Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-27 / 4. szám
1926. január 27. Független Budapest 3 I Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul v!!:;Sohlny.'u.1 le. A népjóléti miniszter kevesli a fővárosi kórházak Az ápolási díjak leszállítása újabb 30 milliárd deficitet jelentene. — A főváros harca a miniszterrel. A nemzetgyűlés minapi ülésén a költségvetési vita során az ellenzék élesen kikelt a betegápolási díjaknak a törvényhatóságokra való áthárítása ellen. Váss József népjóléti miniszter reflektált ezekre a felszólalásokra és kijelentette, hogy a kormány nem térhet el ismert határozatától. Azt igyekezett bizonyítani1, hogy megfelelőbb, takarékosabb gazdálkodás esetélni a betegápolási költségek átvállalása nem is jelent olyan elviselhetetlen terhet a fővárosra, mint ahogyan azt elhitetni igyekeznek. A népjóléti miniszter elmondta, hogy még az elmúlt évben egy miniszterközi bizottság vizsgálta meg a fővárosi kórházakat annak megállapítása céljából, vájjon milyen összegért nyújthat a főváros elsőrendű ápolást a betegnek. Annak idején a drágasági indexszám 160 volt. s a tapasztalatok alapján a bizottság 60.000 koronában állapította meg a követelhető napi ápolási díjat. Azóta a drágasági indexszám 130-ra szállt le s ez okból a népjóléti miniszter indokolatlannak, antiszociálisnak és igazságtalannak találja a fővárosnak azt a tervét, hogy az indexszám csökkenése ellenére 6(KOOO-ről 70.000-re kívánja felemelni az ápolási díjak összegét. Amennyiben Budapest .székesfőváros kórházkezelő- sége arra hivatkozik, hogy a jelenlegi díj mellett csak deficittel gazdálkodhat, — mondotta a népjóléti miniszter — úgy egyszerűsítse le a főváros a kórházak gazdálkodását, legyen nagyobb figyelemmel a beszerzéseknél s akkor okvetlenül meg fogja találni azt az utat, hogy deficit nélkül dolgozhassák. Távol áll tőle, hogy Budapest székesfőváros kórházi kezelőségét meggyanúsítsa, de neki mint főhatóságnak kötelessége, hogy objektív kritikát mondjon s rámutasson arra az útra, amely szerint a deficitet eliminálhatja. Ezzel egyidejűleg értesítést kapott a főváros kórházi ügyosztálya, hogy a népjóléti miniszter nemcsak hogy 70.000 K-ra nem engedi felemelni a kórházi ápolási díjakat, hanem azok leszállítását követeli napi 55.000 K-ra. A városházán ez a hír érthető megdöbbenést keltett, mert ha a kormány keresztülvinné ezt a követelést, a főváros amúgy is nehéz helyzete még hatványozottabban súlyosbodnék. Az ápolási dijak leszállítása nem kevesebb, mint 30 milliárd újabb deficitet jelentene a főváros háztartására, amelynek fedezetéről ezidő- szerint még álmodni sem lehet. Az ez évi kórházi költségvetés, mint már ismertettük, 127,883,015,771 К kiadással szemben mindössze 7,770.789,580 К bevételt tüntet fel, tehát a hiány pontosan 120,112,026.191 K. Ez az óriási deficit újabb 30 milliárddal emelkednék az ápolási díjak leszállítása esetén. Pedig a költségvetés így is a legnagyobb takarékosság szem előtt tartásával készült el. így többek között megszüntettek két főorvosi, két alorvosi és hat segédorvosi állást, törölték a végleges személyzet, az al- és segédorvosok rendkívüli munkadíjait és a járványpótlékokat. A múlt évivel szemben 8 milliárddal csökkentették a betegek ruházatára, az ágynemííek és fehérnemüek pótlására fordítandó összeget és 6 milliárddal kevesebbet irányoztak eiö a múlt évivel szemben a betegek élelmezésére A főváros tanácsa elhatározta, hogy a közgyűlés útján újra harcot