Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-02-03 / 5. szám
4 Független Budapest 1926. febuár 3. Mi a villamos világítási mizéria igazi oka ? Az áramfogyasztás rendkívüli növekedése. — A kelenföldi áramfejlesztő kibővítése meg fogja szüntetni a zavarokat. Wolff»párti városatya g’émlátásal. A főváros nem régen hatályon kívül helyezte azokat a fogyasztási korlátozásokat, amelyek a háború idején a különféle közszolgáltatások, így elsősorban a villa nyárom fogyasztása ellen voltak érvényben. A korlátozás felszabadítása után ezrével jelentkeztek bekapcsolásra új fogyasztók az Elektromos Műveknél, s a régi fogyasztók hatványozott áramigénnyel léptek fel. A kereskedő- és iparosvilág a korlátozások hatályon kívül helyezése után mindegyre nagyobb mennyiségű villanyt kezdett fogyasztani, s különösen a forgalmasabb útvonalak mentén az ott elhelyezett fényreklámok, úgyszintén a késő éjjeli órákig fényárban úszó kirakatok erősen megterhelték) az Elektromos Művek telepeinek elavult berendezéseit. Hiába igyekezett az igazgatóság az ócska gépeken javítani és a hiányokat pótolni, nem tudott lépést tartani a fogyasztók rohamosan növekedő igényeivel, s épp ezért utóbbi időkben szinte napirenden vannak a kisebb- nagyobb villanyszolgáltatási üzemzavarok. Nincs a fővárosnak egyetlen városrésze, amely hoszabb-rövidebb időre nem maradt volna már sötétben a forgalmas esti üzleti órákban, egyes budai részekkel pedig megtörtént az is, hogy 1—2 napon át is sötétségre kárhoztatta a környéket az Elektromos Művek ócska berendezése. A főváros illetékes körei, elsősorban Deutsch Lajos az Elektromos Művek vezérigazgatója tisztában vannak azzal, hogy Budapest közönségének napról-naipra növekedő áramigényét mind addig nem lehet teljes mértékben zavartalanul kielégíteni, amíg a Kelenföldre tervezett nagyszabású modern áramtermelő központ fel nem épiil és üzemét teljesen meg nem • kezdi. Eddig ugyanis a kelenföldi telep csak részben készült el és még sok gép vár itt felállításra. Annak ellenére, hogy ezekkel a körülményekkel mindenki tisztában van, liépten-nyomon felbukkannak hibakereső egyének, akik magyarázatot kérnek a sűrűn előforduló villanyszolgáltatási zavarok okairól s felelősségrevonást követelnek a fővárostól. Legutóbb akadt egy Wolff-párti városatya, aki úgy vélte, felfedezte Kolumbusz tojását és megtalálta azokat az okokat, amelyek az áramszolgáltatási incidenseket előidézik. Az a városatya, aki erre a világraszóló felfedezésre jutott, nyílt ülésen azt a kijelentést tette, hogy nyilván azért marad sötétben nap-nap után a főváros más-más része, mert az Elektromos Művek I újabban visszahelyezik állásaikba a kommunizmus alatt tanúsított magatartásukért fegyelmi úton elbocsátott tisztviselőket és műszaki emberélet, sőt ezeket osztályvezetőkké és művezetőkké léptették elő. A felszólaló kijelentései szerint kétségtelenül ezeknek a „kommunistákénak“ az alkalmaztatása okozza a mindennapos sötétséget és vizsgálatot is követelt e ténynek hivatalos megállapítása érdekében. Ez a kijelentés természetesen nagy konsternációt keltett és valaki közbe is kiáltotta, hogy talán „Okolicsányii fztellene visszahelyezni“ az Elektromos Művekhez, akkor nem lennének zavarok a világításban. A pénzügyi bizottság pedig derűsen fogadta úgy a Wolff- párti városatya megállapítását, mint a közbeszóló tálán helyzet előtt áll, kétségben van a felöl, vájjon sikerül-e régi, szép városrendezési terveit megvalósítania. vagy pedig csakugyan egy kiszélesített pályaudvar létesül-e legértékesebb, legkihasználbatóbb telkein, Hogy ez a bizonytalanság eloszoljék, elhatározta a tanács, hogy rövid úton dűlőre viszi ezt a nagyjelentőségű kérdést és nyílt válaszadásra kényszeríti az államot terveire vonatkozóan. Amennyiben az állam mégis ragaszkod- i nék ahhoz az elhatározásához, hogy a Lóverseny- ! téren sínhálózatot és pályaudvari épületeket épít, ; úgy igyekeznek