Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-10-13 / 41. szám

2 Független Budapest 1926. október 13. amelyen nagy meglepetések várhatók, és amely lázas izgalmakban fog bővelkedni. A pártok párthatározat nélkül indulnak a válasz­táson, tisztán szerencse dolga lesz, hogy a jelöltek közül melyik kettő fog győzni. Folkusházy Lajosnak és Buzáth Jánosnak, a jelen­legi két alpolgármesternek nagy táboruk van a köz­gyűlésben. Épp ezért nagyszámmal akadnak olya­nok, akik azon az állásponton vannak, hogy az al­polgármesteri állások tekintetében nem szabad sze­mélyi változásnak bekövetkeznie. De az alpolgármesteri állásokra jelölt három tanácsnok mindegyike is megérdemli, hogy ebbe a nagyobb felelősséggel és hatáskörrel járó díszes pozícióba emelkedjék. Csupor József, aki 31 éve szolgálja a fővárost a pénzügyek terén, szerzett magának elismerést, kiváltó érdemeket. Bérezel Jenő, aki már több mint 32 éve áll a főváros szolgálatá­ban, a városgazdasági ügyosztály élén kifejtett kiváló működésével emelkedett a tanács egyik leg­tekintélyesebb, legnagyobbra hivatott tagjává, aki­ben a várospolitika irányítói jogosan fedezték fel a jövő alpolgármesterét. Elsőrangú adminisztratív irányító képessége is predesztinálja erre a vezető pozícióra. Liber Endre egyik legfiatalabb tagja a főváros tanácsának, aki mindössze 29 éve áll a fő­város szolgálatában, de ennek ellenére egyike azok­nak, akikben az igazi tehetség és rátermettség nyerné el méltó jutalmát. Azok, akik nagy koncepciójú, eré­lyes kezű, széles látókörű alpolgármestert akarnak adni a fővárosnak, az ö megválasztása mellett tömö­rülnek. De az aktív tisztviselőjelölteken kívül hatal­mas tábora van Márkus Jenőnek is a közgyűlés min­den pártjában s őt tekintik annak az alpolgármester­jelöltnek, aki szimbóluma a pontos kötelességtudás és nagykoncepciójú hivatalnok-embernek. Elmondhatjuk tehát, hogy a mai alpolgármesterválasztáson olyan egyforma eséllyel indul mind a hat jelölt, amilyenre példa még nem igen volt a városi választások törté­netében, A jelöltek nagy számára való tekintettel a szava­zatok is nagyon meg fognak oszlani s szinte bizo­nyosra vehető, hogy bármelyik jelölt is győz, a győzelmet csak nagyon csekély szavazatkiilönb- ség fogja megszerezni számára. A fej-fej melletti küzdelem természetesen nagy meglepetéseket is eredményezhet. Sokáig húzódnak a tisztújítás küzdelmei Nem kezdődhetik el az érdemleges munka a tisztújítás lassúsága miatt. — A tisztújítás sorrendje. A városházi tisztviselők körében nagy az elkeste- redés, mert a főváros vezetősége igen hosszú időre tolja ki a tisztújítási processzust. A nyugodt munká­ban megzavart és izgatott lelkiállapotban élő tiszt­viselők szeretnének mennél gyorsabban túlesni ezen a kellemetlen aktuson, mert amíg a tisztújítás utolsó mozzanata be nem fejeződik, a nyugodt munka nem kezdődhetik meg a hivatalokban. Ma szerdán csak a második felvonásához ért a tisztújítás1 nagy színjátéka, de hátra van még a vá­lasztás túlnyomó része, amely elsősorban érdekli a tisztviselők tömegét. Ezután dől csak el, vájjon van-e kilátás előlépésre, lesz-e üres tanácsnoki, főjegyzői, jegyzői állás, jut-e magasabb pozíció az alacsonyabb állásokban működő érdemes tisztviselőknek. A tanács­noki