Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-11-17 / 46. szám
2 Független Budapest 1926. november 17. Tizennégy órás tisztújító közgyűlés. Csütörtök reggel 6 órakor végződött a szerdai tisztújító közgyűlés. — Megválasztottak és kibukottak. Az elmúlt szerdán oly hosszúra nyúlt a törvény- hatósági bizottság közgyűlése, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa. Délután 4-töl másnap reggel 6 óráig, tehát 1-t óra hosszat tartott a múlt heti közgyűlés, amelyen a jegyzői kar. az árvaszéki ülnökök, a tiszti ügyészek és a kerületi orvosok kerültek tisztújító választás alá. A csendesnek induló választás rövidesen izgalmas küzdelemmé fajult, mert kitudódott, hogy az egyes pártok nem a jelölések sorrendjében szavaznak, hanem össze-vissza javított szavazólapokkal meglepetésszerűen akarnak behozni olyan jelölteket, akiknek megválasztására más oldalon nem számítanak. A legtarkább szavazólapokkal a demokraták szavaztak, de sok nevet javított saját szavazólapjain a Wolíf-párt és a Ripka-csoport is. A szocialisták pontosan azokkal a lapokkal szavaztak, amelyet a pártvezetőség osztott ki közöttük. Hogy milyenek voltak ezek a lapok, azt senki sem tudja, mert a fegyelmezett szocialisták még maguk sem tekintették még a kezükbe nyomott lapokat, hanem felbontatlanul nyújtották át a szavazatszedő küldöttségnek. Még a tanács tagjai is húztak, javítottak a szavazólapokon, pedig a tanácstagoknak az volt mindenkor az elvi álláspontjuk, hogy a hivatalban iilő tisztviselőt nem szabad kibuktatni. Ennek az álláspontnak gyakorlati előnyeit élvezték a tanácsnokok az előző heti megválasztások alkalmával. de most a jegyzőválasztásnál már nem tartották szükségesnek másokkal szemben alkalmazni ezeket az elveket. A tanácstagok, az alpolgármesterek, a főpolgármester nem a hivatalban iilő és állásukért reszkető tanácsjegyzőkért drukkoltak, hanem kedvenc ogalmazóikért s minden íőtisztviselő kihúzott listájából 5—6 jegyzőt, vagy főjegyzőt, hogy helyükbe a kedvenc fogalmazó nevét írj a be. Drukkolnak a jelöljek. A választás körül bekövetkezett váratlan fordulat nagy rémületet keltett a folyosókon izgatottan várakozó jegyzőkön s akik megtudták, hogy nevüket valamelyik párt törölte, kétségbeesetten szaladgáltak a pártvezérekhez s minden egyes bizottsági taghoz, hogy egzisztenciájukat megmentsék. A derék tisztviselők kétségbeesése meg is hatotta a sorsuk felett döntő városatyákat s azoknak neveit, akik hozzájuk fordultak, szemük láttára beírták a szavazólapba. De a folyosókon nyüzsgő fogalmazók sem maradtak tétlen s nem volt bizottsági tag, akit 10—20 reményteljes itjú tisztviselő meg ne fogott volna a szavazó helyiség előtt támogatás céljából. Csak az öregebb fogalmazók maradtak távol a személyes korteskedéstől s szerényen meghúzódva a sötét oldalfolyosókon, a városatyák méltányos belátására és a jó szerencsére bízták sorsukat. Sajnos, amint a tények beigazolták. ebben a küzdelemben is azok maradtak felül, akik könyökkel harcoltak s azok vesztették el a csatát, akik az érdemek méltánylásában és a szerencsében bíztak. Izgalom a folyosón : hősik az eredmény. Bent a teremben rövid ideig tartott a napirend letárgyalása. Hét óra előtt az utolsó indítvány is elhangzott és Ripka Ferenc főpolgármester a szavazat- szedő küldöttség jelentésének beérkezéséig felfüggesztette az ülést. Fél 8 felé az új városháza folyosói és lépcsőházai zsúfolásig tömve voltak az érdekeltekkel. Közel 400 jelölt és kétszer ennyi családtag izgult a folyosókon s amint múlt az idő, úgy növekedett az idegesség is a nagy embertömegeken. A szavazóhelyiségből negyedóránkint érkeztek a helyzetjelentések. 