odahatni, hogy legalább a terület egyik felét mentsék meg a főváros céljaira. j A közelmúlt napokban ankét is volt a városházán. I amelyen* a városrendészeti, magánépítési és középí- I tési ügyosztályok képviselőin kívül résztvettek a vá- ] ros vezetői is, s ezen az értekezleten megvitatták a I nagyjelentőségű ügy minden részletét és a teendő j lépéseket. Kifejtették az értekezleten, hogy amíg a főváros teljes bizonyosságban nincs a terület sorsát illetőleg, addig képtelen végrehajtani e környékkel kapcsolatos bármiféle tervét s képtelen teljesíteni a kerület polgárainak legsürgősebb és legjogosabb követeléseit. A közeljövőben ugyanis végleg rendezni kívánják a Garay-téri piac régen húzódó és aktuális ügyét, amelyet oly módon kívánnak megoldani, hogy amíg a Cia'ray-téri vásárcsarnok felépítése tart, addig a piacot a Lóversenytér területére helyeznék át. Azonkívül a régi Ló versenytéren épiil fel a Kertváros, amelynek az Országos Földbirtokrendezö Bíróság épp az elműt héten ítélt meg jogerősen 1896 házhelyet. a Lóversenytér területéből A Kertváros elhelyezését, csatornázását, közművekkel való ellátását és egyéb városrendészeti kérdéseit is meg kell oldani tehát mielőbb, s e célból is tudnia kell sürgősen a fővárosnak, hogy mi lesz a terület többi részével. Küszöbön van a közigazgatási kerületek szétosztása is, amelynek során a VII. kerületet is ketté osztanák s tervek vannak, amelyek szerint az újonnan létesítendő kerület elöljáróságát a Lóversenytér területének egyik nagyobb telkén helyeznék el. Azonkívül uszodát is kíván létesíteni itt a főváros s a meglévő városrendészeti tervek szerint találó replikáját. A főváros dűlőre viszi a régi lóversenytér ügyét. Felír a kormányhoz a telek sorsa ügyében. — dezését. — Mik a főváros A Keleti pályaudvar és a Thököly-út között elterülő régi Lóversenytér hatalmas telkének miként való felhasználása körül évtizedes harc folyik a főváros és az állam között. Ez az óriási terület, mely hosszú évek óta részben parlagon hever, részben konyhakertészet céljaira szolgál, igen fontos szerepet játszik Budapest városrendészeti terveiben és nagy célok megvalósítását van hivatva az idők folyamán elősegíteni. Mindeddig azonban csak vita és harc folyt illetékes tényezők között annak a kérdésnek az eldöntéséről, hogy tulajdonképen mi is létesüljön ezen, a főváros egyik legszebb helyén fekvő, forgalmi szempontból is legkitűnőbb, kihasználatlan területén. Ismeretes, hogy maga a főváros több mint egy évtizede városrendészeti célokra akarja felhasználni a régi Lóversenytér telkeit s erre vonatkozóan gyönyörű tervek, minden részletre kiterjedő tervrajzok is készültek már a városháza illetékes ügyosztályán. Ezzel szemben az állam is reflektál a régi Lóversenytér telkeire, EMKE KÁVÉHAZ ERZSÉBET-KÖRÚT 2. SZÁM Békebeli haboskávé. Emke reggeli. Hideg és meleg ételek. Kitűnő italok, borkülönlegességek. Cigányzene Az EMKE a jó társaságok nappali és esti találkozóhelye. épület és díszmű- bádogos. Légszesz-, vízvezeték-, klozet- és fürdőszoba-felszerelő, csatornázási vállalkozó. Tervek és költségvetések kívánatra díjtalanul Budapest, X., B. Jászberényi-út 11. Telefon : József 59-56. Alapítva: 1834 VIZET IGYUNK. Szent Lukácsílifi Rt. „Kristály“ Kitrállalata III., Zsigmond-utc 25—27. Telefon 43-90. Nem lehet tovább is halasztani a környék ren- íeryei a lóverseny térrel? mert erre a területre a Keleti pályaudvar nagyszabású kibővítése céljából az államvasutaknak van igényük. Akadt még közben két másik igénylő is, két érdekeltség személyében, amelyek közül az egyik a nemzetközi vásárok céljára állandó kiállítási területnek, míg a másik sportcélokra a Nemzeti Stadion felépítésére kívánta megszerezni a régi Lóversenyteret. Közben a fővárosnak sikerült úgy a Nemzeti Stadion, mint az Állandó Kiállítás részére megfelelő területekről gondoskodni s így ez a két reflektáns visszalépett a Lóversenytér