Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-07-21 / 29. szám

1926. július 21. Független Budapest 3 I Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul «!!:;SohányVio A költségvetési vita szónokai. III. A költségvetési , vita szónokainak és az elhangzott beszédnek! ismertetését az alábbiakban folytatjuk: Bedő Mór dr. Pézügyi kérdésekben, adóügyekben, tranzak­ciókban elsőrendű szakember, ezenkívül egyike a legképzettebb magyar jogászoknak, aki már egyetemi hallgató korában is feltűnést keltett nagy tudásával. Csupa temperamentum és hév Bedő Mór, de a mellett csupa okosság és okjektivitás. Beszédjében egyebek közt a kö­vetkezőket mondta: fia végig nézek a főváros adórendszerén, sajnálattal kell megállapítanom, hogy nincsen szo­morúbb teher és igavonó adóalany, mint a buda­pesti dolgozó polgár és lakos. Huszonkét-féle adót kellene fizetnie, a fővárosnak a költségvetésben, a kimutatásokban kitüntetett adatik szerint. Annak, aki nem iszik pezsgőt, aki egy korty szeszt vagy italt sem fogyaszt, aki nem tart kutyát, vagy nem jár lóversenyre, csak tizennégy sebből vérzik a teste, fia például az ember látná, hogy antiszociális tételekkel, adókkal vagy illetékekkel szociális munkát fejt ki a főváros, akkor még lehetne meditálni ebben a kérdésben, lehetne gondolkodni azon, hogy az a főváros mindenáron és minden körülmények között a maga szociális hivatásának! eleget akar tenni. Ellenben azt látjuk, h,ogy itt évek óta hiányzik az alkotás, hiányzik a leg­elemibb tevékenység abban a tekintetben, hogy ne a magánszempontok, hanem a közszempontok érvényesüljenek. Amikor egyrészről látom azt, hogy itt milyen • módon vétetnek igénybe a szegény, dolgozó, agyonsanyargatott emberek, akkor a másik oldalon látom a nyakló nélküli té­kozlást s látjuk, hogy sok olyant végez a főváros, ami nem az ő kötelessége, hanem törvény szerint is állami feladat. A kormánynak mindenesetre bol­dog újévet kívánni nagyon könnyű, ellenben sok­kal nehezebb, de sokkal alapvetőbb kötelessége a főváros exponenseinek az, hogy akkor álljanak a kormány elé, amidőn mentesíteni lehet az államot terhelő kötelezettségek elől' ezt az agyonsanyarga­tott budapesti lakosságot. Alkotásokról nagyon ke­veset lehet beszélni. Az utóbbi időben láttunk bi­zonyos kísérleteket és pedig az állatvásárpénztár terén. Az első hír, annak a bizonyos fúziónak a terve még mindig él. Ugyancsak az intézettel kap­csolatban nyíltan pertraktálták egy városi biztosító intézet felállításának a tervét. Bátor vagyok kér­dezni a főváros vezetőségét, vájjon minő érdekek vezethettek bárkit abban, hogy a főváros külön biztosító intézetet alapítson? Legfeljebb talán az, hogy új stallumokat létesítsenek. A közlekedésről szólva kijelentem, hogy a legnagyobb árdrágítást a főváros a közlekedési üzemek keretében követi el. Utalok a BESzKÁR lehetetlen tarifájára. Párat­lanul áll az. hogy az üzem, amely ilyen óriási nyereséggel zárja le üzletéveit, olyan magasra szabja tarifáját, nem fogadom el mentségül, hogy a BESzKÁR ezen geszciójában sok száz milliárdos beruházást végzett. Törvény sérelmével hozták ide a költségvetést, mert hiszen a törvény meg­állapítja. hogy legkésőbb az előző év november végéig kell letárgyalni a költségvetést s legkésőbb júniusig nyújtandó be az előző év zárószámadása. Bizalmatlan vagyok a főváros vezetőségével szem­ben s a költségvetést nem fogadom el. Fábián Béla dr. A demokrata párt egyik harcos tagja, a ke­reskedelem és ipar egyik legagilisabb védel­mezője. Mint demokrata a kisemberek párt­fogója, egyébként néhai Vázsonyi Vilmos bi­zalmas embereinek egyike és mint ilyen a nemzetgyűlésen is élénk tevékenységet fej­tett ki.