Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-27 / 4. szám
(926. január 27. Független Budapest 5 200 iniíliárdot jövedelmezne a fővárosnak, ha átvenné a megszűnt házhaszonrészesedési adót. Szamos cikket írtunk mar azokról az adótervekről, amelyek a 12-es kigondoló bizottság körében felmerültek, s amelyeknek megvalósításával szándékoznak illetékes körök a főváros háztartásának kuszáit anyagi zavarait megszüntetni. A telekérték- adón. a. kétféle konjunkturális nyereségadón és hasonló adóötleteken kívül a legtöbbet foglalkozik a kigondoló bizottság -a községi lakásodé) életbeléptetésének gondolatával. Ennek az adónak az ötlete Vázsönyi Vilmos kreációja, aki úgy tervezi, hogy a kincstári házhaszonrészesedés megszűnésével ezt az adónemet mint községi jövedelmi forrást tartanák fel egy bizonyos időig, amíg a főváros zilált anyagi viszonyai nem rendeződnek. Vázsönyi terve most a megvalósulás küszöbére érkezett, ha ugyan felsőbb körök meg nem akadályozzák a küszöbön álló átlépést. Búd János pénzügyminiszter ugyanis, mint ismeretes; a napokban bejelentette, hogy mivel az első költségvetési félév bevételei kedvezően alakulnak, az állami házhaszonrészesedést február 1-én megszünteti, annál is inkább. mert ez a gazdasági életet nem egy vonatkozásában megbénítja s különben is olyan adónem, amelynek létjogosultsága a rendkívüli időkben keresendő. Vázsonyiék részére tehát elérkezett az alkalom, hogy ezt az állam által megszüntetendő adót községi adó formájában továbbra is fenntartsák. Ha a 12-es kigondoló bizottság, a közgyűlés, és — ami a legfontosabb — a belügyminiszter hozzájárulna ehhez az új községi adóhoz, úgy a főváros vezetőinek egy csapásra megszűnnék gondjaik nagyrésze. A házhaszonrészesedés évente nem kevesebb, mint 200 miiiiárdot jövedelmezett, ha a legutóbbi lakbéreket vesszük alapul, de ez a jövedelem csak emelkedhetne a továbbiak folyamán, miután a házbérek drágulása még mindig folyamatban van. Ezzel az egy adónemmel tehát a jelenlegi költségvetési adóhiány 70%-át lehetne fedezni. A jelek azonban -arra mutatnak, hogy Vázsönyi Vilmos községi lakásadója nem fog életre kelni, mert nemcsak a lakosság nagyrésze ellenzi ennek a súlyos tehernek halódó poraiból való feltámasztását, Iranern úgy a belügyminiszter, mint a pénzügyminiszter is tiltakozik annak községesítése ellen. Három miiiiárdot fizet a főváros két temetkezési váilaiatért. Példátlanul súlyos feltételek mellett váltja meg a főváros a két vállalatot. — Mozgalom a szerződés megsemmisítésére. 5 Ismeretes, hogy a kommunizmus bukása után a főváros vezetősége elhatározta a temetkezési vállalatok megváltását s e célból megalapította a Községi Temetkezési Intézetei. 32 magán temetkezési vállalat volt annak idején a fővárosban, amelyekkel a tanács azután egyezkedési tárgyalásokat kezdett s bizonyos összegeket ajánlott fel mindegyiküknek vállalatuk megváltása és felszerelési tárgyaik átvétele fejében. 1919-ben történt a magánvállalatokkal való megegyezés és már akkor is nagy értéket képviselő milliókat kaptak egyes vállalkozók a fővárostól megváltási díjak fejében. Néhány vállalkozó azonban nem volt hajlandó iparának gyakorlásáról lemondani, húzta, halasztotta a megváltás keresztülvitelét, de végül 2 vállalkozó kivételével mégis sikerült a Községi Temetkezési Intézetnek a többi 30 vállalat iparjogát és felszereléseit megszereznie. Azok, akik az utolsó időkben kötöttek megegyezést a fővárossal, természetesen már nem néhány milliót, hanem néhány száz milliót kaptak, de ez az összeg sem volt értékben nagyobb az 1919-beli milliók értékénél, mert hiszen a pénz időközben teljesén elértéktelenedett. Két vállalkozó, névszerint Trom Aladár és özv. Dobó Ignácné azonban még száz milliókért sem volt hajlandó megegyezést kötni a fővárossal s érthetetlen okokból valósággal dijat húztak a főváros békés megegyezést célzó kísérleteivel. Midőn nem régen a tanács életbeléptette a kötelező ravatalozást