8 órakor már az a rémhír futott szét. hogy addig tízen buktak ki s még egy egész sereg meglepetés várható. Képzelhető, milyen rettegés futott végig erre a hírre az összesereglett tisztviselőkön és családtagjaikon. A türelmetlenség percről-pecre nőtt, de azért mindenki azt hitte, legkésőbb 10 órára nyilvánosságra kerül az eredmény. Elmúlt azonban 10 óra. elmúlt FI és éjiéi felé közeledett az idő, amikor megjött a hír, hogy a jegyzőválasztás szavazatait a küldöttség összeolvasta és az eredmény szerint 4 főjegyző és 1 tanácsjegyző kibukott. Ezek voltak: Jankó Béla, aki 109, Vaszary Gábor, aki 117, Wanke Sándar, aki 11, Hetessy Ferenc, aki 121 és Bérczy Endre, aki 10 szavazatot kapott. Helyükbe beválasztotta a közgyűlés Lengyel Mihályt 161, Mayer Kálmánt 179. Morzsányi Károlyt 172, Sztojanovics Pált 177 és Szentmikióssy Józsefet 167 szavazattal. Tanácsjegyzők lettek ezenkívül Abonyi Tibor és Virn- hcirdt Ágoston. A választás eredménye nagy lehangoltságot keltett, mert mindenki őszintén sajnálta azokat a szorgalmas és derék tisztviselőket, akik kibuktak állásukból. Különösen Hetessy Ferenc iránt nyilvánult meg nagy részvét, mert a kitűnő tisztviselőt mindenki becsülte és szerette és egyik legtehetségesebb tagja volt a tisztviselői karnak. Két gyern.ek atyja és a választás kiszámíthatatlan eredménye most egyik napról a másikra kenyértelenné tette őt és családját. Nagy volt a sajnálkozás a többi öregebb tisztviselők iránt is, akik egy emberöltő becsületes munkálkodása után kaptak vándorbotot jutalmul. Az újonnan megválasztott tanácsjegyzőket viszont nagy örömmel üdvözölte mindenki, mert megérdemelt elismerés számukra a közgyűlés bizalma. Késó éjfszaka. Éjfél után. mikor a jegyzőválasztás eredménye már köztudomásúvá lett. már lecsillapodott az izgalom s azontúl már csak az ügyészek, az árvaszéki ülnökök és a kerületi orvosok izgultak. A bizottsági tagok nagyrésze már nem várta be ezeket az eredményeket. hanem hazament, s így tettek a jelöltek hozzátartozói is. Egy óra felé jött a hír, hogy az összes árvaszéki ülnököket a jelenlegiek személyében megválasztották; majd rövidesen a tiszti ügyészi választás eredménye is ismeretes lett. Megválasztották az összes eddigi ügyészeket, míg a hetedik' állásra az első helyen jelölt Hermann Sándor helyett Fertsek Leó aliigyészt választották meg. Hajnalo- dott, amikor nyilvánosságra került az újonnan megválasztott 21 kerületi orvos neve. Az eddigi kerületi orvosok közül kibukott Páilka Géza. ellenben megválasztották Lendvai Sándort és Vajda Vilmost, akit 1020-ban a kurzus üldözött el. azonkívül Turá- nyi Dénesi, Wladarczyk Józsefet és Bihóy Lajost. Közgyűlés hajnali ötkor. Amikor ez az eredmény nyilvánosságra került, már reggel 5 óra volt. A megválasztottak fáradtan bóbiskoltak a folyosók szögleteiben és a közgyűlési terem padsoraiban. Öt óra után Ripka Ferenc főpolgármester újra megnyitotta a hajnali közgyűlést, kihirdette az eredményt és rövid beszédben üdvözölte a- megválasztottakat. A tisztviselők nevében Bulla Károly árvaszéki ülnök mondott köszönetét a megválasztásért. AJég e helyen kel! megemlítenünk, hogy hajnalban a szavazatszedő küldöttség kénytelen volt vitéz Horváth Béla és Günther Tivadar szavazatait újra megolvasni, mert többen azt állították, hogy Günther- nek több szavazata van, mint vitéz Horváthnak s így ő a megválasztott tanácsjegyző. Az első szavazatösszeolvasásnál vitéz Horváthnál 158, Günthernél í55 szavazatot állapítottak meg. Mikor ennek a komplikációnak híre futott, vitéz Horváth Béla nagy izgalmában rosszul lett. Végeredményben a második össze- számlálás azt eredményezte, hogy Günthernél csak 153 szavazatot találtak s e szerint kibukottnak kellett kijelenteni. Egy szavazólap közben elveszett s ezt a tényt a bizottság jegyzőkönyvben is megállapította. Strenger Rezső 1ЮШ SZÍ 9 1 > pest, IX., Mátyás-utca 18 (Telefon: József 12-51.) A]7mat0,t ETERNIT tetőfedővállalat és építési anyagkereskedés SOMOGYI BÉLA Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő-u. 34. Tel.: 140—11. 