területének igényléséről. Megmaradt azonban a legmakacsabb, leghatalmasabb versenytárs, az állam, amely még ma is a Keleti < pályaudvar új sínhálózatát és hatalmas új építkezé- í seit tervezi erre a helyre. A főváros tehát bizony- ! mindezek az épületek és intézmények egy óriási parkban lennének szétszórva. tehát az egész Lóversenyteret parkírozni kívánja a főváros. Ezeknek megvitatásával és az ismertetett tervek sürgősségének kimondásával elhatározta a városházán tartott értekezlet, hogy haladéktalanul átír a kereskedelmi kormányhoz s felkéri, hogy a fővárost azonnal tájékoztassák az állam terveiről a régi Lóversenytért illetően. Az átiratban hangsúlyozni fogja a főváros, hogy az állam bizonytalan magatartása következtében állandóan halasztani' kénytelen városrendészeti tervének végrehajtását, most azonban elérkezett ahhoz az időponthoz. amidőn a főváros fejlődésének érdekében a tervek végrehajtását tovább el nem odázhatja. Mint értesülünk, a tanács az ankét határozatának a kormánnyal vaíó megismertetéséin kívül a közgyűlés útján is felírni kíván a kormányhoz, hogy ez az évtizedes kérdés most már néhány hónapon belül végre ЯМвМШМЙМАММММИМ1 Budapesten több Budapest statisztikája 1925-ben. — Még A karácsonyi népszámlálás adatainak összeszámolásával most készült el éjjel-nappal' tartó munka árán a főváros statisztikai hivatala. Az eredmény, sajnos, csalódást fog okozni sokak számára, akik abban a hitben ringatták magukat, hogy Budapest a magyar főváros végre jogosan nevezheti magát a milliós lakosú világvárosok egyikének. A népszámlálás adatai szerint ugyanis még közel 40,000 lélek hiányzik a milliós Budapesthez, s talán ha Budapest gazdasági viszonyai javulnak, a legközelebbi népszámlálás idejére mégis csak beléphetünk a milliós világvárosok sorába. !920-ban volt az utolsó népszámlálás a fővárosban, s azóta 31,539-cel növekedett csupán Budapest lakosainak száma. Összehasonlítva a legutóbbi három népszámlálás eredményét, az alábbi statisztikából kaphatunk pontos képet Budapest népességének szaporodásáról. 1910 1920 1925 Tobbpart . . . 162,342 196.478 208,087 Bal part . . . , 718,029 732,518 ___.752,448 Összese n . . 880,371 928,996 960,535 A karácsonykor összeírt 960,535 Budapesten tartózkodó lakosból azonban csak 949,994 volt az állandó budapesti lakos, míg a vidékiek, külföldiek és egyéb itttartózkodók száma 10,541 lelket tett ki. Az állandó budapesti lakosok nemek szerint a népszámlálások adatai szerint így oszlanak meg. Nő Férfi Összesen 1910 . . . . 446,767 433,604 880,371 1920 .... 497,706 431,290 928,996 1925 . . . . 513,794 436,200 949,994 a nő, mint a férfi. mindég nem vagyunk „milliós“ város. Mint ezekből a fenti számokból is látható Budapesten a női nem rohamosan kezd elhatalmasodni a férfinem felett. Amíg a férfiak száma 15 év alatt alig 3,000-rel cmcl- keóett, addig ugyané Jen idő alatt a női nem 67,000-rel gyarapodott. Óriási számkülönbség ez, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy ezidőszerint effektive 77,600-zal nagyobb Budapest asszonyainak száma, mint az itt lakó férfiaké. A népszámláláson kívül összeírta a statisztikai hivatal a december végén miinkanélkfil álló budapesti lakosok számát, s a benyújtott adatok szerint az összeíráskor 17,749 munkanélküli tartózkodott a fővárosban. Ebből a budai oldalra esett 2,980, a pesti oldalra 14,769 munkanélküli. Ugyancsak összeírták a budapesti házak és épületek számát, amelyek az 5 évvel ezelőtti adatokkal összehasonlítva, körülbelül 2,000-rel emelkedtek. 15 évre visszamenően a következő számadatok, mutatják az épületed szaporodásának arányát. 1910 1920 1925 Budán ................ 6,791 7,523 8,475 Pe sten . . . . . 11,244 12,497 13,436 összesen . . 18,035 20,020 21,911 Emelkedett a lakások és üzletek száma is, amennyiben az 1920. évi 240,640 lakással és üzlettel szemben 1925. év végén 2159,629 lakás és üzlet volt a fővárosban.