- Én itt meghallgattam —mondta többek közt — minden pártnak a szónokait és mindenki azt mondta, hogy gazdasági baj van, gazdasági nyo­morúság van. Mindenki azt mondta, hogy a legitim kereskedelmet és ipart támogatni kell. De azt sze­retném, ha a főváros közgyűlése határozott irányban foglalna állast. Budapest népe nemcsak azt várja, hogy itt a bajokat, panaszokat felsorol­juk, ezt úgy is tudja, hanem a mi feladatunk az, hogy arról is beszéljünk, hogyan lehet segíteni. Ehhez elsősorban meg kell állapítanunk, mik vol­tak a bajok előidézői. Az egyik ok a gyűlölet poli­tikája, amely már elmúlt, a másik az adó kérdése, mely még ma is fennáll'. Meg kell említenem a telepengedélyeknek, az iparigazolványoknak és a honosításoknak a kérdését. Itt eljutottunk a leg- rettenctesebb dzsungelbe. Most újabban a kapu alatti gyümölcsárusítóktól szedik be az árusító­engedélyeket. Azonkívül hozzájárult a kereske­delem és ipar letöréséhez az a helyzet, mely az egyesi tisztviselőknél és hivatalokban volt. A tisztviselők nem értették meg, hogy ők egy város alkalmazottai, fizetett emberei. A felek vallását, politikai véleményét vizsgálgatták. A tisztviselő­nek l'ehet, sőt kívánatos, hogy legyen politikai meggyőződése, de mikor benn ül a hivatalában, semmi köze az én politikai meggyőződésemhez. Én azt szeretném, hogy a város minden polgára érezze át. hogy itt az életért, a kenyérért és a szabad levegőért kell dolgozni. És e három jel­szóban ne legyen közöttünk nézeteltérés, mert is­mételten el kell jutnunk odáig, ahol egykor volt Bu­dapest, amikor fáklyája volt a magyar életnek. A költségvetést, mivel a tanács iránt bizalmatlan­sággal viseltetem, nem fogadom el. Kéthly Anna a szociáldemokrata párt képviselője úgy a nemzetgyűlésen, mint a városházán. Mindkét helyen őszinte tiszteletet és elismerést váltott ki komoly tudásával és kiváló szociális érzéké­vel. Beszédéből az alábbi részleteket emel­jük ki:- Amikor ebben a teremben először beszélünk a főváros költségvetésének tárgyalásánál, a múl­tak emlékei, a múltak alkotásai iránt érzett tiszte­let diktálja, hogy elismeréssel emlékezzem meg a régi Budapestnek azokról a szakembereiről, akik Budapest közegészségügyét a háború előtti ma­gaslatra emelték, ma azonban ott állunk, hogy a város fejlődésével s a közegészségügy leromlásá­val nem tartottak lépést kórházaink, kevés a férő­hely, kevés a kórház, mentők kórházról kórházra kénytelenek vándorolni, amíg a beteget elhelyez­hetik. De a kórházakon kívül az utcán, a család­ban, a lakásban, az iskolában is a közegészség- ügynek ezerféle problémája merül fel. Főleg szülő­otthonok, tiidőbetegdi.spensairek. szanatóriumok, gyermekkórházak terén nagy a hiány. A' ma élő generációnak talán leghatalmasabb ellensége a tuberkulózis', mely éppen a városi proletárt sújtja legjobban. Kell. hogy ezek a kérdések egységesen sorompóba állítsák mindazokat, akiknek Budapest