és hatá- rozatilag kimondotta, hogy a temetőkben kizárólag a Községi Temetkezési Intézet végezheti a ravatalozást. ez a két vállalkozó direkte ellenszegült a főváros rendeletének, és több alkalommal zajos botrányok játszódtak le a temetőben, mert a két makacs vállalkozó erővel ravatalt akart állítani a maga halottjának. Megtörtént, hogy az egyes temetkezési vállalkozó konflison akart halottat becsempészni a temetőbe, amikor már ki volt tiltva a temetőből. A főváros és a két vállalkozó között utóbb olyan éles harc fejlődött ki és a botrányok annyira mindennaposakká váltak, hogy a helyzet mind kellemetlenebbé vált a fővárosra nézve., amelynek nyilván renoméját is sértette, hogy hatalmi úton sem képes megrendszabá- l у ózni a két harcias vállalkozót. Végül is a főváros minden eszközt megragadott, hogy a csúfos harcok után békés úton bírja jobb belátásra a temetkezési vállalkozókat s rávegye őket iparuk átadására. Nagy nehezen azután mégis sikerrel végződtek a hosszas tárgyalások. de a fővárosnak drágán kellett megfizetnie azt az •"előzékenységet, hogy Trom Aladár és özv. Dobó Ignácné belenyugodtak vállalatuk megváltásába. A két vállalkozó ugyanis kerek 3 miiiiárdot csikart ki a békekötés fejében a várostól, • amely nagynehezen bár, de mégis megadta nekik ezt a hatalmas összeget. Transformátorok I Szénkefék Motorok Farkasvölyyi-íéle Villamossági és Műszaki R.-T. Budapest, Vi., Podmaniczky-utca 35. TELEFON: 77—39, 147—75, József 95-10. Egyedül az iparjog megváltása fejében 1—1 miiiiárdot ad a város a két vállalkozónak, míg a felszerelési tárgyaikat lábatlanban 800 millió koronáért veszi át a Temetkezési Intézet. Magára vállalta ezenkívül a főváros a vállalkozók ügyvédjének a kielégítését is, aki a közvet^és körül kifejtett fáradozásaiért 200 millió korona honoráriumot kap. \ tanács bizonyosan attól való félelmében, hogy Trom Aladár és Dobóné nagyon olcsónak találja az üzletet s közben meggondolják magukat, a két vállalkozónak azonnal lefizetett 750—750 millió korona előleget, a hátralévő összeget pedig a megegyezés közgyűlési jóváhagyása után akarja lefizetni. A közgyűlés részéről azonban mozgalom indult meg, amely a példátlanul súlyos megegyezés megsemmisítését célozza, mert a polgárság képviselői nem hajlandók beleegyezésüket adni, hogy két iparengedély és néhány értéktelen temetkezési tárgy ellenében a deficitben elmerülő főváros három miiiiárdot dobjon ki. Felelősségre kívánják vonni egyes bizottsági tagok a főváros tanácsát is, amiért minden megkérdezés nélkül, a közgyűlés tudta és beleegyezése nélkül már előre kifizetett erre az előreláthatóan megsemmisülő üzletre másfél milliárd előleget. Városi körökben most nagy érdeklődéssel várják a legközelebbi közgyűlést, ahol ez az ügy valószínű'le'g interpelláció keretében, is szóba kerül. Két új vásárcsarnokot épít a főváros A Széna-téren és a Qaray-téreu épül a két új csarnok. A főváros, különböző kerületeiben lakó pollgárság régi sérelme a piacok rendezetlensége. Különösen három kerületben, a Krisztina-városban, a Terézváros és az Erzsébetváros közönsége él évek óta panasszal, amiért ezekben a kerületekben vagy egyáltalán nincs, mint például a Krisztinavárosban, vagy pedig nincs elegendő számban fedett vásárcsarnok. Múlt heti számunkban már megírtuk, hogy a főváros építési ügyosztályán tervbe vették a Drasche-féle telek rendezésével kapcsolatban a Széna-téri bódépiac megszüntetését és e helyen modern vásárcsarnok felépítését. Most azután a másik két kerület érdekelt lakossága is megmozdult és megújítva ezerszer elhangzott kérelmét, követeli a Garai-téri és a Ferdinánd- téri rettenetes piaci állapotok megszüntetését is. Gyűléseken tárgyalták meg a kerületek lakói a követendő és eredményre reményt nyuitó lépések megtételét s rövidesen terjedelmes beadványban, a kerületek sok ezer polgárának aláírásával ellátott kérvényben, kérik meg a fővárost, illetve a törvény- hatósági bizottságot, hogy