Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-12-08 / 49. szám
3 1926. december 8. Független Budapest I Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul í!i:;So&nVVIo. A Rotschild-kölcsönből visszafizeti a főváros a Speyer-kölcsönt. Előkészületek a 20 millió dolláros kölcsönre. December 3J.-én a főváros visszafizeti a Speyer & Comp cégnek a június 15-én felvett kétmillió dolláros váltókölcsöut. Másnap január 1-én pedig az új hitelezőtől, a Rotschild c£ Sons cégtől veszi fel az ugyancsak kétmillió dolláros kölcsönt. Az újabb kölcsöri 3 hónapra, 1927. évi március hó 31-ig szól, de a fővárosnak jogában van azt június hó 31-ig meghosszabbítani. A kétmillió dollár ellenében Sipöcz Jenő polgármester által aláírt, 40 darab, egyenkint 50.000 dollárról szóló, három hónapos váltót ad a főváros. Ha a kölcsön meghosszabbítását igényeli, úgy április 1-én újabb 40 darab, 3 hónapos váltóval cseréli ki a régieket. Komat fejében a főváros 5%-ot fizet, tehát havonta 583 milliót. A Speyer- kölcsön után 800 millió kamatot kellett fizetnie a fővárosnak. A kölcsöniigyi bizottság a héten tartott ülésén utasította a tanácsot, hogy mielőbb készítse el az új beruházó programmot és annak alapján indítsa meg a tárgyalásokat a nagy beruházó kölcsön felvétele érdekében. A nagy kölcsönt tavasszal feltétlenül nyélbe kell ütni és a 2 millió dolláros váltókölcsönt majd ebből fizetik vissza a hitelezőknek. Havi költségvetések és zárszámadások januártól kezdve, A belügyminiszter szigorú rendelete. — Beavatkozás az autonómiába? Ez év áprilisában a belügyminiszter pótrendeletet adott ki, amellyel kiegészítette azt az előbbi rendeletet. amely a városok háztartásának szanálásáról szólt. A pótrendeletben a belügyminiszter különféle kívánságokat állított fel a fővárossal szemben, így többek között azt követelte, hogy az állam mintájára a főváros is havi költségvetések és zárószámadások alapján vezesse a háztartását. A miniszter ugyanis a főváros háztartási helyzetére való tekintettel felette indokoltnak találta, hogy azokat a rendelkezéseket, melyek az államháztartás vitelében már jól beváltak, a főváros háztartásában is alkalmazzák. A rendelet udvarias hangon szólította fel a fővárost, hogy a kívánságoknak megfelelően mielőbb intézkedjék, de egyúttal nyomatékosan hangsúlyozta a miniszter, hogy ha a főváros szép szóval nem hajlandó a kívánságnak eleget tenni, úgy élni fog a szanálási törvény felhatalmazásával és rendeleti úton szerez érvényt akaratának. A belügyminiszter a rendelethez mellékelt egy szabályrendelet-tervezetet is s abban tájékoztatás végett közölte a fővárossal, hogy hogyan és mí- képen képzeli el a havi költségvetések és zárószámadások bevezetését a város háztartásába. A szabályrendelet előírta, hogy a főváros a költségvetését ezentúl a ..bruttórendszer“ alapján kell készíteni és a közigazgatási szervezet költségvetésén kívül tartalmaznia kell a város valamennyi üzemének és vállalatainak költségvetését is. Előírta, hogy ezentúl a rendkívüli kiadásokat is beruházásokra és átmeneti kiadásokra kell felosztani s intézkedett az iránt, hogy a jövőben a személyzeti kiadások mellett fel kell tüntetni az egyes üzemek és hivatalok számszerintii személyzeti állományát is összehasonlítva az előző évi létszámmal. A havi költségvetésekre vonatkozóan azt írta elő a belügyminiszter