választásokat kivéve, tehát elsősorban intern érdeklődés nyilvánul meg a további tisztújítások iránt s tisztviselői körökben épp ezért nagy izgalommal várják az újabb választási napok eljövetelét. Illetékes körök két teljes hónapot szántak a tisztújítási választások teljes lebonyolítására s a programúi szerint a szeptember 29-én megkezdett tisztújítást csak november 24-én fejezik be. A mai alpolgármesterválasztáson kívül a legközelebbi tiszt­újítási választásokat a következő napokon tartják meg: Október 27-én az egy tanácsnokfőjegyzői, az egyik elöljárói, az árvaszéki elnöki, a tiszti főügyészi, a tiszti főorvosi, a főszámvevői és a statisztikai hiva­tali igazgatói állás betöltésére kerül sor. November 3-án a kilenc jogi minősítésű és két mű­szaki tanácsnoki és az üresedésben levő másik elöl­járói állás betöltése következik. November 10-én választják meg a két árvaszéki elnökhelyettest, a tiszti főügyészi és a tiszti főorvosi helyettest. November 17-én nyolc árvaszéki ülnököt, hét tisizti ügyészt. 32 főjegyzőt, 58 tanácsjegyzőt és 21 kerü­leti orvost választanak. November 24-én lesz a tisztújító választások utolsó napja s ez alkalommal 3 árvaszéki főjegyző, 6 árva­széki jegyző, 6 tiszti ügyész és 10 városbíró meg­választására kerül sor. Október 27-töl kezdve a közgyűlések tárgysoro­zatán már nemcsak az állások betöltélse szerepel, hanem rendes tárgyak is kerülnek napirendre. A hosszú, több mint három hónapos nyári szünet alatt több száz közgyűlési elintézésre váró tárgy hal­mozódott fel, amelyeket a legközelebbi közgyűlések tárgysoroza­tain fognak arányosan felosztva napirendre tűzni. Tekintve, hogy november végéig a tisztújítás foglalja el a városháza egész adminisztrációját, ebben az év­ben érdemleges munka már nem is vár a törvény- hatósági bizottságra. A költségvetéls bizottsági tárgyalásai is csak december folyamán kezdődnek meg s belenyúlnak majd a jövő év első heteibe. A tavaszi hónapok előtt nagyszabású tervek és programmok nem várhatók a városházán az új vezetőség részéről. Október 1-én éjjel 12 órakor a SSZKRT átvette a fogaskerekűt. A Beszkárt is villamosítani akarja a fogaskerekűt. — Mennyit ér a vállalat mostani vagyona. A Független Budapest közölte elsőnek annak ide­jén, hogy a főváros tanácsának megbízásából a Beszkárt megtette az előkészületeket a fogaskerekű vasút átvételére. A vasútvállalatnak, amely 1874-ben kezdte meg üzemét. 52 éves koncessziója volt és ez az engedély most, október 31-én jár le. Az engedély szerint ezen a napon a vállalat minden felszerelésé­vel együtt a főváros tulajdonába háramlik át s mi­után egy régebbi közgyűlési határozat szerint a fő­város tulajdonában levő összes közlekedési eszkö­zök a Beszkárt központi vezetése alá kerülnek, a Beszkárt intézkedett a fogaskerekű vasút átvételére vonatkozólag. A vasút azonban a szerződésben foglalt határidő­nél egy hónappal hamarább ment át a főváros tulaj­donába. A vállalat nagy deficittel küzdött s ezért a tulajdonos társaság beadványban közölte a fővá­rossal, hogy hajlandó a fogaskerekű vasutat s min­den felszerelését a törvényes lejárati idő előtt átadni a főváros közönségének. Tekintve, hogy október 15-én a téli járatok fenn­tartása miatt a főváros úgyis kezelésbe vette volna a vasutat, a