Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-07-21 / 29. szám
1926. július 21. Független Budapest 3 I Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul «!!:;SohányVio A költségvetési vita szónokai. III. A költségvetési , vita szónokainak és az elhangzott beszédnek! ismertetését az alábbiakban folytatjuk: Bedő Mór dr. Pézügyi kérdésekben, adóügyekben, tranzakciókban elsőrendű szakember, ezenkívül egyike a legképzettebb magyar jogászoknak, aki már egyetemi hallgató korában is feltűnést keltett nagy tudásával. Csupa temperamentum és hév Bedő Mór, de a mellett csupa okosság és okjektivitás. Beszédjében egyebek közt a következőket mondta: fia végig nézek a főváros adórendszerén, sajnálattal kell megállapítanom, hogy nincsen szomorúbb teher és igavonó adóalany, mint a budapesti dolgozó polgár és lakos. Huszonkét-féle adót kellene fizetnie, a fővárosnak a költségvetésben, a kimutatásokban kitüntetett adatik szerint. Annak, aki nem iszik pezsgőt, aki egy korty szeszt vagy italt sem fogyaszt, aki nem tart kutyát, vagy nem jár lóversenyre, csak tizennégy sebből vérzik a teste, fia például az ember látná, hogy antiszociális tételekkel, adókkal vagy illetékekkel szociális munkát fejt ki a főváros, akkor még lehetne meditálni ebben a kérdésben, lehetne gondolkodni azon, hogy az a főváros mindenáron és minden körülmények között a maga szociális hivatásának! eleget akar tenni. Ellenben azt látjuk, h,ogy itt évek óta hiányzik az alkotás, hiányzik a legelemibb tevékenység abban a tekintetben, hogy ne a magánszempontok, hanem a közszempontok érvényesüljenek. Amikor egyrészről látom azt, hogy itt milyen • módon vétetnek igénybe a szegény, dolgozó, agyonsanyargatott emberek, akkor a másik oldalon látom a nyakló nélküli tékozlást s látjuk, hogy sok olyant végez a főváros, ami nem az ő kötelessége, hanem törvény szerint is állami feladat. A kormánynak mindenesetre boldog újévet kívánni nagyon könnyű, ellenben sokkal nehezebb, de sokkal alapvetőbb kötelessége a főváros exponenseinek az, hogy akkor álljanak a kormány elé, amidőn mentesíteni lehet az államot terhelő kötelezettségek elől' ezt az agyonsanyargatott budapesti lakosságot. Alkotásokról nagyon keveset lehet beszélni. Az utóbbi időben láttunk bizonyos kísérleteket és pedig az állatvásárpénztár terén. Az első hír, annak a bizonyos fúziónak a terve még mindig él. Ugyancsak az intézettel kapcsolatban nyíltan pertraktálták egy városi biztosító intézet felállításának a tervét. Bátor vagyok kérdezni a főváros vezetőségét, vájjon minő érdekek vezethettek bárkit abban, hogy a főváros külön biztosító intézetet alapítson? Legfeljebb talán az, hogy új stallumokat létesítsenek. A közlekedésről szólva kijelentem, hogy a legnagyobb árdrágítást a főváros a közlekedési üzemek keretében követi el. Utalok a BESzKÁR lehetetlen tarifájára. Páratlanul áll az. hogy az üzem, amely ilyen óriási nyereséggel zárja le üzletéveit, olyan magasra szabja tarifáját, nem fogadom el mentségül, hogy a BESzKÁR ezen geszciójában sok száz milliárdos beruházást végzett. Törvény sérelmével hozták ide a költségvetést, mert hiszen a törvény megállapítja. hogy legkésőbb az előző év november végéig kell letárgyalni a költségvetést s legkésőbb júniusig nyújtandó be az előző év zárószámadása. Bizalmatlan vagyok a főváros vezetőségével szemben s a költségvetést nem fogadom el. Fábián Béla dr. A demokrata párt egyik harcos tagja, a kereskedelem és ipar egyik legagilisabb védelmezője. Mint demokrata a kisemberek pártfogója, egyébként néhai Vázsonyi Vilmos bizalmas embereinek egyike és mint ilyen a nemzetgyűlésen is élénk tevékenységet fejtett ki.