Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-10-20 / 42. szám

XXI. évfolyam. 1926. október 20 42. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ........ 20 pengő = 250.000 korona. Fé l évre............... 10 pengő = 225.00J korona. ____________Egyes szám ára 5.000 korona._____________ Fős zerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Felelős szerkesztő: LIFPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. (Telefon: József 45—82.) ВИ I anyáriallAr vesszük a hírt, hogy a Közigazgatási Bíróság a főváros közgyűlése által emelt LG|láiQf 1СХКУ1 panasznak helyt adva, a kényszernyugdíjazásra vonatkozó belügyminiszteri ren­deletet megsemmisítette, minek folytán Folkusházy Lajos és Buzáth János alpolgármesterek állásaikban megmaradnak. Ez az első eset, amikor a Közigazgatási Bíróság a belügyminiszterrel szemben a főváros autonómiáját védelmezi meg. Az új belügyminiszter, aki most átveszi elődjétől a főváros ügyei felett való felügyelet jogát is, olyan helyzetet talál, amelyet a legteljesebb reakció teremtett, hogy a főváros ügyeit ne maga a törvényhatóság intézze, hanem az a kormányhatalom, amely túltengő öntudattal alfának és ómegának hirdeti magát minden kérdésben. Talál az új belügyminiszter egy fővárosi tör­vényt, amelyet elődje készített és amelyről éppen a legutóbbi hetek bizonyították be, hogy csupán arra alkalmas, hogy látszatalkotmányt adjon Budapestnek és meghamisítsa a lakos­ságnak azt az akaratát, amelyet a kénytelen­kelletlen megadott általános és titkos választáso­kon megjelölt, mint kategorikus imperativuszt a maga részéről. Az új belügyminiszter ugyan­annak a kormánynak a tagja, amely ezt a vég­zetes fővárosi törvényt megteremtette és tető alá hozta, és így igazán nem merünk tőle új irányt és merész kezdeményezést várni, mégis megkérdezzük: helyesnek, jónak és erkölcsös­nek tartja-e azt, hogy amit a választói joggal adtak Budapestnek az egyik oldalon, azt a fő­városi törvénynek a közgyűlés akaratának ki­játszására alkotott intézkedéseivel elvegyék a másik oldalon?! Ma csak kérni lehet, ma csak reménykedni lehet, mert hiszen a kormány oly kevésbe veszi, annyira a maga dolgának tekinti a főváros leg- sajátabb ügyeit is, hogy erélyesen, teljes erővel fellépni Budapest törvényhatósága nem tud. Épp ezért megkérjük Scitovszky belügyminiszter urat, akiről a legteljesebb jóindulatot és őszin­teséget tételezzük fel most, amikor átveszi Bu­dapest ügyeinek felügyeleti jogát: dobja el azt a fővárosi törvényt, amely a népakarat meg­hamisítására készült és készíttessen újat, amely megadja a lehetőségét annak, hogy a főváros lakosságának akarata a maga mivoltában érvé­nyesüljön és a becsület és erkölcs őszintesége vegye át a mostani hazug és meghamisított atmoszféra uralmát. De necsak itt szakítson a belügyminiszter Rakovszky Iván gondolkozásával. A főváros autonómiája kedvenc játékszere volt az eltávo­zott belügyminiszternek egyébként is. A fel­ügyelet jogát, amelyet törvény biztosít az ő részére, beavatkozási kötelességnek tekintette idáig a belügyi kormányzat és akár jogos volt, akár jogtalan, unos-untalan felborította az auto­nómiát, mintha ezzel ingerelni akarná azokat, akik szívük egész melegével, alkotmányos érzé­kük minden szeretetével ragaszkodnak ahhoz, hogy Budapest dolgaiban Budapestet illeti meg a döntő szó. A főváros autonómiája Csáky szal­mája volt idáig és keserűség töltötte el azok szívét, akik szentségnek, megdönthetetlen bál- váinynak tisztelték az önkormányzat eleven jogát. Amikor most az új belügyminiszter átveszi a törvényhatalom egy részét, a főváros ügyei for­dulóponton vannak. A tisztújítás legfontosabb eseményei országos