tanács nem látta akadályát annak, hogy már előbb is átvegye a vállalatot. Ezért úgy hatá­rozott, hogy ETERNIT tetőfedővállalat és építési anyagkereskedés SOMOGYI BÉLA Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő-u. 34. Tel.: 140—11. b zottságot küld ki a helyszínére s azonnal tulaj­donába veszi a vasutat. Október 1-én történt meg az átadás, amelyen részt vettek az eddigi tulajdonosok, a tanács és a Beszkárt igazgatóságának képviselői. A vasút átadása az éjféli órákban történt s minden legkisebb felszerelési tárgyról részletes leltár-jegyzéket készítettek. Hosszú, több oldalt kitevő jegyzőkönyvet vettek fel a fogas­kerekű átvételéről s a jegyzőkönyveket az érdekel­tek másnap írták alá a Beszkárt igazgatósági épü­letében. A leltár szerint a vasútvállalattal, a kisebb felszerelési tárgyak tömegén kívül, 5 gőzmozdony, 9 személykocsi, 5 sínautó, 2 állomásépület, 3 felvé­teli épület, 2 fűtőház, kocsiszín és raktár került a főváros birtokába. A berendezés avult, de üzem­képes. Az épületek egy része szintén ócska és gon­dozatlan. 3,726 méter vasútpálya került ily módon a főváros tulajdonába. Az alsó állomástól a Városmajor-utcáig terjedő rész eddig is a fővárosé volt, míg a pálya többi része most lett a főváros tulajdona. A vasútvállalat átháramlásával 672,300 arany­korona vagyonérték került a főváros birtokába, azaz a fogaskerekű vasút értéke nem egészen tíz milliárd korona. Az átvétel után a Beszkárt igazgatósága azonnal megkezdte a tervek készítését a fogaskerekű vasút modernizálására vonatkozóan. Figyelemmel a keres­kedelmi miniszter legutóbbi leiratára, amelyet a Független Budapest ismertetett legelőször, a Beszkárt is a fogaskerekű vasút villamosítását fogja javasolni. A tervek rövidesen elkészülnek s illetékes helyen szerzett információnk szerint, ez év végén már tár­gyalják is őket. A fogaskerekű vasút modernizálását a felveendő külföldi kölcsönből szándékozik a fő­város végrehajtani. Pesti Tükör. A polgármester székfoglalója korrekt volt, sírna volt és nem volt benne semmi olyasmi, amit ne lehetne helyeselni. Jól meggon­dolt, alaposan megszerkesztett beszéd volt és abban sem kételkedünk, hogy őszinte volt mindaz, amit Sipöcz benne elmondott. Nem, nem vonjuk kétségbe a polgármester őszinteségét, sőt ellen­kezőleg, azt valljuk éppen, hogy ennek az őszin­teségnek az alapján kell megvizsgálnunk a szék­foglalót. Ez az őszinte megnyilatkozás pedig azt mondja, hogy Sipöcz nagyon korrekt, jóindulatú és jóhiszemű ember, aki világért se akar rosszat nem tudna ilyet akarni, mert ellenkeznék ez vele­született hajlandóságaival. Ez az őszinteség meg­mutatja, hogy Sipöcz meglát minden akadályt, minden veszélyt, minden nehézséget, épp ezért óvatos, nagyon óvatos és félénk. „Jaj, jaj. de sok akadály van előttünk, mennyi veszedelem leselkedik jobbról is, balról is. hogy tudnánk előrejutni?!