- Én itt meghallgattam —mondta többek közt — minden pártnak a szónokait és mindenki azt mondta, hogy gazdasági baj van, gazdasági nyomorúság van. Mindenki azt mondta, hogy a legitim kereskedelmet és ipart támogatni kell. De azt szeretném, ha a főváros közgyűlése határozott irányban foglalna állast. Budapest népe nemcsak azt várja, hogy itt a bajokat, panaszokat felsoroljuk, ezt úgy is tudja, hanem a mi feladatunk az, hogy arról is beszéljünk, hogyan lehet segíteni. Ehhez elsősorban meg kell állapítanunk, mik voltak a bajok előidézői. Az egyik ok a gyűlölet politikája, amely már elmúlt, a másik az adó kérdése, mely még ma is fennáll'. Meg kell említenem a telepengedélyeknek, az iparigazolványoknak és a honosításoknak a kérdését. Itt eljutottunk a leg- rettenctesebb dzsungelbe. Most újabban a kapu alatti gyümölcsárusítóktól szedik be az árusítóengedélyeket. Azonkívül hozzájárult a kereskedelem és ipar letöréséhez az a helyzet, mely az egyesi tisztviselőknél és hivatalokban volt. A tisztviselők nem értették meg, hogy ők egy város alkalmazottai, fizetett emberei. A felek vallását, politikai véleményét vizsgálgatták. A tisztviselőnek l'ehet, sőt kívánatos, hogy legyen politikai meggyőződése, de mikor benn ül a hivatalában, semmi köze az én politikai meggyőződésemhez. Én azt szeretném, hogy a város minden polgára érezze át. hogy itt az életért, a kenyérért és a szabad levegőért kell dolgozni. És e három jelszóban ne legyen közöttünk nézeteltérés, mert ismételten el kell jutnunk odáig, ahol egykor volt Budapest, amikor fáklyája volt a magyar életnek. A költségvetést, mivel a tanács iránt bizalmatlansággal viseltetem, nem fogadom el. Kéthly Anna a szociáldemokrata párt képviselője úgy a nemzetgyűlésen, mint a városházán. Mindkét helyen őszinte tiszteletet és elismerést váltott ki komoly tudásával és kiváló szociális érzékével. Beszédéből az alábbi részleteket emeljük ki:- Amikor ebben a teremben először beszélünk a főváros költségvetésének tárgyalásánál, a múltak emlékei, a múltak alkotásai iránt érzett tisztelet diktálja, hogy elismeréssel emlékezzem meg a régi Budapestnek azokról a szakembereiről, akik Budapest közegészségügyét a háború előtti magaslatra emelték, ma azonban ott állunk, hogy a város fejlődésével s a közegészségügy leromlásával nem tartottak lépést kórházaink, kevés a férőhely, kevés a kórház, mentők kórházról kórházra kénytelenek vándorolni, amíg a beteget elhelyezhetik. De a kórházakon kívül az utcán, a családban, a lakásban, az iskolában is a közegészség- ügynek ezerféle problémája merül fel. Főleg szülőotthonok, tiidőbetegdi.spensairek. szanatóriumok, gyermekkórházak terén nagy a hiány. A' ma élő generációnak talán leghatalmasabb ellensége a tuberkulózis', mely éppen a városi proletárt sújtja legjobban. Kell. hogy ezek a kérdések egységesen sorompóba állítsák mindazokat, akiknek