érdeklődést váltottak ki és bebizonyították azt, hogy az eredmény megcsú­folása mindannak, amit igazságnak, demokráciá­nak, önkormányzatnak neveznek. Az új belügy­miniszternek látnia kell azt, amit az egész or­szág lát: hogy Budapest önkormányzata nem önkormányzat, hanem Procrustes-ágyba került szerencsétlen, amelyből annyit vágnak le, amekkora éppen a kormány autonómia-ágya. Ez az ágy pedig most nagyon szűk és nagyon rövid. Olyan rövid, hogy bele kell halnia annak, akit ebbe az ágyba kényszerítenek. A főváros új vezetősége nem az, amelytől elvárhatnék, hogy teljes erővel fog küzdeni az igazi autonómiáért, hiszen létezését éppen annak köszönheti, hogy az új fővárosi törvény meghamisította az önkormányzati akaratot. Az új belügyminiszter, aki kétségtelenül — feltéte­lezzük róla — a legnemesebb szándékkal eltelve veszi át elődje helyét, örök időkre beírhatja nevét Budapest történetébe. Erősítse meg a fő­A tisztújítás eddigi során általános feltűnést keltett a Ripka-párt magatartása, amelyet a legkülönböző- képen magyaráztak úgy a sajtóban, mint a város­házán. Sokan voltak, akik hangoztatták, hogy a párt magatartása ellentétben áll azzal a célkitűzéssel, amelyet a párt zászlajának kibontásánál hirdettek és rebesgették azt is, hogy Ripka Ferenc főpolgármester helyeslésével s'em találkoztak azok a dolgok, ame­lyek a Ripka-pártban történtek. A Független Budapest legutóbbi száma már meg­állapította vezércikkében, hogy Ripka Ferencet nem lehet azonosítani a pártjával és hogy mélyreható különbség mutatkozik Ripka egyénisége és pártjának a választásokon tanúsított viselkedése közt. Most arról értesülünk feltétlenül megoldható helyről, hogy Ripka és pártjának elnöke. Kozma Jenő közt át­hidalhatatlan ellentétek keletkeztek és ha ez nem is jelenti még a Ripka-párt megszűné­sét, de annyit mindenesetre jelent, hogy Ripkának azzal a párttal, amelyet most Kozma Jenő a maga ízlése Szerint vezet, semmi közössége nincsen. Ripka Ferencnek a maga pártjában sok személyes híve van, ezek természetesen ugyanúgy gondolkoz­nak, mint ő, aki már kormánybiztos korában is a „Los von Wolff“ jelszóval indult el a fővárosi politi­kában. Ezzel szemben Kozma Jenő behódolt teljesen város önkormányzatát, adjon a bűnben fogant új fővárosi törvény helyett jobbat, igazabbat, őszintébbet és akkor olyat cselekedett, aminél nagyobbat, szebbet belügyminiszter nem csinál­hat: az erkölcs uralmát állítja az erkölcstelen­ség helyébe. Az erkölcsöt úrrá tenni pedig nem destruktív munka, hanem minden kormánynak mindenkor legnemesebb feladata. Wolfféknak, ami azt eredményezte, hogy a Ripka- párt ma nem egyéb, mint függvénye a Wolff-pártnak. minden tekintély és minden súly nélkül. A párt liberálisabb elemeinek, természetesen, nem tetszik ez az irányváltozás. Az elmúlt hét eseményei aztán betetőzték azt az elégedetlen hangulatot, amely a pártban már hosszabb ideje uralkodik és' az elége­detlenkedők végre elérkezettnek látják az időt, hogy a Kozma-féle irányzattal szakítsanak, mert úgy látják, hogy Kozma a saját intenciói szerint, nem pedig Ripka és a párt programmja alapján vezeti végzetes utakra a pártot. A párt bomlása most már feltartóztathataían, amit Kozma Jenő is tud, aki most már tiltakozik a „Ripka-párt“ elnevezés ellen és* úgy tünteti fel a pártot, mint amely a kormány expozitúrája a fő­város törvényhatósági bizottságában. A párt értéke­sebb elemei ezzel szemben megcsömörlött a Kozma-féle irányzattól éls most már csak napok kérdése, hogy a Ripka-párt fel­bomlása a nyilvánosság elé kerüljön és a pártnak az a része, amely ragaszkodik Ripkáék eredeti célkitűzéseihez, ott hagyja Kozmáékat, akik teljesen Wolffék karjaiba