indít'a népjóléti miniszter ellen s követelni fogja, hogy a 70,000 К-ás ápolási díjakat hagyja jóvá, mert ellenkező esetben nem hajlandó továbbra is masára vállalni a kórházak fenntartását. Milliárdokat takarít meg a községi javítóműhely a fővárosnak. Mért nem szüntetik meg a községi javítóműhelyt. A főváros kisiparosai elkeseredésének a főváros tulajdonában lévő ipari üzemek ellen megvolt az alapja: a főváros sok tekintetben valóságos konkurenseivé lett adófizető polgárainak. A legtöbb esetben azonban túlzottak voltak az üzemek eliten elhangzott panaszok, amit egyrészt annak lehet tulajdonítani, hogy a mai súlyos gazdasági viszonyok közt a munka nélkül álló iparosság ellenségeket látott a fővárosnak dolgozó házi üzemekben, másrészt félreértette és félreismerte azok feladatait és tevékenységeit. A Független Budapest egyik legutóbbi számában hosszabb cikkben foglalkoztunk ezekkel az iparosok által sérelmezett s megszüntetendőknek nyilvánított üzemekkel s közöltük, hogy a törvényhatósági bizottság tagjaiból álló házi bizottságok a legtöbb kifogásolt üzem megvizsgálásának során indokolatlanoknak találta az azok ellen elhangzott panaszokat s úgy határozott, hogy a halálraítélt üzemek nagy részét továbbra is fenntartja, sőt fejleszti. Ezek közé a félreismert és alaptalanul1 megvádolt fővárosi ipari üzemek közé tartozik a községi javítóműhely is, amely ellen nem régen még éles harcot folytatott a kisiparosság számos ágazata. Ez az ipari műhely, amely 9 iparágat foglalkoztat a Stáhly-utcai telepen, a főváros intézményeiben levő felszerelési tárgyak szakszerű javítását látja el olyan módon, hogy a városnak évente sok milliárdot takarít meg. A munkaadó iparosság azonban úgy találta, hogy ez az üzem elveszi 9 iparág munkaalkalmának jelentékeny részét s még nem régen is erélyesen követelte az üzem feloszlatását. Az illetékes szakbizottság, amely mostanában foglalkozott ezzel az üggyel, néhány nappal^ ezelőtt meg isi vizsgálta a telepet és annak működését s mint megírtuk, felismerte azt a fontos hivatást, amelyet az üzem a főváros anyagi szempontjából betölt, s nemcsak annak feloszlatását nem javasolta, hanem elhatározta az üzem további fejlesztését. Felkerestük Kolosy .leim főmérnököt a községi javítóműhely vezetőjét, akit megkértünk nyilatkozzék az üzem körül lefolyt élet-halálharc- ról, s ismertesse a nagy nyilvánossággal, mi is tulajdonképen ennek a sokat kifogásolt üzemnek a munkaköre, feladata. Kolosy Jenő főmérnök munkatársunknak ezeket mondotta: — A munkaadó iparosság teljesen félreismerte a községi javítóműhely tevékenységét, s ez okozta, hogy hosszú időn át az önálló iparosok támadásának középpontjában állt ez az intézmény. A törvényhatósági-bizottság szakértő tagjai éppen ezeknek a támadásoknak és panaszoknak a hatása alati több alkalommal szállottak ki az üzem telepére, hogy itt a helyszínen vizsgálják meg. vájjon mivel is foglalkozik az üzem. amelyre útón-útfélen halált kiáltottak. Az itt járt szakértők azután nagyon elcsodálkoztak, amidőn saját szemeikkel látták, hogy mi történik ebben a szerény műhelyben. Elcsodálkoztak, mert saját szemeikkel látták, hogy az udvaron felhalmozott ócskavashegyekből milliárdokat érő felszerelési tárgyakat és alkatrészeket állít elő, illetve ment meg az üzem szakképzett személyzete, s azokat a lim-lomokat, amelyeket rossz gazdálkodás mellett egyszerűen a szemétre dobnának, valósággal új tárgyakká varázsolja ez a rneg- kövezésre ítélt, kövekkel