Budapest ügyeinek intézésében szavuk van s kell, hogy pénze legyen a fővárosnak a tuberkulózis elleni küzdelemre, amikor a leventeköltségek felét átvállalta a gyárosoktól. A gyermekkórházakról szólva, meg kell említenem azt a tripoliszi épületet, melyet gyermekkórháznak szántak, de már évek óta vitatkoznak azon, hogy kinek a feladata a kórházat berendezni. Igen fontosnak tartanám azt, hogy már az elemi iskolában nagy teret kapna az egészségtan egész primitív, inkább tisztasági része, közegészségüggyel kacsolatban a pályaudvarok Tágas, szellős lakásokat, széles, levegős udvarokat kell létesíteni s ebben a főváros építkezéseinek kell példával előljárni. Szorgalmaznom kell a kitelepítését. Ezzel egész városrészek számára alkalmas területek szabadulnának fel s a város szívéből eltűnnének a füsttermelő vonatok. Ki kell bővítenünk a város tulajdonában levő gyógyforrásokat, a közegészségügy szolgálatába kell állítanunk a közlekedési eszközöket. Közegészségügyi programmunkból csak egyetlen pontot óhajtok megemlíteni — a községi krematórium felállításának gondolatát. Világosságot és napfényt kértem az iskolák számára. Világosságot és napfényt kérünk ebben a teremben is, a kötelességfelismerés világosságát és az emberszeretet napfényét. A világosság és a napfény Budapestjének nevében nem tudom elfogadni, nem tudom megajánlani a ború Budapestjének költségvetését. Gál Jenő dr. A legkiválóbb magyar büntetőjogászok egyike, a legkitűnőbb szónok és védőügyvéd, a demokrácia egyik régi katonája, a főváros közéletének is régi harcosa. Nagy szónoki képességei a közgyűlésen is érvényesültek és nagy figyelem követte úgy tartalmilag, mint formailag értékes szavait. — Sokat hallottam itt emlegetni azt a kitételt, hogy teljesen felesleges a városházán politikával foglalkozni. Én nem vagyok ezen a nézetem mert felfogásom szerint, kötelessége a törvényhatóságnak minden olyan politikai kérdéssel foglalkoznia, amely a város egyetemét, polgárságát, felfogását, megélhetését, politikai jogait érinti. Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban rámutassak arra, hogy a nyugoti metropolisokban az azonos gondolkodás, jogérzet, kulturális felfogás, hogy úgy mondjam, egyforma alapra reformálja annak a városnak a lakosságát. Nálunk viszont minden kerületben különbözik a lakosság élete, gondolkodása, felfogása. Nincs meg az egységes budapesti polgár, nincs meg a harmonikus egyetértésben, testvéries vonatkozásban élő budapesti polgárnak a fogalma. És én azért politizálok, mert itt hiányzik az egységes budapesti polgár. A községi politikában voltak hibák s rá akarok mutatni, miként lehet megjavítani ezeket. És itt elsősorban a kultúra szempontjából elkövetett hibákat kell szóvá tennem. Az elmúlt esztendők tanügyi politikája után egy új érának, valóban nemzeti alapon álló, egybeforrasztó politikája kell hogy elkövetkezzen. Az iskola olyan legyen, mint a templom, ajtajai mindenki számára nyitva. Azok, akik megfosztják a főváros polgárainak gyermekeit attól, hogy minden korlát nélkül elégítsék ki tudományszomjukat, nem tesznek egyebet, mint megfosztják ezt a nemzetet annak lehetőségétől, hogy minden tehetséget kitermeljen és minden tehetséget a nemzeti munka szolgálatába állítson. Innen a közgyűlésből