970 méter mélységből 74° melegen tör elő ama radioaktív hőforrás, amely a Széchenyi Gyógyfürdőt táplálja. Csúz, izületi gyulladás, ischias ellen páratlan hatású. Budapest műszaki igazgatása* A főváros műszaki igazgatásának modernizálására az alapot 15 év előtt, 1911-ben tették le. A mérnöki hivatalt megszüntették s a műszaki ügyeket az egyes tanácsi ügyosztályokba osztották be. Két önálló műszaki ügyosztály is alakult; az egyikbe kerültek az út-, csatorna-, vízépítés és rokontermészetű ügyek, a másikba a középitkezések ügyei. A műszaki ügyek nagyobb részét azonban a szorosan vett közigazgatási ügyosztályokban helyezték el oly módon, hogy a mérnökök egy része is ezekbe az ügyosztályokba nyert beosztást. így maradt ez a helyzet egész 1920-ig, amikor az ügyek gyorsabb lebonyolítása s az ügyosztály-vezetők tehermentesítése érdekében az ügyosztályok számát 16-ra emelték s a városszabályozás s a magánépítkezések ügyeit egy harmadik műszaki ügy- aszály keretébe osztották. Történtek közben kísérletek, hogy a műszaki ügyek öt ügyosztályba soroztassanak, de ez részben egy sajnálatos tévedés következtében, másrészt a közgyűlés akkori összetétele következtében meghiúsult. Az ily módon megindult reorganizációt megakasztotta. sőt a tizenöt év előttire visszavetette az 1924. évi ü. n. szanálási törvény alapján keresztül vitt létszámcsökkentés és négy ügyosztály megszüntetése. A megszüntetett ügyosztályok közt volt az egyik- műszaki ügyosztály is. Hogy miért esett áldozatul az egyik műszaki ügyosztály. azt legfölebb mathematikai alapon lehetne megmagyarázni, úgy, hogy ha 16 ügyosztályból négyet meg kell szüntetni, akkor a három műszakiból háromnegyedet kell megszüntetni s mert ez még sem lehetséges, tehát egy egészet. A szanálási törvény azonban egészen más: logikai alapon állott s azt mondta, hogy az ügyosztályok összevonását úgy kell végrehajtani, hogy a kevés ügyforgalmi! és rokontermészetű ügyosztályok egybe- olvasztandók. A főváros két legnagyobb ügyosztálya volt az útépítési és a középítési ügyosztály, egyenkint 70—80 tisztviselővel, ezeket egyesítették s lett belőle egy mammuth-iigyosztály. amelynek létszáma oly nagy lett, mint nyolc közigazgatási ügyosztály létszáma. „* A cikk jrója, ali n°m akar a nyilvánosság előtt szerepelni: a főváros műszaki igazgatásának egyik vezető egyénisége. Az érdekes cikk igen fontos problémát tárgyal és propoziciői rendkívül figyelemreméltóak. Szerk. Ügykörébe pedig bekerültek az összes mérnöki szakmák, tehát a mérnöki, építési és gépészmérnöki ügyek, vagyis a mérnöki tudomány legtehetségesebb elemei. A másik műszaki ügyosztály a városépítési ügyosztály, amely eredeti keretei között megmaradt. A város többi műszaki ügyei a közigazgatási ügyosztályokban maradtak, s azokat részben a beosztott mérnökök, részben a jogi képesítésű fogalmazók végzik. így a főváros személyautomobfjait s az azok fenntartására és garageozására szolgáló üzemeit az elnöki ügyosztáh vezeti, a Beszkárt és Autóbusz- üzemet s egyéb közlekedési ügyeket a közgazdasági és közlekedési ügyosztály, a vámépületek építését és karbantartását a pénzügyi, a vágóhidak, vásárcsarnokok. kenyérgyár üzemeit a közélelmezési, a köztisztasági, szemétfuvarozási üzemeket a közegészségügyi, a fürdők, palackozó üzem és állatkert műszaki ügyeit a városgazdasági s a nagy közszolgáltatási üzemeket, a víz-, gáz- és elektromos művek összes műszaki ügyeit is a világítási és vízvezetéki