szabály- readelettervezete, hogy az egyes hónapokra előirányzott kiadás nem haladhatja túl az egész évi költségelőirányzat Vi2-ed részét. A havi költségvetéseket legkésőbb a megelőző hónap 15-éig a pénzügyi ügyosztály elé kell terjeszteni, amely minden hó 22-ig bemutatja azt a tanácsnak. A tanács legkésőbb a megelőző 28-ikáig lenne köteles a következő hónap költségvetését jóváhagyni. A zárószámadásokat mindig a zárószámadási hónapot követő 10-ikéig kell a szabályrendelet szerint a pénzügyi ügyosztály és 25-ig a tanács elé terjeszteni. Ugyanez a kötelezettség vonatkozik az összes városi üzemekre és vállalatokra is. azzal a különbséggel, hogy az üzemek az egész évre előirányzott bevételi feleslegük Vi2-ed részét tartoznak havonta előlegként a főváros központi pénztárába befizetni. A városházán nem a legkedvezőbb fogadtatásra talált a belügyminiszter rendelete. különösen az a passzus, amely az intézkedések végre nem hajtásának esetére retorziót helyez kilátásba. A tanács mégis kénytelen volt alapos megfontolás alá venni a szóbanforgó kérdést, ajnnál is inkább, mert közben Éber Antal is előterjesztett egy indítványt a havi költségvetések és zárszámadások tárgyában s azt a közgyűlés el is fogadta. A tanács ennek következtében szintén elhatározta, hogy 1927. január 1-től kezdve minden hónapban rendszeres költségvetést és zárszámadást készít. Tekintettel arra, hogy erről szabályrendeleti úton kell intézkedni, elkészítette a vonatkozó szabályrendeletet isi, amely nagy vonásokban, sőt több helyen szövegileg is, teljesen megegyezik azzal a tervezettel, amelyet a belügyminiszter küldött meg mintául a fővárosnak. A tanács a szabályrendeletet kísérő indokolásban kifejti, hogy miután a miniszter a főváros aggályai ellenére is fenntartotta azt az álláspontját, hogy az államnál bevált rendszer a fővárosnál is alkalmaztassák, így kénytelen volt a kívánságot teljesíteni, annál is inkább, mert meddő harcot folytatna, ha az abszolút negligáció álláspontjára helyezkednie. De nem is volna célja —- mondja a tanács — ily értelmű állásfoglalásnak, mert ha az autonómia jogainak megvédésében készek vagyunk is a legvégsőkig harcolni, viszont nem célunk s nem is feladatunk a törvényhatóság elhatározásával szembehelyezkedni. A tanács által készített szabályrendelet csupán annyiban változik a belügyminiszteri tervezettel, hogy nem ragaszkodik szigorúan ahhoz; hogy az egyhavi hiteligénylés pontosan Vi 2-ed része legyen az évi előirányzatnak. Az üzemekre vonatkozóan pedig azt írja elő, hogy. ha egy üzem vagy vállalat a havonkinti előlegekkel az évi feleslegül előirányzott összeget már a számadási év lejárta előtt befizette, úgy a mérlegszerű tiszta nyereség megállapításáig. arra az évre mentesül a további összegek beszolgáltatása alól. Ezt a rendszert a tanács azért tartja célszerűbbnek, mert amíg a havi hányad állandó összegként jelentkezik, addig a beszolgáltatás lehetősége a konjunktúrához van kötve. A szabályrendelet életbelépésével egyidejűleg hatályukat vesztik mindazok a közgyűlési és tanácsi határozatok, melyek feljogosítanak egyes üzemeket arra. hogy bevételeiket üzemeik továbbfejlesztésére fordítsák. Ez azonban nem vonatkozik azokra az üzemekre, amelyek részvénytársasági, vagy önálló jogi személyi alapon működnek. A részvénytársaságok ügyeinek intézésére egyedül az igazgatóság hivatott. Transformátorok Szénkefék Motorok Farkasvölíjifi-íÉlE Villamossági és Műszaki R.