ügyeinek intézésében szavuk van s kell, hogy pénze legyen a fővárosnak a tuberkulózis elleni küzdelemre, amikor a leventeköltségek felét átvál­lalta a gyárosoktól. A gyermekkórházakról szólva, meg kell említenem azt a tripoliszi épületet, me­lyet gyermekkórháznak szántak, de már évek óta vitatkoznak azon, hogy kinek a feladata a kór­házat berendezni. Igen fontosnak tartanám azt, hogy már az elemi iskolában nagy teret kapna az egészségtan egész primitív, inkább tisztasági része, közegészségüggyel kacsolatban a pályaudvarok Tágas, szellős lakásokat, széles, levegős udvaro­kat kell létesíteni s ebben a főváros építkezései­nek kell példával előljárni. Szorgalmaznom kell a kitelepítését. Ezzel egész városrészek számára al­kalmas területek szabadulnának fel s a város szí­véből eltűnnének a füsttermelő vonatok. Ki kell bővítenünk a város tulajdonában levő gyógyforrá­sokat, a közegészségügy szolgálatába kell állíta­nunk a közlekedési eszközöket. Közegészségügyi programmunkból csak egyetlen pontot óhajtok megemlíteni — a községi krematórium felállításá­nak gondolatát. Világosságot és napfényt kértem az iskolák számára. Világosságot és napfényt ké­rünk ebben a teremben is, a kötelességfelismerés világosságát és az emberszeretet napfényét. A vi­lágosság és a napfény Budapestjének nevében nem tudom elfogadni, nem tudom megajánlani a ború Budapestjének költségvetését. Gál Jenő dr. A legkiválóbb magyar büntetőjogászok egyike, a legkitűnőbb szónok és védőügyvéd, a de­mokrácia egyik régi katonája, a főváros közéle­tének is régi harcosa. Nagy szónoki képességei a közgyűlésen is érvényesültek és nagy figye­lem követte úgy tartalmilag, mint formailag ér­tékes szavait. — Sokat hallottam itt emlegetni azt a kitételt, hogy teljesen felesleges a városházán politikával foglalkozni. Én nem vagyok ezen a nézetem mert felfogásom szerint, kötelessége a törvényhatóság­nak minden olyan politikai kérdéssel foglalkoznia, amely a város egyetemét, polgárságát, felfogását, megélhetését, politikai jogait érinti. Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban rámutassak arra, hogy a nyugoti metropolisokban az azonos gondolkodás, jogérzet, kulturális felfogás, hogy úgy mondjam, egyforma alapra reformálja annak a városnak a lakosságát. Nálunk viszont minden kerületben kü­lönbözik a lakosság élete, gondolkodása, felfogása. Nincs meg az egységes budapesti polgár, nincs meg a harmonikus egyetértésben, testvéries vonat­kozásban élő budapesti polgárnak a fogalma. És én azért politizálok, mert itt hiányzik az egységes budapesti polgár. A községi politikában voltak hi­bák s rá akarok mutatni, miként lehet megjavítani ezeket. És itt elsősorban a kultúra szempontjából elkövetett hibákat kell szóvá tennem. Az elmúlt esztendők tanügyi politikája után egy új érának, valóban nemzeti alapon álló, egybeforrasztó politi­kája kell hogy elkövetkezzen. Az iskola olyan le­gyen, mint a templom, ajtajai mindenki számára nyitva. Azok, akik megfosztják a főváros polgá­rainak gyermekeit attól, hogy minden korlát nél­kül elégítsék ki tudományszomjukat, nem tesznek egyebet, mint megfosztják ezt a nemzetet annak lehetőségétől, hogy minden tehetséget kitermeljen és minden tehetséget a nemzeti munka szolgála­tába állítson. Innen a közgyűlésből kell kiindulnia