Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-10-06 / 40. szám
XXI. évfolyam. 1926. október 6 40. szám. Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ......... 20 pengő = 250.000 korona. Fé l évre............... ÍO pengő = 125.009 korona. ____________Egyes szám ára 5.000 korona._____________ Fő szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. (Telefon : József 45—82.) Irta Dr. Baracs Marcel. 1920. augusztusa óta volt ő Budapestnek polgármestere. Megismertük mint kifogástalan úri embert és pontos köztisztviselőt. De megismertük fogyatékosságait is: híján volt annak a szaktudásnak, teremtő erőnek, ötletességnek és szervezőképességnek, amelyet a polgármester még rendes időkben sem nélkülözhet, ha nemcsak igazgatni, de kormányozni is akar. És gyenge volt a párttal szemben, mély őt nyeregbe emelte, de gyenge volt saját főtisztviselőive] szemben is, nyeregben ült, de nem lovagolt szabadon. Örökösen a lonzson maradt; hol pártja lonzsí- roztatta, hol a tekintetes tanács. A tanácsnokok kiskirályok lettek; az egyes ügyosztályok külön birodalmaknak, egyes üzemek külön uradalmaknak szerepében tetszelegtek. Pártja lobogójának zászlórúdján ő volt az aranyozott dárdahegy. Ez a lobogó és rúdján a régi aranyozott dárdahegy került újból a városháznak ormára. Sipőcz Jenőt ismét megválasztották polgár- mesternek. Nemcsak mint polgármesterének tisztelettel adózó polgár, nemcsak mint lovagias ellenfél, de a politikai ellentétek által ed nem ho- mályosított, őszinte barátság címén is kívánok neki mai sikeréhez hibátlan egészséget és soksok, nagyon sok erőt. A siker nagy. 166 szavazat Sipőcz, 135 szavazat Bárczy. A nagy Bárczy, aki nemcsak kifogástalan úri ember és pontos köztisztviselő, de a város kormányzására képesítő minden jelenségeknek megszemélyesítője, Budapest régi nagyságának letéteményese és minden reménységének várományosa. Akiről nemcsak saját pártja hiszi, hanem az egész város, még a Sipőczre leszavazottaknak tömege is tudja ezt. Tehát a kétségtelenül! meglevő érdem győzte volna le a kétségtelenül elismert, sokkalta nagyobb érdemet? A Sipőcz Dávid legyőzte a Bárczy Qóliáthot? A szavazásnak eredménye szerint Budapest Sipőczöt akarta volna polgár- mesternek és nem Bárczyt? Az utolsó községi választáson a polgárság az általa betöltendő 250 mandátumnak többségét, számszerint 128-at a haladásnak, termelő munkának, felekezeti békének és Bárczy István polgármesterségének programmjával fellépő demokratikus blokknak adta, 7-et juttatott az azonos programom, de blokkon kívül maradó szabadelvűeknek, 26-ot az óvatos liberalizmust és a kurzusnak letörését ígérő Ripka-pártnak és 89-et a kurzust képviselő keresztény községi pártnak. A demokratikus blokk és a blokkon kívül álló szabadelvűek a tőlük „világnézeti“ távolságban álló keresztény községi pártnak jelöltjére nem szavazhattak. Bárczy István tehát valamennyi szavazatát a szabadon választott bizottsági tagoktól nyerte. A Budapest népét képviselő bizottsági tagok többsége Bárczyra szavazott. Budapest akarata Bárczy Istvánnak polgármestersége mellett nyilvánult meg. Tisztelek minden elvi meggyőződést. Nagyra becsülöm a keresztény községi pártnak magatartását, hogy semmiféle politikai ellenérték fejében sem volt hajlandó elejteni elveit s ezek jegyében megválasztott és helyét becsülettel megállóit polgármesterét. Nem is volt elképzelhető, hogy más elvi alapon álló, még oly nagyszerű kvalitású jelölt kedvéért cserbenhagyja saját elveit s azokhoz hű, bár csak jó középtehetségű elvtársát. És természetesnek találom, hogy a szavazattal bíró főtisztviselők ragaszkodtak derék, kon- ciliáns és lágyszívű és kezű főnökükhöz. És megértem azt is, hogy a kormány által kinevezett urak elvi alapon állottak a keresztény községi pártnak jelöltje mellé; meggyőződésüknek őszinte mélységét az tanúsítja, hogy túlnyomó részükben szerdán még a kormánynak jelöltjéhez sem csatlakoztak. A legmélyebb, legbensőbb meggyőződés kétségtelenül a Ripka-pártot vezette a szavazásnál. Mily ellenállhatlan elemi erővel kellett' rájuk hatnia a kurzus felé hajló benső meggyőződésnek, hogy a lelkiismeretnek tusijában túltegyék magukat a liberális hitvalláson, amellyel a fővárosi választásokon mandátumaikat szerezték! Inkább magúkra vették a választásokon tett fogadalmaktól elpártolásnak kényes ódiumát, levetették a liberális csillogó külső burkot és a konvertitáknak lelki tisztaságával követték az addig szívük rejtekébe zárt kurzusmeggyőződésnek parancsoló szavát. Miként a kereszténységnek első századaiban a megtért rómaiak a fórumon