kell kiindulnia állnak a gondolatnak, hogy nem vagyunk barátai a mai állapotnak s nem kívánjuk azt tovább fenntartani. Azért vagyok bátor kérni a közgyűlés egyetemétől, hogy innen hangozzék el először az az egyetemes kívánság egy felirat alakjában, hogy a kormány szüntesse meg a numerus clausus intézményét. Ami az üzemi kérdést illeti, ebben nagyon egyszerű az álláspontom. Nekem nem az a nézetem, hogy az üzemeknek hasznokat kell ki- mutatniok. Az üzem nem arra való, hogy lukrativ üzleteket csináljon, hanem arra, hogy a közönséget becsületesen és olcsón kiszolgálja, a nélkül, hogy a magángazdasággal versenyezne. Az építkezéssel kapcsolatban javaslom, hogy a főváros az új házak építését mozdítsa elő azzal, hogy bizonyos ideig olcsón, vagy teljesen ingyen adja a közszolgáltatásokat. Minden nemű felvonók, villamos berendezések SCHWEIGER ZSIGMOND és TÁRSAI Budapest, V., Csáky-utca 17. — Telefon: 186—11. BUDAPESTI ECSET-, MESZELŐ- és KEFEGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, VIII., Mária-utca 46- Telefon: ]. 106-97. jU 11111111111111111111111II111111111II1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 IC E Budapest székesfőváros Ásványvíz-Üzeme E IHAMKAWIXI = a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. = E Kapható mindenütt! Telefon: József 112—59. E Till 111111111111111S11111111! 11111111111111! I i 11111111111 i 11111111111111111П11111111111111111 Ul 111 GOODRICH PNEU АЖ UTAK KIRÁLYA SZILARD BÉLA sä, VL, Lázár ucca 14 (az Opera mögött) Teletop : T. 13t - 28 1SCHER és HARTMANN mázolómesterek felelők BUDAPEST, !V., Képíró-utca 3. Telefon : J. 101-36. Fióküzlet: IX., Tompa-utca 30. AMON ANTAL és FIAI KÖVEZŐMESTEREK, ÚT-, CSATORNA- ÉS BETON- ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK. FÖLDMUNKA. VÁGÁNY- FEKTETÉS. MÉSZKŐBÁNYA. WIBl., Fiitő»uísa 10. Telefon: József 3*85. SCHSLL ISTVÁN épületbádogos, légszesz- és vízvezeték-berendező Budapest, I. kér., Krisztina-körút 79. szám. Telefonhívó 96 -18. GATTERBURG FRIGYES és PAPP GÉZA egészségi berendezések vállalata Budapest, VIII., Főherceg Sándor-utca 11. (Szentkirályi-utca sarok.) Telefonhívó: József 4—67. — Elvállalunk épület- és díszműbádogos munkát, gáz- és vízvezeték, csatornázás, központi fűtés, szivattyú, mosdók és fürdőszoba-berendezések stb. készítését. — Rajzokkal, tervekkel és költségvetéssel szolgálunk. épület- és mű lakatos PÁZDÁN LAJOS Budapest, VI., Dalnok - utca SO. Elvállal: Autogénhegesztést, épületvasalást, kisebb rendszerű portál és vasszerkezeti munkákat. — Készít: Mindennemű rácsokat és kerítéseket, fazon- és idomvas-ablakokat, takaréktűzhelyeket. HÁZÁN ha semmi egyebet, de a TETŐT meg kell javítani. — Régi zsindelytetóket lebontják és Eternit avagy más választott palával, vagy pedig csebefedik KNAPPOVICS és KEPPICH pala- és cseréptetőfedők VII., Bem-utca It. Telefon • J. 72-19. Régi tetők alapos, gondos és lelkiismeretes javítása, átfedése. — Évi jókarbantartás. KONDOR REZSŐ lakatosáru és redőnygyár Stíriai lemezből készült görredőnyök, esslingeni faredőnyök, napellenző szerkezetek, vászonredőnyök. "V idélsre díjmentes csomasrolüs Budapest, VII., Peterdy utca 14. sz. Telefon: József 26—18. Alapíttatott 1896-ban. Bostwigh-rács, ajtócsukók és mindennemű alkatrészek.