állnak a gondolatnak, hogy nem vagyunk barátai a mai állapotnak s nem kívánjuk azt tovább fenn­tartani. Azért vagyok bátor kérni a közgyűlés egyetemétől, hogy innen hangozzék el először az az egyetemes kívánság egy felirat alakjában, hogy a kormány szüntesse meg a numerus clausus in­tézményét. Ami az üzemi kérdést illeti, ebben na­gyon egyszerű az álláspontom. Nekem nem az a nézetem, hogy az üzemeknek hasznokat kell ki- mutatniok. Az üzem nem arra való, hogy lukrativ üzleteket csináljon, hanem arra, hogy a közönséget becsületesen és olcsón kiszolgálja, a nélkül, hogy a magángazdasággal versenyezne. Az építkezéssel kapcsolatban javaslom, hogy a főváros az új há­zak építését mozdítsa elő azzal, hogy bizonyos ideig olcsón, vagy teljesen ingyen adja a közszol­gáltatásokat. Minden nemű felvonók, villamos berendezések SCHWEIGER ZSIGMOND és TÁRSAI Budapest, V., Csáky-utca 17. — Telefon: 186—11. BUDAPESTI ECSET-, MESZELŐ- és KEFEGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, VIII., Mária-utca 46- Telefon: ]. 106-97. jU 11111111111111111111111II111111111II1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 IC E Budapest székesfőváros Ásványvíz-Üzeme E IHAMKAWIXI = a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. = E Kapható mindenütt! Telefon: József 112—59. E Till 111111111111111S11111111! 11111111111111! I i 11111111111 i 11111111111111111П11111111111111111 Ul 111 GOODRICH PNEU АЖ UTAK KIRÁLYA SZILARD BÉLA sä, VL, Lázár ucca 14 (az Opera mögött) Teletop : T. 13t - 28 1SCHER és HARTMANN mázolómesterek felelők BUDAPEST, !V., Képíró-utca 3. Telefon : J. 101-36. Fióküzlet: IX., Tompa-utca 30. AMON ANTAL és FIAI KÖVEZŐMESTEREK, ÚT-, CSATORNA- ÉS BETON- ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK. FÖLDMUNKA. VÁGÁNY- FEKTETÉS. MÉSZKŐBÁNYA. WIBl., Fiitő»uísa 10. Telefon: József 3*85. SCHSLL ISTVÁN épületbádogos, légszesz- és vízvezeték-berendező Budapest, I. kér., Krisztina-körút 79. szám. Telefonhívó 96 -18. GATTERBURG FRIGYES és PAPP GÉZA egészségi berendezések vállalata Budapest, VIII., Főherceg Sándor-utca 11. (Szentkirályi-utca sarok.) Telefonhívó: József 4—67. — Elvállalunk épület- és díszműbádogos munkát, gáz- és vízvezeték, csatornázás, központi fűtés, szivattyú, mosdók és fürdőszoba-berendezések stb. készítését. — Rajzokkal, tervekkel és költségvetéssel szolgálunk. épület- és mű lakatos PÁZDÁN LAJOS Budapest, VI., Dalnok - utca SO. Elvállal: Autogénhegesztést, épületvasalást, kisebb rendszerű portál és vasszerkezeti munkákat. — Készít: Mindennemű rácsokat és kerítéseket, fazon- és idomvas-ablakokat, takarék­tűzhelyeket. HÁZÁN ha semmi egyebet, de a TETŐT meg kell javítani. — Régi zsindelytetóket lebontják és Eternit avagy más választott palával, vagy pedig cse­befedik KNAPPOVICS és KEPPICH pala- és cseréptetőfedők VII., Bem-utca It. Telefon • J. 72-19. Régi tetők alapos, gondos és lelkiismeretes javítása, át­fedése. — Évi jókarbantartás. KONDOR REZSŐ lakatosáru és redőnygyár Stíriai lemezből készült görredőnyök, esslingeni faredőnyök, napellenző szerkezetek, vászonredőnyök. "V idélsre díjmentes csomasrolüs Budapest, VII., Peterdy utca 14. sz. Telefon: József 26—18. Alapíttatott 1896-ban. Bostwigh-rács, ajtócsukók és mindennemű alkatrészek.

Next

/
Thumbnails
Contents