még mint pogányok iártak-keltek, hogy így hitüknek a katakombákban áldozhassanak; azonkép a Ripka-pártiak a politika fórumán a liberális tógát viselték, hogy a titkos szavazásnak katakombájában a bennük lobogó reakciós hit szerint cselekedjenek. így győzte le nem Sipőcz Bárczyt, hanem a fővárosi törvény a fővárost s a reakció a liberalizmust. így lett Sipőcz Jenő másodszor is Budapestnek polgármestere. A választás történetének ez a rendje kétségtelenül éreztetni fogja hatását nemcsak a fővárosnak politikai életében, hanem a törvényhatóságnak működésében is. Eddig egy tövisfal látszott meredni a keresztény községi párt és a Ripka-párt között. Most kiderült, hogy ez a fal csak spanyolfal volt, amelyet immár bátran összehajthatnak és oldalt állíthatnak. A Ripka- párt megszüntetheti amúgy is kétes ízlésű „nyelv“-szerepét és bátran visszaolvadhat a kereszténypártba, amelyből sarjadt. Külön maradása úgy sem szolgálhatna más célt, mint hogy az együttműködést lehetővé tegye azoknak, akiknél egy contradictio in subjects tenné lehetetlenné a „keresztény“ pártba belépést, illetve befogadást. Ez évnek májusa óta amúgy is a legapróbb kérdésben s a legutolsó albizottsá- gocskában is a két párt következetesen együtt szavazott. A három pártra töredezésnek megszűnése s egy többségi s egy kisebbségi blokkra osztása fölöslegessé fogja tenni a pártközi értekezleteket, melyeket eddig a főpolgármesternél tartottak. A pártok egymás között közvetlenül fognak érintkezni s ha mégis alkalmilag szükség mutatkoznék pártközi konferenciára, ennek nem a főpolgármesternél, hanem a polgármesternél kell végbemennie. Autonómiánknak megbecsülése fogja ezt megkívánni. Rendeltetésük pedig merőben arra fog szorítkozni, hogy napirendi kérdésekben történjék megállapodás s a polgár- mester a pártoknak a szükséges előzetes információkat megadja. A demokratikus blokk kezdettől fogva sem volt más, mint a közgyűlésnek tekintélyes kisebbsége, amelynek erkölcsi erejét hatványozta a körülmény, hogy a szabadon választott bizottsági tagok többségét alkotta. A demokratikus blokknak tehát kötelessége lesz, hogy az ellenzéknek rendeltetését töltse be. Fokozottabb ellenőrzést, éles bírálatot fog gyakorolni a közgyűlés munkaképességének és rendjének hátránya nélkül. Viszont a többségi pártnak rendeltetése lesz, hogy .teremtő képességét és erejét bebizonyítsa. Eddig ugyan megfordítva volt a dolog: minden nagy kezdeményezés a blokkból indult ki. Meglátjuk majd, milyen lesz az új rezsim. Természetes ugyan, az lenne, hogy a nagy tervek s a legfőbb szellemi irányítás a polgár- mestertől jöjjenek. De polgármester az az igen derék, igen szeretetre méltó úri ember maradt, aki eddig volt. S ha a múltban sokszor az volt a benyomásunk, hogy Budapestnek nincs polgár- mestere, félő, hogy a legkomolyabb problémáknál a jövőben is ez a benyomás fog keltődni. Ezért kívántam és kívánom, hogy megválasztatásából merítsen sok-sok új erőt a régi kevéshez. Legalább annyit, hogy mint pártatlan polgármester függetlenítse magát pártjától. Mert a pártatlanság nem merül ki abban, amire székfoglalójában hivatkozott, hogy nem tagja semmiféle pártnak. A formai pártatlanság még nem pártatlanság. És legyen annyi ereje, hogy jobban kezében tartsa az egyes tanácsi ügyosztályokat, mint a múltban. Persze: nec ultra, par erga! Senkitől sem szabad elvárni azt, ami erejét meghaladja. A polgármesteri székfoglaló tartalmilag nagyon vérszegény volt. Akik. neki tapsoltak, bizonyára meg voltaki s meg vannak győződve arról, hogy a „másik“ sem tudott volna többet mondani és cselekedni és nyugodtan, sőt boldogan viselik a felelősséget azért, hogy megakadályozták a másikat abban, hogy alkotó erejével szolgálhassa a fővárost. A polgármester úr az ő beköszöntőjében dicséretes férfiúi önérzettel és állása tekintélyének helyes átérzésével tiszteletet követelt Budapest polgármestere részére. Ezt a tiszteletet a legteljesebb készséggel megadjuk nemcsak a polgármesternek, hanem Sipőcz Jenő kifogástalan egyéniségének is. A tisztség díszén és a jellem hibátlanságán túl azonban az alkotó eredmények azok, amelyekkel közéleti vezető ember a tiszteletre rászolgál. Élesen fogom bírálni a polgármesternek működését. De ha lesznek alkotó eredményei, az elismeréssel sem fogok fukarkodni. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bei- betegek részére Dr. PA JOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. VAS-UTCA 17. sz. Magánklinikai osztályon teljes ellátási dij napi 150.000 korona. Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.