vetették magukat. Mi lesz a tisztúlítás harmadik napján Egyhangú választások és mérsékelt harcok várhatók. Jövő szerdán újra tisztújító közgyűlés lesz a Váci­utcai új városházán s ez alkalommal az egyik kerü­leti elöljárói állás, a tanácsnok-főjegyzői állás, a tiszti főorvosi, a tiszti főügyész, az árvaszéki elnöki és a statisztikai hivatal igazgatói állások kerülnek betöl­tésre. A kijelölő választmány holnap, csütörtökön, vagy pénteken ül össze, hogy ezekre a vezető állá­sokra a jelöléseket megejtse. A két üresedésben levő elöljárói állás közül jövő héten csak az egyiket töltik be, miután a törvény szerint egy közgyűlésen csak egy elöljárót lehet vá­lasztani. A két állásra 45 pályázó jelentkezett, tehát a konkjurrencia elég nagynak mondható. Az elöljárói állásokra vonatkozó eredményt nehéz megjósolni, mert nagyon sok függ attól, hogy a 45 érdemes pá­lyázó közül kiket jelöl a kijelölő választmány. Annyi bizonyos, hogy a jelöltek között lesz. Halász Elemér és Humvassy István, a két behelyettesített elöljáró s legnagyobb a válószínűség, hogy a köz­gyűlés őket fogja megválasztani erre a két állásra. Szerdán tehát vagy Halász Elemér vagy Hamvasy István kerül az egyik elöljárói székbe, de minden­esetre erős lesz a küzdelem. Hasonló a helyzet a tanácsnok-főjegyzői állásnál, amelyre 24 pályázó jelentkezett. Itt is valószínű, hogy a tanácsnok-főjegyzői állást véglegesen nagy szótöbbséggel Lamotte Károly, az állás jelenlegi be­töltője fogja elnyerni. Itt is sok függ attól, hogy a kijelölő választmány kiket állít jelölttársakul La­motte Károly mellé. Az eredményen ugyan ez ürít­sem változtat, csupán a szavazatok elosztásában történhetnek a jelölés következtében differenciák. A tiszti főorvosi állásra pályázók száma 8-ra csök­kent, miután Szabó Sándor ny. tiszti főorvos a na­pokban a pályázattól visszalépett. így valószínű, hogy a kijelölő választmány Végh Jánost, Csordás Elemért és Szécsi Ernőt jelöli, akik közül a köz­gyűlés, a jelek szerint Csordás Elemért választja meg. Ez annál is inkább bizonyos, mert értesülésünk szerint a tiszti főorvosi állásra nézve a szavazást a Wolff-párt sem teszi pártkérdéssé, hanem elvi állás­pontját feladva, megengedi tagjainak, hogy ne csak a jelenleg állásban levő tiszti főorvosra adják sza­vazatukat. A tiszti főügyész megválasztása Szabó Imre dr. személyében a legteljesebb egyhangúsággal bizto­sítva van, mert vele szemben egyetlen jelölt sem ve­heti fel a küzdelmet. Pályáztak ugyan nyolcán a tiszti főügyészi állásra, de előreláthatólag nemcsak a pályázók, de a jelöltek is vissza fognak lépni Szabó Imrével szemben, aki mellett egységesen nyilvánul meg a törvényhatóság bizalma. Ezzel ellentétben az árvaszéki elnöki állásért már erős harcok folynak. A pályázók száma, erre az ál­lásra 13, s még bizonytalan, hogy közülük kiket jelöl majd a kijelölő választmány. Valószínű, hogy Ágos­ton Gézát. Kovács Jenőt és Wurmb Elemért, a jelen­legi helyetteseket fogják jelölni és közöttük fog az elkeseredett harc lefolyni. Ennek kimenetele teljesen bizonytalan, mert mindhármuknak nagy pártja van a közgyűlésen. A legirigylésreméltóbb lllyefalvy Lajos helyzete, akinek egyetlen komoly ellenfele sincs a Statisztikai Hivatali igazgatói állásra. Ripka megtagadja a saját pártját. Súlyos ellentétek Ripka és Kozma Jenő közöíl. — Kozma szerint nincs is már „Ripka-párt“. — Bomlás a Ripka-pártban. Legmodernebb gyógy- I intézet sebészi és bel­lu ПА 1 ПD 0 All ATHDIIIM BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógy­Л. PAJUK-uANAIUKIUM VAS-UTCA17.SZ. helye, vízgyógyintézet, nap­betegek részére Pl ■ ■ ят %P %P ШШ штшчт mwm léof ÜrdŐk

Next

/
Thumbnails
Contents