sürgősen gondoskodjék az Erzsébetvárosban és a Terézvárosban, a Garai-, illetve a Ferdinánd-téri piac helyén 1—1 nagyszabású, mindennel felszerelt, modern vásárcsarnok létesítéséről. Ügy értesülünk, hogy a városházán meg is van a hajlandóság a kérelem teljesítésére, annál is inkább, mert a főváros vezetőt jól tudják, hogy a törvényhatósági bizottság minden tagja pártolja a kerületek lakóinak jogos és elodázhatatlan kérelmét. A középítési ügyosztály, amely a folyó évben a már eddig megszavazott és folyamatban levő építkezéseken kívül még mintegy 200 milliárd értékű építkezést akar végrehajtani, úgy tervezi, hogy ennek a 200 milliárdnak a keretén belül legalább 2 új vásárcsarnokot, és pedig elsősorban a Garai-téri és a szénatéri vásárcsarnokot megépítteti. A Gurui-téri piacot az ott tervezett vásárcsarnok építkezésének befejezéséig a régi Lóversenytér területén helyezik el. A szénatéri piacnak az építkezés tartaniára való hovahelyezéséről azonban még nincs végleges határozat, de e tekintetben nehéz is a dönI tés, miután a környéken nincs sehol olyan közeli nagyobb terület, ahol a vásárcsarnok felépítéséig a bódé-piac letelepíthető lenne. A külső Terézváros polgársága e hírek hallatára erősen fáradozik azon, hogy a Ferdinánd-tér számára is kieszközölje még ez évben az új vásárcsarnokot. A közgyűlés pártjai természetesen támogatják ezt az évek óta aktuális kívánságot, azonban annak teljesítésére előreláthatólag csak a jövő év folyamán kerül sor. mert sem az idei költségvetésbe, sem a folyó évre előirányzott építési programmba nem lehet beállítani egy harmadik vásárcsarnok építését. SO¥AlYITO GTÓOTTORNA a Sz&ftt Caellért Gyógyfürdő legtökéletesebben berendezett gyógytorna (Zander) termében. Mérsékelt árak. EGGENBERGERS. ÉPÍTŐMESTER Gyárkémények tervezése és építése, gőzkazán-befalazások és mindenféle kemencék építése, magas építés GRÜNWAID HENRIK címfestészeti műterme. — Speciálista üvegcégtáblákban. VI., VILMOS OÁSZÁK-ÍJT 19. — Telefon : 44-1S. festő- és mázolómester Budapest, E, Lágymányosi-utca 4. Telefon : ]. 82-57 Eichbaum Hér sirkőgyáres Budapest, V„ Pozsonyi-öt 1—3. Telefon 46—74. Cyklops-, kőfaragó-, márvány-, műkő-, szobrász- stb. munkálatok. Művészi kivitelű sírkövek. CZSGLER JÁNOS VÖRÖSRÉZÁRU- ÉS VEGYIPARI GÉPGVÁROS Kórházak és laboratóriumok felszerelése. Vörösrézedények és készülékek készítése és ónozása. Aluminium-heggesztés BUDAPEST, Vili. KÉR., KOSZORÚ-UTCA 12. SZ. Telefon : József 68-24, ....................................... I Alapíttatott 1893. Telefon: József 123-24. = f ni. hábes %шшш i = PALA-. CSERÉP-, KÁTRÁNYLEMEZ-, FAi_£MENTFEDÉSI = = ÉS TETŐZETJÓKARBANTARTÁSI VÁLLALAT E BUDAPEST; VII., KmÁLY-UTCA 7. § Нинин iiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii и и и un ii innui и iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii in in min KOSZTELAN MIKSA BUDAPEST, VI. KÉR., EÖTVÖS-UTCA 23/B. Budapest székesfőváros útjait special-olajaival szabadalmazott eljárás szerint portalanítja. Gábriel és Társa gépészmérnökök MŰSZAKI ÉS ELEKTROTECHNIKAI VÁLLALATA Budapest, Vili. kerület, Német-utca 43. sz. Telefonszám: József 114—14. Elektromos világítási és motorikus berendezések tervezése és szerelése. Szerelési anyagok és égők gyári raktára. STUMPF TESTVEREK kocsigyára Teherautó- karosszéria- gyártás. Kovács műhely. Lópatholda. Telefon: J. 38-65 Alapíttatott: 1871. évben. Budapest, IX., Vágóhíd-u. 4 A RIMAMURÄNY-SALG0TARJÄNI VASMŰ rf.-T. és az ÓZDI SAM0TIEGYÁR gyártmányainak elárusítója. URBACH és TAFLER Rt. PADLÓBURKOLATOK : keramit-, terazzó-, cement-, márvány- mozaik-, mettlachi-, porcellán- és márványlapokkal, acélbeton és asbestpadló. FALBURKOLATOK bel- és. külföldi fayence- lapokkal, minden színben. BUDAPEST, VI., Liszt Ferenc-tér 9. — Telefon: 8-08. ГММ* ЙЙМВ OETL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁR R.-T. Budapest, X., Asztalos Sándor-út 9. sz. TELEFON: József 8—32 és József 8—31.