-T. Budapest, VI., Podmaniczky-utca 35. TELEFON : 77—39, 147—75, József 95 10. olnár István építész Budapest, I., Horthy Miklós út 36. szám. Telefon : József 85—48. lí'íÁ'T'vtrtTi'fi íiiízSc vízvezeték.csatornázásésszel- JU-l-fcíoj lőző-berendezések szerelése, lakatosáruk és kovácsoltvas szíjke ekek gyártása. ROHONCI HUGÓ "ks EGÉSZStGÜGYI MŰSZAKI BERENDEZÉSEK GVÄRA Budapest, VI., Fóti-út 19. szám. — Telefon: Lipót 9,8—76. V.CSÉTI ISTVÁN és építőmester Budapest, VII., Hungária-körút 11. Telefon: J. 64-85. J. 58-56. SCHÜNDORFER JENŐ MÉRNÖK. KÖZPONTI FŰTÉSI, SZELLŐZTETÉSI, VÍZVEZETÉKI ÉS CSATORNÁZÁSI BERENDEZÉSI VÁLLALATA Budapest, Vili., Gólya-utca 22. Telefon : József 131-72. Q7I ]TQ IFNÖ oki.mérnök ОU I KJ Jl-iiiv/ építőmester építési véTlnllcozó Budapest, Vili., Kertész-utca 24—28. sz. Telefon: József 129—43. HAJNAL IMR£ oki. mérnök építési vállalkozó Iroda : I. kerület, Attila-körút 47. Telefon: József 81—05. Telep : VI., Reitter Ferenc-utca 22. Telefon : Lipót 915—47. TÓÁSÓ PÁL épitész, építőmester BUDAPEST, II., Zsigmond-utca 10. Telefon 66-64. KIKTA GYÖRGY mérnök és GÜNTERTJÁNOS Központi fűtés, szellőztetés, vízvezeték, csatornázás, fürdő, egészségügyi és légszeszberendezések vállalata, városi vízművek és szivattyúberendezések készítésé. Budapest, V., Szabadság-tér 5. TELEFON : 6—40. Mohácsy László Budapest, VI., Tüzér-utca 2/B. Telefon: L. 908 — 65, 903-23. műépítész és építőmester Németit Zoltán építőmester Budapest, VII., Mexikói-út 56. Telefon: J. 76—85. 11Ш ÉPÍTŐ исшешиши Apor József, Sattler Mihály oki. mérnök, építőmesterek VI., Teréz-körút 47. Telefon : T. 37—57, J. 132—14. ^SEPAI 1ENO oki. mérnök, v. műegyetemi tanársegéd Elektric villamossági és műszaki r.-t. Telelőn: Júzse! 103—17. Budapest, 1X„ Tompa-utea 14. WIHART FERENC építész építőmester BUDAPEST, VII., COLLMBUS-UTCA 5/b. SZÁM. Telefon: József 50 97. MESTER ISTVÁN oki. építész, építőmester BUDAPEST, V. KÉR., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 4. Telefon : Lipót 995—29 s ZŐDY SZILÁRD R. szobrász, művész, tanárképző főiskolai szobrász-tanár Tel.: J. 2-71. Műterem : Mária Terézia-tér 8. HLATKYésTAUSZ oki. építész, építőmester magasépítési, út-, vasbeton- és mérnöki munkák vállalata Budapest, VIII., József-körút 77. Telefon: J. 95-78. VII,, Thököly-út 145. Telefon : József 94-24. SPÁNYIERNŐ okleveles mérnök mélyépítő- és kövező-vállalata Budapest, T, Attila-utca 51- Telefon: T. 126—69. NAGY LAJOS építőmester Budapest, VI. kér., Felső erdősor 25. szám. Mindenféle gyárak és építkezések tervezése és kivitelt. — Költségvetés díjmentes OBENDORFER JÓZSEF és FIAI oklev. mérnök, onifoci \/21В11тП7п1т út-és vasútépítés, kövezőmesterek “JJIlCbl VdNciinUZUI\, csatornázás, vasbeton-építkezés, kövezőmunkák. Vili., Ludoviceum-utca 18 sz. - Telefon: József 84-65. AMON ANTAL és FIAI KÖVEZŐMESTEREK, ÚT-, CSATORNA- ÉS BETON- ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK. FÖLDMUNKA. VÁGÁNY- FEKTETÉS. MÉSZKŐBÁNYA. Vili., Futó-utca 10. Telefon: József 3-85. Makovsky Ferenc Fülöp Szász-Coburg Góthai herceg Ó kir. Fensége uradalmi építésze Budapest, VII., Abonyi-utca 4. Telefon: J. 81-17. THOLT ISTVÁN oki. mérnök Budapest, II., Donáti-u. 26. Telefon: L. 903-25. Vízvezeték, csatornázás, központi fűtés, derítő telepek.