dobált műhely. Csak ki kell nézni az udvarra, az ott felhalmozott ócskavasdarabokra. amelyek a laikus szemében semmit sem érnek, s csak meg kell nézni azokat a tárgyakat, amelyek ezekből az ócskavasakból az üzem munkásainak kezei alól kikerülnek, akkor mindenki meggyőződhetik a műhely szükségességéről, vagy felesleges voltáról. Összetört, száz darabban heverő kályhákból új kályhákat varázsolunk, darabokra törött ágy-alkatrészekből gyönyörű új kórházi ágyakat készítünk, eltört fayence-edényeket, amelyeket másutt mint használhatatlan cserepeket szemétre dobnak, újra egésszé illesztünk össze, úgy, hogy még a törés helye sem látszik. Milliárdokat mentünk meg ilyen módon az elpusztulástól, s ezek a milliárdok nemcsak a fővárost, de a polgárságot is gazdagabbá teszik. Nem igaz. hogy ez az üzem sértené a kisiparosok érdekeit, mert hiszen mi magunk is adunk munkát a kisiparosoknak, természetesen csak olyat, amely szakszerű hozzáértést nem igényel. Különösen a kórházi felszerelési tárgyak, műszerek javításánál fontos a községi javítóműhely munkája, ahol nagy gondot kell fordítani a javításra használt anyag elsőrendű minőségére, s a javítási munka pontos, megbízható kivitelére. 150, nagyrészt szakmunkás dolgozik ezidő- szerint a javítóműhely telepén, holott két évvel ezelőtt csak 12 munkás végezte a sürgős javításokat. Épp az üzem rendkívül nagyfontosságú és felbecsülhetetlen anyagi megtakarításokat jelentő tevékenysége tette szükségessé a javítóműhely fokozatosán történő kibővítését, s mint ismeretes, az üzemünkkel foglalkozó szak- bizottság a műhelynek még tovább való fejlesztését hozta javaslatba. Ügy határoztak, hogy nemcsak a kórházak és a városi épületek felszerelési tárgyainak a javítását bízzák a műhelyre, hanem az összes tanügyi, szociális és kulturális intézmények karbantartását is a községi javítóműhelyre bízzák. Ennek a határozatnak a végrehajtása, csak újabb anyagi megtakarításokat fog eredményezni a fővárosra, amire a mai viszonyok, között igazán szükség van. — Az üzem fejlesztése természetesen magával hozza a műhely berendezéseinek modernizálását is. Uj gépek és szerszámok beszerzésé válik szükségessé, amelyeknek költsége azonban rövidesen hatványozottan megtérül. Azt is tervezik, hogy teljesen új épületet létesítenek a javítóműhely részére, de hogy az a mai helyen fog-e felépülni, vagy pedig a főváros egy másik telkén épül-e majd fel, arra vonatkozólag még a megbeszélések folynak. Rekedtség és köhögés ellen szopogasson Minden gyógyszertárban, drogériában, cukorkásnál és csemegésnél kapható 1 Strenger тдк afocth ni97nln Rezső jj/iUU (№111, m Budapest, IX., Mátyás-utca 18. (Telefon: József 72-51.) А1Тша*°“ 11 щ 11111111 и 111111M ii 11 и 11 п ii 1111; и! 11 ii 11111111 n i n 11 и ii 11 шш и и и un 111111 ш 111 = Budapest székesfőváros Ásványvíz-Üzeme =: = a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. =: ü Kapható mindenütt! Telefon: József 112—59. = Hl И11II11И И111111И11И11 и 11 n 11 и 1111IIIIII и и 11411И Ч ЧIЧ111141111И11ИIИ11 *' 11И11' 11 épület és díszmű- bádogos. Légszesz-, vízvezeték-, klozet- és fürdőszoba-felszerelő, csatornázási vál- ■ lalkozó. Tervek és költség- vetések kívánatra díjtalanul Budapest, X., B. Jászberényi-út 11. Telefon : József 59-56. Alapit?a: 1894. Autópneu vj^r Szilárd Béla № CSAK EREDETI VIZET IGYUNK. Szent LukáesfUrdű Rt. „Kristály“ Kútvállalaía III., Zsigmond-utc 25—27. Telefon 43-90. .",''"'‘,-вв-ввввввввввавяаааааааавявяяшаяннвмвв