“ Ez a beszéd alaphangja. Ezzel szem­ben el tudjuk képzelni, hogy lehetne Budapestnek olyan polgármestere is. aki talán kevésbbé jó fiú. kevésbbé óvatos és kevésbbé félénk, aki nem rémül meg az akadályoktól, nem látja a sárká­nyokat, amelyektől fél, hanem igenis meglátja a nagy célokat, amely felé tör. A polgármesteri székfoglaló őszinte hangja után úgy hat ránk Sipöcz, mint az az ember, aki fél a sötétben és fütyül, hogy a saját hangjától bátorságra kapjon. Nem az erő hangján beszélt, nem tudta magával ragadni a saját pártját se. szürke volt, színtelen volt, gyenge volt. Nagyon jó fiú volt Sipöcz. a jóság emberi erény és örülünk, hogy egy jó ember lett Budapest polgármestere. Csak éppen az a baj, hogy a vezérnek nem kell okvetlenül jónak lennie. Sőt! Napoleon például nem volt jó fiú. Éppen ezért lett belőle Napoleon. Nem láttunk célokat, nem mutatott rá csúcsokra, amelyek felé halad­nunk keil, nem hallottunk erőt. dübörgést Sipöcz beszédében. Nem volt pro grammbeszéd ez a szék­foglaló. Lendület nélkül, csendben, fojtott hangon száll felénk a beszéd minden egyes mondata. Hol vannak a nagy vonalak, hol maradtak a színek, a perspektívák, amelyekre olyan rettentő szük­ség lenne ebben a kilátástalanságban. ebben ■ a pusztaságban, amelyben Budapest népe éhesen, szomjasan vándorol sok, sok év óta?! Nincsenek sehol sem. Hév, lendület, erő. koncepció. — szó­val mindaz, ami a vezért jellemzi, hiányzik ebből a beszédbő1, amely megkutatta, hogy Sipöcznél jobb, ideálisabb, megbízhatóbb közkatona nincs. Közkatonát választott Budapest?! . . . Az autonómia kérdése, amely szerintünk mindennél fontosabb, szintén szerepelt ebben a beszédben. Nem mint kiemel­kedő pont, nem mint vezérmotívum, hanem mint rejtett kísérő szólam: felhangzott egy-két taktusa és aztán megint eltűnt. A teljes, megdömhetetlen autonómia conditio sine qua поп-ja Budapest tör­vényhatósági életének, az autonómia a napsugár, amely éltet, az autonómia a levegő, amelyet be- szivunk. Amikor az autonómiáról van szó, ökölbe kell szorulnia a kéznek, meg kell feszülnie minden izomnak, a lelkekben pedig fel kell gyülemlenie minden elszántságnak. Sipöcz, miután már minden­ről beszélt, megemlítette az autonómia kérdését is. Lágy fuvolahangon beszélt róla, nem feledke­zett meg azonban arról, hogy előbb térdet és fejet ne hajtson a kormány előtt és csak azután térjen rá az autonómia kérdésére. Igen. Sipöcz szereti az autonómiát, de nem félti, nem harcol érte, nem tartja a legfontosabb programmpontnak: az auto­nómia melléktantárgy nála, mint az iskolában az ének, vagy torna, amely nem fontos. Ha van: jó. De lia nincs? Mint ahogy most például nincsen?! Erről nem beszélt Sipöcz. Nem. elsuhant mellette, mint a jó táncos, aki kikerüli az akadályokat. nem ütközik össze senkivel sem, nem okoz botrányt és nem molesztál másokat. Sipöcz nem akarja megzavarni a kormány cirkulusait. Sipöcz meg van elégedve a mai helyzettel. Sipöcz nem akar Mózes lenni, aki az ígéret hegyéről mutatja meg népének az ígéret országát. A szeptemberi ügyvédi vizsgákra, jogi alapvizsgákra és szigorlatokra, valamint az állam­számviteli államvizsgára az előkészítést megkezdettük. — Jegyzetbérlet vidékieknek is. Felvételi, beíratásl és egyéb egyetemi ügyekben díjtalan felvilágosítást nyújtunk szóban és levélben. r SZ0MTA6H-SZEM1HARIUM BSKl s GOODRICH PNEU PL AZ UTAK KIRÁLYA íf/SZILÁRD BÉLA ST,/.,., VI., Lázár ucca 14. (ax Opera mögött) T.I.Iod . T. 131 - ze LANGE és TÁRSA BUDAPEST, VII., Nefelejts-utca 12. Telefon: József 58—96. Fűtési, vízvezetéki és csatornázási berendezések. FUrdőberendezések. Általános gépberendezések.

Next

/
Thumbnails
Contents