, amelyet az állam a forgalmi adóval a a maga részére már igénybe vett, s ennélfogva a szállodaadót az 1872 : XXXVI. t.-c. alapján ,a fővárosnak nem is íett volna jogában életbeléptetni. A főváros kétségbevonta a miniszternek ezt a fejtegetést. s azzal érvelt, hogy ha a miniszter álláspontja helyes, akkor mindaddig, amíg forgalmi adó van és lesz, ez a helyzet a főváros autonóm adóztatási jogát semmisíti meg, vagy legalább is illu- zóriussá teszi annál az egyszerű oknál fogva, mert minden kereseti tevékenység, az őstermelést kivéve, forgalmi adó alá esik. Nem maradna tehát tér az autonóm adóztatás céljára, hacsak a miniszternek nem szándéka az autonómia erősen korlátolt adóztatási jogát még szorosabb keretek közzé szorítani. Ennek az álláspontnak figyelembevételével- azután a főváros egész mostanig fenntartotta a szállodaadót, de január 1-től ugyancsak 5%-os kulccsal idegenfogalmi járulékot fog szedni. A főváros bevétele tehát ugyanannyi lesz az idegenforgalmi járulékból, mint amennyi volt a szállodaadóból. A két adó között csupán az lesz a különbség, hogy amíg a szállodaadót a szállodákban a számlákhoz külön fölszámították és a vendégek kifizetették, addig az idegen forgalmi járulék már bennfoglaltatik a szoba árában és azt nem az idegen, hanem a szállodatulajdonos fizeti a befolyó összegből. Az idegenforgalmi járulékból befolyó összeget a főváros az idegenforgalom előmozdítása és növelése érdekében propaganda célokra fogja fordítani. Strenger Rezső pest, 1L Mátyás-utca 18 (Telefon • József 72-51.) У SZŐKE JÓZSEF épület- és műbútor-asztalosmeSter, az 1925. évi kézműipari kiállításon ezüstéremmel kitüntetve Műhely: Budapest, VII., Őrnagy-utca 3. — lelefon. CSAK EREDETI VIZET IGYUNK. Szent Lukácsflirdő Rt. „Kristály“ Kátvállalata III., Zsigmond-utc 25—27. Telefon 43-90.