ügyosztály adminisztrálja. Ha mindezeknek az intézményeknek évi költségvetéséi megnézük, azt látjuk, hogy azok végösszege léayegesen fölülmúlja a nem műszaki, tehát a szorosan vett közigazgatási teendőkre fordított költségeket. S ha meggondoljuk még azt is, hogy a szorosan vett közigazgatási költségek — bármennyire is fontos és nélkülözhetetlen teendők költségeit is jelentik. — végeredményben meddő kiadások, míg a műszaki kiadások, legyenek azok akár ú.i alkotások, akár fenntartási vagy üzemköltségek, minden esetben ellenértékkel bíró1, az ipar-, kereskedelem s nagy numkástömegek megélhetését biztosító hasznos kiadásokat jelentenek, akkor élénken kidomborul a műszaki munkák értékének gazdasági fölénye az egyéb •—• hangsúlyozzuk — ugyancsak fontos és nélkülözhetetlen más természetű munkák fölött, Végtelen szomorú, hogy ezeknek a gazdasági téren túlnyomó jelentőségű ügyeknek intézésére nem fordít kellő figyelmet a főváros. Tizenkét ügyosztály közül mindössze kettő műszaki jellegű. Igen fontos üzemek ügyei szakszerű revízió nélkül kerülnek a tanács és közgyűlés elé, mert az üzemek vezetésére hivatott ügyosztályok személyzete és vezetője nem szakértő. De hiányzik az egységes és szakszerű irányítás is. mert a műszaki ügyek nyolc ügyosztályban szétszórtan két laikus alpolgármester irányítása alatt intézteinek. Bátran kimondható tehát, hogy a főváros mai műszaki igazgatása ötletszerűen történik, a napi szükségletek s az élet kényszerítő körülményeinek befolyása által. A műszaki ügyosztályok sem végzik teendőiket úgy, ahogy azokat végezni kellene. Száz-kétszáz főnyi testület munkáját vezetni, pláne ha abban oly egymástól eltérő műszaki kérdések oldandók megj egv embernek lehetetlen. A napi feladat elvégzése is meghaladja, vagy idő előtt megőrli a vezetésre hivatott hivatalfónök erejét. Üj alkotásokra., a jövő számára való előkészülésre sem ideje, sem alkalma nem marad. Külön fejezetet érdemel a műszaki igazgatásban a gépészeti kérdések ügye. Utazásaink közben, ha egy új városba jutunk, rövid idő aiatt tisztában lehetünk annak jellege felől. A gyárkémények tömege, a közlekedési berendezkedések tökéletessége, a világítás, a vízvezeték tökéletessége már fölületes szemléletre is megmutatja a kérdéses város gazdasági fejlettségét. A gyáripar nagysága, a gépüzemek elterjedtsége az igazi fokmérője a mai kor civilizációjának. Budapest közigazgatásában a gépészeti ügyeknek nincs gazdája. A legnagyobb üzemek legfontosabb érdekeit minden döntő fórum előtt jogászok képviselik s ugyanez áll a kevésbbé jelentékeny dolgokban is. A gépészeti és üzemi ügyek is nyolc ügyosztályba varrnak szétszórva, egységes irányítás vagy vezetésről tehát szó sem lehet. • Belátja ina már mindenki, hogy ez a rendszertelenség így tovább nem mehet s a tanácsi ügyosztályok számának szaporításakor meg kell végre szervezni a főváros műszaki igazgatását is. Az ügyek egységes irányítása szempontjából szervezni kel! a műszaki minősítésű alpolgármesteri állást, vagy legalább is átmenetileg, míg arra törvényes alap lesz, egy csoportvezető műszaki tanácsnoki állást. Ez a tanácsnok hivatva volna arra, hogy a műszaki ügyosztályok és a kerületi mérnöki hivatalok munkáját egységes szempontból irányítsa s a revíziót gyakorolja. A műszaki ügyek a tudományos tagoltságnak megfelelően egy-egv mérnöki, építészi és gépészmérnöki ügyosztályba, a városrendezési és szabályozási ügyek, a közlekedés és közüzemek vezetése pedig szintén egy-egy műszaki ügyosztályban történjék. Ily módon képzelhető el csak, hogy a műszaki kérdések az őket megillető nagy gazdasági fontosságuknak megfelelő megoldást nyerhessenek s ezzel a főváros a mai elmaradottságából ismét a fejlődés útjára lépjen.
